Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
M M agazm Napjaink ISMERJÜK A FIATALOKAT? Szabó Teréz, gyulai gimnáziumi tanuló néhány nappal ezelőtt levelet írt a szerkesztőség címére, amelyet mindjárt men- tegetődzéssel kezdett. „Bár nem közérdekű témáról van szó, mégis úgy érzem, soksok társam nevében írom e levelet. Rólunk, eszperantistákról van szó. Két héttel ezelőtt a Mini Magazinban Eszperantó-híradó címmel jelent meg egy hírcsokor. Lehet, hogy ez a jelentkezés rendszeres lesz? Nagyon jó lenne s magam i$ szívesen olvasnám. Helyesnek tartom időközönként informálni a helyi eszperantistákat és nem eszperantistákat (ugyanis ismerek olyan embereket, akik maguk ugyan nem eszpe- rantisták, de figyelemmel kísérik a mozgalmat) arról, hogy mi is történik tulajdonképpen a nagyvilágban.” Kedves Teréz! Ezt hívják a szándékok szerencsés találkozásának. Ezután rendszeresen jelentetünk majd meg eszperantó híreket. Mint most is. Kívánsága tehát teljesült. Nálunk — de nemcsak nálunk — mindenki ifjúság-szakértőnek tartja magát... Ahogy az időjárást, a góltermést és a televízió műsorát össznépi szorgalommal- szenvedéllyel dicsérjük és szidjuk, ugyanúgy nap mint nap terítéken vannak a fiatalok is. Cselekedeteikkel, jellemvonásaikkal, külsőségeikkel kapcsolatos jelző-készletünk kimeríthetetlen, (általánosító hajlamunk meglepően fejlett, az okos és gyakran lapos viták róluk (de többnyire nélkülük!) olyan megszokottak, mint a napfordulók. Mivel adnak okot az eleven figyelemre és a tarkabarka véleményalkotásra? Jelenlétük súlyával, jelenlegi és jövendő társadalmi szerepűit egész problematikájával! Egyszerre képeznek jogi, biológiai és társadalmi kategóriát, portén oiális és 'perspektivikus erőt. Számarányuk világszerte, így nálunk is növekszik. Egy 1967. évi UNESCO-statisztika szerint a Föld lakosságának fele 25 évnél fiatalabb, az európai kontó nens lakosságának 36 százaléka 24 éven aluli. Hazánkban a 24 éven aluli korosztály az összlakosság 38, a huszonkilenc éven aluliak korcsoportja pedig a társadalom 45 százalékát alkotja. s ez azt jelenti, hogy több mint 3 millió ember tekinthető fiatalnak, a társadalmi élet cselekvő részesének, illetve felnőtt életre készülőnek. Amikor személyes erényeiket és hibáikat vizsgálgatjuk, voltaképpen szocialista társadalmunk Színház az egész világ A Valóság és időgép Szabad, vagy érdemes-e arra vállalkozni, hogy a jövő színházáról beszéljünk, amikor nem tudunk minden lényegeset még napjaink színházművészetéről sem? v Talán nem téved nagyot, aki azt állítja, hogy ez nemcsak megengedhető, hanem nagyon is szükséges (éppen a jövő szempontjából az) ... emellett roppant érdekes. Igaz, nincs még olyan készülék, valamiféle „időgép”, amivel megismerhetjük a jövőt. De benne élünk a jelenben, s a színházmű: vészetben a jelen meg a jövő igen szorosan összefügg. Hiszen egy-egy kor közönsége az új darabok mellett sohasem közvetlenül a régivel ismerkedik, hanem azok korszerű színpadi megvalósulásával. A jövőben pedig a ma drámája lesz a „korszerűen játszott régi”. Ugyanilyen biztos, hogy az emberek fél évszázad múlva is nézik majd az előadásokat a napjainkban született épületekben... á moszkvai kongresszusi palota színháztermében, a Sidney-i operaház vitorlaidomú csodájában, vagy a mi remélhetőleg nemsokára elkészülő Nemzeti Színházunkban. A színház jövőjét ebből a szempontból ismerjük tehát. A másik feléről meg találgatunk. Mai tudásunkkal reménykedünk. Eleméljük, hogy a színházba járás smét ünnepszámba megy majd (s Ha napidíjra nem is lesz szükség, Mint régen a görögöknél, de fizetni sem kell majd a jegyekért). A színházba belépve előadásonként tudó színpad és nézőtér fog várni bennünket. Más egy Shakespeare-tragédiánál vagy egy Moliere-vígjátéknál^ más Csehov alkotásainál és a legújabb zenés darabnál. (Emellett lesznek kirándulások, melynek végcéljaként mondjuk egy japán turistacsoport Athénben nézi meg az Antigoné előadását, az európai pedig Tokióban, a kabuki-színházat). A színészek tökéletes szöveg- mondó^, ének- és mozgás technika j birtokában egész j valónkat megrá- I zó és felszabadító előadásokat produkálnak minden este (annak a heti 60 órás munkának eredményekép- | pen, ami nélkül ! igaz művésszé a kommunizmus nagy munkaidőkedvezményei közepette sem válhat senki). A nézők hozzáértőbben járnak majd színházba, aktívabban együttélnek a színpaddal, jobban belefolynak a játékba... s csak színházi lexikonból fogják ismerni az üres nézőtér fogalmát. Az előadott drámák színvonala minden bizonynyal felülmúlja a maiakét. Színházi szakemberek, társadalomtudósok, számítógépek segítik az írók munkáját, ötvenesztendőnként fel fog i tűnni egy-egy Shakespeare-i méretű alkotó.' Teljesül végre a színészek titkos álma (álma a szó szoros értelmében), s nem kell rengeteg energiát pazarolniuk szerepük megtanulására, hiszen ezt alvás közben agyukba „táplálja” az erre a célra szolgáló gép. Bármikor ‘találhat az érdeklődő színházat, ahol dísztelen ruhás fiatal színész mondja egyszerűen, emberien Hamlet monológját ... és nem találhat olyat, ahol a színésznek még mindig fenyegető háborúról, létező embertelenségről kell szólnia. S ennek igazán örülhet majd a néző, a színház ... meg az egész világ. (Daniss Győző) jövőjéről, a Mű folytatásáról j próbálunk bizonyságot szerezni. * Szegények a kritikát, az elmarasztalást azért is megkapják, mert egyesek szerint nem lehet rájuk bízni a kommunista Magyarország felépítésének gondját, másoldalról azért is, mert mások, mint „mi voltunk’’. Érdekes, hogy amikor oktalanul rájuk húzzuk a vizeslepedőt, eszünkbe sem jut (vagy nem akarjuk elismerni?), hogy az ítéleteinkben saját tetteink is megmérettetnek és gyakran bizony könnyűnek találtatnak... Még ma is sok szélsőséges nézet van forgalomban az ifjúságról, a fiatalokról. A leggyakoribbak közé tartozik a nemzedéki ellentétek únos-únitalan felmelegítése, az ifjúság és a társadat lom különválasztása, az ifjúság, az ifjúkor speciális jellegzetességeinek tagadása az egyedi jelenségek, esetek mértéktelen általánosítása, annak hangoztatása, hogy az ifjúság állapota pontos tükörképe az őt környező felnőtt társadalomnak. Akik ilyen és hasonló végletes ítéleteket fabrikálnak, hirdetnek, azok nagyon megfeledkeznek magukról és azt bizonyítják, hogy nem ismerik, nem szeretik, nem ,is akarják megérteni és segíteni az ifjúságot, s csak az előkelő idegen tógájában tetszelegnek. Milyenek valójában a mi fiataljaink? Ennek a kérdésnek kevés értelme van, de sűrűn elhangzik. Nincs jobb szó, mint az, hogy — különbözőek. Mindegyik egy külön kis világ, s erről kár megfeledkeznünk. Olyanok, amilyenné a korhatások, a társadalmi változások, s a szőkébb. konkrét környezet formálták és alakítják őket. Sohasem volt könnyű utat találni a bonyolult és még bonyolultabb korokban, különösen nehéz most Világrendszerek harcának kellős közepébe, ráadásul a tudományos-technikai forradalom, az atomkor kellős közepébe, summa summárum: átmeneti karban születtek, amelyben a tapasztaltabbak is nehezen igazodnak el., Átmeneti szakaszban van társadalmunk, amelyben eszmélnek, s ennek az átmenetnek az ellentmondásai, kisebb- nagyobb konfliktusai átszövik életüket, szűkebb és tágasabb körben szerzett tapasztalataikat. Átmeneti szakaszba jutott a család, amely első fokon neveli őket, hisz már nem termelői egység, de még nem demokratikus család. Végül: átmeneti korban vannak ők maguk is, ha azt nézzük, hogy már nem gyerekek, még nem felnőttek. Mindezt a történelmi, társadalmi fejlődés hozta magával, s kár csodálkozni azon, hogy olyanok, amilyenek: itt és most természetesen különbözőek. Meggyőződésem, hogy túlnyomó többségben értékesebbek, mint bármely kor magyar ifjúsága, mert a legkorszerűbb eszmét, a kommunizmus eszméjét sajátítják el, azt vallják, azt akarják szolgálni egész életükben, egész tevékenységükkel. Gyakori, hogy konkrét esetekben meghökkenünk a saját neveltjeink tulajdonságaitól, műveltségétől, eszményeitől. Hajlandók vagyunk megfeledkezni arról, hogy azzal a mércével kell mérni tetteiket, amivel minden emberét Mivel az ifjúság mindenkor a társadalom elválaszthatatlan része, erényei és hibái mindig a társadalom életében gyökereznek. Csepüljük őket, mert észreveszik és nem szeretik a szavak és tettek diszharmóniáját, a képmutatást, a valóság elkendőzését s ezt a maguk módján ki is' „tálalják”. Ha erre mi kérjük őket, akkor milyen alapon lepődünk meg a nyers őszinteségükön? Csodálkozunk, hogy nem olyan lelkesek, mint „mi" voltunk. Az is példa sámlikra, hogy az emberek néha restellik a lelkesedésüket, s az is igaz, hogy számukra a szociálist^ társadalom természetes, megszokott, prózai tény, nincs mögöttük az új társadalomért vívott harcok személyes élménye, más úton jutnak él a szocializmushoz, másképpen folytatják az építőmunkát A prózai tény ritkán szül pátoszt és külsősége« lelkesedést. A konkrét, pontos és közvetlen célok, az önálló, próbára tevő, bizalomteljes feladatok annál inkább magukkal ragadják őket Ezekből várnak, kérnék többet „Nem ismerjük a gyermeket!" — figyelmeztetett egykoron Ros- seau. Néha mi, itt és most bevallhatjuk, hogy nem ismerjük eléggé a fiatalok, az ifjúság problémáit sem. A mérce az ő esetünkben is mindenhol és mindenkor ugyanaz lehet, mint minden embernél; a kötelességteljesítés, a tett, a szocializmus szolgálata. Hogy jól vizsgázzanak, azért mindannyian felelősséggel tartozunk. P. R. (La* Az idei tanév második felében az eszperantó szövetség 2-es számú területi bizottsága a tanítók és tanárok részére új oktatása lehetőséget kínál. Az évek óta működő megyei szintű levelező oktatás mellett ez év februárjában járási tanfolyam is indul. Jelen, leg a szarvasi járás pedagógusai számára tartanak továbbképzést. Az oktatás megszervezéséhez a járási művelődésügyi osztály adott segítséget. Megkezdte működését a területi bizottság módszertani csoportja. A pedagógusokból álló kis közösség segítséget szeretne nyújtani az iskolákban, kultúrházakban működő csoportoknak, hogy az eszperantó-oktatás hatásosabbá váljék. Ebben a tanévben diapozi- tívokat készítenek, amelyeket a különböző csoportok már igényel- ‘hetnek is. A képek szorosan kapcsolódnak az általános iskolai tananyaghoz. Az országos eszperantó tanulmányi verseny időtartama alatt a Magyar Eszperantq Szövetség illetékeseivel történt megállapodás értelmében módszertani tanácskozást tartanak. A foglalkozáson a versenyen résztvevő tanulók tanárai, tanfolyamvezetői megvitatják majd a korszerű oktatás és nevelés feladatait. Uj seprű.** A békéscsabai Híradótechni« kai Vállalat KlSZ-alapszerveze- te két évvel ezelőtt alakult. Ez persze nem mond ellent annak« hogy tagjai ne büszkélkedhetnének már eddig is jó néhány eredménnyel. Az alapszervezeti élet különösen a múlt év októberi vezetőségválasztás óta pezs- dült meg. Talán éppen az „új seprű jól seper”-elv alapján. Az elmúlt esztendő végén * HTV fiataljai 550 óra társadalmi munkát végeztek. Felét saját vállalatuknál, felét pedig a hűtőházban. Zöldség- és gyümölcs- tisztítást végeztek. Néhány fiatal, szintén társadalmi munkában villanyt szerelt egy szerencsétlenség miatt özvegyen maradt asszony házában. A programból a szórakozás sem maradhat ki. Havonként rendeznek klubestet, ahol saját tánczenekaruk játszik. Ma este pedig farsangi bálon szórakoznak az alapszervezet KISZ-esei. Az erre az évre tervezett programjaik közül kiemelkedik az a védnökség-vállalás, amelynek keretében egy úttörőzenekart patronálnak. Erre, rajtuk kívül a siker reményében aligha válal- kozhatna más, márcsak azért is, mert a mai zenekarokból nem hiányozhatnak aa elektromos hangszerek. Kttrucsó Béla DUenii Hol is hallottuk először? Talán az első magyar pol-beat- fesztiválon, az Atlas-együttessel. Emlékezetes Kettő, egy, fél című Vietnamról szóló dala nagy sikert aratott. Rutinos előadó, óvodáskorától tagja a Magyar Rádió gyermekkórusának, ahol évekig szólóénekesként szerepelt. Számos sikeres rádiófelvételt mondhat magáénak. Legnépszerűbb közülük máig is az Almát eszem című. 1968-ban kirobbanó sikerrel szerepelt a szófiai VIT-en. Ez nemcsak azt jelentette, hogy sok-sok ország fiataljai ismerték meg a magyar énekesnőt, hanem — mint mondja: egy életre szóló élménnyel gazdagodott. Egyaránt otthonosan mozog a lendületes beat és a hírai hangvételű dalok világában. Temperamentumos előadó. Legközelebb február 17-én, a Made in Hungary-ban láthatjuk a nyilvánosság előtt, ahol a Fuss, menekülj kezdetű dalt énekli. Es ami még beletartozhat ebbe a néhány soros bemutatásba: Magay Klementina minden túlzás nélkül egyike a legcsinosabb magyar táncdal- énekesnoknek.
