Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
A tsz-ek kapták a legtöbb kártérítést Népszerű CSÉB-újdonságok a biztosításban Kt Állami Biztosító Békés | megyei Igazgatóságán Szabó András Igazgató adott tájékoz- | tatót az igazgatóság elmúlt évi munkájáról. Többek között elmondotta, hogy tavaly megyénkben több, mint 11 ezerrel növekedett a biztosítások száma, s ma már meghaladja a 178 ezret. Kártérítés címén 141 iryillió 764 ezer forint került kifizetésre, s ez 35 millió 321 ezerrel több mint az élőzó évben volt. A legnagyobb összegeket ismét megyénk termelőszövetkezetei kapták, részükre összesen 116 millió 340 ezer forint került kifizetésre. Az állami gazdaságok pedig 8 millió 300 ezer forint kártérítésben részesültek. A mezőgazdaságban a legsúlyosabb károkat az állatelhullás, a téli fagykár. a belvíz, nyáron a jégverés és a vihar okozta. Jégverés miatt 39 millió, viharkárok miatt pedig 14 millió forintot fizettek ki. Füsesgyarmat 4 milliója Néhány termelőszövetkezetet és állami gazdaságot is kiemelt Szabó András a tájékoztatójában. Növényi károk miatt a békési Egyetértés Termelőszövetkezet az elmúlt évben 3 millió 408 ezer forint kártérítésben részesült A mezóberényi Aranykalász Tsz 2 millió 236 ezer. a medgyesbodzási Egyetértés Tsz 2 millió 730 ezer, a tótkomlósi Haladás 2 millió 740 ezer forintot kapott. A legnagyobb összegű kártérítésben a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz részesült, összesen 4 millió 376 ezer forintot fizettek ilyen címen. Az állami gazdaságok közül a felsőnyomási 1 millió 179 ezer forint kártérítésben részesült. Szabó elvtárs ezután a nagymértékű állatelhullás okairól is beszélt, s több példát is említett erre vonatkozóan, majd a lakosság vagyoni kárainak megtérítéséről szólt. Ilyen címen az Állami Biztosító több. mint 7 millió forintot fizetett ki. Ezután elmondotta, hogy egyre népszerűbbé válik a lakosság körében az élet- és balesetbiztosítás. A felszabadulás előtt az üzemekben, de elsősorban falun ez a fajta biztosítás csaknem teljesen ismeretlen volt Ma viszont megyénkben már több mint 94 ezer dolgozónak van élet- és balesetbiztosítása. Üdülés, segélyezés Az irén veknek megfelelően tovább feil esztették a korábbi biztosítási formát. megalakították a több kedvezményt nvúitó birtoaftád és önsegélyző csoportokat Ezeknek jelenleg több mint 82 ezer tagja van. Nagy előny a tagság részére, hogy a befolyó tagdíjak egyhatoda felett a csoportokon belül működó intéző bizottság rendelkezik, s a rendkívüli segélyre, üdültetésekre, társas- utazásokra lehet felhasználni. Az elmúlt évben megyénkben több mint 8000-en részesültek ilyen juttatásokban. A balesetekkel kapcsolatban példákat mondott el a megyei igazgató. Megemlítette, hogy a közelmúltban több ízben fizettek ki 50—50 ezer forintot, s a lakosság ilyen címen több mint 7 millió forint kártérítésben részesült. A tanuló-bal esetbiztosítás alapján 1114 esetben mintegy negyedmillió forintot fizettek kt, s ez a szám egyben figyelmeztetés is a szülőknek, gyermekeknek, pedagógusoknak, mely azt jelzi, hogy sok az iskolai baleset. Biztosítási hónap a járásban A másik nagy terület a közlekedés, 1969-ben tovább nőtt a balesetek száma, s a kár- kifizetés 42 százalékkal emelkedett, meghaladta az 1 millió 300 ezer forintot. Befejezésül elmondotta Szabó elv- tár*. hogy az előző évekhez hasonlóan az idén is több járásban terveznek biztosítási hónapot, ez. idő alatt tájékoztatókat tartanak a biztosítási feltételekről, jogokról és arról, hogy mi a teendő kár esetén. Újdonság, hogy a most bevezetésre kerülő, a tsz-tagok részére köthető 30 forintos biztosításnál már 70 ezer forintos kockázatot vállalnak 100 százalékos rokkantság esetén. Szintén újdonság, hogy ennél a biztosításnál ápolási térítést is fizetnék. Végül elmondotta, hogy továbbra is a legfőbb törekvésük azt a bizalmat megtartani, amit eddig működésükkel megszereztek, hogy a biztosítót az emberek olyan barátnak tekintsék, akire minden körülmények között számíthatnak. K. J. * Varrógépműszerészt FELVESZ az Orosházi Cipész Ktsz. Jelentkezés: Orosháza, Hámán Kató utca 12 szám. 94331 Biztosítsa helyét Békéscsabán, Sarkadon és Mezőkovácsházán, a vállalat kötszövő — konfekciós tanulóiskolájában. Jelentkezhetnek a VIII. ált. iskolát végzett leányok. A tanulmányi Idő 2 év. Csak Bókósesabára! Felveszünk fiúkat, lányokat kütü - hurkoló tanulónak A tanulmányi idő 3 év Jó szakma! Jő kereset! 42 órás munkahét ösztöndíj, munkaruha és 50 fillérért ebéd. Jelentkezés: Békéscsabai Kötöttárugyár oktatási felelősénél. 77 Fordulat Fiatalok tagfelvétele — és állattenyésztők Megbecsült traktorosok Hogyan tovább? AKIK KORÁBBAN is is-' merték a vésztői Aranykalász ] Tsz-t, azok ma leginkább arra j emlékeznek, hogy milyen viták voltak közgyűléseiken. Kevés volt a jövedelmük, keresték a gazdasági felemelkedés útját, hát ezért vitatkoztak. Az 1969- es évi gazdálkodást összegező zárszámadó közgyűlése a korábbiakhoz képest nyugodt és fegyelmezett volt. Nem véletlenül. A tsz jövedelme 1968- ban és 1969-ban meghaladta a j korábbi öt esztendőét, együttvéve. 1966-ban az egy tagra eső j részesedés 8 ezer 444 forint I volt. 1969-ben ugyanez a szám 16 ezer 740 forintra növekedett. Tehát majdnem megkétszere- ződött A tagrészesedés ilyen értelmű alakulása sok mindent megmagyaráz. Határozottan mondhatjuk, hogy az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult a szövetkezeti gazdálkodás itt is. Bár a növénytermesztés a sok belvíz miatt nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, az állattenyésztés és a gépesítés viszont, valamint a meghonosított segédüzemágak: kosárfonó, tésztaüzem és a szikfű (kamilla) szedése olyan jelentős bevételhez juttatta a közösséget, amilyet fennállásuk óta egy esztendőben sem mondhattak magukénak. A tsz összbevétele 23 millió 518 ezer forint lett. , A szeghalmi járásban korábban az öreg emberek szövetkezetének tartották a vésztői Aranykalász Tsz-t. A tagok túlnyomó többsége két évvel ezelőtt még 60 éven felüli volt, sőt még 70 éven felüli emberek is a munkavállalók közé tartoztak. Ez az arány lényegében 1969-ben billent át a 09 éven aluliak javára. 1968-ban harminckilenc 40 év alatti tagot tartottak nyilván, 1969-ben pedig már 133-at! A 40 és a 60 év közötti életkorú gazdák | száma 136. Megnövekedett a szövetkezet iránti érdeklődés a1 fiatalok körében. A 8. általános iskolai tanulók közül többen felkeresték a tsz vezetőségét tagfelvételi ügyben. Mivel 1970- ben és a következő években nyugdíjba vonulnak a tízéves tagsággal rendelkező parasztok, szükség lesz az utánpótlásra. A FIATALOK főként olyan ágazatok iránt érdeklődnek, I amelyekben a munka jelentős részét gépesíteni lehet. így fordul a szövetkezet vezetőségének figyelme az állattenyésztés és a növénytermesztés gépesítésének fokozására. A fiatalok nyilván a kereseti lehetőségtől kaptak kedvet. Az állattenyésztésben dolgozók tavaly, átlagosan 31 ezer 500 forint jövedelemhez jutottak, 3 ezer forinttal többhöz, mint 1968- ban. A traktorosok fizetése még ennél is magasabb szintű, ök 32 ezer 122 forintot kerestek, 4324 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Az 1969. évi gazdálkodásban jelentős bevételt hoztak a segédüzemek. A tsz vezetősége a tagság javaslata alapján májusban intézkedési tervet dolgozott ki a várható terméskiesések pótlására. így került előtérbe a kosárfonóüzem munkájának szervezése. A tsz tagjai közül 65 nő foglalkozik fűzfeldolgozással. A tavalyi árbevételük 1 millió 100 ezer forint Volt. A tésztaüzemben 45 asszony és lány serénykedik. A kamillaszedésben is sokan részt vettek. Összesen 12 vagon gyógynövényt gyűjtöttek, melyből 300 ezer forint tiszta jövedelmük származott. A traktorosok is kitettek magukért, mivel terven felül i millió forint értékű. munkát teljesítettek szövetkezeten kívüli rendelkezés- j re. AZ UTÖBBI évek kimagasló : gazdasági eredménye a vésztői emberek szorgalmát dicséri j az Aranykalász Termelőszövetkezetben is. Felvetődik azonban a hogyan tovább. A gazdálkodásban 1969-ben bevált változások alapjaiban tükrözik a szövetkezet vezetőségének és tagságának helyes törekvését. mégis szeretnénk megemlíteni, hogy a 16 ezer 740 forintos egy tagra jutó jövedelem mellett bizonyos tartalékolásra is kellett volna törekedniük. Megyénkben csak egy-két olyan tsz akad, ahol 1969-ben biztonsági alap létrehozására nem gondolnak. A vésztői Aranykalász Tsz is hasonlóan járt el, mivel az 1969. évi 23 millió 518 ezer forintos összbevételéből erre az alapra egy fillért sem tett félre. Sőt, az 1968-ban A Viharsarokban már pezseg az új étet, amikor ez a történet kezdődik. Az ország délkeleti részében béke van, de Budapest a háborútól béna, a Dunántúlon a nyilasok és az SS járőrei gyilkolnak. Itt már mindenki tudja, hazudott a fasiszta propaganda, amikor rémtörténetekkel tömték az emberek fejét az orosz katonák viselkedését Illetően. Most lesz negyed százada, hogy Európában elnémultak a fegyverek. Ám amíg módja volt a fasizmusnak arra, mentse hadállásait, nem riadtak vissza semmitől, még a német polgári lakosság feláldozásától sem. A „Hiénák közelről” című sorozat eddig kevésbé ismert dokumentumokat tár az olvasó elé Horst Czemy és Klaus Scheel tollából. (Fordította: Tihanyi Vera). A szerzők kíméletlen következetességgel leplezik le a „hősök bunkerének” hazárdőr Néróit: a hagymázas Hitlert; a totális háború teljhatalmú megszáll 11- ját, Goebbelst; a vérengző Bor- mannt, akinek 1945. január elsején az a legnagyobb, gondja, hogy méhei biztonságban tegyenek; az angol—amerikai szövetségeseket, akik a kulisszák mögött egyezkednek a fasisztákkal abban a reményben, hogy ösz- szefogva a Vörös Hadsereg ellen fordulnak, így Németországot és a Szovjetuniót is hatalmuk alá hajtják; szertefoszlik a „csodafegyverről” szóló legenda, már csak fanatizált fiatalok vannak, a Niehoff „páncélos vadászegység”, harminc kerékpáros Hitler-ifjú, összes fegyverzetük egy-egy páncélököl, így indulnak a halálba Breslau- han. Árulás, vér, szenny, mérhetetlen szenvedés, véget nem érő bombázások, romok, éhség, járványok, rettegés és hullák vannak. S akik még emlékeznek arra, miként nyilatkozott a háború elején Gőring („Meier legyen a nevem, ha csak egyetlen ellenséges repülőgép is megjelenik Németország felett”.) Meier va- dászkürtnek keresztelték a légvédelmi szirénákat. Már nyoma sincs Gőring fennhéjázásának, de „buzdításai” vérlázítóan cinikusak. A Drezda elleni borzalmas bombatámadások után felerre az alapra tartalékolt 3 millió forint jelentős részét is felélte. Ha, netán 1970-ben megismétlődik a növénytermesztési ágazat bevételi hiánya, vajon mihez nyúlnak, hogyan rátolják a tervkiesést? A segéd- üzemágaktól, beruházás hiányában vajon mit várhat. Fejleszteniük kellene, mint ahte gyám tervezték is az állattenyésztést A szakosított szarvasmarha-telep létrehozásától mégis eltekintenek, mivel a szövetkezet anyagilag „gyenge”. Négy-ötmillió foriiít saját erővel kellene belépniük, ahhoz, hogy a beruházás lehetőségét megkapják. Csak így szerezhetnék meg az állami támogatást De, honnan vegyék elő az ehhez szükséges pénzt, amikor jelentős bevételükből ilyen célra nem tartalékoltak? D. K. szólította a súlyos megpróbáltatásokat átélt város életben maradt lakóit, hogy ebből a pokolból merítsenek új erőt a „végső győzelemhez.” ,■ & A háború és a gazság megszá- lottai a Nordhausen melletti Kohnstein alatt két, egyenként öt kilométer hosszú aknában húszezer emberroncs-fogoly utolsó erejét préselik ki. Aki összerogy, azzal golyó, nem ritkán bot, kő vagy ólomcső végez. A testi terrort lelkiekkel is tetézik, majdnem naponta végeznék ki „lázadókat” vagy ;,sza- botőröket” a külön erre a célra felállított bdtófasoron. Már minden kilátástalan, de a fasiszta őrület mindent feláldoz, hogy időt nyerjen. Berlin védelmére embereket szedtek össze, szabályos hajtóvadászatot indítottak a még mozdulni képes berliniek után. Az is előfordult, hogy 12 éves gyerekek kezébe pánoélöklöt nyomtak, védjék a Führert. Az országutakat a menekülték végeláthatatlan ! áradata özönlötte el. Menekültek, mert a goebbelsi propaganda szörnyű történetekkel trak- tálta őket a szövetséges csapatok magatartásáról. A legszükségesebbeket is nélkülöző menekülték úti társa a jeges szél, az éhség, a nyomukba szegődött fagyhalál A farkasordító hidegben több mint másfél millió német pusztult ez az országutakon, köztük rengeteg kisgyermek, csecsemő fagyott meg. A pánikszerűen kiürített kórházakból féllábú katonák indultak neki a bizonytalanságnak, libasorban bukdácsoltak mankóikon az utak mentén. S végre elóvil- lant a fasizmusban hívők előtt is vezetőik farkas-arca. Goebbels „Das Reich” című lapjában már nyíltan fogalmaz: „Nem siránkozhatunk, és nem állíthat meg bennünket néhány, az éhségtől és a hidegtől elpusztult gyermek tragikus sorsa.” Az Európie népeire vérözönt zúdító, minden eddiginél kegyetlenebb emberirtó háború hazárdőr Néróinak utolsó óráiról szól a keddi számban kezdődő: HIÉNÁK KÖZELRŐL című harminckét folytatásban közölt dokumentumsorozatunk.
