Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

A megyei tanács üléséről jelentjük új lakás építését kezdik meg — Vízellátás bővítése Békéscsabán, , Szarvason Részletek a megyei tanács ez évi költségvetéséből Mint már hírűi adtuk, a me­gyei tanács február 4-én tartott ülést Békéscsabán. Ezen az ülé­sen a megyei tanács végrehajtó bizottsága számot adott az el­múlt évi munkájáról, melyet a tanácsülés jóváhagyólag tudo­másul vett. A legvitatottabb té­mát az ez évi költségvetés, az állami hozzájárulás mértéke és a fejlesztési előirányzat képez­te. Nem véletlen, mert minden város, járás, község szeretne előrelépni és ehhez pénz, pénz es megint pénz kell. A saját j bevételi forrásokat a különböző j szintű tanácsok ismerik. Ami a ; jelentésből és az elhangzott vi­tákból kiderült, hogy a legje- entősebb emelkedést a tanácsi, vállalatok költségvetési befize­téseinél lehetett számításba ven- j ni. Ugyanis a különböző forrás­nemen belüli strukturális vál-! tozás az építés-szerelési adó be­fizetések növekvő tendenciája, valamint a megyei kiskereske­delmi vállalatok kedvező forga­lomalakulása erre reális alapot teremtett. Ezeket summázva 5,8 százalékos volumennövekedést jelent a költségvetésben. Az egészségügyi ellátás segítése Megállapította a tanácsülés többek között, hogy az egészség- ügyi ágazat kedvezőtlen ellátott­ságot mutat az országos átlag normatívák alapján. Így az or­szágos átlagtól elmaradt kórhá­zaink minőségi ellátottságának javítására 5 millió forintot irányzott elő — ebből a megyei kórházra 4 millió jutna. A fenti minőségi javításon felül a kórházaknál jelentkező fejlesz­tésekre (intenzív osztályok kia- alakítására, a Mezőhegy esi Kór­ház pavilonbővitésének fenntar­tására sitb.) mintegy 2 millió 700 ezer forint számításba vételére nyílt lehetőség. Az 1970. évi költségvetési ke­retek kialakításánál a tanács­ülés igyekezett betartani azokat az irányelveket, melyekre a ta­nácsi önállóság növelése és a hatékonyabb gazdálkodás érde­kében a kormány felhatalmazta a tanácsokat. A teljesség kedvé­ért megemlítjük, a megye fej­lesztési alapjához nyújtott 104 millió összegű állami támogatás tanácsonként megoszlását. Já­rások: békési 7,9, gyulai 1,7, mezőkovácsházi 5,7, orosházi 1,2, szarvasi 4,1, szeghalmi 3,7 mil­lió forint. Városok: Békéscsaba 32,4, Gyula 6,5, Orosháza 35,5, Szarvas 3,5 millió forint. A tanácsok fejlesztési alapjá­hoz kapcsolódó fix állami hozzá­járulás összegét a 4001/1969. sz. kormányhatározat első ízben két évre hagyta jóvá. A 104 millió forint állami fix összegű hozzájárulás 1970-ben 16 száza-! lékkai kevesebb, mint 1969-ben volt. A tervezet kiegészítésére Romvári László, a megyei ta­nács osztályvezetője adott rész- letes tájékoztatást a tanácsülés-J nek. Mint mondotta: az állami! fix összegű hozzájárulás részben eszköz a különböző szintű taná­csok Önálló tervének beszabá­lyozásában, s ez a szerepkör 1970-ben még korlátozottan ér­vényesül. A városi tanácsoknál folyamatban levő lakás, közmű és középiskolai műhelytermek beruházásai indokolják, hogy az állami dotációból 77,9 millió forintot erre a célra fordítsunk. Ennek következtében az elő­irányzatok bizonyos mértékű koncentrálása is megvalósult, amely a hatékonyság érdekében kívánatos volt. A községek 12,8 millió forint összeggel részesül­nek az állami támogatásból. Ez 12,3 százalékos részarányt kép­visel. Az ellátottsági szinték kö­zelítésének feladatát — közsé­gek vonatkozásában — a megyei terv a járási testületek hatás­körébe utalja aézal, hogy meg­kötöttség nélkül ebben az évben egy-egymillió forintot juttat fejlesztési célra. Az 1970. évi állami dotációból célcsoportos beruházásokra az összeg 77,8 százalékát irányoz­ták elő. Ezenbelül a lakásépí­tés 64,2 százalékos, a víz-, csa­torna-beruházás 30,9, a középis­kolai beruházás pedig 4,9 száza­lékos részarányt képvisel. Nagyobb építkezések A helyi bevétel 72,1 millió forintos összegének 50,1 százalé­ka a községeknél, 38,6 százalé­ka a városoknál, 11,3 százaléka a megyénél jelentkezik. A he­lyi bevételeknél 2—6 százalékos növekedéssel lehet számolni. Az év folyamán a fejlesztési alap 35,6 százalékát célcsoportos be­ruházásokra irányoztuk élő. A megyei tanácsülés megelé- ] gedéssel nyugtázta az év folya- ■ mán megvalósuló főbb beruhá-1 zásokról szóló jelentést. így a befejezésre tervezett lakások j száma 244. Az év folyamán to­vábbi 300 lakás építését kezdik meg Üzembehelyezésre kerül 5496 köbméter napi víztermelő! kapacitás és 18 kilométer vízve­zeték-hálózat. Megépül 7 kilo­méter szennyvíz-elvezető csa­torna, továbbá öt középiskolai műhelyterem, 150 óvodai férő- j hely és négy általános iskolai osztályterem. Folytatódik az orosházi kultúrház, a gyopárosi szálloda, a békéscsabai vízto­rony, a nagyszénási kultúrház, a szeghalmi és a mezőkovácsházi rendelőintézet beruházása, a bé­késcsabai. orosházi és szarvasi vízellátás bővítése. Megkezdő­dik a békéscsabai szennyvízte­lep átépítése, a koordinált csa­tornaszakasz kiépítése, a nem­zetiségi múzeum, a gyulai kór­ház kazánházának és orvosszál­lásának, valamint a békéscsabai nővérszállásnak a beruházása. Az év folyamán kerül átadásra a békéscsabai szálloda, a békési tíz munkahelyes rendelőintézet, a békéscsabai rendelőintézet bő­vítése. A patyolat vállalat folya­matban levő fejlesztésére ez év­ben egymillió forint szükséges. A megyed tanács vb irányítá­sa alá tartozó kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok hálózatának fejlesztéséhez 3,4 millió forint támogatás szere­pel a tervben. A tanácsi építő­ipar fejlesztésének előirányzata 1,9 millió forint. Ezenkívül a ; terv magában foglalja többek között az egészségügyi intézmé- ! nyék orvosi műszer beszerzését. I Intézkedik a terv a sütőipari kapacitás fejlesztéséről. Mint kimondja, be kell fejezni a gyu­lai kenyérgyár, a kondoméi és orosházi sütőüzem építését. Szükség van társadalmi munkára A fejlesztési tevékenységhez jelentős társadalmi munkának is kapcsolódnia kell — állapítot­ta meg a tanácsülés. Az elmúlt évben az előirányzatot 3,4 mil­lió forinttal túlteljesítették a városok és községek. Más me­gyékhez és az országos átlaghoz viszonyítva a 24,80 forint lako­sonként társadalmi munkaérték kevés. Még feltáratlan tartalé­kok vannak. Városokban csak­nem kétszer akkora az egy la­kosra jutó társadalmi munka, mint a községekben. Különösen a mezőkovácsházi és gyulai já­rások átlaga feltűnően ala­csony, a járási átlagok felét is alig teszik ki. Kiemelkedően jó Orosháza város, ahol 51,50 fo­rint és Szarvas, ahol 49,10 fo­rint az egy lakosra jutó munka összege. A városi és községi tervek készítése során minden településen szükséges a társa­dalmi munkában rejlő lehetősé­geket tovább keresni, felhasz­nálni, ily módon pótolná lehet a költséghiány egy részét Az alsóbb fokú tanácsok előtt a fejlesztési feladatok jól ismer­tek. Bízni lehet, hogy a megyei tanácsülés jóváhagyó határoza­tát követően önálló terveiket megfelelően készítik el A vitában felszólaltak: Klaukó Mátyás, Káplár Károly, dr. Farkas Ernő, Boros Gábomé, Barna Pál, Dumitrás Mihály, Kállai Istvánná, Borka Sándor, Novák Mátyás, Tóth Gábor, Heszler József. Molnár Gábor, Vass István, Takács Lajos, dr. Gyarmati István, Körösfalvi Pál megyei tanácstagok, illetve tanácskozási joggal meghívot­tak. Felszólalt még Varga Zsig- mond országgyűlési képviselő. Az interpellációkra dr. Takács János, a megyed tanács osztály- vezetője adott szóbeli, illetve ad írásbeli választ. Végezetül a tanácsülés mun­kájáról szólva megállapíthatjuk a jelenlevők aktivitását. Mélyen elgondolkoztatta azonban a ta­nácsülés résztvevőit, hogy igen sok megyei tanácstag indokolat­lanul távol maradt e fontos na­pirendi pontok tárgyalásától. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy ez a magatartás elítélendő, mert nem más, mint a választópolgárok le­becsülése. Azt is megkérdezhet­jük: a távol maradók hogyan képviselik a választókörzetük lakosságának ügyeit. Rocskár János Üzemeltetés élőit a DCM új forgókemeocéje A DCM 4-ik Klinker égető forgókemencéje az eredeti tervek szerint 1970. június 30-ra készült volna el. A 60 méter hosz- szú, 4 méter átmérőjű forgókemence és az 56 méter magas hőkicserélő torony építésével és szerelésével — tekintettel a cementhiányra — hamarabb elkészültek. A hőcserélő torony és Klinker égető forgókemenoe felfűtése után február elejére várható, hogy az országos hiányt enyhítő újabb forgóke­mence cementet gyárt. Képünkön: A rövidesen üzembe lépő Klinker égető forgókemence. 'MTI fotó — Mező Sándor felv.) II múlt évben 25 ezer létei ruhát tisztított ki a békéscsabai „Hattyú” vegytisztító szalonja A megyed szolgáltató ktsz bé­késcsabai „Hattyú” vegytisztí­tó szalonja 1969-ben csaknem 25 ezer tétel ruhát tisztított ki. Ebből a mennyiségből a tavaszi és az őszi csúcsforgalom idősza­kára mintegy 15 ezer tétel ju­Soron kívül 600 erdei fűrész Az időjárás enyhülése lehető­vé tette a tűzifaszállítás meg­gyorsítását; februárban várható­an 90 ezer tonnányi fát adnak az erdőgazdaságok. Az erdésze­tek soron kívül külföldről be­hozott motorfűrészt kaptak és így mindenhol meg lehet gyor­sítani a fakitermelést is. A be­rendezéseket már szétosztották az erdőgazdaságok között. Külö­nösen sok gépet kaptak azok az üzérnek, amelyek az országnak azon a területein működnek, ahol az év első heteiben akado­zott a tűzifaellátás. tott. Éppen ezért úgy határo­zott a szövetkezet vezetősége, hogy a csúcsforgalomban jelent­kező torlódást enyhíti. Ez azt jelenti, hogy ez év januárjában, valamint februárjában is négy napra rövidíti le a vállalási ha­táridőt. Ugyanakkor a vállalási árnál jelentős kedvezményt is ad. A szövetkezet vezetőségének határozata értelmében tehát a múlt hónapban, de ebben a hó­napban is ilyen előnyösen vál­lalja a ruhatisztítást a békéscsa­bai „Hattyú” vegytisztító szalon­ja. B-im MEZÖGAZDASAGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT ELEKTROMOS ÜZEME minden típusú gépjármű-önindító, dinamó, feszültségszabályozó felújítását vállalja. KÉSZLETÜNKBŐL AZONNAL CSERÉLÜNK. Békéscsaba, Szarvasi út Pf: 50. Telefon: 12—198. 142608 Nadrágkosztümök pöliacryl-selyembGi A Hódmezővásárhelyi Divat- Kötöttárugyárban ebben az év­ben már 700 tonna hazai és külföldi műanyag szálból készí­tenek több millió divatos puló­vert, kardigánt és más cikket. Ezen belül tovább növelik a se­lyemfényű trevira felhasználá­sát, amelyből tavaly nagydijas cikkek készültek a BNV-re. Az idén még fényesebb, tartósabb kötöttholmikat készítenek az Olaszországból beszerzett poli- acryl-selyemből. Az ilyen anyag­ból készült kosztümök, pulóve­rek, nadrágkosztümök vasalást nem igényelnek és kopásállósá­guk többszörösen meghaladja hagyományos kötöttcikkekét.

Next

/
Thumbnails
Contents