Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
fl szépüld, gazdagodó Kunágota Termékük a határokén túl is... Kunágota eredete a mtilt század 30-as éveire vezethető visz- sza. Első lakóházai a mai község nyugati részén épültek. Nevét egy Kun Ágota nevű földbirtokostól kapta. A félszabadulás előtt 12 uradalom volt a határban. Szatmári Sándor, a párt csúcs vezetőségének a titkára még az egykori tulajdonosok nevére is emlékszik. Itt élt többek között a báró Urbán, a Ráth, a Telbdsz, a Jakabffy, a Szilágyi és a Bíró család, s egyik sem adta aláíbb 600—800 holdnál. Tóth Gergely ékkor néhány hold földön gazdálkodott Az első két szovjet katonát a háza előtt látta meg, amint azok éppen egy géppuskát helyeztek büzelőállásba. Az urak elmenekültek a községből. Az elöljáróság Szekfű István segédjegyzővel az élén ünnepélyes fogadást rendezett az érkező szovjet csapatok tiszteletére. A kommunista párt október 28-án alakult meg, amire Tóth Gergely így emlékszik vissza: — Orosházáról érkezett hozzánk Keresztes Mihály, Birkás Imre és Dumitrás Mihály. Mi nagygyűlést akartunk, de ők azt mondták, hogy előbb hozzuk létre a pártszervezetet Ti zenke tten lettünk párttagok. Cseh Mihály asztalost választottuk meg titkárunknak. A párt kezdeményezésére 1945 januárjában földosztó bizottság létesült. Az emberek azonban nem tudták, hogy fogjanak a munkához. Jött egy szovjet tiszt és megkérdezte tőlük: — Mire vártok? — Mit csináljunk, ha nincs mérnök? — néztek rá. — Huj, az isten... — dühös- ködött valahogy így és rájuk kiáltott: — Hát ti mik vagytok? — Aztán elmosolyodott s vele a többiek isSzóból ért az ember. Ment is minden, mint a katikacsapás. Családonként 2—3 hold jutott. Amikor pedig már engedett a föld, az emberek siettek a határba. Szántottak, ahogy tudtak, lóval, tehénnel. Borona helyett gereblyét használtak. Nyáron pedig 1 holdról 4—5 mázsa búzát takarítottak be. Ipar települ a községbe Az évek során végül is egy termelőszövetkezete maradt a községnek, a Bercsényi Tsz. Két éve egyesült a Petőfi Tsz-szel és 1969-et már a gazdasági megszilárdulás időszakának tekintik. Gyalog Mihály elnök, Ma- tuzik József elnökhelyettes és Varga István főagronómus véleménye szerint megteremtődött a tervszerűbb, koncentráltabb fejlesztés lehetősége, amit mindhárman alapvetően fontos feladatnak tartanak: A tavalyi eredmény — mint sok más gazdaságban — i kiemelkedő volt. Búzából 2300 holdon 20 mázsa, kukoricából (májusi, morzsoltra átszámítva) 600 holdon 37 mázsa átlagtermést értek el. A közös vagyon az előző évihez képest 11 és fél millió, a felosztható alap pedig 2—2 és fél millió forinttal nőtt Jellemző adat még: a dolgozok egy 10 órás munkanapra jutó átlagkeresete meghaladja a 100 forintot A szövetkezet vezetőit azonban főként a soron következő feladatok megoldása foglalkoztatja. Az már tény. hogy az idén bővítik a sertéstenyésztő társulás telepét s a 24 millió forint kÖTtség 70 százalékos arányban a Bercsényi Tsz-re jut Tavasszal — 24 ezer tyűk törzsállománnyal — megkezdik egy tojó telep építését, ami két év alatt készül el. A beruházás költsége 18 millió forint. Ezt majd egv szakosított tehené- ' szeti telep létrehozása követi. — Olyan struktúrát kell kialakítanunk, hogy a foglalkoztatást és az állandó fejlesztést is megoldhassuk — vélekedik Gyalog Mihály s ez bizony nem kis gond. De az eredmény meglátszik. Különösen két éve, amióta fokozottabban erősödik a tsz, mert inkább vissza-, mint elvándorolnak az emberek. A lakosság száma 1960 és 1966 között 5 ezer 547-ről 4 ezer 536- ra csökkent, s azóta a mai napig 108-cal nőtt. Meggyorsulna a folyamat, ha sikerülne ipart telepíteni Kunágotára. És nem is olyan rég megjelentek a Lő- rinczi Ülőbútor Ktsz vezetői a községi tanácsnál. Bejelentették, hogy nekik szándékuk egy üzem létrehozása, s erre a célra a régi malomépületet szemelték ki. Borsos Béla, a vb elnöke örömmel újságolja, hogy a megállapodás már megtörtént. — A szövetkezet 4 millió forintot fordít majd az üzem kialakítására, amelyből 3 millió gépekre, 1 millió pedig az építkezési munkákra jut Az is érdekli talán a lakosságot, hogy egyelőre 20 munkás foglalkoztatását tervezik az üzemben, egy-két év alatt pedig 100-ra növelik a létszámot. Egyre több az újságolvasó Helyesen állapítja meg Szatmári Sándor: — Az emberek hangulata elsősorban az életszínvonal alakulásától függ Ha emelkedik, természetesen különböző olyan igények is felmerülnek, amit a község vezetőinek kell megoldaniuk. Ilyen igény többek között a jó kenyér. Azért a pénzért, amit valaki becsületes munkával és sokszor verejtékezve keres meg, joggal követelheti, hogy plyan árut kapjon, aminek a minősége megüti a mértéket. Ám a battonyai sütőüzemből Kunágotára jutó kenyér messze elmarad ettől. Fábián Sándorné, az ÁFÉSZ 1-es számú fűszer- és csemegeboltjának a vezetője éppen nem tud mintát mutatni, mert egy deka kenyere sincs. Ezt pedig így indokolja: — Mára nem rendelteim, mert a tegnapi szállítmány annyira száraz és összenyomott volt, hogy olyan árut képtelen vagyok eladni. Van az Orosházi Sütőipari Vállalatnak egy sütőüzeme Kunágotán, melynek Pál József a vezetője. Az ott készülő kenyér kitűnő, de csak kis részben képes a lakosságot ellátni. Talán térjenek vissza az asszonyok az „ősi” módszerhez, a házikenyér-sütéshez? Nem lesz rá szükség. Már megépült az ÁFÉSZ új sütőüzeme, ahol előreláthatólag március végén kezdődik a termelés. Kenyér és péksütemény is készül majd. Persze, van a lakosságnak másfajta igénye is. Ilyen tob- bék között a sajtó. Csak a Békés megyei Népújságnak 381 új előfizetője van, ami azt jelenti, hogv egyre jobban érdekli az embereket az ország-világ, különösen pedig szűkebb hazájuk dolga. Gál Dezsőt, a Bercsényi Tsz gépcsoportjának vezetőjét a sajtó egyik lelkes szervezőjének tartják. Birodalma szinte felér egy gépjavító álomássaL Újságíró ritkán téved be oda és most szeretne mindent elmondani arról a fejlődésről, ami itt rövid idő alatt végbement. Hadd tudja meg a világ, hogy 1968-ban betonút épült és azóta fénycső világít az udvaron meg az épületekben, A műhelyeket háromszorosára bővítették és központi fűtéssel látták el. A Népújságot ő jónak tartja, éppen úgy, mint Cserenyecz István, az erőgépjavító csoport vezetője. — Olvasmányos és sok olyan hibára is felhívja az illetékesek figyelmét, amit ki kell javítani — állapítják meg, aztán ők maguk is mondanak valamit. Azt, hogy nincs az új szovjet gépekhez (az MTZ—50-es és DT—75-öshöz) tartalék alkatrész. Nem kapnak egyik-másik típusú erőgéphez és a pótkocsihoz gumiköpenyt. Az üzemben Vincze János azt javasolja, hogy a Népújság foglalkozzon jogi tanácsadással is, mint a Népszabadság Id. Han kő András még többet szeretne olvasni a sportról. Különösen a megyei II. osztályú labdarúgócsapatokról. És még egy sor kívánság lenne, • alapjában véve azonban érdekli őket a lap. A szülők és az iskola Egy bökkenő azért mégis van, amit érdemes lenne mielőbb rendezni. Ez pedig a postai kézbesítés, ami Kunágotán öt emberre hárul. Kóczián István, Tóth István, Kovács József és Bagi Pál naponta 300-nál több lapot hord szét belterületen, míg Debreczeni Benjámin a tanyákra 130 lapot juttat el. Barta Erzsébetnek, a posta hírlapfelelősének is gondot okoz az újságok, folyóiratok kézbesí- t tése, amit csak létszámemeléssel tart megoldhatónak. Nehéz 30 kilós táskával elindulni. Nemegyszer, különösen amikor nagy a sár, a kézbesítő csak délután 5 óra felé ér az útja végére. A jószándék és az akarat megvan a posta dolgozóiban. Ezt bizonyítja, hogy a kézbesítő brigád tavaly elnyerte a Szocialista címet, Magyar István- né, a hivatal vezetője pedig Kiváló dolgozó lett. Érdeklődés mutatkozik a községben az iskola iránt is. A szülők ma már megértik, hogy gyermekük jövője nagymértékben a tanulástól függ. Főként az alapoktól, vagyis, hogy mennyi tudást képesek megsze. rezni az általános iskola osztályaiban. Ezért vált közüggyé a Dolgozzunk egy napot az iskoláért mozgalom, t Ezzel egyébként majd részletesebben is foglalkozik még a Népújság. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy az ét telmiség Kunágotán is egyre jobban kiveszi részét a közéleti tevékenységből. Farlcas János, az általános és szakközépiskola igazgatója mindjárt sorolja: — A pedagógusok közül Gál Vilmos, Fábián János, Szabó Pál, Tóth Balázsné, Vámos János és Szabó József községi tanácstag, Angyal János, az egyik legkiválóbb tanár az ifjúságvédelmi bizottság tagja, Albel Anna óvónő az ifjúságvédelmi bizottság elnöke, Varga Kálmánná óvónő, a nőklub vezetője. Kun László tanár, a községi siportélet irányítója. »** Zuhog az eső, sártenger képződik a községet átszelő keskeny kövesúton is. Jaj annak a gépkocsinak, amely ilyenkor a padkára csúszik. Ám ez a veszély megszűnik az idén, mert szélesítik, korszerűsítik az utat. És korszerűsítik a világítást. Legyen az is méltó a szépülő, gazdagodó Kunágotához. Pásztor Béla Az újkígyós! Aranykalász Tsz üzemének terméke az utóbbi időben számos hazai, de külföldi kiállításon is nagy elismerést szerzett a közös gazdaságnak. 1965-ben lesavanyított uborkából és hordós káposztából még csak 162 ezer forint bevételre tett szert. De ezzel túljutottak a kezdeti lépéseken. Rájöttek arra, hogy a konzervgyár, illetve a MÉK által már fel nem vásárolt, fejlődésben visszamaradt, de egészséges uborkát, valamint paprikát nem kell a határiban pusztulni hagyni, vagy ráfizetéssel betakarítani, azt fel lehet dolgozni. Ezzel több hónapon át 30, sőt 50 asszony találhat munkát a savanyító üzemben, ahol szeletelő és hámozógép, dobmosó, üvegzáró, dublikátor, valamint négy sterilizáló kád segíti a termelékenység növelését. 1966-ban már 870 ezer forint értékű csemege és ecetes ubor. kát, káposztával töltött paprikát, valamint hegyes, erős fű- szerpaprikát és vegyes vágottat szállítottak a Szolnok megyei FÜSZÉRT-hez. 1968-ban pedig 1 millió 500 ezer forint termelési értéket produkáltak. A múlt évre tervezett termelési értéket szintén jelentősen túlteljesítették a savanyítóüzem dolgozói. Tavaly 120 holdon termeltek a szövetkezetiek uborkát, 111 holdon paprikát, 25 holdon káposztát és 5 holdon sárgarépát E termények mintegy hetedrészét dolgozta fel a savanyítóüzem. Kép, szöveg: Balkus Imre Susán Istvánná nagy hozzáértéssel kezeli a dupla falú dubli- kátort, amelyben a káposztát puhítják, Ügyes kezű lányok és asszonyok fel'éikáiiosztával töltik a paprikát. Nagy gonddal rakják ötnegyede« fivea^-kbe, majd mérlegelik a vegyes nis-Atat.
