Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
Csak a hajak leitek fehérebbek Csík Anna KISZ-Utkár és Ferenczi István a 25 évvel ezelőtti MADISZ-tltkár koccint I mai és a volt ifik egészségére. B. O. Megszilárdult több tsz gazdasági helyzete A gazdálkodásban alkalmazott áj és bevált módszerek jelentős bevételhez juttatták a tsz-eket A 355 szövetkezeti gazda közül 348-an vettek részt a vésztőd Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén. Komáromi László tsz-j elnök a gazdaság egyre erősödő! eredményeiről adhatott számot i 1935-ben 18,8 millió forint termelési értéket állítottak elő s ez 1969-ben meghaladta a 27 millió forintot Jó közgyűlés volt mert a tagok felszólalásaikban megerősítették azt a gazdaságpolitikai irányvonalat, melyet a társadalmi érdeknek megfelelően a tsz vezetősége az elmúlt négy esztendőben folytatott. i A vésztői Béke Tsz-ben azonban nemcsak zárszámadási köz-! gyűlés volt. nemcsak az ered-; menyekről adtak számot hanem, az 1970-es évtől kezdődően újabb négy esztendőre vezető- ■ séget választottak. Komáromi László tsz-ednöknek ellenjelöltje ts volt a szavazatok többségét, 346-öt mégis ö kapta. Az igazgatósági tagok is hasonló bizalomban részesültek. A jelölő bizottság széles körű közvéleménykutatás alapján bocsátotta vitára javaslatát Végül is a megfontoltság kerekedett felüt * olyan emberek kerültek a szövetkezet élére, akik a közösségért az elmúlt években a legtöbbet tették. Hasznos találkozót rendezted Üjkfgyóson az elmúlt vasárnap: a község KISZ-bizottsága összehívta mindazokat, akik az elmúlt 25 évben a községben irányították az ifjúsági mozgalmat. A hívó szóra kevés kivétellel mindenki eljött, ugyanolyan lelkesedéssel, mint amikor a mozgalmi munkát kezdték. Cs^k a hajaik lettek fehérebbek. A megjelenteket Csik Anno községi KISZ-titkár üdvözölte. Részt vett a találkozón Szigeti Zoltán, a járási pártbizottság munkatársa, Klampeczki Károly, a járási KISZ-bizottság titkára. Először a MADISZ megalakulásáról Ferenczi István volt titkár beszélt, Igaz, már keresgélve neveket, eseményeket, az elmosódó emlékek között. Ge- dó János, az 1947-es EPOSZ- titkár pedig visszaemlékezésében elmondotta, hogy akkor sokkal nehezebb körülmények között jóval több fiatal volt a | szervezetben, mint a mai KISZ- ben a tagok. Derűs epizódok elevenedtek meg a múltból, és sok szó esett arról a határta- | lan lelkesedésről, amivel a fiatalok vettek részt minden megmozdulásukon. Kása János, Kiss János, Evanics János, Tö- mösi Mihály, Drágán Simonná, Vaszula Andrásné, valamint Zsilák Pál, aki Dunántúlról jött el 300 kilométert vonatozva, hogy részt vehessen ezen a találkozón, mint mind, kissé meghatódva emlékeztek a hősi korszakról. A beszélgetést a mai KISZ- vezetők folytatták. Klampeczki Károly megköszönte a résztvevőknek a nagyszerű és tanulságos találkozó megrendezését, amit jó lenne, ha más községekben is szerveznének. Papp Istvánná, a párt községi bizottságának titkára zárszavában elmondotta, hogv már készül a terv egy új párt- és ifjúsági ház létrehozására. Bízik abban, hogy az elődök nyomdokain haladva, a maiak is olyan lelkesen végzik majd munkájukat Február 4-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága az év első megyei tanácsülését 1970. február 4-re összehívta. A tanácskozás helye Békéscsaba, kezdete délelőtt 9 óra. Elsőként a végrehajtó bizottság ad számot a tanácsülésnek az elmúlt évi tevékenységéről. Napirenden szerepel továbbá a megye 1970. évi összesített és központi költségvetése, valamint a fejlesztési célkitűzése. Megvitatásra kerül még a megyei tanács pénzügyi, I gazdasági és községfsjlesztési állandó bizottságának munkája. Mindenben együtt darabárns brigád a — Nyomd meg! vigyázz!' Kapaszkodj bele! Nem jó. Húzd j vissza! Na, most! Rendben van. : Indulhattok! — mondja védő-! kesztyűjét lehúzva Hídvégi György — a MÁV—AKÖV da- rabáruszállító Dózsa rakodóbrigádjának vezetője Galambos Sándornak és még hozzáteszi: — Vigyázz, Sándor, csúszósak a rakodóplatók, nehogy baj legyen! A kocsikísérő rábólint és dör- mög valamit. Az óra 7.10-et mutat, s már a második gépkocsi gördül el a rakodótól a békéscsabai vasútállomás darabárus raktárától. Pedig a munka csak 7 órakor kezdődött. Gyorsan és pontosan dolgoznak az emberek. A nehéz konténerek vaskerekei dübörögnek a betonpadozaton, a brigád tagjai neki feszülnek a a nehéz súlyoknak. Nem folyik izzadság, mert ahhoz hideg van, de az izmok felmelegszenek, mire egy-egy gépkocsi kifutásra készen áll. A huszonkét ember közül mindenki tudja a feladatát. Évek óta dolgoznak már egymás mellett, így beszéd alig hangzik. A brigádvezető, vékony bajúszú, barna arcú ember, néha ugyan vezényel, de csak úgy szerényen, szinte csak megszokásból. — Hozd a targoncát — hallom valahol az egyik konténer mögül —, hordókat rakodunk a Vegyinek. Időközben megérkezik dr.' Görcs Ágoston i§, a részleg vezetője. Szótlanul figyeli a munkát és elégedetten bólint. — Igen. A brigád nagyon jól összeszokott együttes és hízel- kedés nélkül mondhatom, hogy öröm velük dolgozni. Föl nyolc felé jár az idő, s a hét órakor még üres 9 tehergépkocsi már rakodtan elhagyta az állomás területét, vagy éppen a fuvarleveleket veszik át kísérőik az irodában Palotai György irányítótól. Vasas Mihály már ötvenöt éves. A haja ősz. de ő mindig vidám. Szeme sarkából a ráncok mindig nevetést sejtetnek. — A legnehezebb munkánk? Ezelőtt öt évvel az ekerakodás. Akkor még nem volt emelővillás targoncánk. Kézzel emeltük a dögnehéz ötösekéket, voltak úgy öt-hat mázsa körül. Majd megszakadtunk — válaszolja kérdésemre, s már köszön is. Várja a munkahelye, az út, mert a Dózsa-brigád tagjai úgyszólván mindig úton vannak. Hordják-viszik az árut. — Van-e sok baj az emberekkel? — kérdem Hid végi György brigádvezető'ől. — Mikor, hogy. Van, hogy összezördülnek a munka hevében, de ez igen ritka. Egymás- i ra vagyunk utalva, s ezt tud- j juk. A munkafegyelem jó. Késés, igazolatlan mulasztás vagy | pityókás munkába állás nálunk nincs. Komoly, megfontolt emberek a szaktársak. — Balesetük mikor volt? Hiszen amit csinálnak, az nagyon balesetveszélyes. — Több mint három éve nem volt. Kisebb sérülések ugyan előfordulnak, de súlyosabb beleset, hogy jó időben mondjam, nem volt, és ne is legyen. Bronz-plakettes szocialista brigád vagyunk — mondja — és reméljük, az ezüstöt is elnyerjük ebben az évben. — Hogyan érvényesül a szo- cilaista brigádok hármas jelszava? — őszintén szólva a tanulás nem erős oldalunk. Ennek ellenére mégis részt vettünk a minisztérium által rendezett országos szellemi vetélkedőn, és nem vallottunk szégyent. S hogy ez valóban így van, arra bizonyíték az a szén emléklap. amit a rakodóbrigád a versenyen, helyezésével elért. A Jó munkát bizonyítják a brigádnaplók — mert több van már belőlük —, amelyekbe 1964 óta minden közös munkájukat naprakész állapotban lejegyezték. A brigádvezető ugyan elmondja, hogy a naplót a kislánya írja, de ezen nem múlhat semmi, hiszen a nagy súlyokhoz szokott munkáskezek nehezen forgatják a tollat. — Ezek szerint minden a legnagyobb rendben van itt maguknál, nincs semmi problémájuk. Szántó István szaikszervezet: bizalmi válaszol. — Azt éppen nem lehet mondani, mert a szociális ellátottságunk úgyszólván semmi. Huszonkét embernek összesen egy lavórja van, amiben a munka végeztével lemosakodhatunk. Talán most abban az új épületben, — mutat a már felépült AKÖV szociális épületre —, kapunk helyet. Ez azonban bizonytalan, mert az ör utcai részleg költözik bele. Sérelmezzük azt is, hogy az adminisztratív dolgozókból külön brigádot alakítottak, hiszen munkánk annyira összeforrt. A markos emberek, akik a nagy súlyokkal birkóznak nap mint nap, fegyelmezett munkások. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy több mint 50 százalékúk, pontosan 12 rakodó. Kiváló dolgozó, s van köztük nem egy, aki többszörös. A brigádvezetővel és a rész- i leg vezetőjével kiszámoltuk,! hogy évente olyan hosszú vonatszerelvény árut mozgatnak meg, amelynek egyik vége még Mezőmegyeren túl lenne, ha az eleje a békéscsabai állomáson állna. A fizetési jegyzékeket is megnéztük. Igaz, kemény a munka, de ez forintban is jelentkezik, hiszen egy-egy rakodó havonta 2300—2500 forintot keres. Szerény munkások a Dózsa szocialista rakodóbrigád tagjai. Nem szólnak, nem kiabálnak azért, hogy már évek óta egy lavórban mosdanak 22-en, pedig megérdemelnék az embe- ; ribb munkaköri)] mén veket. Botyánszki János I Két évvel ezelőtt lépett a gazdálkodás gyors ütemű fejlesztésének útjára az okányi Petőfi Tsz. Bátran nyúltak a termelés új és bevált módszereihez, s ezek a tagok jövedelmét az egy 10 órás munkanapra vetített értéket 1968-hoz képest 68 forintról 73 forintra emelték. Tavaly új gépműhelyt építettek és traktorokat vásároltak. A jövőben az állattenyésztési üzemág fejlesztésére törekszenek. Társulnak a vésztői tsz-ekkel egy korszerű sertéstelep létesítésére. Régebbi sertésóljaikban kis átalakítás után pecsenyecsirkét nevelnek. A zárszámadó közgyűlésen módosították az alapszabályt, törvényileg is lehetővé tették a tagoknak, hogy a háztájiban a korábbi alapszabálytól eltérően több jószágot tarthassanak. Állásit foglaltak amellett is, hogy aki április elseje előtt lép a szövetkezetbe, annak a folyó gazdasági évben is jogos a háztáji földterület igénye. A bevonulási segélyt 450 forintról 900 forintra emelték. * A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó gaz. daságok közül eddig 27 termelőszövetkezet tartotta meg zárszámadó közgyűlését. Csupán január utolsó napjaiban 30-án: a szarvasi Bem József Tsz, a kondorosa Dolgozók Tsz, a szarvasi Táncsics Tsz, a bucsai Uj Barázda Tsz, 31-én pedig a hunyai Hunyadi Tsz. a békéscsabai Sza. badság Tsz, a dévaványai Lenin Tsz, a zsadányi Dózsa Tsz, a sarkad! Kossuth Tsz és a mező- megyeri Béke Tsz közgyűlése hagyta jóvá az 1969. évi számadás eredményét. A kedvezőtlen időjárás ellenére is világszínvonalon termelt a csabai Lenin Tsz Ritka az az esztendő amely : egyformán kedvez a termelőszövetkezetek vetéstervében sze- j replő 20—25 növényfajta hozamainak. A békéscsabai Lenin Tsz-ben is éreztette hatását a tavaszi belvíz és a nyári aszály. Ennek ellenére egyik-másik növényfajtából elérték, túlszárnyalták a világszínvonalat. A zárszámadási közgyűlés nem ezek latolgatásával, hanem mint mindenütt, tagfelvételied kezdődött. A felvett tizennyolc új tag közül négyen a környékbeli községekből Békéscsabára költözöttek vodtak. a többiek főleg szakemberek és felnőtt korba lépett családtagok. Az utóbbi időben növekedett a Lenin Tsz szívó hatása: 1969-ben ■ összesen 56-an lépték be. Ami azt illeti, j kevés olyan állami gazdaság és ! termelőszövetkezet van, amely holdanként negyven mázsán te- ; lüli, hektáronként pedig csak- | nem 69 mázsa kukoricát ter- ! mél. A búza is 40,55 mázsájával, a i lucernaáréna 54,72. mázsájával, a zöldborsó 41,38 mázsájával, a szemes borsó pedig 25,68 mázsájával fizetett hektáronként. — Még magasabb eredményt is elérhettünk volna — mondta Zsilák Márton, a szövetkezet elnöke, inkább csak megállapítást, mint elégedetlenséget kifejezve. Tény azonban, hogy a növekvő anyagi jólét egyeseket nem több és pontosabb munkára, hartem egy kis lazításra, több szórakozásra ösztönzött, ami aztán fegyelmezetlenséget szült. Fenntartás nélkül csak a traktorosokat dicsérte, akik amikor szükség volt rá, a szombati és a vasárnapi napokat is vég., dolgozták. Csakis így érhettek el országos második helyet a cukorrépa-betakarítás, első helyet a D4—K traktorok üzemeltetésében. Nem volt megelégedve az elnök a tejtermeléssel sem, bár az 1968. évi 2700 liter ne- lyett tavaly 2896 litert fejtek tehenenként. Itt inkább a takarmány összetételével, adagolásával volt baj. A baromfitelep viszont kimagaslóan teljesítette éves tervét. Tyúkonként a tervezett 250 i darab helyett az egész világon is ritkaságszámba menő 283 darabos ótlagtojás-termelést értek eL Ráadásul úgy. hogy a 36 ezer tojótyúk takarmányozásánál a múlt évben 37 vagon abrakot takarítottak meg. Általában véve szorgalmas, eredményes munkát végeztek a Lenin Tsz tagjai. Bizonvság erre. hogy 81,9 millióról 87.5 millióra! növekedett a közös' vagyon, ezen belül 53,2 millióról több mint 63 millióra a tiszta vagyon. Ennek megfelelően a 730 dolgozó tag átlagos évi jövedelme 26 538 forintot lett ki. Emellett nagy összeget, több mint 95 mU'ió forintot helyeztek biztonsági alapra. A szociális és kulturális alapot csaknem 1,8 millióra növelték. Az ez évi gazdálkodás sikerére biztosíték, hogy a szövetkezetben minden termőterület fel van szántva, lehetőségük van a legfőbb ellenség, a gyom fokozottabb irtására, a korábbinál több vegyszer vásárlására, valamint az erő- és munkagépek számát növelni, korszerűsit-mi. R. L l
