Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
Merre menjek bevásárolni? Már egyre kevesebben keresik az útelágazást Kovácsháziak A köd mélyein alászáüott az úttestre, amikor utunk Mezőiko- vácsházára vezetett, olyannyira, hogy a község panorámáját alig észlelhettük. Az útjelző táblák is szinte elvesztették jelentőségüket, a járdán közlekedő emberek mégis felismerni vélték egymást úgy is, hogy átköszöntek a másik oldalon közlekedő ismerőseiknek. Igazi falunak nézné az ember, ha itt-ott nem emelkednének ki a kis családi házak közül a több szintes lakótömbök és a közületi épületek. A férfiak és a nők öltözéke is ellentmond a falusi típusnak; itt is meghonosodott a mini-szoknya, a vasalt nadrág és a nyakkendő. Ey nem véletlen. Ez a község is évről évre fejlődött az eltelt 25 év alatt Hol van már az a község, amely 1914-ben ünnepelte százéves fennállását. Ma járási steékhely és 1969-ben egyesült a szomszédos Református- kovácsházávaL Kunágota, Bat- tonya, Mezőhegyes és Végegyháza határolják. Itt is, mint másutt hazánkban, 1945-ig mozdulatlan volt a földbirtok. Negyvenötben 607 nincstelen dolgozó paraszt kapott földet. Huszonöt év nagy idő. Hiába keresi valaki is a hosszú, rokkant cselédházakat, eltűntek, mintha a föld nyelte volna él őket Űj házsorok nőttek helyettük. Hogy mi mennyire változik meg, azt az érzékeli legjobban, aki régen látta. Aki benne nyékről beszélgettünk Halas Sándor vb-elnökkel, akit munka közben találtunk irodájában. Éppen készült a másnapi végrehajtó bizottsági ülésre és tervezte a februári tanácsülés tennivalóit — Nem is akármilyen tanácsülés lesz ez a februári — mondotta —ez lesz az első, amióta Mezöková csháza a nagyközségi Címet viselt Örömmel jegyeztük feí azt az urbanizációs folyamatot, amely a régi Kovácsháza egyik északi pusztáján épült község életében végbement és aminek gyorsulása a jövőben az ott lakó emberektől függ... Nagyon mélyről indultak. Elég ha annyit említünk meg, hogy a csaknem 8 ezer katasztrális hold területen fekvő településnek sem múltja, sem villanya, de még járdája sem volt 1949- ben még 381 analfabétát tartottak nyilván. 1950-ben szervezték az első dolgozók iskoláját, a Si- monyi-féle kastélyban általános iskolát, tanulóotthont létesítették. Két évvel később általános azzal dicsekedne, hogy milyen nagy ajándékot kaptak a nép államától. Iga* is, hiszen eddig ez sem volt a községben. Most átlag 800-an, de szombat és vasárnap csaknem kétezren látogatják. Máris a fürdő bővítésének gondolata foglalkoztatja a végrehajtó bizottságot. Erre újabb 200 ezer forintot terveztek. Alig győzöm jegyezni, hogy az új lakótelepein élő lakosság körében is kezd gyökeret verni a lakóhely szeretete. És hogy milyen szívóhatással van a járási székhely a környező községekre. Ezek körében komoly feladatot Jelent a nagyközségi élet megismertetése, a városiasodé közízlés formálása. Erre a most megrendezett lakásberendezési kiállítás is határozottan célba talált. Korábban bútort vásárolni Orosházára, Békéscsabára vagy Tótkomlósra kényszerülteik utazni. Most pedig Mezőkovács- háza vonzza a környező községek lakosait szép bútorüzletével, bőséges árukészletével. Ottjár- tunkkor éppen a járási művelődési otthonban árusítással egyépítéséhez szükséges anyagokat a tanács vb most is helyhez szállíttatja, annak lerakása viszont a lakosságra vár. Tudott dolog, hogy megyénk lakossága nem áll előkelő helyen a társadalmi hozzáj árulással, a társadalmi munkával. Jóllehet, hogy Mezőkovácsháza majd megcáfolja ezt Ehhez azonban nemcsak anyagra, de tudatformálásra is szükség van. A közösségi szellem fejlesztése, a község szeretetének kialakítása szükséges ahhoz, hogy a dolgozók életszükségletüknek lássák környezetük szépítését így az együttes cselekvés sok mindent megold. Igaz, jól szervezett jól vezetett községben ez nem gond. A társadalmi munka szervezésében a közéletre való nevelés iskoláját kell látni. Általa állandó társadalmi tartalékok tárulnak fel, új, friss erők kapcsolódhatnak be az egészséges lokálpatriotizmust ébresztők táborába. A kovácsháziak szerint a község, város szépítését iá már az iskolában kellene tanítani. Talán, mert ilyen módszerrel dolgoznak a kovácsháziak, azért értették meg a közkutak létesítésének tervmódosítását is. Tizenöt választási körzetben kérték a választópolgárok a közkutak létesítését Néhány helyen fúrattak is kutat, azonban a további javaslatok alapján a vb, jobb megoldást választott. A köz- sós tanács az elkövetkezendő évekre már nem tervezte be a közkutak létesítését, hanem elhatározta a község vízműhálózatának megépítését Az ivóvízzel való ellátást — az igények miatt — csak a törpevízmű megépítése oldhatja meg. Az építés 1972-ben kezdődne a víztársu- lat megalakításával egyidejűleg. A vízhálózat teljes kiépítése 1975-ben fejeződne be. Költsége 16,5 millió forint Nincs terelőút- ja sem a községnek, erre is szükség van. Az eddigiek csak egy részét képezik az új tervnek és ahogy a számokból látható, nincs elég anyagi biztosíték megoldásukhoz. Ügy vélekednek a kovácsháziak, hogy az „újszülött” köldökzsinórja talán még nincs úgy elvágva a megyétől, szülőanyHalasi Sándor, a nagyközség tanácsának vb-elnöke. hatóiag kedvezőbben «lakul a községfejlesztésre fordítható gazdasági keret Mindenesetre a közös összefogást a koordinálást helyezik előtérbe a különböző szervekkel — különösen az ÁFÉSZ vonalán. Kooperáció a kereskedelmi hálózat kiépítésére. A község vezetőinek az az elgondolása, hogy az új létesítményeknél üzlethelyiségek legyenek. Így tervezik a 12 lakásos háztömb építését is, hogy annak földszintjén ^boltokat helyeznek eL 1970—71-ben tízmunkahelyes központi rendelőintézetet építenék. így akarják elérni, Mezőkovácsháza nagyközség szívóhatásának növelését És hogy minél kevesebben vándoroljanak el más területre dolgozni, minden törekvésük az, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár kihelyezett részlege a jelenlegi 63 dolgozó helyett legalább 300-at foglalkoztasson. De nem szegény a termelőszövetkezet sem, oda is szívesen járnák dolgozni. Említésre érdemes, hogy ez évben kukoricából az Űj Alkotmány Tsz 34,5 mázsás májusi mormoltat takarított be holdanként, kenderből pedig 50 mázsát. A lakosság nagy többsége itt dolgozik. Ami örvendetes, az elvándorlás a községből minimális, sőt a legújabb népszámlálás adatai szerint nőtt á lélekszám. Így az 1965. évi statisztika szerint Mezőkovácsháza és Refor- mátuskovácsháza lakosainak A* új gimnázium. bekötött lakberendezési kiállítást tartottak. Öt ország legújabb modem bútorai között választhatták a vásárlók. És lehetne sorolni tovább mindazt, ami hozzájárult a nagyközségi rangsoroláshoz. Természetesen azok a funkciók betölése, melyek a városiasodáshoz vezetnek, csak kezdeti stádiumban vannak. Nagy gondok, nagy tervek. Az azonban örvendetes, hogy a helyi vezetés, mint a nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága, elsőként a lakosság közérdekű bejelentéseit tárgyalja meg. A tanácstagi beszámolók alkalmával elhangzott javaslatokból indul ki és teszi az első lépéseket. A lakosság általában a járdaépítést, az utak és átjárók karbantartását sürgeti. Ilyés István pedagógus tanácstag, aki harminc éve él a községben, arra hívta fei a vb figyelmét: vizsgálja felül az általános rendezési tervét, hogy megfélel-e a nagyközségi rangnak. Ezek a javaslatok serkentői annak, hogy a vb keresse a lakossággal együtt az előrelépés módszereit. Az igaz, hogy az egész községre vonatkoztatva szükséges a járdák felújítása. Erre a tanács évente 100 ezer forintot fordít. Ez nem sok. Növekedése csakis társadalmi hozzá járulással, összefogással érhető el. Ennek szép példáját mutatta az elmúlt évben is a lakosság 103 ezer forint értékű társadalmi munkája. Az átjárók él, alig tartja számon, hogy az idő nem áll meg és magával sodorja az embereket, hogy általuk cserélődjön a régi újjá. Az idősebb emberek itt is azt tartják, hogy nagy dolgok mindig a városban történnék. A vidék, a falu alszik, szunyókál, legfeljebb csodálja, hogy mi történik a városban. Valóságban pedig a legkisebb falu is igyekszik észrevetetni magát; hát még egy nagyközség. Srről és a legújabb esemégimnáziumot építettek, így ma már analfabétákról nem is beszélhetünk. Szép kultúrottho- nuk meg a 300 személyes mozi kedvelt szórakozóhelye a lakosságnak. De tálán a legnagyobb örömet az elmúlt évben megnyílt termál strandfürdő jelentette. Ami nagyon meglepett, az, hogy a fürdő nem is állami beruházásból épült, hanem helyi erőből. Az elnök mégis olyan boldogan beszélt róla, mintha Második éves gyors és gépíró-tanulók a gimnáziumban. Nagyon tetszik a Varia. (Fotó; Veres Erzsébet) jától, hogy végképp megfeledkezzenek róla. Ez a titkos remény más nagyközségeknél is felmerül. Igaz, a mankó a járni tanulást könnyíti és egy darabig aligha dobható el... De önálló létezésükre is szép terveik vannak. Figyelembe veszik az új gazdasági rendszer által rendelettel biztosított gazdasági alapot, ami az üzemek, vállalatok, intézmények részére előírt adóból is származik és amellyel előrelátszáma 7 ezer 260 voít. 1970. Január 1-nek megfelelően 7 ezer 548-an lakják a nagyközséget. Mindaz, amit itt felsoroltunk, csupán kiragadott példázgatások az első lépéseket tevő nagyközség életéből, amely törtet á város után. Fut, rohan, igyekszik, elsodorva ezernyi akadályt, mintha évek alatt pótolni akarná mindazt, amit évszázadokon keresztül elmulasztott Bocskár János »
