Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA W70. FEBRUÁR 10., KEDD Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Tsz- és munkásnők találkozója, ankétok, kiállítások a jubileumi évforduló és a Nemzetközi Nőnap tiszteletére Szakkönyvek vására A tótkomlós: szövetkezeti köny vesbolt februári slágere a me­zőgazdasági szakkönyv. A bolt utcai üvegszekrényében mutat­ja be a legfrissebb szakkönyveket, melyek a Mezőgazdasági Könyvhónapra jelentek meg. (Fotó: Demény) Jubileumi munkaverseny a dobozi Petőfi Tsz-ben Terven felül 1,1 millió forint jövedelem Néhány hét múlva ünnepel­jük a Nemzetközi Nőnapot. A megyei nőtanács hazánk fel- szabadulásának 25. évforduló­ja és a Nemzetközi Nőnap megünneplésére részletes programot dolgozott ki. A Nemzetközi Nőnapot az év­forduló és a Lenin-centená- rium jegyében ünnepük meg megyénk lányai és asszonyai. A különböző rendezvényeken bemutatják a felszabadulás óta eltelt 25 év társadalmi és gazdasági eredményeit, ismer­tetik a női egyenjogúság gya­korlati megvalósulásának ala­kulását. A nők felszabadulás előtti helyzetét megmutatva vitatják meg a nők politikai helyzetét, közéleti tevékeny­ségét, a békéért folytatott har­cát és egyéb témákat. Az elkövetkező hetekben Befejeződött a műszaki rajztanfolyam A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei csoportja műszaki rajztanfolyamot rendezett Bé­késcsabán, ahol a hallgatók más­fél évig — heti egy alkalommal — sajátították el az elméleti és gyakorlati ismereteket. A tan­folyam a minap fejeződött be, huszonnégyen tettek sikeres vizsgát. Érdekes, hogy a nők ál­talában jobb eredménnyel vizs­gáztak, mint a férfiak. Benkó Györgyné és Fodor Klára kitű­nő lett. A nagy érdeklődése való te­kintettel a GTE megyei szerve­zete a közeljövőben Orosházán és Gyulán is rendez műszaki rajztanfolyamot érettségizettek részvételével. A tanfolyamokat mindhárom városban február második felében kezdik. A KGM miniszteri értekezlete hétfőn a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár helyzetével, a szerelvénygyártás fejlesztésé­vel foglalkozott. Ez a vállalat látja él az országot épület- és lakásszerelvényekkel, összesen 750 féle típust gyártanak, s en­nek — mint az értekezlet elé terjesztett jelentés megállapítja — mintegy 70 százaléka eléri a nemzetközi színvonalat. A vállalat több jelentős in­tézkedést tett, hogy az építke­zéseket és a lakosságot jobban el tudja látni szerelvényekkel, bár valamennyi igényt még most sem tud kielégíteni. A gyár ve-! zetői a miniszteri értekezleten foglalkoztak a termékeik mi­több ankétot, összejövetelt, találkozót és kiállítást rendez­nek. A nők megbecsülését tük­rözi majd az a találkozó, me­lyet megyei szinten február 23-án tartanak olyan asszo­nyokkal, akik a 25 év alatt kiemelkedő munkát végeztek a nőmozgalomban és a társa­dalmi élet különböző terüle­tein. A SZOT, a Hazafias Nép­front, a tsz-ek területi szövet­ségei és az Állami Biztosító közreműködésével mintegy 500 résztvevővel tsz- és mun­kásnők -találkozóját rendezik. A tsz-ek területi szövetségei­vel ezenkívül tájjeüegű ta­nácskozásokat is tartanak tsz- asszonyok részére, s ezeken a falusi nők helyzetét vitatják meg. A járásokban ünnepi ülést tartanak a különböző bizott­ságok. A szarvasi járásban ki­emelkedő rendezvénynek ígér­kezik az a találkozó, melyet a Szovjetunióban járt asszo­nyok részvételével tartanak. Érdekesek lesznek azok az ankétok is, melyeken mai 25 éves fiatalok és az 50 éves mozgalmi munkások cseréük ki tapasztalataikat. Á közsé­gekben és városokban a nő- mozgalmj veteránok, az MNDSZ alapító tagok részére is tartanak összejöveteleket. Ezenkívül különböző rétegta- lálkozók is lesznek a megye városaiban és községeiben. A szakkörökön készült anyagok­ból pedig a hagyományokhoz híven, most is megrendezik a kiállításokat. Március 8-án a községekben és városokban ünnepi nőgyű­léseket tartanak, a munkahe­lyeken pedig ezeket az alkal­makat használják fel arra, hogy a munkában kiváló ered­ményeket elérő nődolgozókat, megjutalmazzák, illetve ekkor adják át a kitüntetéseket. nőségét érintő bírálatokkal. El­ismerték, hogy többfajta sze­relvényük minősége a legutóbbi időkig nem volt kielégítő. A gyár vezetői bejelentették, hogy a negyedik ötéves terv folyamán megszüntetik budapesti és esz­tergomi telepüket, ugyanakkor Csornán és Csolnokon nagymér­tékben bővítik a termelést. Csor­nán rövidesen megkezdi műkö­dését a vállalat öntödéje. A miniszter a jelentést elfo­gadta. Határozatában felhívta a vállalat vezetőit, hogy gyorsít­sák a gyártmányfejlesztést, a többi között el kell érniük, hogy 1971-ben mind mennyiségben, mind minőségben kielégítsék a vásárlók igényeit A jubileumi esztendőben üze­men belüli munkaversenyt szer­vezett a dobozi Petőfi Tsz párt- szervezete és vezetősége. Leg­fontosabb célkitűzésük a tsz pénzbevételének növelése. Ezt úgy szeretnék megvalósítani, hogy búzából intenzív fajtákat termesztenek s a holdankénti hozamot egy mázsával növelik. Kiszélesítik a vegyszeres gyom­irtást és a tápanyag-mérleg alapján adagolják növényeik alá a műtrágyát. Gondot fordítanak a szakmunkásképzésre, meg­szervezik a növényvédelem fi­gyelőszolgálatát. Tovább fokoz­zák a káros belvizek elleni küz­delmet, újabb levezető csator­nákat készítenek házi kivitel­ben. Megfigyelték, hogy az al­talaj-lazításnak jelentős termés­fokozó hatása van. Ezért 500 hold helyett ebben az esztendő­ben ezer holdra növelik az így kezelt területet. Az állattenyésztési üzemág­ban is jelentős célokat tűztek maguk elé. Többek Között befe­jezik a tenyészet tbc-mentesíté- sét s növelik a fehér húsú borjú exportra nevelését. Intézkednek a sertés szakosított telep beru- 1 házasainak minél hamarabbi befejezésére. A két fő üzemág mellett a vi­rágkertészet, az öntözőmunká­sok, a szállítók, a gépesítésbein dolgozók, a szarvasmarha- és baromfitenyésztők igen jelentős munkafelajánlást tettek. A ter­melőszövetkezet tagjai az 1970. évi jubileumi munkaversenyben 1,1 millió forint terven felüli be­vétel elérésére törekszenek. Péter Ionos külügyminiszter hétfőn fogadta Derek Sherborne Lindsell Dodson-t, Nagy-Britan- nia és Észak-lrország Egyesült Királyság új magyarországi nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. Magyar hiildSttsűg a Szovjetunióban Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn küldöttség utazott a Szovjetunió­ba. A belkereskedelmi delegá­ció az 1970. évi magyar—szov­jet kereskedelmi együttműkö­désről és választ ékcsere- megál­lapodásról tárgyal. Kollégák és kartársak A munkahely: életünk egyik fele. Munkatársaink — bármeny­nyit tréfálkoztak is ezen — egy nagyobb család tagjai, tehát hozzátartozóink, hiszen mi ma­gunk is e családhoz kötődünk. Ahogy a kisebb, úgy a nagyobb családban is minden tagnak vannak jogai és kötelezettségei. Egymás tisztelete, a másik meg­hallgatása, a kölcsönös segítség, az emberi méltóság sértetlensé­ge: nélkülözhetetlen ahhoz, hogy nagyobb súrlódás nélkül élhessünk otthon s munkahelyen egyaránt. A fogalmakkal, melyeket fön­tebb elsoroltunk, nincs is baj, tisztában vagyunk velük. Csak éppen betartásuk megy nehe­zen... Napjainkban szép számmal találunk közösségeket, melyek meglelték a tartalomban, for­mában új munkatársi kapcsola­tok kialakításának útját. Szoci­alista brigádok, egy-egy mű­hely, osztály dolgozói jöttek rá arra, hogy első és legfontosabb feltétel ehhez a kölcsönös tisz­teleten alapuló egyenrangúság. Valóban, egyetlen embercsoport sem lehet meg nélküle. Am ép­pen az adja meg újdonságát, hogy nem kritikátlan, mindent tudomásul vevő ez a tisztelet, hanem kölcsönösen elfogadott mérce határozza meg, irányítja az egymás iránti magatartást. Ezekben a közösségekben nem az álszent udvariaskodás, a sem­mitmondó készségeskedés te­remti meg a látszatra jó légkört, hanem a nyíltság, az egymás iránti őszinteség. Jó ilyen közösségben dolgoz­ni? Nagyon jó! Ahogy a fordí­tottja, a békétlenség, az intri- kusság, a nyerseség pokollá te­heti a napi nyolc órát. Mert mi­tagadás, sok munkahelyen utób­biak jellemzik a légkört. Az irigykedés, az egymás háta mö­götti sugdólódás, a sértődések és sértegetések, az értetlenség, a másik iránti közömbösség még sok helyen megtalálható, ha persze különböző mértékben is. Rossz légkörben nem lehet jó munkát végezni, az egészséges szellemű munkahely viszont szárnyakat adhat az ott dolgo­zónak. Kollégánk, kartársunk, elvtár­sunk számára mi olyan fonto­sak vagyunk, mint ő nekünk. A nyíltságért nyütsággal fizet, a segítségért segítséggel. Igaz, akadnak kivételek, mert gyen­ge jellemű, csak magukkal törő­dő emberek is vannak, de nem kétséges, hogy a többség úgy viselkedik, ahogy azt másoknál, maga iránt tapasztalja. Ez dön­tő. Mert minden társas kapcso­lat, a munkatársi viszony is köl­csönhatások sorozatából áll, ahol a szavaknak, a cselekede­teknek másokra gyakorolt hatá­sával is számolni kell. Ezért szükséges, hogy a felszínnél jobban, alaposabban megismer­jük egymást, tudjuk, mit vár­hatunk a másiktól, s ő mire számít tőlünk. A puszipajtáákcsdás, a büfé­ben a kávé melletti fecsegés, a semmire nem kötelező álszent együttérzés jóval kevesebbet ér, mint egyetlen őszinte, megértő mondat, mint a gyorsan kézbe­adott szerszám, a megmutatott munkafogás. Minél kevesebb formalitást, minél több kölcsö­nös megbecsülésből fakadó tet­tet — így fogalmazhatjuk meg azt a módot, amellyel minden közösség sorait, belső, egymás közötti kapcsolatait alakíthatja. A „kartárs elvtárs” féle megszó­lítása zavar mélyebben rejlő za­varok. kifejezője. Attól, hogy emberek egy helyen dolgoznak, egymás számára még idegenek maradhatnak. Ha akarják, s ha tesznek is érte, ha fölismerik közös érdekeiket, akkor akár kollégának, akár elvtársnak szólítják egymást, jó munkatár­sak, sőt, esetleg barátok is lesz­nek-. Szerelvénygyártásról tárgyalt a KGM miniszteri értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents