Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

Cikkünk: nyomán: Mikor lesz új vasöntöde Békéscsabán? Lapunk február 12-í számában »A kemencénél ismét megszólal a gong” című riportban a szerző felteszi a kérdést: mikor lesz új vasöntöde Békéscsabán? En­nek szükségességét lényegében azzal indokolja, hogy a miunka- és a szociális körülmények ma már nem felelnek meg a kö­vetelményeiknek. Emiatt ez utóbbi két évben jó néhányan máshová mentek dolgozni. A megjelent riporttal kapcso­latban Kovács József tanácstag levelet írt a szerkesztőségnék. Ebben tájékoztatást ad arról hogy a városi tanács vb — a KÖJÁL jelentése alapján — a január 30-i ülésén foglalkozott a vasöntöde helyzetével, majd ez a kérdés a február 9-én megtar­tott tanácsülés elé került. Azon a III. kerületi tanácstagok arra kérték a tanácsot, hogy a rendel­kezésre álló másfél millió forint beépítését ne engedélyezze az üzem jelenlegi helyén, hanem ebből az összegből az ipartelepí­tésre kijelölt területen kezdjék meg az új öntöde építését. Ja­vaslatukat azzal indokolták, hogy az Erőműjavító és Karban­tartó Vállalat a múlt évben ígé­retet tett arra, hogy a kitelepí­tést 2—3 éven belül végrehajtja. Addig is másfél millió forintot biztosított a jelenlegi körülmé­nyek javítására. Ám a tervezési munkák csak ez év közepére ké­szülnek el, míg a kivitelezésre 1971—72-ben kerülne sor. Akkor pedig már kezdetét veszi a ki­telepítés. Gyulán és Szarvason az új ipámé gyedben hasonló, kapaci­tású öntöde üzemel és mindket­tő 5,6 millió forint beruházási költséggel létesült. Miért nem lehet éppen a megyeszékhelyen megoldani ezt a gondot, amikor — állítólag — népgazdasági ér­dekről van szó. Ez pedig nem jelenthet átmeneti szükségmeg­oldást másfél millió forint ere­iéig. Ha a vállalatnak nincs megfelelő összegű fejlesztési alapja új öntöde létrehozására, akkor a SZOT által biztosított, a dolgozók szociális normáit el nem érő munkakörülmények javítására rendelkezésre állő ke­retből hosszú lejáratú hiteit ve­het igénybe. Kovács József végül arra hi­vatkozik, hogy a jelenlegi öntö­déből kikerülő széngáz és füst szennyezi a levegőt, ami nem­csak a környék lakóinak árt, ha­nem a szlovák diákotthon 300 tanulójának is. A telepről kike­rülő szennyvíz nyílt utcai árok­ban folyik. Négy évvel ezelőtt már ígérték, hogy befedik az ár­kot, s ezért a város a csöveket oda is hordatta. A fedezet azon­ban nem érkezett meg a válla­lattól, s így a csöveket máshová kellett szállítani. Az ott lakó vá­lasztópolgárok aggodalommal látják, hogy semmi sem változik. Mindezek, valamint a Békés­csabai városi Állami Közegész­ségügyi -Járványügyi Felügyelő­ség megállapításai alapján tel­jesen indokoltnak látszik az ön­töde sürgős kitelepítése. Ha pe­dig ez 2—3 éven belül megtör­ténik, vajon érdemes-e másfél millió forintot rekonstrukcióra fordítani? Vagy talán a 2—3 év csupán fikció? környéken, de magáit még sohasem láttam. Kicsoda maga?” Mielőtt még a megkérdezett vá­laszolhatna, az egyenruhás fe­nyegetően teszi hozzá: „Először is mutassa a papírjait! Az ide­gen kissé vonakodik, igazolvá­nyai hamisak. A sejtvezető ide­gesen kiabál: „Nem lehetne egy kicsit gyorsabban? Háborúban élünk. Talán nem tudja, hogy ki áll maga előtt?” Nem, az idegen tényleg nem tudja, de annál jobban ismerik őt a többiek: Otto Hille, a Ri­gaer Strasse 65-ből, korábban je­lentéktelen szatócs volt. A Wide- wegen levő dohos üzletében te­jet, sajtot és heringet árult. Most mindenki retteg tőle, hatalma csúcspontján áll. Sejtvezető és helyi csoportvezető, „régi har­cos”, pártjelvényét arany tölgy­fakoszorú díszíti, s ezenfelül az SA Scharführere. Az elegáns négyszobás lakás, amelyben lakik, a berendezéssel, az ágyneművel és az ezüst evő­eszközökkel együtt korábban egy zsidó származású szociáldemok­rata Reichstag képviselő tulaj­dona volt. Ezekben a napokban, 1945 ta­vaszán a környező utcák lakói csak barna egyenruhában és csizmában látták. Férfias fellé­pésével kívánta bizonyítani, hogy a Führer pártja még a helyzet ura. A győzelembe vé­tett hitét, többek között, a Das Reich című hírhedt hetilapból merítette. «•* A sejtvezető bizalmatlanul né­zegette az idegen papírjait. Dü­höngött: „Itt az áll, hogy fel van mentve. A maga korában, ilyen egészségesen és jó erőben?” Az idegen elmondotta, hogy vasutas és ezért mentették fel a front- szolgálat alól. „Na. jó van, ki­vételesen elhiszem”. Hiity Scharführer a többiek­hez fordul: „Berlin csak úgy • hemzseg a szökevényektől és a : lógásoktól, de nekünk, mind- ; annyiunknak az a kötelességünk, ; hogy felkutassuk őket. Biztosan : tudjátok, hogy mit rendelt el az ; SS Reichsfürer?” Hogy felfrissítse a ház lakói- • nak emlékezetét, egy darab pa- 5 pírt vett elő és Himmler szavait > idézte: „...azok a férfiak, akik • távol tartják magukat a front- E tói, egyetlen darabka kenyeret * sem érdeméinek a hazától... rész- 5 vét helyett megvetés jár nekik”. S No, és természetesen a halál, * Végre lefújják a riadót. A • légitámadás végét a rendőrjár- g őrök szirénái jelzik, mivel a vá_ S ros nagy részié áram nélkül ma- g radt. Az emberek feltódulnak az ut- : cára és szomjasan szívják be a * friss levegőt. A hirdetőoszlopo- 5 kon éa házfalakon vörös plaká- g tok: „...hazaárulásért halálra • ítélve. Az ítéletet végrehajtat- ! iák — a néptörvényszék fő- E ügyésze”. Ezt a tisztet akkori- 5 ban dr. Lautz töltötte be. A házfalakon azonban más is 5 olvasható, a berlini családok g sorsa: „Mindannyian élünk! ! Schulzéknél vagyunk Biesdorf- í ban. Lisa”. Ez Berlin rímjegy- E zéke 1945-ben. A nácik e fáj- g dalmas feliratok mellé mázolják g fel jelszavaikat: „Győzünk!” — « „Falaink megtörhetnek, de a 5 szívünk sohasem!” A nép már halálosain belefá- j radt a háborúba, de a hatalom E fasiszta birtokosai még azt hi- g szik, hogy leplezetlen terrorral { és gátlás nélküli gyilkosságokkal ! meghatják magukat. A vér- E bíróság egymás után hozza a ■ halálos ítéleteket, s a Gestapo- ! spiclik, a harácsolok még fény- 5 korukat élik. Az utolsót. Hille ■ Scharführer egyike a hiénák- ! nak. • (Folytatjuk) § BELVÍZVESZÉLY Az utóbbi napokban lehullott csapadék hatására újabb földek kerültek víz alá. A legutóbbi je­lentések szerint a Gyulai Körös- Vidéki Vízügyi Igazgatóság terü­letén 10 800 kaitasztrális holdra nőtt a belvízzel elöntött terület A gyulai szakaszmérnökség dol­gozói állandó készültségben van­nak, hogy minél előbb levezessék a belvizet elsősorban a vetések­ről. Nem adta meg az elsőbbséget — balesetet okozott A Gyoma és Körösiadány kö­zötti útszakaszon Pugymer István gyulai lakos tehergépkocsijával nem adta meg az áthaladási el­sőbbséget, a kier^» úton szabá­lyosan közlekedő Kiás Sándor vezette pótkocsis tehergépkocsi­nak. Kiss, hogy az összeütközést elkerülje, erősen fékezett, aminek következtében a pótkocsis teher­gépkocsi megcsúszott és a menet­irány szerinti jobb oldalon álló távírópóznának vágódott. Szeren­csére személyi sérülés nem tör­tént, az anyagi kár 1500 forint. Az első tsz-kultúrház Magyarbánhegyes az érdeklődés előterében Tavaly a Népszaibadiság beszá­molt egy érdekes esetről: Fad- don a termelőszövetkezet átvet­te a tanácstól a kul tárházat. El­ső esetben szánta rá magát egy termelőszövetkezet, hogy a köz­ségi kultúrházat ne csak saját­jának érezze, segítse, hanem vál­lalja az ott folyó tevékenység szervezését, a község kulturális életének irányítását. Megyénkben is megszületett az első termelőszövetkezeti mű­velődési ház. Magyarbánhegye- sen március 1-től az Egyetértés Termelőszövetkezet veszi gon­dozásba a kultúrotthont. Felke­restük Farkas János élvtársat, a tsz elnökét: hogyan szánta rá magát a tsz, hogy belekezdjen ebbe a jelentős vállalkozásba? — A falut nem lehet a tsz-től függetlenül szemlélni, a terme­lőszövetkezettel teljesen össze­forrt az emberek élete. Ha a tsz anyagilag megerősödött, egyre több Idő jut a munka mellett a tagok szakmai továbbképzésére, kulturális igényeik jobb kielégí­tésére is. Következő nap felkeresett bennünket Józsa elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke, hogy támo­gassuk a kultúrházat 30 ezer fo­rinttal. Nem támogatnánk, ha­nem átvennénk — válaszoltam. — Én magam is meglepődtem, egyik napról a másikra ilyen el­határozásra jutni... — Hogyan sikerült elfogadtat­ni a tsz vezetőségével, tagságá­val ezt az új elképzelést? — Nem ment a legsimábban. Az új mindig nehezen tör ma­gának utat. Még mielőtt a veze­tőség elé került volna a dolog, rémhírek terjedtek el a község­ben: hogy ezt a tagság rovására találtuk ki, kevesebb lesz a jö­vedelem, másrészt pedig minek nekünk a kultúrház, gabonarak­tárt csinálunk belőle, vagy ép­pen kocsma lesz? Lassan azon­ban mindenki megérti, hogy a község javát akarjuk szolgálni. A vezetőség is, a vb is elfogad­ta a tervezetet, amit a kultúr­ház igazgatójával. Réthv elvtárs­sal közösen készítettünk. — Anyagilag mit jelent, hogy a fcsz-é lesz a kultúrház? — A kultúrház tulajdonjogi­lag a tanácsé marad, mi az üze­meltetők leszünk. Az igazgató költségvetési tervet készített, a tanács továbbra is 40 ezer fo­rinttal járul hozzá a működés­hez, a MOKÉP-pel megegyez­tünk, hogy adnak évente 40 ez­ret, s a továbbiakban ők csak a filmet küldik, minden mást (tü­zelőt, világítást) mi rendezünk; a tsz 30 ezret ad a kul túrháznak. Ez összesen 110 ezer forint, idén pedig még 90 ezret adunk az át­alakításra. Az eddigi hatalmas előcsarnokból leválasztunk egy részt, itt lesz otthonuk a nyug­díjasoknak, a mozi kijáratánál a teraszt beépítjük — ez esz­presszó lesz. — Milyen tartalmi munkát valósítanak meg, mit várnak a kultúrháztói — ami most már méginkább a sajátjuk? — Elsőrendű feladatnak érez­zük a tsz-fiatalok kulturális igé­nyeinek kielégítését. Ez nem­csak azt jelenti, hogy klubhelyi­séget kapnak, ahol akár minden este összejöhetnek, egy kis be­szélgetésre, táncra. Szakmai to­vábbképzésüket is itt szeretnénk megvalósítani. — A nyugdíjas klubban az öregek nyugodtan olvashatnak, pihenhetnek majd. A mi öregje­ink megérdemlik, a múlt rend­szerben letaposták őket, sokat dolgoztak a községért. Mezőgaz­dasági jellegű szakköröket és fotószakkört hozunk létre, a gé­pészek, traktorvezetők, növény­termesztők és állattenyésztők részére továbbképzést indítunk. Azt tapasztaljuk, hogy nagy az emberek tanulási kedve, a pa­rasztok örömmel jönnek tanul­ni. Legutóbb is 30-an hallgat­ták végig a hibridkukorica- és búzatermelésről szóló elő­adást. Az igazgató olvasó szak­köri foglalkozást tart — ez a hajdani olvasókört akarja fel­eleveníteni. — A személyi ügyeket hogyan rendezték? — Az igazgató fizetését emel­tük, lakást szerzünk neki, szó­val mindenképpen azt akarjuk, hogy gyökeret verjen nálunk. Tsz-tag lesz. Gondnokot kap, így nem az igazgatónak kell minden székre vigyázni. — Mikor adják át a község la­kóinak az átalakított művelődési házat? átadás. A 25. felszabadulási év­forduló nagy esemény lesz a község életében: megidézzük a múltat, s bemutatjuk az újat, a legifjabb mát. Ekkorra teljesen elkészül a községi vízmű is. De ezzel nem fejeztük be az ügyet: tavasszal Faddra látogatunk, hogy kicserél iük tapasztalatain­kat, tanuljunk egymástól- Az elet mind magasabbra és magasabb­ra emeli a mércét; aki megáll, túlhaladja az idő. Sarusi Mihály Szemléltetőeszközök a magyarbánhegyesí iskolában A magyarbánhegyesí általános is­kola az elmúlt évben 30 ezer fo­rint értékű komplett fizikai-ké­miai szemléltetőeszköz-felszere­lést kapott a járási művelődés- ügyi osztálytól. Fizikai, kémiai előadótermet is létrehoztak. Az ehhez szükséges összeget költségvetésükből takarí­tották meg. Űj diafilmeket, appli- kációs képeket, könyveket vásá­roltak. A gyakorlati, politechnikai oktatáshoz szükséges felszerelé­sekre tavaly 1500 forint jutott. Ebben az évben a költségvetésből az 1969-eshez hasonlóan jelentős összeget áldoznak k szemléltető­eszköz-tár továbbfejlesztésére. Az iskola udvarán a kisállat­tenyésztés szemléltetése, gyakor­lati bemutatás céljából’a gyere­kek tanáraik vezetésével ga­lamb- és nyúlfármot létesítettek. “ Április 4-én lesz az ünnepi Irodalomtörténeti előadássorozat Csorváson A Csórva« Erkel Ferenc Mű­velődési Otthonban február 23- én irodalomtörténeti előadásso­rozat kezdődött, amely végigve­zeti hallgatóit a magyar iroda­lom fejlődésének fontosabb sza­kaszain, majd a szomszéd orszá­gok magyar literaturáját, s a világiródalom egy-egy kiemelke­dő alkotóját mutatja be. Első al­kalommal A magyar őskölté- szettől Anonymusig című elő­adás hangzott el. Az előadásokat minden hétfőn este 19 < kezdettel tartják. A művelődési házban nem német nyelvtanfolyam indult részvevővel. Február 27- pénteken, az Atiantis-együi tart hangversenyt, március 3 este 8 órai kezdettel pedig a késcsabai Jókai Színház múl ja be Görgey Gábor Handab avagy a fátyol titkai című ze vígjátékéit. i

Next

/
Thumbnails
Contents