Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
tJjabb kutatási eredmények Békés megye felszabadulásáról Megjelent a Körösmenti Honismereti Közlemények 3. száma Mester György a májusfa ülA törzsgárda akarata: szilárduljon a munkafegyelem Harmadik számához érkezett a Hazafias Népfront Békés megyei Honismereti Helytörténeti Bizottsága által összeállított és kiadott antológia-sorozat A Körösmenti Honismereti Közlemények címet viselő kiadvány helytörténeti tanulmányokat, portrékat közöl a megye legjelentősebb honismereti kutatóiról és módszertani jellegű írásokat tartalmaz. A 150 oldal terjedelmű kötet bevezető tanulmánya Zielbauer György tollából származik; felszabadulásunk Békés megyei eseményeihez szolgáltat újabb adalékokat. Lovász György, a szarvasi Világosság Dalkörnek a 20-as években betöltött kulturális szerepét elemzi és érdekes adatokat közöl a nagy múltú dalkör megalakulásáról, illetve újjáalakulásáról. Jó ütemben haladnak a gabona-szerződéskötések ; a gabona- tröszt vállalatai eddig 1,43 millió tonna kenyérgabona, 23 OOC tonna takarmánygabona, 36 000 tonna sörárpa és 70 300 tonna napraforgó átvételében állapodtak meg a termelőkkel. A szerződéskötéseknél —J az elmúlt évhez viszonyítva nincs lemaradás. A termelők körében csupán néhány napig okozott átmeneti bizonytalanságot az a körülmény, hogy idén megszűnt a szerződéskötések után járó takarmányvásárlási kedvezmény. Az elmúlt évben a leszerződött 1 mázsányi kenyérgabona után a termelők 10 kiló korpát vásárolhattak, 1 mázsa napraforgó után pedig 30 kilónyi olajos magdara járt. Miután idén a takarmánypiac szabadabbá vált, e kedvezményekre már nincs szükség, hiszen a gazdaságok annyi takarmányt vásárolhatnák, amennyit jónak láttetesenek és kitáncoltatásánák eleki népszokásáról, Beck Zoltán pedig Kaszaper népi táplálkozásáról közöl érdekes elemző tanulmányt. Az antológia „Szakköreink” fejezetéből Szerdahelyi István Idegenforgalmi gyakorlat—tártál más honismeret című írását rendhagyó volta és fontossága miatt kell kiemelnünk. A cikk szerzője a helytörténeti szakkörök szerepét elemzi egy vidéki város (Gyula) idegenforgalmi szolgáltatásaiban. Érdekes írásokat olvashatunk a hely- történet és népművelés témaköréből is: Takács László Névadás és hagyomány, dr. Tábori György Békés megye műemlékeinek védelme, Máté Lajos Irodalmi klubok Békés megyében címmel írt tanulmányt. lyet akarnak. Idén is érvényben marad az a kormányhatározat, amely a felvásárló vállalatok számára kötelezőivé teszi a gazdaságok által felajánlott gabona teljes mennyiségénék átvételét. A felvásárló vállalatok ilyen körülmények között a termelés meny- nyiségi felfuttatását a termelőkre bízzák, de a jobb minőség elérését igyekeznek anyagilag ösztönözni. Az étkezési szabványnak megfelelő ,kemény” búzáért mázsánként 295 forintot fizetnek, a „puha” gabonáért — az olasz és francia fajtákért — pétiig kevesebbet, mázsánként 257 forintot adnak. A gabonatröszt felvásárlási osztálya szerint még nem lehet tudni, hogy a minőségi ösztönzésnek milyen gyakorlati haszna lesz, miképpen tolódik el az arány még jobban a kemény búza javára. Sokat beszélnek mostanában vállalatok, üzemek munkásai és vezetőd a munkafegyelemről, belső munkaszervezésről, a munkaerő- és bérproblémákról. A megye üzemeit járva a munkásosztály vezetési érettségét bizonyító észrevételeket fedezhet fel, aki jól odafigyel. Miről is van szó? Arról, hogy a régi munkások, az üzemek törzsgárdái követelnek. A szó tartalma súlyos. S a munkás csak akkor nyúl ehhez a szóhoz, ha oka van rá. Most tehát van? Igen, van. Hibákat látnak — és nem alaptalanul — a munkafegyelemben, a technológiád fegyelemben és a belső munka- szervezésben, valamint a bérezésben. Lazának tartják ezekben a kérdésekben a vezetést, de azt is megmondják, hogy nem egyoldalú a kérdés, hiszen nagyon sok munkás sem úgy dolgozik, ahogyan kell. Követelik, hogy a munkafegyelmet, a technológiai fegyelmet szilárdítsák meg a vezetők, alakítsanak ki jól képzett törzsgárdákat és becsüljék meg jobban a régi munkásokat. Azt vallják, hogy jól dolgozni csak megbízható, fegyelmezett emberekkel lehet. Azt tartják — s nem alaptalanul —, hogy a kereset nagysága nemcsak az egyéni teljesítménytől függ, hanem a gyár, az üzem egész kollekítájának munkájától. Ennek pedig feltétele a jól szervezett munka és a fegyelem, Ezekről a kérdésekről beszélgettem legutóbb a Békéscsabai Kötöttárugyár munkásnőivel és vezetőivel. Mit mondott hat munkásasszony, akik régi szakemberek, hatan összesen 117 évet töltöttek már el a gyárban. Bielik Györgyné lánekötő azft kifogásolta, hogy az új gépek sokat állnak, mert az üzemben nem jó a belső munkaszervezés, sokszor hiányzik a folyamatos anyagellátás. Ha pedig van anyag, és az előző munkahelyről időben átszállítják, abban is van kifogásolnivaló. Sokszor beszakadnak a tárcsaszélek, vagy hiányzik egy-két szál a hengerről. Az általa említett hibák egyik része — az első — üzemszervezési, a másik kettő technológiai, illetve munkafegyelmi probléma. Igaza van, amikor azt mondta, hogy az ő keresetével senki ne játszón? Igen, igaza van, mint ahogy Drienszki Mártonná körhurkológépen dolgozó asszonynak is, amikor kifogásolta, hogy három régi gép túhiány miatt hosz- szabb ideje áll. Ahhoz, hogy a súlynormát megcsinálják, a termelésből kiesett három gép munkáját szabad szombatjuk rááldozásáva! kell pótolniuk, mert az üzem következő láncszeménél különben fennakadás t lehne. Munkaszervezési hiba ez, s ha úgy tetszik, a munkafegyelem be nem tartása. Azt is elmondta az asszony, hogy esetenként a silány anyag is sok gondot okoz. Erről ugyan nem a saját üzemük tehet, de a vertikális láncolatban valahol megsértették a technológiát, vagyis a munkafegyelmet. A varrodából négy munkásasszonnyal, Sövényi Ottónéval, Petrovszki Györgynével, Bőm Henriimével és Kovács F. Györgynével beszélgettem. Nem tettek lakatot a szájukra. Ko- vácsné, aki már 33 éve dolgozik a gyárban, érti a szakmáját, és nagyjából ismeri a technológiai összefüggéseket is. Elfogadható tehát a fogalmazása, hogy a fegyelmezett munka egyenlő a jó minőségű munkával. Abban is igaza van, ha azt követeli, hogy a munkaidőt mindenki a munkahelyén és munkával töltse. Az ő igazát — pedig nem csupán az övé — igazolta Sövényi Ottóné, araikor elmondta, hogy tizennégy év óta mindig 120 százalék felett teljesíti a normáját éves átlagban. Jogos-e a törzsgárdatagok követelése, ha úgy fogalmazunk: „ne csak az 50 százaléka dolgozzon fegyelmezetten a fiatal munkásoknak, hanem mind.” Úgy hiszem ehhez nem fér kétség. Érdemeket akarnak szerezni ezek az asszonyok? Nem. Becsületesen dolgoznak és joggal elvárják, hogy mindenki úgy tegyen. Nem mindegy ne- ' kik, hogy a nyereségtömeg mekkora egy-egy év végéh, s ebből a nyereségalapból hány forintot tehetnek le otthon az asztalra. Szó esett beszélgetésünkben a tőrzsgárda megbecsüléséről is. Az asszonyok elmondták, hogy ezzel a kötöttárugyárban nincs hiba. Anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt kifejezésre jut a jól dolgozó munkások megbecsülése. Hogy miképpen, azt a kollektív szerződésből olvastam ki. Benne van ebben a szerződésben többek között, hogy hűségjutalom jár mindenkinek, aki az üzemben több mint öt évet dolgozik. A nyereségrészesedésre és személyre vonatkoztatva öt év után 5 százalék, 10 év után 10 százalék, 15 év után 15 százalék, 20 év után 20 százalék, 25 év után és felette 25 százalék hűségjutalmat kap a dolgozó. A vállalat minden év november 7-én törzsgárda-jelvényeket ad ki és természetesen a vele járó pénzt is. Ha a dolgozó 25 évnél egy évvel többet dolgozott a gyárban, 500 forintot, ha a 30 évét dolgozta le, 700 forintot, 35 év után pedig 1000 forintot kap. A törzsgárda erkölcsi és anyagi megbecsülése azonban még továbbra is foglalkoztatja a vállalat vezetőségét. Erről, és a munkásnők által elmondottakról a gyár pártbizottságának titkárával, Kulcsár Ferencné- vel, a gyár igazgatójával, Kruzslitz Tiborral és a szak- szervezeti bizottság titkárával, Szabó Ferencnévei beszéltem. Elmondták, hogy az 1969-es évi kollektív szerződés módosítását előkészítő munkabizottság javasolni fogja a gyár vezetésének, hogy azoknak a törzsgárdata- goknak, akik hosszú időt dolgoznak le a gyárba és munkaképesség-csökkenés miatt köny- nyebb munkakörbe kerülnek, ne csökkenjen lényegesen a bérük. Terv szerint a vállalat erre a célra fix összeget határoz meg a nyereség függvényében. Mégpedig olyan értelemben, hogy ha a nyereségtömeg növekszik, ez az összeg is emelkedjen, ha viszont a nyereségtömeg csökken, a fix összeg maradjon meg az eredetinél. A gyár igazgatója szerint a javaslat ésszerű és elfogadható. Ez azt jelenti, hogy a gyár 500 dolgozóját érintené évente személyenként 500 forint értékben. Azon is gondolkoznak, hogy a nyereségrészesedési alap 15 százalékát az üzemrészek vezetőinek hatáskörébe utalják, és ugyanezt tennék a jutalmazási kerettel is. Ügy vélik, hogy ezzel differenciáltabbá és közvetlenebbé tehetik a jól dolgozó munkások anyagi megbecsülését A munkafegyelem megszilárdítását, a munkaszervezés javítását követelő észrevételekre a gyár igazgatója elmondta, hogy egyetért ezekkel, jogosságukhoz nem fér kétség. A belső szervezési hibákat meg kell, és meg is tudják szüntetni. Ez azonban nem minden. Vannak olyan hibák is, amelyek nem a gyár belső szervezéséből adódnak. Azokról a vállalatokról, üzemekről van szó, amelyekkel a kötöttárugyár termelési kapcsolatban áll, s amelyektől nem mindig kapnak jól kidolgozott félkészárut. Ezeket a technológiai hibákat, mondhatnánk, munkafegyelmi vétségeket csak azok a munkások és vezetők szüntethetik meg, akik a nem kifogástalan árut, anyagot szállítják. Arról is beszéltek a vezetők, hogy az idősebb korosztály jobban ragaszkodik a gyárhoz, mint a fiatalok. Tudják, hogy a belső munkaszervezés mennyire jelentős és éppen ezért adtak utasítást a műszáki fejlesztési osztályuknak ennek felülvizsgálatára. Megbízták az osztályt, hogy dolgozza ki az anyagmozgatás legcélszerűbb módját. A kötöttárugyárban tehát helyesen értelmezik és reagálnak a vezetők a munkások észrevételeire. A kérdés azonban nem zárul le, mert elképzelhető, hogy nem mindenütt gondolkodnak így. Pedig a törzs, gárdáknak, azoknak a munkásoknak, akik jól értelmezik és helyesen látják az egyéni érdek és a munka kapcsolatát, igazuk van, ha követelik ennek tökéletesítését. Érdemes meghallani ezeket a jelzéseket, hiszen gazdaságpolitikánk sarkallatos kérdéseiről van szó. Senkinek nem lehet közömbös, hogyan és hová lépünk tovább. Botyánszki János Magyar—Csehszlovák Barátság Mg Tsz. Csabaszabadi eladná vagy elcserélné tipizálás miatt az alábbi gépeket. A gépek üzemképes, illetve kijavított állapotúak. 1 db SZ—100-as traktor, Z dbD—385 műtrágyaszóró, 2 db Rapidtox permetezőgép. 142537 New-Hampshire 12—14 hetes tojóra és hozzávaló kakasra április 6—18 közötti szállítással mérsékelt árak mellett előjegyzést felvesz a Hidasháti Állami Gazdaság, MURONY. 1» KÖNYVESBOLTBAN Az orosházi könyvesboltban szép környezet fogadja a vásárlókat. Képünk: Becsei Sándor bolt- Maető könyvet ajánl. 4Fotos Demény) Anyagi ösztönzés a jobb minőségű kemény búza termesztésénél A gabonaszerződés-kötések helyzete nak és olyan összetételiben, ami-
