Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
A mutant körülzárta a hadsereg? A francia AFP, hírügynökség gyorshírben jelentette Bei rútból, hogy a Jordániái hadsereg páncélos egységei csütörtökre virradó éjjel körülvették Am- tnant. A palesztinéi ellenállási szervezetknél ezzel egyidejűleg ismét riadókészültséget rendeltek el. Az AFP hírét más forrás még nem erősítette meg. Hírek érkeznek arról is, hogy feszültség uralkodik a jordániai hadsereg köreiben. Tisztek egy kis csoportja bejelentette, hogy leszerel. Állítólag az a panaszuk, hogy a Husszeinhez vakon hű beduin egységek zaklatják őket. Szerdán este egyébként olyan események történtek, amelyek egy újabb válsággal ellentétes irányba mutatnak. A tíz gerillaszervezetet magában foglaló Palesztinái egyesített parancsnokság bejelentette, hogy szigorú fegyelmi intézkedéseket foganatosított soraiban. Megbízható források szerint az egyesített parancsnokság elrendelte, hogy a gerillák nyilvános helyeken vagy gyűlés közben ne hordjanak fegyvereket, továbbá, hogy a főparancsnokság engedélye nélkül ne foganatosítsanak letartóztatásokat. A fegyelmi rendelkezések lényegében ugyanazt célozzák mint Husszein csődöt mondott biztonsági rendelete — alapvető különbség azonban, hogy a fegyelmi intézkedések végrehajtása fölött a partizánok katonai rendőrsége, nem pedig a jordániai hatóságok fognék őrködni. Megfigyelők véleménye szerint — írja a Reuter — az egyesített Palesztinái parancsnokság ..hadmozdulata” előzetes engedmény a hét végre tervezett tárgyalások előtt. Ezeken a tárgyalásokon mind a jordániai hatóságok, mind pedig a Palesztinái vezetők olyan egyezségre igyekeznek majd jutni, amely egyfelől elismeri a partizánoknak azt a jogát, hogy jordániai területről szabadon operáljanak Izrael ellen, másfelől viszont biztosítja a jordániai törvényék és rendfenntartó intézkedések tiszteletben tartását (MTI) Egyiptomi szemrehányás Wilsonnak Ahmed Hasszán El-Fekí, az Egyesült Arab Köztársaság londoni nagykövete szerdán Nasz- szer elnök megbízásából felkereste Wilson miniszterelnököt és ianertette vele kormánya felfogását a közel-keleti brit politikáról. Mint a találkozó után közzétett nyilatkozatból kitűnik, az egyiptomi diplomata figyelmeztette Wilsont arra, hogy »menynyiben Naígy-Britannia folytatja jelenlegi politikáját, ez nem fog hozzájárulni az igazságos béke megteremtéséhez a Közel- Keleten. „Ezt a politikát az izraeli agresszió bátorításának tekintjük” — hangoztatta El- Fékd. A nyilatkozat kitér az egyebek között Wilson által javasolt közel-keleti fegyver-embargóra. „Nyilvánvaló, hogy a fegyverszállítási embargó Izrael jelenlegi katonai fölénye mellett egyetlen dolgot eredményezhet, s ez a területrablás és a katonai hegemónia megszilárdítása, valamint a stasug quo befagyasztása”. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat hangoztatja az Egyesült Arab Köztársaságnak azt a nézetét, hogy Nagy-Britannia csupán fél szívvel támogatta a Biztonsági Tanács határozatának azt a paragrafusát, amely az izraeli csapatoknak a megszállt területekről történő visz- szavonását írja' elő. „Nézetünk szerint azért nem jött létre béke a Közel-Keleten, mert az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia nem csatlakozott a Szovjetunióhoz és Francaior- szághoz a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtása érdekében oly fontos „menetrend” kidolgozása végett.” (MTI) Kábítószer-csempészek rendőrkézen India történetének legnagyobb arányú hasis-csempészését leplezte le az indiai rendőrség. A ’récén középen a 26 éves amerikai Richard Ward (Kaliforniából), akit 1,75 millió do'lár értékű hasis csempészéséért tartóztattak le Oj-Delhiben. (Tclcfétö — AP—MTI—KS) A 2701. Dánia és az earópai biztonság Harding, dán külügyminiszter csütörtökön Koppenhágában kijelentette, hogy kormánya pozitívan viszonyul az összeurópai! biztonsági értekezlet esetleges összehívásához. Hozzáfűzte azonban, hogy kormányának véle-l ménye szerint a biztonság olyan alapvető problémái, mint a német kérdés vagy a leszerelés,1 „még nem elég érettek” arra, hogy „gyorsan összehívott értekezlet keretén bélül, lehessen megoldani őket”. (MTI) Péter János a Bolgár Tudományos akadémián A hivatalos baráti látogatáson Szófiában tartózkodó Páter János külügyminiszter csütörtökön délelőtt a bolgár külügyminisztérium külpolitikai intézetének meghívására előadást tartott a Bolgár Tudományos Akadémián rendezett gyűlésen „A magyar—bolgár kapcsolatok és az európai biztonság” címmel. Az előadást nagy érdeklődéssel hallgatták meg a résztvevők, köztük Ivan Basevvel az élükön A Jordán tájékoztatásügyi miniszter a közelmúltban hozott nyilvánosságra egy adatot Eszerint 1968—69-ben Izrael megújuló támadásai következtében 23D polgári személy vesztette életét és 490-en sebesültek meg. Maguk az izraeliek sem tagadják katonai akcióik folyamatosságát. Bar Lev vezérkari főnök egy friss sajtónyilatkozatában azzal dicsekedett, hogy 1967 júniusa óta 2700 berepülést hajtottak végre Egyiptom légterébe. Legutóbbi akciójukról, amely így a 2701-, s amely, mint tudott, az Abu Zabal-i fémkohászati művek ellen irányult és 70 munkás életét oltotta ki, még az arabok iránt kifejezetten ellenséges New York Timesnek is az volt a véleménye, hogy az egyiptomi polgárok tucatjainak lemészárlását semmi sem igazolhatja. Izrael maga is mentegetőzni kényszerült. Hivatalos személyiségek nyilatkoztak, s utaltak arra, hogy ami történt, az a véletlen műve volt. , Vagyis a két Skyhawk-ról ledobott időzitett- és napalmbombákat nem a gyárnak szánták, hanem egy közeli katonai létesítményt kellett volna tönkretenniük. Ezt az érvelést saját korábbi cselekedeteik cáfolják, az a 2700 légitámadás,' amelynek áldozatairól ugyan nincs pontos adatunk, mint ahogy ismerjük a jordániai halottak és sebesültek számát. De cáfolja az a szisztematikus izraeli politika is, amely — a Tel Aviv-i szélsőségesek kívánságának megfelelően — az arab országok demoralizálására irányul. Izrael mindmáig nem adta fel azt a tervét, amely a haladó arab rendszerek megdöntésére irányul. Tulajdonképpen ezért nem akadozik, .sőt, folyamatos az amerikai fegyverszállítás. Amikor tehát egyre erőteljesebben bontakozik ki az izraeli eszkaláció, amely még módszereiben is az Egyesült Államok déi-viet- nami agresszióját követi, lényegében a haladó arab országok megdöntésére irányuló amerikai tervek kapnak formát és tartalmat. Ezzel függ össze, hogy az amerikai szóvivő — noha sietett elhatárolni magát az Abu Zabal-i terrorbombázástól —. egyidejűleg nem hagyott kétséget aziránt, hogy Washington nem függeszti fel a Tel Avivba irányuló fegyverszállításokat. Ez az amerikai játszma egyik oldala. A másik, a diplomáciai „oldal” hasonló tartalmú. Az arab világ elfogadta a politikai rendezés koncepcióját és a józan kompromisszumokon alapuló béke megteremtésén munkálkodik. Ebben egyértelműen támogatják őket a szocialista országok. Az Egyesült Államok rendezési javaslatai viszont egyértelműen Izrael diktátumpolitikájának követeléseit próbálják érvényesíteni. Ezért kerülhetett sor olyan — mint az Humanité megfogalmazta — „jói kiszámított tévedésekre" — amilyen az Abu Zabal-i terrorbombázás volt. Viszont éppen ezért egyértelműen elutasító és elítélő a közvélemény reagálása, népünk állásfoglalása is az izraeli eszkalációval szemben. amerikai zöldsapkások Indonéziában a külügyminisztérium vezető munkatársai és más képviselői, a bolgár poiitikai és tudományos közlőiét kiválóságán, külföldi diplomaták, bolgár és külföldi újságírók, valamint más érdeklődők. Az előadást megelőzően Niíco-’ laj Todorov, a Külpolitikai Intézet igazgatója üdvözölte Péter1 Jánost, ismertetve személyiségét és méltatva a magyar külpolitika irányításában betöltött szerepét. (MTI) Sugandíi tábornok, az indonéz) hadsereg hírszerző szolgálatának] vezetője csütörtökön megerősítette, hogygaz amerikai hadsereg. különleges haderöinek-^zöld- sapkásai” tartózkodnak „polgári j küldetésben” Indonéziában. Ai zöldsapkások tisztjei az indonéz j hadsereg• „nevelési programié- j nak” végrehajtásában vesznek részt és — az indonéz tábornok szerint — nincs szerepük katonai kiképzésben. A Hariart Kami indonéz diáklap a*Közelmúltban az írta, hogy „jóllehet a zöldsapkások hasznos munkát végeznek Indonézia fejlesztésében, jelenlétük mégis kellemetlen érzelmeket váltott ki”. (MTI) «■«•••»•■NianmMninMnmMigiHtimgg* Messzi keresztapám (Gy erro naplóból) Messzi keresztapám kozák ember, állatorvos. Sárgállott tengernyi lovától a havas rét. Emésztette a nagy sörényű, aprócska lovacskákat a front Sztyopa ezredes, így hívta mindenki keresztapámat, sok katonának parancsolt, pedig szelíd, nagy baj úszó ember volt. Vastag nyaka sehogysem tűrte a gombokat. Jóbeszédű volt ha egyszer valakivel belemelegedett, — könnyen leszaladt a delelő nap. Mindig a háborút tárgyalták ,a katonáival is, meg a cselédemberekkel is, akik egy kis szalonnáért, sóért beálltak Sztyopa ezredes hadseregébe, a lovak közé. Hozták a frontról a beteg állatokat, Sztyopa ezredes emberei gyógyították őket, megerősödtek egy kicsit, dobálták a sörényüket, s mentek vissza ágyút húzni, meg lőszer es kocsit. Csak háború ne lenne soha. ez volt a keresztapám szavajá- rása. Akármiről beszélt, mindig ide lyukadt ki. Volt beszélgetőtársa bőven, m’ndenkivei szóba állt. Bement a tanyákon az istállókba is, pas- kolta a tehenek farát, megvakarta a kisborjak füle tövét. Ismerték rpindenfelé. Hol egyik, hol másik majorban ku- nyeráltak tőié gyógyszert a csikóknak, malacnak, tehénnek, amelyik beteg volt. Megíborzolta ilyenkor a hatszál haját és mérgesnek tetette magát. Azt gondoljátok, hogy arra való a hadsereg gyógyszere, hogy a malacaitokkal etessétek meg! Mi? Odaadjam nektek a lovaim elől? S odaadta, szólt az emberéinek, hogy nézzék meg azokat a beteg iószágo- kat. Ha mór nincs civil állatorvos. Csak háború ne lenne soha. Sztyopa ezredes a családiát is elhozta a fronttá1. Maruszja néni szanitéc volt, a fiúk, Szása, meg reggeltől estig a lovakat Hajkurászta volna de két-három órára a könyv mellé ültette azért egy fiatat tiszt, eey tanár. De Szását jobban érdekelték a lovak, mmt a betű. s én Is szívesebben csavarogtam a határban, minthogy a könyvre gondoltam volna. Együtt’ csatangoltunk. Adott alánk Sztyopa ezredes két pihent iószágot, aztán, ha csapzottan mentünk haza, megszidott bennünket, hogy miért kínozzuk az állatokat. Iskolában kellene nektek lennetek,, reggeltől estig, nem csavarogni, mondogatta. Csak háború ne lenne soha, mert ez is csak azért van... Nemigen fogott minket a jó szó, zavartuk szegény lovakat, nyeregből lövöldöztük a varjukat, kóbor kutyákat. A pisztolyról Sztyopa ezredes nem tudott. Dehogy tudott! A katonáit is mindig jól összeszidta, ha a puskájukkal virtusked- tak. Akkor használjátok amikor kell, de csak akkor! De olyankor jól! Ha muszáj! Csak háború ne lenne soha... Szigorúbb lett a tél, megindult az iskola. Szását is beíratta az ezredes. Valamit csak megért. ragad tán rá valami, meg "debg sem kóborol, mint egy ke- nyértelen kozák. Együtt jártunk isko’ába. A számtant jól megtanulta Szása is. A táb’ánál felelt krétával. A betűinkkel, meg a nyelvünkkel is gyorsan barátkozott. Az iskola mellé is együtt járjunk. Szégyen, nem szégyen, ’ontunk Sztyopa ezredes embereitől két lovat. Szárkúpból csináltunk nekik istenót. — a takarmány is „úgy jött...” Egészen jól megvoltunk, már karbélvunk, meg géppisztolyunk :s volt, amikorra kitavaszodott. Egy reggel, mondja Szása, hogy az apja elment a frontra. Szomorkodott kicsit, de hamar “elejtett. Loptunk két, jobb lovat. sőt egy kocsit is, amin egy német géppuskát is odavittünk az istállóhoz.
