Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

Tréfás törlénetek BARÁTI VÉLEMÉNY A festőművész így szól a kol­légájához: — Voltam egy kiállításon, és meg kell mondanom, hogy a te festményed volt az egyetlen kép, amelyet meg lehetett néz­ni... — Köszönöm, barátom ...! — A többi kép előtt akkora tömeg állt, hogy nem lehetett hozzájuk férni. A LELKIISMERETES ORVOS Az orvost telefonon keresik a lakásán a barátai: jöjjön kár­tyázni. — Kedvesem — mondta a fe­leségének —, sürgősen be kell mennem a kórházba. — Komoly eset? — Azt hiszem igen, három orvos már ott van ... JÖ ÖTLET... Ne menjek el ma valahová szórakozni? — kérdezi töpreng­ve a férj a feleségétől. — Kitűnő gondolat, drágám! Ha te előbb jössz haza, mint én, hagyd égve a villanyt a folyó- ■ són ...! í SZÉPSÉG — A méreteid ugyanazok, | mint Miss Csehszlovákiának. ! — Csakugyan? — Igen, csak nem ugyanazo- j kon a helyeken. KISAUTÓ — Az éjszaka ellopták a há­zunk elől a Trabantomat. Csak a takaróját hagyták ott... — És jól ki ráztad a takarót? A LEGJOBB MEGOLDÁS — Kedves szomszédasszony, adja már kölcsön a rádióját. — Most? Az éjszaka kellős közepén? Talán táncolni akar­nak? — Dehogy. Aludni! EGY KISLÁNY A KÖNYVESBOLTBAN — Tessék valami könyvet ajánlani nékem! — Milyet szeretnél? — Valami olyat, amihez még kicsi vagyok. elismerés (Boros Béla rajza) tarka hasábok Farsangi furcsaságok Farsangot köszöntünk: 1970. vidám báli éjszakáit. Ha körül­néz a krónikás a világsajtóban, az elmaradhatatlan báli tudósí­tásokban sok érdekességgel, fur­csasággal találkozik. A legfrissebbekből nyújtunk át derűs történeteket: ezek tör­téntek 1970 farsangi éjszakáin. DENEVÉR Dél-Amerikában megismétlő­dött Johann Strauss örökbecsű •" operettjének, a Denevér-nek ■ históriája. Jósé Messe 42 éves Buenos ] Aires-i banktisztviselő egy ál- • arcosbálon kivilágos-kivirradtig ■ táncolt egy csinos maszkkal, és • mi sem természetesebb, mint • hogy hajnalra fülig beleszere- ; tett. Csak akkor lepődött meg, j amikor reggelre a távozáskor * partnere levetette álarcát. A saját felesége állt előtte... i BÜNTETÉS I I André Bemard fiatalembert a j minap háromhavi elzárásra ítél- i ték erkölcstelen magatartása i miatt. Bemard ugyanis egy bá- ] Ion levetette zakóját és ingét, hogy barátjának megmutassa a testére tetovált szemérmetlen képeket. A fiatalember azzal védeke­zett a bíróságon, hogy bárme­lyik párizsi mulatóban szemér­metlenebb jeleneteknek a szem­tanúi lehetnék, mint amilyenek az ő testén láthatók. A bíró azonban rövid úton elhallgat­tatta: — Legyen boldog, monsieur, hogy csak háromhavi elzárásra ítélték! A törvény értelmében arra is jogunk lett volna, hogy a pornográf képeket elkoboz­zuk és megsemmisítsük... ! CSINI BABA Egy stockholmi bálon megje­lent egy lány, hosszú, szőke haj­jal, miniszoknyában, kívánato­sán. Éjfél után kiderült, hogy a hódító ifjú hölgy tulajdankép- pen férfi, s nem is akárki: Carl Gustavnak hívják és Svédor­szág trónörököse. Mindez egy jelmezbálon tör­tént... t.. TÜZOLTOBAL Egy mexikói kisváros tűzoltó­egyesületében hagyományos tűz­oltóbált rendeztek. A célt szol­gáló épület bejárati ajtaja fö­lött hatalmas felirat díszelgett: „Drága polgártársaink! Szíve­sen látjuk önöket hagyományos táncestélyünkön. Ha házuk ki­gyullad, örömmel fogjuk viszo­nozni látogatásukat!” KATRANYAGY Lucio Silveira 20 éves Rio de Janeiro-i fiatalember egy tánc- mulatságon a minap alaposan felöntött a garatra, és hajnal­tájban — hazafelé menet —, el- álmosodott, lefeküdt egy kát­rányhalomra és elaludt. A dél-amerikai, januári tűző napon a kátrány megolvadt, Lucio egészen belesüppedt, s az est leszálltával — ahogy a kát­rány megkeményedett —, telje­sen bele is ragadt. Ügy kellett a tűzoltóknak alá­gyújtaniuk, hogy valahogyan ki­szabadítsák. Silveira megfogad­ta, hogy többé nem fog bál után — kátrányba feküdni... BÉBI-BAL Palm-Beach-ben is tetőpontra ért a farsangolás. A napokban bébi-bált rendeztek csecsemők­nek öltözött felnőtteknek. A nyolcvanhárom tavaszt látott bálanyát gyerekkocsiban tolták be a bálterembe, ahol a bébi­matróna cuclisüvegeket osztoga­tott a vendégseregnek. A cuclisüvegekben azonban ezúttal nem tej volt, hanem ere­deti skót whisky... VIRÁGRUHA Élő virágokból készült báli ruha a legújabb divat az Egye­VIDÁM _ Antal, szól férjéhez az ifjú f eleség, férje arcát simogatva, nem ákartam szólni neked, amíg nem voltam benne bizonyos: ha­marosan hárman leszünk. — Nagyszerű, szól az ifjú férj lelkesen. Biztos vagy benne drá­gám? — Igen, drágaságom. Itt a távirat, holnapután érkezik anyám. • • • Lichtenstein mini-állam egyik szállodájának tulajdonosa kérdi turista vendégeitől: — Mi a programja holnapra? — Szeretném megtekinteni a várost, hogy jobban megismer­jem. — Jól van, jól, de délután? * • • — Nicule, rögtön vissza kell fordulnunk. Bekapcsolva felej­tettem a vasalót. — Nyugodj meg, nem szüksé­ges visszatérnünk, feleli nyuga­lommal a férj. — Hogyhogy nem? És ha tűzvész keletkezik? — Lehetetlen. Én nyitva felej­iiciaaaaiaaaaMHaaaiiiaaiHHHUMiaifm sült Államokban. Aruk változó, az olcsóbbak szegfűből, a drá­gábbak ibolyából, a legdrágáb­bak pedig orchideából készül­nek. Egyetlen hibájuk, hogy gyor­san elhervadnak, és ezért a di­vathölgyek nem szekrényben, hanem különleges hűtőszekrény­ben tartják őket... Révész Tibor SÁGOK tettem a vízcsapot a fürdőszobá­ban ... * » • A mama először látogatja meg lányát, aki nemrégiben ment férjhez. Amikor azonban belép a szobába, a csinos szo­balányt látja veje ölében ülni. „Hát ez meg mi ?” — kiált fel­háborodva. A fiatalasszony azonban ked­vesen megnyugtatja: „Nekem van türelmem hozzá, mama! Mindennek eljön a maga ideje. A dohányzásról njár leszoktat­tam, s az alkoholhoz sem nyúl többet.. .” • • • Két régi barát, hosszú évek után először találkozik össze az utcán. „Erre irmunk kell" — indítvá­nyozza az egyik. „Á, mindig csak inni" — feleli a barátja. „Akkor üljünk be valahová, és ebédeljünk együtt!” „Á, mindig csak enni .. .* „Nos, hát akkor gyere velem haza, elragadó feleségem van, bemutatlak neki!" „A, mindig csak szeretni .. .* Félreértés? A napokban leve­let kaptam a ME- SZAGY-tól (Magne- tofonszalag-gyűjtő Vállalat). Olvasha­tatlan aláírással, közvetlen hangon ír­ta a vállalat raktá­rosa a következőket: „Rövid leszek, de szórakoztató... A Nemzetközi Madár- szállót január 24-én éjszaka felvettük. Hogy mikor adjuk el, nem tudom. Me­net közben egy kicsit „meggeggeltem”, de ettől nem lett rosz- szabb. Csákányi László és Bárdi György domborítanak benne. A dohányt átutaltam a címedre. Rövidesen megka­pod. Madiszos szívvel ölel: Barlan­gi medve (de lehet, hogy Baranyai Ede, vagy valami más.). Elolvastam még egyszer az irományt, de sehogysem akart változni a szövege. Mikor ejtettem én le a Nemzetközi Ma­dárszállót? Es egy­általán mi az, hogy [ ekkora hűhót csinál- ; nák neki a ME- ! GYASZ-ban? Nem! f Január 24-ére töké­letes alibim van, éj­szaka nem mászkál­tam sehol, hanem ott feküdtem a felesé­gem mellett, kissé kimerültén, tehát szó sem lehet arról, hogy bűnös hanyag­ság miatt én ejtet­tem el valahol. De, ha így is lenne, mi­ért nekem utalják át a megtalálásáért já­ró jutalmat, a do­hányt? Ez valami végzetes félreértés lehet. Vagy pedig, egészen másként kell értelmezni a sorokat. Talán azt jelenthetik a sorok, jó munkám jutalmául, előttem még ismeretlen tet­tesek beutaltak a Nemzetközi Madár- szállóba? És, ez csak úgy sikerülhetett, hogy előzőleg „meg- geggelték" a portást vagy a főgondnokot a beutalóért? Milyen szépen fejezte ki ma­gát a barlanglakó: — „meggeggeltem”, pe­dig biztosan jól oda­vert neki... Harma­dik lehetőség, hogy egyszerűen össze­tévesztenek valaki­vel, aki elejthette ezt a bizonyára mi­ni méretű Madár­szállót _ mindössze e gy kis kalitkát, amiben lehet, hogy dél-amerikai, meg afrikai papagájok vol­tak és ezért titulál­ják nemzetközinek és- hogy elterelje magáról a figyelmet, nekem tulajdonítja az egész gondatlan­ságot. De, mit je­lent, hogy Csákányi és Bárdi domboríta­nak benne? Ezzel nyilván még inkább össze akarják kuszál- ni a dolgot. Bár a fene tudja! Ne le­gyünk rosszindula- túak, lehet, hogy csak szórakozottság­ból történt ez ez egész. Ismertem egy olyan embert, aid a KÖZÉRT-ben, merő szórakozottságból to­jást tett a kávéda­rálóba. Legalább­is ó szórakozottságá­ra hivatkozott. Az­tán kiderült, hogy nagyon is ravasz, körmönfont jellem az illető, mert kinyo­mozták: gyilkos terv- szerűséggel csupán azért tervezett hat gyereket, hogy álla­mi lakást kapjon a tanácstól. Persze fe­lelősségre is vonták mindezért. Magam is elhatá­roztam: részemről sem marad el a fele­lősségre vonás, ha nem lesz semmi a beutalásból. Persze, ha megkapom a do­hányt ... talán elál­lók a bosszútól. v. d.

Next

/
Thumbnails
Contents