Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Miről tárgyaltak a járási-városi tanácsok és végrehajtó bizottságok? Ezen a héten a járási-váró-' ■si tanácsok, valamint a végre­hajtó bizottságok általában az 1970. évi központi és összesített költségvetési tervezetet és a fej­lesztési alap felhasználását vi­tatták meg, hagyták jóvá. ' A rendelkezésünkre álló anyagok alapján az alábbiakról adunk tájékoztatást. Békésen a járási tanács feb­ruár 11-én, szerdán tartotta ülé­sét. A tanácsülés első napirendi pontként a végrehajtó bizottság glmült évi munkáját értékelte és hagyta jóvá. Ezt követően Nagy Mihály pénzügyi osztály- vezető előterjesztése alapján megvitatta az 1970. évi járási, központi és összesített költség- vetési tervezetét, valamint a fejlesztési alap felhasználását. A tanácsülés a központi költségve­tést 20 millió 825 ezer forint bevétellel, ugyanannyi kiadás- j sal, a fejlesztési tervet 26 millió 375 ezer forint bevétellel és ugyanannyi kiadással elfogadta. Mczőkovácsházán a járási ta­nács február 12-én, a végrehaj­tó bizottság pedig 13-án ülése­zett, Az előbbin'" Veszély József pénzügyi osztályvezető előter­jesztésére az ez évi járási költ­ségvetési és fejlesztési terveit hagyta jóvá a tanácsülés. A já­rás 1970. évi összesített költség- vetését végösszegben 73 millió 931 ezer forint bevétellel, ugyan, annyi kiadással a tanácsülés el­fogadta. A végrehajtó bizottsági ülé­sen a Mezőkovácsházi Vízgaz­dálkodási Társulat működéséről szóló jelentést tárgyalták meg. Mint ismeretes a társulat meg­alakulásakor a csatornák rend­kívül elhanyagolt állapotban voltak. Ennek megszüntetésére dolgozták ki 1970-ig bezárólag tervüket, hogy a legszüksége­sebb karbantartási feladatokat megoldják. Meghatározták a fontossági és sürgősségi rendet Ü j csatornát létesítettek név sze­rint: a medgyesegyházi, végegy­házi, gépállomási, refkovácshá- zi—kunágotai, sármezői, kasza­Pályázati felhívás! Felvételre keresünk: műszaki osztályvezetőt egyetemi végzettséggel, 5 éves gyakorlattal Beruházási főelőadót, talajerőgazdálkodási szaktanácsadót Agr. Egyetemi végzett­séggel, 5 éves gyakorlattal. Kúltúrmérnököt 5 éves gyakorlattal. Agrármérnököt 5 éves gyakorlattal. számlázó- számla revizort. / Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Fizetés megegyezés szerint. „Szarvas 45708” jeligére a Szarvas 46. sz. Postafiókra kérj ük. 128 peri, kunágota—dombiratos! minted, sasháti és a gránácz-la- posi részeken, amelyek mintegy 12 577 katasztrális hold terüle­tet mentesítenek1 a vízkártól. Ezek mellett 104 kilométer meg­levő csatorna bővítését, illetve korszerűsítését végezték el. Így további 17 981 kataszteri hold területen oldódott meg a közvet­len vízelvezetés. A társulat beszámolt a végre­hajtó bizottsági ülésen arról is, hogy a negyedik ötéves terv időszakára elkészítette az ötéves középtávú tervét. Többek között a tótkomlóséri csatorna öblöze- tében, mély érinti Pusztaottlaka, Medgyesegyháza, Magyarbánhe- gyes, N agy bán hegyes, Kaszaper községek területeit 21,4 kilomé­ter hosszúságú csatornát épít. Kedvezőtlen még a helyzet a belterületek rendezésénél is, mert mindössze 15 kilométer hosszúságú csatorna szolgálja a belterületi csapadékvíz elveze­tését. 1970-ben vízrendezési alaptevékenységre 2 millió 627 ezer forintot irányoztak elő. Nagy fontosságúnak tartják eb­ben az évben felújítani a batto- nyai nagy csatornát, mely ez ideig a vízügyi igazgatóság ke­zelésében volt, azt a kategorizá­lás során a társulat átvette az­zal, hogy annak kiépítéséhez 80 százalékos állami támogatást kapnak. A kiépítés után megol­dódik Dombegyház belterületé­nek egy részén, külterületének délnyugati és Battonya észak­keleti részén a zavartalan vízle­vezet é.s. Tervükben szerepel még kisebb vízfolyások karbantartá­sa, iszapolása, valamint műtár­gyak megépítése, átépítése. Békéscsabán a városi tanács végrehajtó bizottsága Pribelszki Pálné szakigazgatási vezető je­lentése alapján a szakmunkás- képzés tapasztalataira! tanács­kozott. Ezt megelőzően a vb 1963, illetve 1968-ban tárgyalta., az ipari vállalatok szakmunkás- . utánpótlásának helyzetét. Jelen- ; leg a város területén a szak- < munkásképzés nem mondható a ' legjobbnak. Sajnos, a tárgyi fel- [ tételek csak minimálisan bizto- ; sítattak. Így a 611-es számú ■ Ipari Szakmunkásképző I n féket- l ben 1900-an 12 tanteremben, a í kereskedelmi és vendéglátóipari ; iskolában 764-en 3 tanteremben | tanulnak. A ruha- és kötő szak- [ munkásképző iskola 140 tanulója f bérelt tantermekben, a délutáni ; órákban kerül oktatásra. Így í már az 1969/70-es tanévben sem j tudtak a vállalatoknak annyi: szakmunkástanulót biztosítaná, ; amennyit igényeltek. Ahhoz, • hogy a fejlődő üzemek szak- : munkás! gényét kielégíthessék a : pályaválasztási felvilágosítást is ; még hatékonyabbá kell tenni, 5 Ebben a tanévben Békéscsabán i 912-en végzik el az általános is- ; kólát. Előzetes tájékozódás sze-; rirvt 413-an szeretnének középis- S kólában tanulni és csak 400-an : az ipari szakmunkásképzőben. • Legnagyobb az érdeklődés az j autószerelő, lakatos, kereskedő, : kötszövő, szobafestő szakmák- ■ ra. Az építőipari szakmákban: : kőműves, ács, villanyszerelő, * * központifűtés-szerelő — nagyon ■ kevés jelentkező van. Egyben • kimondotta a végrehajtó bizott- : ság azt is, hogy nagyobb lehető-; séget kell biztosítani a lányok • szakmunkásképzésére, valamint: az érettségizett fiatalok szakmai; oktatásba való bevonására. Gyulán a járási tanács végre-; hajtó bizottsága február 1-3-i; ülésére. Antal József osztályve- ! zető az ágazati összefogás előse- j gítésére tett írásos jelentése ■ volt a fő napirendi pont. Ez ki- • terjed a járás termelőszövetke- j zetei, egyéb szövetkezetei és ál- : lami vállalatok együttműködé-; sére. Kitűnt, hogy a termelőszö- ■ vetkezetek a szarvasmarha és 5 BÉKÉS: 1970. évi költségvetés MEZÖKOVflCSHÁZfl: költségvetés, vízgazdálkodás BÉKÉSCSABA: szakmunkásképzés * GYULA: vállalatok együttműködése sertés számának, súlyának nö­veléséhez is hozzásegítő 70 szá­zalékos ártámogatási rendszert sem használták ki. A vb megfe­lelő határozatot hozott, melyben ajánlja a termelőszövetkezetek vezetőségeinek hogy testületileg is foglaljanak állást a szakos!-, tott telepek létrehozásában, tár-l sulásd alapon. ■ I Fiatal szakmunkások a tótkomlóst Viharsarok Tsz hajtatóházában Évenként 10—12 fiatalt külde­nek a tótkomlósi Viharsarok Tsz- ből Szabadkígyósra, hogy a zöld­séghajtató szakmunkásiskolát el­végezzék. A fiatalok innen visz- szatémek a szövetkezetbe és se­rényen dolgoznak az utóbbi évek­ben. mindjobban fellendülő ker­tészeti ágazatban. A hajtatóház­ban már huszonkettőre növeke­dett azoknak a szakmunkásoknak a száma, akik Szabadkígyóson vizsgáztak. A Szábadkígyósi Szakmunkás- képző Iskola vezetősége és tanu­lói jó kapcsolatot tartanak fenn a tótkomlósi Viharsarok Tsz- szel. Az iskola növendékei itt is­merkednek a legkorszerűbb zöld­séghaj tatási módszerekkel. A Vi­harsarok Tsz gyakorló gazdaság, így kertészetében igen sokat ta­nulnak a fiatalok. Megismerked­nek azzal az örvendetes tény­nyel is, hogy a zöldséghaj tatás­ban jelentős pénz van, ha, nagy szakértelemm el és felelősséggel csinálják. Mert Tótkomlóson ilyen irányban fejlesztették a zöldségtermesztést, évről évre je­lentős bevételhez jutnak. Szerzői est a TIT-ben Szerdán este sikerrel mutatko­zott be Békéscsabán két fiatal Megkezdték a gyümölcsfák téli metszését, művész: Vathy Zsuzsa prózaíró és Rózsa Endre költő. A TIT klubjában megtartott szerzői es­ten Angyal János kritikus mon­dott bevezetőt, majd pedig az alkotók olvastak fel műveikből. Az írói-költői bemutatkozás a jelenlevőkkel folytatott beszél­getés követte. A két fiatal iro­dalmár nemrég megjelent köte­teiket dedikálták: Vathy Zsuzsa a Naponta más című prózai an­tológiát, Rózsa Endre pedig az Elérhetetlen föld című vers-an­tológiát. Zeneiskolásaink Szegeden ■ Február 14-én, szombatod! Sze­■ gedre utaznak megyénk zeneis- | kóláinak növendékei, ahol kör- j zeti kamarazene-bemutató lesz. S A három megye, Csongrád, Bács- ; Kiskun és Békés zeneiskoláinak ; találkozójára az orosházi, a bé- ; kési, a gyulai, békéscsabai és ■ szarvasi iskolák egyaránt élikül- : dik legtehetségesebb növendé- ! keiket. S A körzeti bemutatón azokat a : műsorszámokat adják elő, melye- | két Gyulán, a február 7-i me- • gyei kamarazene-bemutatón a : szakemberek a legjobban előadott ; műveknek ítéltek meg, 5. A Livadia palota nagytermé­ben tártott első tanácskozás már megmutatta, hogy Németország problémájában nem lehet gyor­san egységes véleményt kialakí­tani. Ez elsősorban az egymástól alapvetően eltérő felfogásban rejlett, amit a háborút viselő hatalmak a jövőbeni Németor- szág-politikáról vallottak. A szovjet küldöttség abból indult ki, hogy a német népet nem sza­bad megsemmisíteni, lehetőséget kell kapnia, hogy ismét beil­leszkedjék a békeszerető népek közösségébe. Roosevelt és Churchill ezzel szemben nem nyilvánított ilyen konkrét véleményt. „Tekintettel kell lennünk”, mégpedig igen befolyásos csoportokra, ame­lyeknek egészen más terveik vannak Németországgal. A há­ború utáni Németországért már régóta teljes gőzzel folyt a harc. Különösen a kulisszák mögött és már hónapokkal Jalta előtt... Hesry Morgenthaut csendes, barátságos úrnak ismerték. Bir­toka határos volt az amerikai elnökével. Szomszédi kapcsola­taik igen jók és szívélyesek vol­tak. Amikor Roosevelt 1933-ban az Egyesült Államok élére ke­rült, Morgenthau Amerika pénz­ügyminisztere lett. Ebben a minőségben 1944. augusztusának közepén London­ba repült, öt is foglalkoztatta a kérdés, hogy mi történjék a háború után Németországgal. Tudta, hogy egy dolog nagyon veszélyes lehet: a német hadi­gépezet és a német gazdasági élet, mint konkúrrencia a vi­lágpiacon. A Washington és London közötti hosszú repülő- útón papírra vetette gondola­tait. Készen állt a Morgenthau- terv. A következőt irányozta, elő: Németország iparát leszerelik, a termelést beszüntetik; a bá­nyákból eltávolítják a teljes gé­pi berendezést. A Saar-vidéket és a vele határos területeket a Mosel és a Rajna között Fran­ciaország kapja. A leszerelt Ruhr-vidék, valamint Bréma és Schleswig-Holstein a „nemzet­közi zóna” státuszát kapja. Ami ezek után még Németországból megmarad, két független állam­ra oszlik, a dél-német és az észak-német államra. A jövőben foglalkozik. (Morgenthau koráb­ban az Egyesült Államok mező- gazdasági minisztere volt.) * * « Dél-Angldában Eisenhower tá­bornok fogadta. Azonnal áldását adta a tervre. Még hozzáfűzte: „A németeknek jót fog tenni, ha megfőnek a saját levőkben!” Az angol politikusoknál ezzel szemben Morgenthau nem talált teljes lelkesedésre. Eden külügy­miniszter tartózkodónak mutat­kozott A szigetország nem akart csatlakozni a tervhez. Más volt a reakció Washing­tonban, a Fehér Házban. Roose­velt elnök jónak tartotta pénz­ügyminiszterének elképzeléseit a háború utáni Németország sorsáról. Így lett a Morgenthau- terv — jóllehet egyelőre még titkos okmányként — a hivata­los amerikai Németország-poli- tika legfontosabb alkotórészé­vé. * • * Winston Churchill angol mi­niszterelnök 1944. szeptember 11-én a kanadai Quebecben, szállodai szobájában az ágyban reggelizett. Rendszerint tükör­tojást evett sonkával, s hozzá egy üveg fehér bort ivott. Ezen a reggelen azonban nem ízlett az étel, végül el is tolta magától a terítéket: evés közben ugyanis a Morgenthau-terv legutolsó megfogalmazását olvasta. Az okmány felháborította, szinte magánkívül volt. Azért érkezett Quebecbe, hogy Roosevelttel találkozzék. Dél­után, az első ülés alatt majd szétrobbant a haragtól és olyan dühbe gurult, hogy megfeledke­zett mindenfajta diplomáciai udvariasságról. Kíméletlenül le­hordta Morgenthaut, tervét pe-

Next

/
Thumbnails
Contents