Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Ellentétek az izraeli kormányban ÚJ OLAJVEZETÉK Harc a levegőben / Jelentés Közel-Keletről Az amerikai Time Magazin legújabb száma megerősíti azo­kat & korábbi híreket, hogy az izraeli kormányban meglehető­sen komoly ellentétek vannak a ..héják” és a „galambok” között a „hogyan tovább?” kérdésében, j A Time szerint Eban külügy­miniszter a kabinet egyik múlt­heti ülésén javasolta, hogy Iz­rael vessen véget Egyiptom éL-j leni katonai akcióinak. Az ame­rikai hetilap szerint Golda Meir miniszterelnök határozottan j szembeszállt külügyminisztere elképzeléseivel. A Time megái- j lapítja: mindez Dajan hadügy­miniszter esélyeit növelheti a majdani kormányfő tisztének betöltésére.-• Eban külügyminiszter egyéb­ként kedden kezdi meg politikai tárgyalásait Luns holland kül­ügyminiszterrel. Valószínű, hogy a két politikus tárgyalásainak homlokterében a közel-keleti válság áll majd — különös te­kintettel Luns küszöbönálló jor-S dániai, egyiptomi és libanoni lá­togatására. • Vasárnap Jeruzsálemben ülést tartott az izraeli kormány. Meg­hallgatták Dajan tábornok had­ügyminiszter és Bar Lev tábor­nok vezérkari főnök jelentését a katonai helyzetről. • Izrael vasárnap üzembe he­lyezte a 260 kilométer hosszú Eilat—Askalon olajvezetéket, amellyel az 1967-as agressziója következtében lezárt Szuezi-csa­tornát kívánja helyettesíteni. Azi olajvezeték lehetővé teszi, hogy Afrika megkerülése nélkül ola-( jat juttassanak el a Vörös-ten-! gerről a Földközi-tengerre. Az első olajszállítmányt hä- i rom héttel ezelőtt szivattyúzták Eilatnál a vezetékbe és vasárnap érkezett meg a Földközi-tengeri: Askalon kikötőjébe. A vezeték kapacitását az üzemelés tiső szakaszában évi 19 millió ton­nára becsülik. A rend íve Csehszlovákiában Vasárnap este az Abu Zabal-i fémmű ellen intézett terrorakció óta első ízben indult támadásra az izraeli légierő. Kairóban bejelentették, hogy az ellenséges gépek a Kantara és Tina térségében levő egyipto­mi állásokat támadták, majd a légelhárító fegyverek tüzében visszafordulni kényszerültek. A támadás következtében egy I egylotoirri katona megsebesült. (MTI) a háború meghosszabbítását valósítja meg Körülbelül félmillió, a viet­nami háború azonnali befejezé­sét követelő aláírást helyeztek el vasárnap délután a vietnami moratórium és más békeharcos szervezetek képviselői a wash­ingtoni Fehér Ház előtt. A mo­ratórium februári eseményei során több száz bókeharcos tar­tott háborúellenes tiltakozó gyűlést az amerikai fővárosban, az elnök hivatalával szemben levő téren. Emest Gruening volt demokrata párti szenátor a gyűlésen kijelentette: a Nixon-kormány a vietnami zá- lási politikájával a háború meghosszabbítását valósítja meg. David Hawk, a moratórium bizottság egyik vezetője , beszé­dében rámutatott: a kormány hajtóvadászatot kezdett a béke­harcosok ellen az országban. A chicagói „összeesküvésd” perrel kapcsolatban Hawk hangoztat­ta: a békemozgalom vezetőit minden eszközzel üldözik és börtönbe akarják juttatni. A gyűlés részvevőd néma csendben vonultak a Fehér Ház­hoz, ahol elhelyezték a mint­egy félmillió háborűellenes alá­írást tartalmazó ládákat. Az aláírásokat a moratórium bi­zottság aktivistái gyüj tötték. Egy kisebb csoport heves tün­tetést rendezett a chicagói íté­letek ellen. Bár a rendőrség nagy létszámmal vonult ki, ösz- szecsa pásra nem került sor. Különböző háborűellenes és békemozgalmi csoportok a mo­ratórium eseményed keretében többnapos tanácskozást tartot­tak Clevelandben. A tanács­kozáson megállapodás jött lét­re arról, hogy a háborúellenes csoportok — a korábbi akciók­hoz hasonlóan — ismét nagy­szabású tömegakcióval tiltakoz­Nem lesz lasiszta-találkoző A demokratikus szervezetek .■gyre nagyobb arányú tiltako­zása után a párizsi rendőrpre- fektura betiltotta azt a nem­zetközi fasisztatalálkozót, ame­lyet francia szélsőjobboldali szervezetek, a legfontosabb eu­rópai fasiszta pártok, köztük a nyugatnémet NDP részvételé­vel február 26-ra hívtak össze a francai fővárosba. (MTI) nak az Egyesült Államok viet­nami intervenciója ellen. A tömegakciókra április közepén kerül sor. *** Kétnapos tanácskozás után sem hozott még döntést az es­küdtbíróság a chicagói „össze- esküvési perben”. Mint jelen­tettük, az amerikai hatóságok az úgynevezett lázadás elleni törvény alapján eljárást indí­tottak az 1968 augusztusi chi­cagói tüntetések nyolc szerve­zője ellen, kormányellenes ösz- szeesküvéssel és lázadás kísér­letével vádolva őket. Az öthó­napos eljárás során több száz tanút hallgattak ki. Julius Hoff­man tárgyalásvezető bíró már korábban elkülönítette a többi hét vádlottól az amerikai né­ger fiatalok harcos szervezete, a Fekete Párducok vezetője, ■ Bobby Seal ügyét, akit előbb ! mogíkötöztetett és felpeckeltette i száját, mert azt követelte, hogy • „saját maga láthassa el védel- | mét. Sealet Hoffman bíró a j bíróság megsértése címén i négyévi börtönre ítélte. Míg az esküdtbíróság tanács- ; kozik a tulajdonképpeni vád- j pontokról, Hoffman, akit a vád j alá helyezett békeharcosok ; több ízben is fasisztának minő- j sítettek, bosszút állt a vádlót- j takon: ugyancsak a bíróság i megsértése címén valamennyiü- i két hosszabb börtönbüntetésre | ítélte. Ehhez nem kell esküdt- i bírósági éljárás és a bíró bi- I zonyos akart lenni abban, j hogy az esküdtszék ítéletétől j függetlenül feltétlenül börtön- | be juttatja a békeharcosokat, i akik között van David Dellin­ger ismert pacifista, a Penta­gon elleni emlékezetes tüntetés szervezője. Rennie Davis, a Stu­dents For Demokratie Society nevű szervezet vezetője és több más békemozgalmi vezető. Hoffman bíró még a védő- , ügyvédeket is börtönbüntetésre j ítélte, hasonló indokokkal: i William Kuenstler, aki az ame- ] rikai polgárjogi unió nevében j látta el a védelmet, négy év- ! néá hosszabb börtönbüntetést : kapott, helyettese, Leonard Weinglass egy év és nyolc hó- j napot A polgárjogi unió alkot- ; mányellenesnek és fasiszta jel- : legűnek minősítette Hoffman akcióját és bejelentette, hogy az ítéletet megfellebbezi. Ugyancsak tiltakozó kampányt szerveznék a bírói önkény el­len más szervezetek is, köztük több békemozgalmi csoport. Nem olyan könnyű... Ellentétéé nyilatkozatok as NSZK-ban Willy Brandt szövetségi kancellár vasárnap megbeszé­lést folytatott Duckwitz külügyi államtitkárral arról a levélről, amelyet Willi Stoph, aZ 'NDK miniszterelnöke intézett a kancellárhoz __ közölte a DPA. E zenkívül tanácskozott Ahlers államtitkárral, a kormány saj­tó- és tájékoztató hivatalának főnökével is. ... Franz Jóséi Strauss, a CSU elnöke a saarbrückeni rádió­nak adott interjújában óva in­tett attól, hogy bárki is „illú­ziókat” tápláljon az NSZK és a kelet-európai országok között indítandó megbeszéléseket ille­tően, „nem olyan könnyű a tárgyalásokat megindítani, aho­gyan azt a nyugatnémet és a nyugati közvéleménnyel elhitet­ni igyekeztek” — mondotta. Schröder kereszténydemok­rata politikus, a szövetségi gyű­lés külügyi bizottságának elnö­ke viszont a kölni rádióban hangoztatta, hogy nem ítéli meg ilyen szkeptikusan a Brandt-kprmány ez irányú tö­rekvéseit. Schröder kijelentette, az ellenzék úgy véli, meg kell hagyni a lehetőséget a kor­mánynak, s politikáját majd csak az eredmények láttán kell megítélni. (MTI) A múlt év áprilisa óta — amá- kor a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésében az irányítást a határozottság, az elvi szilárdság .hívei vették át —- északi szom­szédunk politikai, társadalmi, állami életében a határozott fejlődés tényei figyelhetők meg. A jobboldal ugyan nem tette le a fegyvert, de nincsenek'legális lehetőségei a közhangulat ismé­telt felkavaráséra, exponált sze­mélyiségei pedig jobbára már külföldre tették át tevékenysé­gük színhelyét. A CSKP Központi Bizottsága gbból az elvből kiindulva, hogy az ország helyzetének rendezé­séhez mindenekelőtt teljes mér­tékben helyre kell állítani a párt vezető szerepét —, több kezdeményezést tett a párt bel­ső stabilitásának megszilárdítá­sára. Ez volt az egyik fő témája á Központi Bizottság múlt héten megtartott ülésének is. Néhány hónapja már szó van arról, hogy a párt egy mindent átfogó, belső önvizsgálatot tartson an­nak felmérésére, hogy az egy­millió hatszázezeres párttagság milyen mértékben ériá meg és támogatja a vezetés intézkedé­seit. Az önvizsgálat legalkalma­sabb formájának a tagkönyv- cserét minősítette a Központi Bizottság A mostani plénum fontos élvként szögezte le, hogy a tagkönyvcsere fő célja a párt- egységének, akcióképességének kialakítása. Ezt fejezi ki az a levél is, amelyet a pártvezetés a tagsághoz intézett. Mint Gus~ táv Husák, a párt első titkára mondotta: A pártnak helyre kell állítania tekintélyét az ál­lam és a társadalom irányításá­ban, A kommunisták elkötele­zettsége, a párttagok aktivizáló­dása, a párthoz tartozás becsü­letének megerősítése, a kommu­nista szerénység, önfeláldozás és elvhűség szellemének feltá­masztása — ezek azok az elvek, amelyeknek érvényesülniük kell a tagkönyvcsere során. A Központi Bizottság mostani ülésén az ország helyzetéről felvázolt kép — minden koráb­bi állapothoz képest — jogos optimizmusra ad alkalmat. A szocializmus következetes hívei politikai eszközökkel vívott küz­delemben győzték le a szocialis­taellenes erőket, biztosították a törvényesség betartását egyrészt minden állampolgárnak le­hetősége van élni a tör­vény adta jogaival, s abban semmi nem korlátozza, másrészt azzal, hogy nem lehet büntetle­nül megsérteni a hatályos jog­szabályokat. A Központi Bizottság érthető módon sokat foglalkozott az or­szág gazdasági fejlődésével, amely az utóbbi években elma­radt a korábban megszokott ütemtől, de a növekedés reális lehetőségeitől is. A gazdasági lemaradás okai között tények­kel bizonyíthatóan ott szerepel a politikai és állami életből ki­szorult jobboldal tevékenysége. A párt legfelsőbb szerve ennek következményeként a lényegre mutatott rá, amikor a mostani ülésén harcot hirdetett a gazda­sági életben elburjánzott speku­láció, felelőtlenség, naplopás és fegyelmezetlenség ellen. A párt és az összes becsületes erők összefogására van szükség, hogy az ellenség vereséget szenvedjen ezen a területen is. A vezető szervek döntéseiben állandóan visszatérő témakör Csehszlovákia 1968-ban történt szövetségi átalakulásával kap­csolatos problémák elemzése, megoldása. A Központi Bizott­ság most megállapította, hogy a szövetségi elv bevált. A politi­kai munkában azonban előtérbe kell állítani azokat a tényező­ket, amelyek összekapcsolják a két nemzetet, erősítik a cseh­szlovák államiságot A KB célul tűzte a föderációs központi szer­vek megerősítését. (Ez a törek­vés olvasható ki néhány szemé­lyi és szervezeti intézkedésből is.) A mostani csehszlovák helyzet kulcsmondata Gustáv Husáknak a plénumon elmondot záróbe­szédéből olvasható ki: „A párt az 1970-es évet a konszolidáció évének tekinti. Ez a feltétele, hogy 1971-ben megtarthassuk a pártkongresszust és a választá­sokat.” A politikai konszolidációs fo­lyamat — hála a pártvezetés következetességének & elvi szi­lárdságának — tavaly április óta töretlen. Ez tekintélyt és bi­zalmat szerez a jelenlegi vezető szerveknek a szocializmus cseh­szlovákiai hívei előtt ugyanúgy, mint Csehszlovákia külföldi ba­rátai körében, a szocialista kö­zösségben, h. a. Somogyi és Bacsó 1920. február 19-én budapesti lapok adják hírül: a Vízművek egyik dolgozója a Duna-parton, félig-meddig a Dunában fekve, egy férfiholttestet talált. A holttesten súlyos bántalmazás nyomai. Minden arra mutat, a férfit meggyilkolták. Az újságok találgatnak. Mi történt Duna­keszi és Budapest határában? — teszi fel a kérdést a Népszava. Titokzatos gyilkosság a főváros határában — írja a Világ. S amit a február 19-1 újsághírek csak sejtenek, azt 20-án már ha­tározottan állítják. Valóban gyilkosság történt. Politikai gyilkosság, hangoztatják az el­lenzéki lapok. Az áldozat nem más, mint a Népszava ismert, és sokak előtt tisztelt szerkesz­tője: Somogyi Béla. Egyes új­ságok már azt is feltételezik, hogy Bacsó Béla, a Népszava fiatal munkatársa — aki az utóbbi időben szinte állandó­an együtt volt Somogyi Bélával —, ugyancsak gyilkosság áldo­zata lett. Gyanújuk nem alapta­lan, hiszen 17-e esti órái óta nincsen semmi hír. Holttestét 21-én ugyancsak a Dunában ta­lálják meg. A közvélemény kivizsgálást követel. A közhangulatot figye­lembe véve 20-án a kormány­körökhöz közel álló Uj Nemze­dék is így nyilatkozik: „Az ál­lamrendőrség ... már mozgósí­totta az összes rendőri és detek- tív-testületeket, a hadügymi­nisztérium is utasította a város- parancsnokot és a hadbíróságot, a fővezérség szintén meghagyta összes osztályainak, hogy ebben az ügyben a legmesszebbmenő nyomozást indítsák meg”. — S mintegy megnyugtatásként egy lapzártakor kapott értesítést is hozzáfűz. — „A fővezérnek (Horthy Miklósról van szó) eltö­kélt szándéka, hogy a tetteseket, akár politikai, akár közönséges bűncselekményről legyen szó, személyi válogatás nélkül az igazságszolgáltatás kezére jut­tatja”. E nagyon határozott ki­jelentés ellenére Horthy és a fővezérség éppen az ellenkező­jét akarja. A polgári nyomozó­testület Igen hamar mutatott fel eredményeket. A nyomok magához a gyilkosságot „eltö­kélten” kinyomozni akaró főve­zér közvetlen környezetéhez ve­zettek. Somogyi Bélát .ezekben a kö­rökben gyűlölték. A szociálde­mokrata Somogyi Béla ugyanis 1919 augusztusától a fehérter­ror első napjaitól kezdve nyil­vánosságra hozta a különítmé­nyesek gaztetteit. A Népszavá­ban láttak napvilágot azok az írások, amelyek leleplező ada­tokat közöltek a tiszti századok dunántúli vérengzéseiről. A cikkek feldühítették a tiszteket és maga Horthy is helyeselte azokat a kijelentéseket, amelyek megtorlást helyeztek kilátásba. Somogyi Béla sorsát végül is az a cikk pecsételte meg, amelyik 1919. október 4-én jelent meg a Népszavában és azokat a rém­tetteket leplezte le, amelyek Siófokon magának a fővezérség- nek a központjában zajlottak le. Ez időtől kezdve Somogyi igen sok fenyegető levelet kapott. Ezért munkatársai, elvtársai óvták, hogy otthonában lakjék. Nem engedték, hogy egyedül bárhová is elmenjen. 1920. feb­ruár 17-én este, amikor rácsap­tak az Osztenburg különítmény­hez tartozó gyilkosok, éppen szálláshelyére tartott Bacsó Bé­la társaságában. Meggyilkolását tehát Horthy Miklós és közvet­len környezete sugallta. A gyilkosságok azonban „ügyetlenek” voltak. Elbizako­dottságukban, a fővezérben bíz­va minden körültekintést mel­lőztek, így a nyomozás gyor­san azonosította az áldozatokat, sőt megállapította a gyilkosság körülményeit is. A kormányzói széket betölteni készülő Horthy számára különösen kellemetlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents