Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Merre menjek bevásárolni? Már egyre kevesebben kere­sik az útelágazást Kovácshá­ziak A köd mélyein alászáüott az úttestre, amikor utunk Mezőiko- vácsházára vezetett, olyannyira, hogy a község panorámáját alig észlelhettük. Az útjelző táblák is szinte elvesztették jelentőségü­ket, a járdán közlekedő embe­rek mégis felismerni vélték egy­mást úgy is, hogy átköszöntek a másik oldalon közlekedő isme­rőseiknek. Igazi falunak nézné az ember, ha itt-ott nem emel­kednének ki a kis családi házak közül a több szintes lakótöm­bök és a közületi épületek. A férfiak és a nők öltözéke is el­lentmond a falusi típusnak; itt is meghonosodott a mini-szok­nya, a vasalt nadrág és a nyak­kendő. Ey nem véletlen. Ez a község is évről évre fejlődött az eltelt 25 év alatt Hol van már az a község, amely 1914-ben ün­nepelte százéves fennállását. Ma járási steékhely és 1969-ben egye­sült a szomszédos Református- kovácsházávaL Kunágota, Bat- tonya, Mezőhegyes és Végegyhá­za határolják. Itt is, mint másutt hazánkban, 1945-ig mozdulatlan volt a föld­birtok. Negyvenötben 607 nincs­telen dolgozó paraszt kapott föl­det. Huszonöt év nagy idő. Hiá­ba keresi valaki is a hosszú, rokkant cselédházakat, eltűntek, mintha a föld nyelte volna él őket Űj házsorok nőttek helyet­tük. Hogy mi mennyire válto­zik meg, azt az érzékeli legjob­ban, aki régen látta. Aki benne nyékről beszélgettünk Halas Sándor vb-elnökkel, akit mun­ka közben találtunk irodájában. Éppen készült a másnapi vég­rehajtó bizottsági ülésre és ter­vezte a februári tanácsülés ten­nivalóit — Nem is akármilyen tanács­ülés lesz ez a februári — mon­dotta —ez lesz az első, amióta Mezöková csháza a nagyközségi Címet viselt Örömmel jegyeztük feí azt az urbanizációs folyamatot, amely a régi Kovácsháza egyik északi pusztáján épült község életében végbement és aminek gyorsulá­sa a jövőben az ott lakó embe­rektől függ... Nagyon mélyről indultak. Elég ha annyit említünk meg, hogy a csaknem 8 ezer katasztrális hold területen fekvő település­nek sem múltja, sem villanya, de még járdája sem volt 1949- ben még 381 analfabétát tartot­tak nyilván. 1950-ben szervezték az első dolgozók iskoláját, a Si- monyi-féle kastélyban általános iskolát, tanulóotthont létesítet­ték. Két évvel később általános azzal dicsekedne, hogy milyen nagy ajándékot kaptak a nép ál­lamától. Iga* is, hiszen eddig ez sem volt a községben. Most át­lag 800-an, de szombat és va­sárnap csaknem kétezren láto­gatják. Máris a fürdő bővítésé­nek gondolata foglalkoztatja a végrehajtó bizottságot. Erre újabb 200 ezer forintot tervez­tek. Alig győzöm jegyezni, hogy az új lakótelepein élő lakosság kö­rében is kezd gyökeret verni a lakóhely szeretete. És hogy mi­lyen szívóhatással van a járási székhely a környező községekre. Ezek körében komoly feladatot Jelent a nagyközségi élet meg­ismertetése, a városiasodé köz­ízlés formálása. Erre a most megrendezett lakásberendezési kiállítás is határozottan célba talált. Korábban bútort vásá­rolni Orosházára, Békéscsabára vagy Tótkomlósra kényszerülteik utazni. Most pedig Mezőkovács- háza vonzza a környező közsé­gek lakosait szép bútorüzletével, bőséges árukészletével. Ottjár- tunkkor éppen a járási művelő­dési otthonban árusítással egy­építéséhez szükséges anyagokat a tanács vb most is helyhez szállíttatja, annak lerakása vi­szont a lakosságra vár. Tudott dolog, hogy megyénk lakossága nem áll előkelő he­lyen a társadalmi hozzáj árulás­sal, a társadalmi munkával. Jól­lehet, hogy Mezőkovácsháza majd megcáfolja ezt Ehhez azonban nemcsak anyagra, de tudatformálásra is szükség van. A közösségi szellem fejlesztése, a község szeretetének kialakítá­sa szükséges ahhoz, hogy a dol­gozók életszükségletüknek lás­sák környezetük szépítését így az együttes cselekvés sok min­dent megold. Igaz, jól szerve­zett jól vezetett községben ez nem gond. A társadalmi munka szervezésében a közéletre való nevelés iskoláját kell látni. Ál­tala állandó társadalmi tartalé­kok tárulnak fel, új, friss erők kapcsolódhatnak be az egészsé­ges lokálpatriotizmust ébresztők táborába. A kovácsháziak sze­rint a község, város szépítését iá már az iskolában kellene taní­tani. Talán, mert ilyen módszerrel dolgoznak a kovácsháziak, azért értették meg a közkutak létesí­tésének tervmódosítását is. Ti­zenöt választási körzetben kér­ték a választópolgárok a közku­tak létesítését Néhány helyen fúrattak is kutat, azonban a to­vábbi javaslatok alapján a vb, jobb megoldást választott. A köz- sós tanács az elkövetkezendő évekre már nem tervezte be a közkutak létesítését, hanem el­határozta a község vízműháló­zatának megépítését Az ivóvíz­zel való ellátást — az igények miatt — csak a törpevízmű meg­építése oldhatja meg. Az építés 1972-ben kezdődne a víztársu- lat megalakításával egyidejűleg. A vízhálózat teljes kiépítése 1975-ben fejeződne be. Költsége 16,5 millió forint Nincs terelőút- ja sem a községnek, erre is szük­ség van. Az eddigiek csak egy részét képezik az új tervnek és ahogy a számokból látható, nincs elég anyagi biztosíték megoldásuk­hoz. Ügy vélekednek a kovács­háziak, hogy az „újszülött” köl­dökzsinórja talán még nincs úgy elvágva a megyétől, szülőany­Halasi Sándor, a nagyközség tanácsának vb-elnöke. hatóiag kedvezőbben «lakul a községfejlesztésre fordítható gazdasági keret Mindenesetre a közös összefogást a koordiná­lást helyezik előtérbe a külön­böző szervekkel — különösen az ÁFÉSZ vonalán. Kooperáció a kereskedelmi hálózat kiépítésé­re. A község vezetőinek az az el­gondolása, hogy az új létesítmé­nyeknél üzlethelyiségek legye­nek. Így tervezik a 12 lakásos háztömb építését is, hogy annak földszintjén ^boltokat helyeznek eL 1970—71-ben tízmunkahe­lyes központi rendelőintézetet építenék. így akarják elérni, Mezőkovácsháza nagyközség szí­vóhatásának növelését És hogy minél kevesebben vándorolja­nak el más területre dolgozni, minden törekvésük az, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár ki­helyezett részlege a jelenlegi 63 dolgozó helyett legalább 300-at foglalkoztasson. De nem szegény a termelőszövetkezet sem, oda is szívesen járnák dolgozni. Emlí­tésre érdemes, hogy ez évben kukoricából az Űj Alkotmány Tsz 34,5 mázsás májusi mor­moltat takarított be holdanként, kenderből pedig 50 mázsát. A lakosság nagy többsége itt dol­gozik. Ami örvendetes, az elván­dorlás a községből minimális, sőt a legújabb népszámlálás adatai szerint nőtt á lélekszám. Így az 1965. évi statisztika sze­rint Mezőkovácsháza és Refor- mátuskovácsháza lakosainak A* új gimnázium. bekötött lakberendezési kiállí­tást tartottak. Öt ország leg­újabb modem bútorai között vá­laszthatták a vásárlók. És lehet­ne sorolni tovább mindazt, ami hozzájárult a nagyközségi rang­soroláshoz. Természetesen azok a funkciók betölése, melyek a városiasodáshoz vezetnek, csak kezdeti stádiumban vannak. Nagy gondok, nagy tervek. Az azonban örvendetes, hogy a he­lyi vezetés, mint a nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsá­ga, elsőként a lakosság közérde­kű bejelentéseit tárgyalja meg. A tanácstagi beszámolók alkal­mával elhangzott javaslatokból indul ki és teszi az első lépése­ket. A lakosság általában a jár­daépítést, az utak és átjárók karbantartását sürgeti. Ilyés Ist­ván pedagógus tanácstag, aki harminc éve él a községben, ar­ra hívta fei a vb figyelmét: vizs­gálja felül az általános rendezési tervét, hogy megfélel-e a nagy­községi rangnak. Ezek a javaslatok serkentői annak, hogy a vb keresse a la­kossággal együtt az előrelépés módszereit. Az igaz, hogy az egész községre vonatkoztatva szükséges a járdák felújítása. Erre a tanács évente 100 ezer forintot fordít. Ez nem sok. Nö­vekedése csakis társadalmi hoz­zá járulással, összefogással érhe­tő el. Ennek szép példáját mu­tatta az elmúlt évben is a lakos­ság 103 ezer forint értékű tár­sadalmi munkája. Az átjárók él, alig tartja számon, hogy az idő nem áll meg és magával so­dorja az embereket, hogy álta­luk cserélődjön a régi újjá. Az idősebb emberek itt is azt tartják, hogy nagy dolgok min­dig a városban történnék. A vi­dék, a falu alszik, szunyókál, legfeljebb csodálja, hogy mi tör­ténik a városban. Valóságban pedig a legkisebb falu is igyek­szik észrevetetni magát; hát még egy nagyközség. Srről és a legújabb esemé­gimnáziumot építettek, így ma már analfabétákról nem is be­szélhetünk. Szép kultúrottho- nuk meg a 300 személyes mozi kedvelt szórakozóhelye a lakos­ságnak. De tálán a legnagyobb örömet az elmúlt évben meg­nyílt termál strandfürdő jelen­tette. Ami nagyon meglepett, az, hogy a fürdő nem is állami be­ruházásból épült, hanem helyi erőből. Az elnök mégis olyan boldogan beszélt róla, mintha Második éves gyors és gépíró-tanulók a gimnáziumban. Nagyon tetszik a Varia. (Fotó; Veres Erzsébet) jától, hogy végképp megfeled­kezzenek róla. Ez a titkos remény más nagyközségeknél is felme­rül. Igaz, a mankó a járni tanu­lást könnyíti és egy darabig aligha dobható el... De önálló létezésükre is szép terveik vannak. Figyelembe ve­szik az új gazdasági rendszer által rendelettel bizto­sított gazdasági alapot, ami az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek részére előírt adóból is származik és amellyel előrelát­száma 7 ezer 260 voít. 1970. Ja­nuár 1-nek megfelelően 7 ezer 548-an lakják a nagyközséget. Mindaz, amit itt felsoroltunk, csupán kiragadott példázgatások az első lépéseket tevő nagyköz­ség életéből, amely törtet á vá­ros után. Fut, rohan, igyekszik, elsodorva ezernyi akadályt, mintha évek alatt pótolni akar­ná mindazt, amit évszázadokon keresztül elmulasztott Bocskár János »

Next

/
Thumbnails
Contents