Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Negyedszázada Jaltában Amint közeledünk a Győzelem Napja, május 9-e felé, úgy szaporodnak itthon is, a világban is a negyedszázados évfordulók. Huszonöt év múltán szinte ismét nyomon követjük a második világháború gyorsan pergő eseményeit. 1945. február 4-e és 12-e között Jaltában, a Krím félszigeten zajlott le a nagy háború egyik legfontosabb diplomáciai eseménye. Az antifasiszta koalíció vezető személyiségei: Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozott egymással. Míg az előző, 1943. november 28-i tehe- ráni találkozójuk elsősorban a fegyveres harc további kibontakoztatásával foglalkozott, Jaltában már a háború utáni rendezés problémái vetődtek fel. A krónikaírók megállapítása szerint ez a változás a vitákban is tükröződött. Teheránban az ellentétek főként a szovjet és brit nézetek között mutatkoztak meg, Jaltában mindenekelőtt a szovjet és az amerikai kormányfő vitatkozott. Nyilvánvalóan meg. mutatkoztak már azok a konfliktusok, amelyek a háború befejezése után nem sokkal, a hidegháború kezdetével nyíltan is kirobbantak. Milyen határozatokat hoztak Jaltában? A tanácskozás jegyzőkönyve tizennégy fejezetet tartalmaz. Kimondja egy világszervezet, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozásának szükségességét, amelyet 1945. április 25-én San Franciscóban meg is alapítottak. Külön hangsúlyozták a nagyhatalmak egyetértésének elvét, ami később a Biztonsági Tanács kereteiben realizálódott. Ezt a fontos politikai kategóriát különben 1944 végén, a Washington egyik elővárosában, Dumbarton Oakshan megtartott értekezlet határozta el, s Jaltában csak megerősítést nyert. Nyilatkozatot fogadtak el Jaltában a felszabadított Európáról, amely kimondta, hogy a nagyhatalmak együttes politikát folytatnak a nácizmus következményednek felszámolására. Általános megegyezésre jutottak Németország megszállása, s katonai övezetekre való felosztása tekintetében, de ezzel kapcsolatban a részletes megállapodás csak később, a postdami csúcstalálkozón született meg. Fontos momentuma volt Jaltának, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: három hónappal az európai győzelem után bekapcsolódik a fasiszta Japán elleni harcba. Ennek a Szovjetunió eleget is tett: mint ismeretes, 1945. augusztus 9-én hadat üzent Tokiónak. S mivel a kulisszatitkokat ma már nagy- jéból-egészéből ismerjük, ez a közelgő dátum sarkallta az amerikai imperializmust arra, hogy a Japán-ellenes háborút végleg eldöntő szovjet belépésnek szín. te az előestéjén sietve felhasználja atombombáit. Jóllehet a dolog természeténél fogva Jaltában számos kompromisszum született, nyugati történetírók ma gyakran úgy tekintenék vissza a huszonöt évvel ezelőtti eseményre, mint a Szovjetunió győzelmére. A szovjet történetírók ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy Jaltával kapcsolatban hiba lenne „győztesekről” és „legyőzőitekről” beszélni. Kétségtelen azonban, hogy abban a légkörben még az Egyesült Államok és Anglia szívükben másként érző politikusai sem tudtak kitérni a világos állásfoglalás, a megfelelő kötelezettségvállalás elől. Megint más kérdés, hogy a papírra rögzített jegyzőkönyvből mi valósulhatott meg. i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TA 1970. FEBRUÁR 4., SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ara *« fillér A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1969. övi fejlődéséről 1969-ben a termelés a népgaz- j daság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedve- í zőbbé vált külkereskedelmi i helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hozzájárultak ahhoz, ! hogy a 3. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószámok alapján — a tervnek megfelelő, illetve annál gyorsabb volt a nemzeti jövedelem 1966— 1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a 2. ötéves terv átlagos színvonalát az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. A növekedés üteme 1966-ban az 1965. évi alacsony szinthez képest nyolc százalék, 1967-ben — nagy készletfelhalmozás és feszített beruházás mellett kilené százalék volt. Az ütem 1968— 1969-ben az új irányítási rend- j szerre való átállás, az átrendező- ; dés folytán a központi szándék- j nak megfelelően a belső és a | külső egyensúlyi helyzet javulásával egyidejűleg mérséklődött (öt, illetve hat százalékra), de így is nagyobb volt, mint 1961! —1965. években (4,5 százalék). Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965 évinél és 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően évi hat száza., lékkai nőtt. Az építőipari termelés volumene 1969-bén 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben és meghaladta az 1970- re előirányzott szintet is. A me- j zőgazdasági termelés négy év j átlagában a tervnek megfelelően 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát. A nemzeti jövedelem növekedéséhez 1969-ben az inari termelés hozzájárulása mérséklődő, a mezőgazdasági termelésé növekvő volt a korábbi évekhez ké- 1 pest. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelékenység emelkedése az iparban nem érte el az előirány_ zott ütemet, az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt évi átlagban 3 százalékkal nőtt, a tervidőszakra előirányzott évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonal emelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Előzetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. 25 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése 1968-ban és 1969-ben kismértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedését, a fogyasztás aránya a felhasználáson belül nőtt. A ,terv öt év. re 9—10 százalékos reálbér- emelkedést és 14—16 százalékos reáljövedelem-emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb 27 százalékkal vol-; tak magasabbak, mint 1965-ben. i A kiskereskedelmi forgalom, összehasonlítható árakon az elmúlt négy év átlagában évi nyolc százalékkal, ezen belül 1969-ben is nyolc százalékkal nőtt. (1961—1965. években az évi átlagos növekedés öt százalékot tett ki, a 3. ötéves tervben ennél valamivel mérsékeltebb — 4,5 százalékos — növekedéssel számoltak.) — A szolgáltatások volumenének növekedése 1968-ban is és 1969- ben is elmaradt az áruvásárlásokétól. — 1969. december 31-én a takarékbetétkönyvek száma i 3,8 millió volt, a betétállomány | összege 35 milliard forintot tett ki, 14,7 milliárd forinttal többet, mint 1965. év végén. A felhasználásra jutó rósz az 1966—1967. évi erőteljes növekedés után 1968-ban alig, 1969- i ben is csak mérsékleten nőtt. A j mérséklődés 1968-ban a be ruha- 1 zások változatlan színvonalából 1969-ben a készletek előzőeknél kisebb mértékű emelkedéséből í adódott. Az állóeszköz-növeke-: désre fordított összeg 1969-ben meghaladta az 1968. évit. A népgazdaság ötéves tervben; előirányzott növekedési .ütemnek megfelelő, illetve annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy a gazdaságirányítás rendszere következett be, hogy időközben lényegesen megváltozott. Az új irányítási módszerekre való áttérés előkészítése már a tervidő. (Folytatás a 3. oldalon) MA: fl megyei II. osztályú labdarúgó- bajnokság tavaszi sorsolása Nőtt az influenzás megbetegedések száma megyénkben Az országos jelentéseket ■ ü- j gyélve, tapasztalhatjuk, hogy Békés megye a szerencsésebbek közé tartozik, nem szerepel a jelentésekben. Megállapítható tehát, hogy bár országosain több megyében járványgócok alakultak ki, nálunk ez nem tapasztal- I ható. Az előző hetekhez viszonyítva azonban nőtt a megbetegedések ] száma. Míg korábban 8—900 be. teget jelentettek be egy hét alatt, január 19—25-ig viszont; •■■•■•■•••■•■■••■•■■■■a* tiniiiMtHMntii »«■•■•■•»•••••■■••Sí már 1119 volt a megbetegedés, ezekből 380-an kerültek táppénzes állományba, 34 betegnél' szövődmény lépett fel és hárman kórházba kerültek. Az elmúlt héten már lényegesen többen jelentkeztek influenzára jellemző tünetekkel a körzeti orvosoknál. Megyénkben január utolsó hetében összesen 1956-an betegedtek meg, s ösz- saesen 545-en kerültek táppénzes állományba. Szövődmény 50 betegnél lépett fel, kórházba kellett utalni két beteget. Megyénkben az eddig jelentett ösz- szes influenzás megbetegedések száma 5000, lényegesen kevesebb a járványos megyékben előforduló 10—15 ezres létszámnál. Egyes helyeken azonban itt is kialakultak kisebb gócok, illetve a szarvasi, mezökovácsházd, orosházi és gyulai járásban jelentették a legtöbb beteget az elmúlt héten. Valamikor grófi kastély volt... öraközi szünet a Kétcgyházi Szakmunkásképző-Intézetben. (Fotó: Demény) Új gyógyszertárat adtak át Gyulaváriban Nemrég adtunk hírt arról lapunkban, hogy Gyulaváriban, ahol rövidesen megnyílik az új határátkelőhely, gyorsabb ütemű a fejlesztés.. Az elmúlt évben adták át a korszerű egészségügyi kombinátot, melyhez az orvosi rendelő mellett hozzátartozik az új gyógyszertár is. A gyógyszertár megnyitására február 2-án került sor. Az ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Taby László megyei főorvos, dr. Palovits Gyula, a gyógyszertár vállalat igazgatója s az új gyógyszertárat Síidy Ernő megyei főgyógyszerész adta át Az esemény a községbeliek részére különösen jelen- j tős, mert közel 40 éve, hogy megszüntették a gyógyszertár működését, azóta a gyulaváriak kénytelenek voltak bejárni Gyulára, hogy a szükséges gyógyszereket beszerezzék. Az új gyógyszertár megnyitásával tovább javul a lakosság egész- 1 ségügyi ellátása.
