Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

MA Bátrabb kooperációt (3. oldal) 19-es obsitosok (3. oldal) A Csendes utcában a helyzet változatlan (4. oldal) És megindult az élet (5. oldal) Fékezzen egy percre (6. oldal) Oktató- és diafilmek, hangszalagok a felszabadulásról, Leninről A félszabadulás 25. évfordu­lója és a Lenin-centenárium méltó megünnepléséhez nyújt értékes segítséget oktató- és dia­it lmekk el, hangszalagokkal az iskoláknak és más intézmények, nak a Tanszergyártó és Értéke­sítő Vállalat A felszabadulás­ról, a felszabadult ország életé­ről, gondjairól számol be „Az új kor nyitánya” című oktatófilm, valamint a száz kockából álló diapozitív-gyűjtemény. Hiteles képet vallanak a hazai ellen­állási tevékenységről, az ország felszabadításáért folytatott har­cokról, az új élet építésének kezdetéről. Az „így kezdtük” címmel ké­szült 80 perces hangszalag azok visszaemlékezéseit rögzíti, akik cselekvő részesei voltak a ne­gyedszázad előtti történelmi je­lentőségű eseményeknek. A fel­szabadító harcokban részt vett katonák, politikusok, írók, mun­kások elevenítenek fel egy-egy olyan epizódot, amely nemcsak saját életük, hanem az egész or­szág szempontjából jelentős volt. A korabeli dokumentumok felhasználásával készült rövid­film Lenin életét és munkássá­gát mutatja be. A képsorokat versek és zeneszámok fűzik egy­be. A szovjet állam megalapító­járól szóló, 150 képkockából álló kétrészes diafilm-sorozat Lenin életének és egyéniségének az oroszországi és a nemzetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását szemlélteti. Az első rész gyermek- és ifjúkorában, a má­sodik a Nagy Októberi Forra­dalom időszakában mutatja be Vlagyimir Iljicset. Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA lOIO. FEBRUÁR 18., SZERDA Ára 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, II. SZÁM Készenlétben Állandó ügyeletét tartanak a szakemberek Szombat este van. Az utcá­kon ráérősen sétáló emberek. A szórakozóhelyekről zene hal­latszik. Nem ilyen békés a kép Gyu­lán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság központjában. Har­madfokú árvízvédelmi készen­lét az igazgatóság egész terü­letén. Súlyosbítja a helyzeteit, hogy tekintélyes földterület áll víz alatt. Az emelet egyik kis irodájá­50 százaléka a szántó, a többi rét, legelő és mezőgazdaságilag értéktelenebb terület. Éjjel-nappal 48 nagy teljesítményű szivattyú dolgozik, melyek másodpercen­ként 90 köbméter vizet emel­nek ót a földekről a csatornák­ba. Ezek a szivattyúk naponta J öt tonna gázolajat fogyasztanak el. Természetesen sürgősségi Andruskó Imre * duzzasztónál elhelyezett mércén víz állását. figyeli a ban Kurta József az árvízvé­delmi ügyeletes. Körülötte az asztalon több telefonkészülék. Az egyik hangos csengéssel szó­lal meg. Nagyvárad jelentkezik. ahonnan tájékozatják a gyu­laiakat, hogy újabb — bár ki­sebb — vízszintemelkedés vár­ható az elmúlt napokban le­hullott csapadék miatt. A leg­frissebb híreket, amelyek a gátőrházaktól és szakaszvédel­mi ügyeletektől jönnek, azon­nal továbbítják az illetékes ha­tóságoknak, szerveknek. Állandó ügyeletet tartanak a belvízzel foglalkozó szakembe­rek is. Pfeifer Józseftől, a je­lenlegi ügyeletestől megtud­juk, hogy a vízügyi igazgatóság területén jelenleg 9 ezer hold áll víz alatt, szerencsére ennek A C:!roen és Honda gépkocsigyár is jelentkezett a BHV-re A BNV igazgatóságára eddig 200 külföldi kiállító jelentkezé­si kérelme futott be. A vásárvá­ros bemutatócsarnokai, pavi­lonjai már „be is teltek”, a külföldi kiállítóknak megküld­ték azokat a hivatalos iratokat, amelyekben már azt is feltün­tették, hogy az illető cég hol ál­lítja majd ki termékeit, áruit. Az idén egész sor külföldi nagyvállalat állít ki első. Ízben a BNV-n. A világhírű francia autógyár, a Citroen is először „szerepel” mégpedig két típus­sal. Megérkezett a japán Hon­sorrendben csoportosítják a hordozható szivattyúkat és azo­kat a területeket „szállják meg” először, ahol már bevetett föl­deket borít a víz. A műszaki biztonsági osztá­lyon Réti Mihály osztályvezető irányítja a „hadműveletet”. Irodájában egy egész falat be­borító térkép áll, amelyen apró villanyégők jelzik az üzemben levő szivattyútelepeket. Az osz­tály feladata, hogy a beérkező jelentések alapján biztosítsák a gépek, szivattyúk folyamatos üzemelését, gépalkatrész- és üzemanyag-ellátását. Az előre­látó intézkedések nyomán még ilyen nehéz helyzetben sincs fennakadás, minden géphez megfelelő kezelő áll rendelke­zésre. Ugyanis az elmúlt idő­szakban közel száz elektromos- és nehéz-Dieselgépészt képeztek ki a vízügyi igazgatóságnál. A telefon, és rádiósközpont­ban állandóan csengnek a te­lefonok és mindig vételkész a rövidhullámú rádió. Először ide érkeznek a gátőrök és a sza­kaszvédelem vezetőinek jelenté­sei, amelyeket továbbítanak a megfelelő helyekre. Nincs szünet a szállítási és anyaggazdálkodá­si osztályon sem. Moldován Já­nos osztályvezető előtt hatal­mas kimutatások fekszenek. Nagy feladat hárul erre a rész­legre is, hiszen a területen 800 ember és 50 gépjármű teljesít szolgálatot A i gépkocsik és, a különféle járművek naponta 4—5 ezer kilométer utat tesz­nek meg, 7—8 tonna súllyal. A rövid látogatás, amelyet a vízügyi igazgatóság központjá­ban tettünk, meggyőzött arról, hogy az egész területen magas fokú szeryezettséggel és felké­szültséggel védik a gátakat, fi­gyelik a víz. emelkedését vagy apadását és jó ü lemben törté­nik a belvízzel elöntött földek­ről a víz elvezetése is. Téglaipari gáztiizeiö-egységekel gyártanak Békéscsabán da jelentkezési íve is; az autó­gyár, amely tavaly a 600 köb­centis kiskocsiját hozta el Bu­dapestre, idén bemutatja az 1300-as autómodellt és a 70-es. 350-es és 750-es motorkerékpár- j ját is. A svéd Electrolux üzemi és vendéglátóipari konyhai be- ] rendezéseket tár az érdeklődők elé. A jelentkezések első összesíté­séből kitűnt, hoay az elmúlt években már többször is szere­pelt külföldi nagyvál’alatok az idén is csaknem kivétel nélküli megjelennek a vásáron A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával kitün­tetett Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat folyamato­san több téglagyárban vezeti be a földgáztüzelést. A Tüzeléstechnikai Ku­tató Intézet által kifejlesz­tett gáztüzelő berendezést első­nek Battonyán próbálták ki, de Békéscsabán is felszereltek már kemencét hasonló berendezés­sel. A tégla- és cserépipari válla­lat békéscsabai gépműhelye kapta a megbízatást, hogy a ha­zai gáztűzelő berendezéseket gyártsa. A hazai gáztüzelő-egy- ségek minden tékintetben fel­veszik a versenyt az olasz be­rendezésekkel, ráadásul sokkal olcsóbbak. Békéscsabán például vózkerámia-üzemet olasz égő­fejekkel szerelik fel. Amikor tervezték az üzem építését, még nem voltak hazai berendezésék, ezért idejében meg kellett ren­delni az olasz terméket. Így jó összehasonlítási lehetőség kí­nálkozik: egvedül a vázkerámia- 'izemben fé’millió forint lenne a megtakarítás, ha magyar gyártmányú tüzelőberendezéssel szerelhetnék fel. A békéscsabai központtól a hazai téglaipar 100 gáztüzelő­egységet rendelt 1970-re. Ennék a népgazdasági megtakarítása mintegy hatmillió forint. Első­sorban Békés megye látja hasz­nát, itt a természeti kincs hasz­nosítására fokozatosan rátérnek Békéscsabán, Gyulán, Mezőbe- rényben, Békésen és másutt. Szegedi komervúidnnsáook A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat néhány éve kezdte meg a szárítógépek jobb kihasználá­sára halászlékocka, a leves­porok, és más hasonló cikkek gyártását. Az új készítményeket hamar megkedvelték. A paprikafeldolgozó most megállapodást kötött a Szegedi Húsipari Vállalattal, amely sze­rint a vágóhíd 120 vagon hús­konzervhez elegendő árut szállít a testvérüzemnek, részben csi­nos, finom paprika ellenében. A oaprikaevár laboratóriumában egyidejűleg újdonságok gyártá­st technnióeiáiá* dolgozták ki. Az erdélyi tokány és a vadas marhapástétom hamarosan for­galomba kerti1 Nyugat-Berlin és Európa Ezekben a napokban érdekes hír járta be a világot: a Szovjet, unió jegyzéket intézett a három nyugati nagyhatalomhoz, és ja­vasolja, hogy a nyugat-berlini kérdés megoldásáról kezdjenek négyhatalmi tárgyalásokat. A javaslat nagyarányú érdeklődést keltett világszerte. Ismeretes, hogy az európai biztonság egyik kulcskérdése a két német állam elismerésének és elismertetésének kérdése. A két német államon kívül, a volt Német Birodalom területén, Eu­rópa kellős közepén azonban van egy hely, amelyre Keleten is, Nyugaton is rendkívül nagy figyelmet fordítanak, s ez Nyu- gat-Berlin. A háborút követő években már többször támadtak bonyodalmak e város körül. Nyugat-Berlinnek különleges nemzetközi jogi státusza van. Ez a város a Német Demokratikus Köztársaság, egy szuverén ál­lam területén fekszik, és az NDK közlekedési útvonalait használva tud kapcsolatot tarta­ni a külvilággal. Nyugat-Berlin- ben kapitalista társadalmi rend van. Amint ezt Péter János, magyar külügyminiszter a nyu­gatnémet televíziónak adott nyi­latkozatában is mondotta: reali­tásnak ismerjük el, hogy a há­ború utáni fejlődés eredménye­képpen Nvugat-Berlinben kapi­talista rendszer uralkodik. A Szovjetunió és az NDK már számos olyan javaslatot terjesz­tett elő, amelynek elfogadása biztosítaná, hogy a szocialista Német Demokratikus Köztársa­ság által minden oldalról körül­vett kapitalista Nyugat-Berlin a kelet-nyugati megértés jelképévé váljék. A súrlódásokat az NSZK olyan próbálkozásai idézik elő. hogy az NDK-val szemben el­lenséges célokra használják fel a város területét. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország amellett foglalt állást, hogy a város lakosságá­nak és hatóságainak minden fel­tétellel rendelkezniük kell ah­hoz, hogy biztosíthassák Nyu­gat-Berlinnek, mint önálló poli­tikai egységnek normális léte­zését. Nem kétséges, a nyugati nagyhatalmak — a Szovjetunió második világháború szövetsé­gesei — felelősséggel tartoznak Nyugat-Berlin helyzetéért, és az európai biztonság figyelembevé­telével kell. hogy megközelítsék ezt a kérdést. így elháríthatják a Nyugat-Berlin körüli bonyo­dalmakat. A Szovjetunió egy égető európai probléma tekinte­tében ismét kezébe vette a kez­deményezést, s ország-világ előtt újból kimutatta a megol­dásra irányuló szándékát. Néhány - probléma ugyan még tisztázásra vár addig, amíg a négy nagyhatalom képviselői le­ülnek a tárgyalóasztalhoz, ezek azonban csak részletkérdések, amelvek nyilvánvalóan megold­hatók. Közvéleményünk öröm­mel foeadta a Szovjetunió tár­gyalási készségének úiabb bizo­nyítékát és örömmel foeadná, ha végre nvugvónontra ititna Euró­pa egyii: kénves kérdése. A megegyezés előrevihetné konti- nensfmV biztonságának ügyét. P. P.

Next

/
Thumbnails
Contents