Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
Tudomány — Technika Bokorfúrással mélyítik az újabb szegedi olajtermelő kutakat Új fúrási technológia Velence hetven éven belül elpusztul Befejeződött Milánóban ács a háromnapos nemzetiközi értekezlet, amelyet az UNESCO hívott össze Velence megmentése érdekében. A szakemberek megállapították, hogy amennyiben sürgős intézkedéseket nem tesznek, Velence hetven éven belül víz alá kerül ötven évvel ezelőtt még tízévenként 1 centimétert süllyedt a talaj, amelyre a város épült —, az elmúlt tíz év folyamán évi 5 centimétert A laguna vize ugyancsak 1 centiméterrel emelkedik tízévenként Ezen adatok alapján, ki lehet számítaná, hogy a város világhírű terei, utcái, az épüle- letek alagsora hetven éven belül víz alá kerülnék. Olasz és külföldi szakemberek megegyeztek abban, hogy a talajfelszín süllyedésének fő oka a föld alatti víz mennyiségének csökkenése. Ennék oka: artézi kutak ásása a városban és környékén. másrészt a vizek és folyók elvezetése áramtermelés céljából, amá azzal a hatással is járt, hogy jelentősen csökkent az artézi kutak vízmennyisége. Hordozható mini-televízió Miközben lakásunk dísz* lett a szép. nagy televíziókészülék, Chicagóban elkészítették a minitévé prototípusát. A „Mofcó- la” nevű televízió-készülék nagysága 90x62x26 mm. A hordozható rádió után elérkezik tehát a hordozható tévé divatja is. Az aMB&dä olajbányászok már évek óta eredményesen alkalmazzák az irányított ferdefúrási technológiát az olajkutak mélyítésére, ha ezt külső körülmények vagy célok megkövetelik. Az irányított ferde fúrás célja ugyanis sokféle lehet Gyakran a domborzati viszoA hagyományos textíliák gyártása ma még csaknem teljes egészében a fonásra épül. A fonás műveletével sodratot készír tenek a növényi, állati vagy szintetikus eredetű szálas anyagokból. A fonalból azután szövéssel vagy hurkolással állítanak elő összefüggő anyagot. A fonás, a szövés és a hurkolás munka- és időigényes műveletek, nem csoda tehát, hogy a ku-‘ tatók már régen keresik a textíliák egyszerűbb élőállítási technológiáját. Munkájukat csak az utóbbi évek során kísérte siker. A nemez a történelmi őse azoknak a fonás, illetve szövés nélkül előállított anyagoknak, amelyeket egy idő óta már egyre több országban és egyre nanyofe teszik szükségessé, máskor a tengerfenék, tófenéfe vagy folyó alá kell fúrni olcsóbb irányított ferde fúrással. Sokszor a különleges geológiai viszonyok is irányított ferdefúrással egyszerűbb és rövidébb feltárást eredményeznek. Hasonló technológiával mélyítik gyobb mennyiségben gyártanak. A nemezelés hagyományos műveletével vastagságához képest, csak nagyon kis szilárdságú ösz- szefüggő anyagot lehet előállítani az elemi szálak tömegének egymásra halmozásával, azt is jobbára csak gyapjúból. Az újabb, sokkal korszerűbb technológiák kialakításánál kétféle módszer jött számításba Az egyik az ún. tűzéses eljárás, amelynél a szálas anyagokból képzett rétegeket — amit bundának neveznek — összevarrják, így a textília szilárdsága jelentősen javul ugyan, de felhasználási területe korlátozott, hiszen megjelenésében nem veheti fel a versenyt a hagyományos szövetekkel. A másik, a ragasztásos eljárásnál nem varrófonal, hanem ragasztóanyag tartja ösz- sze megfelelő szilárdsággal az elemi szálak halmazát. Ez utóbbi eljárás, melynek két változata ismeretes rendkívül termelékeny. A szövőgépek átlagosan háromméteres teljesítményével szemben a szövés nélküli ragasztásos technológiával 150—200 méter anyag állítható elő óránként! A ragasztásos módszer egyik változatánál az egyirányba rendezett — ún. szálirányított —- szálas anyagokból képzett vékony rétegeket, a fátylakat vagy bundákat, úgy helyezik egymásra és ragasztják össze, hogy a szomszédos rétegek szálirányai merőlegesek legyenek. A ragasztásos eljárás másik változata, mely magyar szakemberek találmánya, az elemi szálakat egy megfelelően kialakított gép segítségével rendezetlenül rétegezi egymásra. Ezt a njesterségesen kuszáit, összefüggő réteget ragasztó- anyaggal itatják át, majd szárítóalagútba vezetik, ahonnan olyan végtermék kerül ki, mely mindhárom irányban azonosan magas szilárdsági értékkel rendelkezik. A nagy termelékenységű gép hálószerű szállítószalagjára légáramlat teríti szét az elemi szálak kusza halmazát. A bunda vastagsága a szállítószalag mindenkori haladási sebességétől függ. A szövés nélküli textíliáknak e módszerekkel készült változatai természetesen nem helyettesítenek minden hagyományos szövött áruféleséget. Ám, az kétségtelen, hogy a durvább szövésű termékek egész sorát már ma is tökéletesen pótolni lehet a textüiákkal. Pillanatnyilag legnagyobb igénnyel a konfekcióipar jelentkezik, mely közbé. lésként használja fel a ragasztott anyagot. Tetszetős és tartós lakástextíliák, szigetelőanyagok, különféle egészségügyi cikkek, bőrdíszműipari kellékek egyaránt olcsón előállíthatok az új technológiával. A lehetőségek ezzel még közel sincsenek kimerítve. hiszen még csak a kezdeténél tartunk az új gyártási mód A Igyon az értékes építmények vagy nagyobb városok alá is a termelőfúrásokat. Az első ilyen ferde fúrással kapcsolatos próbálkozás 1927- ben zajlott le a kaliforniai Huntington Beach tengerparton. A Szovjetunióban pedig már 1934-ben 19 ferdített fúrási mélyítettek Bakuban, az Ar- tyem tó alá. Nálunk a ferde fúrások kezdetben főleg az el- szeren eseti enedett lyukak to- vábbfúrását célozták, de történi kísérlet kigyulladt gázki töréses lyuk ilyetén való elfolytására is. Az 1968. évi algyői kitörés megfékezésére is kijelöltek egy közeli fúrási pontot, ahonnan végső esetben ferde fúrás segítségével történt volna az égő olajkút elfojtása. Erre azonban nem került sor. A korszerű ferdefürásá technológia csúcsteljesítményét az ún. bokorfúrás képezi. Ennél a módszernél egyetlen fúrótoronyból 6—8 darab fúrást is mélyítenek. Az irányított ferde fúrás technikája és annak szerszámai már annyira fejlettek, hogy a fúrási sebesség alig kisebb, mint a függőleges fúrásé. Ezért ma már nemcsak különleges műszaki cél elérésére, hanem a termelőfúrások olcsóbbá tételére is kiterjedten alkalmazzák bokorfúrások telepítésével. A szegedi szénhidrogén-medencében szinte mindenféle műszaki probléma előfordul. A feltárással kapcsolatos mélyfúrásoknál ezért az összes technikai és technológiai fegyvertárra szükség van. Termelő kutakat kell mélyíteni a Tisza medre és az árterület alá, de a város alá is kerül termelőfúrás. Ezeket egy távolabbi pontról, egyedi lyu kferdítéssel lehet elérni. A mai technikai felkészültséggel a lyuktalpait a lyukszájtól több ezer méterre is él lehet távolítani ferdítő fúrással. Külön gondot okozott a mező feltárásánál a 20 ezer köbméter befogadó kapacitású főgyűjtőállomás viszonylag nagy belterülete is. A tűzrendészen hatóságok — biztonsági okokból — nem engedélyezték a fő- gyűjtőállomás területére eső kutak lefúrását. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szakemberei azonban ragyogóan megoldották a feladatot. A három tervezett termelőfúrást egyetlen fúróberendezéssel mélyítik le a bokorfúrás elvén. A három lyuk a külszínen egymástól 5—5 méterre esik, de a lyuktalpak a mélyben már több mint 300 méterre kerültek egymástól. A háromtagú bokorfúrás mélyítése során a fúrótornyot és a meghajtó gépi berendezést csupán 5 méterre kellett eltolni az új fúrási pontra való felálláshoz. Különösen nagy előnyt jelent ez most, a magas belvíz miatt súlyossá vált szálb'tási problémák közepette. Az új fúrási módszer alkalmazásával nemcsak jó gazdasági eredményt kaptak, hanem a fúrási időt is lényegesen csökkentették. r. l Autók „kínzókamrája” Egy-egy gépkocsi-típus megbízhatóságáról — a sorozat- gyártás megkezdése előtt — csak úgy lehet hű képet kapni, ha a kocsi prototípusát minden elképzelhető időjárási hatásnak kitéve vizsgálják. Az egyenlítőtől a sarkvidékig teendő próba- utak rendkívül költségesek és sok időt vesznek igénybe. Éppen ezért a nagyobb autógyárak ma már olyan szélcsatornával kombinált klímakarrtrákat építenek, amelyekben a legszélsőségesebb hatások is előállíthatok. A Volkswagen-gvár központi kísérleti állomásán létesített klímakamrában a vizsgálatnak alávetett, forgókorongon álló gépkocsi négy kereke egy-egy végtelenített szalagon nyugszik. A klímaberendezéssel mínusz 40 és plusz 50 C fok között bármilyen hőmérséklet előállítható, a szélcsatorna turboventilláto- rával pedig akár orkánerejű légmozgás is előidézhető. A szélsőséges hőmérsékleti és aerodinamikai viszonyok közt a működő motor, a futómű, az erőátviteli és fékberendezés viselkedését éPPÚgy műszerek vizsgálják és regisztrálják, mint a kerekekre és a karosszériára ható erőket. Ezalatt egy elektronikus számítógép nyomban fel is dogozza az adathalmazt, a mérési eredményeket. Képünkön: a szélcsatorna „szíve”. ■ »* art» * 9 »9 Foldonfüli civilizáció nyomai? Kétségtelen, de még nem bizonyított tény, hogy más galaktikákban is élhetnek értelmes lények. Jogos tehát a feltevés, hogy ha egyszer élnek, el is látogathattak valamikor a múltban Földünkre is. Sokan ezért számos, meglehetősen furcsa építményt és jelenséget a hajdani jövevényeknek tulajdonítanak. Csodálatos építménynek számít Indiában az ősrégi Kutub Minar nevű torony közelében található „vasoszlop”, amely már több mint másfél ezer éve állja a nap tűző sugarait. A mintegy 12 tonnás monstrum alapanyaga olyan „csodálatos” fém, amely nem rozsdásodik. Nem kevésbé fantasztikus elképzeléseket eredményeztek a Szaharában talált sziklarajzok. A Tasszili platón fennmaradt rajzok férfiak, nők, vadállatok, madarak képeit és vadászati jeleneteket ábrázolnak. Az egyik hatalmas boltozatos barlang mélyén szkafandert viselő űrhajósra emlékeztető 6 méter magas alak képére bukkantak. Bár ezek a feltevések nem bizonyítottak, a tudósok nem zárják ki „űrvendégek” hajdani látogatásának a lehetőségét. Új ssovjet daru-helikopter A képen látható MI—10 K helikopter-típus eredetileg nem a polgári személyforgalom céljaira készült — ennek ellenére ott is használják —, hanem nagyméretű, súlyos tárgyak szállítására. A szovjet Polgári Aviatika! Kutatóintézetben néhány évvel ezelőtt fejlesztették ki ezt a típust, s azóta már nagy- sorozaban való gyártását is elkezdték. A több tonnás terhet a gép „hasa” alatti függcsztőkötelekre erősítik feL A pilóta a szállítmánnyal elrepül a kijelölt cél fölé, ott egy helyben „állva”, lebegésben tartja a gépet, miközben a helikopter orra alatti fülkéből külön szakember irányítja a teher süllyesztését vagy emelését, pontosan a kívánt helyre történő letevését. Építkezéseknél, fakitermelésnél, csőfektetésnél stb. ma már nélkülözhetetlenek a daru-helikopterek, különösen a településektől távol eső, kiépített úthálózattal nem rendelkező vidékeken. Szövés nélküli anyag — orsó nélküli fonógép
