Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
HÚSZÉVES Á RUHAGYÁR Hatszor nyerte el az Élüzem címet — Termékei országszerte ismertekké váltak — Ma már jelentős az export is — A következő években az országos vállalat legnagyobb gyáregységévé fejlesztik termékek modelljeinek a száma 1950-ben mindössze 3 volt, 1955- ben már az 50-et, 1960-ban a 160-ait, 1969-ben pedig a 260-at is meghaladta. A dolgozók létszáma ma több mint három és félszerese az 1950 évinek, a termelési érték azonWn csaknem hatszorosára nőtt. A gyár hatszor nyerte el a Élüzem címet, mégpedig 1950- ben. 1953-ban, 1954-ben, 1950ban, 1958-ban és 1968-ban. Országszerte ismert Ma alapvető fontosságú feladat a termelés minél gazdaságosabbá tétele. Ennek feltétele, hogy olyan cikkek készüljenek, amelyeknek bel_ és külföldön egyaránt van piacuk. A gazdasági eredmény növelését évről évre műszaki intézkedési terv írja elő. Az idei célkitűzés elsősorban a termelékenység növelése, amit újabb gyors- és félautomata varrógépek. apparátok beállítása, különféle, a ma ismert legkorszerűbb technológiai eljárások alkalmazása és megfelelő szervezés tesz majd lehetővé. A termékek jelentős része új ‘ alapanyagból készül és természetesen a fazon is a mostani igényekhez alkalmazkodik. Az alapanyagok közül megemlítünk néhány fantázianevet, így például az E. Mí^riót, a Neva- Rummyt, a Clydet, a Fórumot, az Ábelt. Ezekből ragasztott gallérú férfiingeket gyártunk. Országszerte ismert és keresett termékeink a férfi-, fiúingek, ingkabátok, blézerek, strand- szettek, alsónadrágok, a férfi-, lányka-, fiúpizsamák, köntösök. Ezekből exportra is szállítunk. A szocialista országokon kívül termékeink Franciaországba. Angliába, Kanadába, az NSZK- ba, a Skandináv, sőt még az afrikai országokba is eljutnak. A továbbiakban az árufajták bővítését tervezzük. Ide tartozik még, hogy egyre több külföldi bérmunkát vállalunk. Profilbővítést is tervezünk, mégpedig női blúzt és ruhát gyártunk a közeljövőben. Az a törekvésünk, hogy mindenekelőtt a hazai igényeket elégítsük ki. Az idei tervünkhöz tartozik a személyi jövedelem 5 százalékos növelése is. A termelésben közvetlenül részt vevők számára a bért 3, a mozgóbért ugyancsak 3 százalékkal emeljük. Az árbevételi tervünk 325 és fél millió forint, ami a tavalyinál 47 millióval több. Ennek eléréséhez a bedolgozók számát mintegy kétszeresére növeljük. Nagy jövő előtt A fejlődéshez természetesen a munka, és szociális körülmények állandó javítása is hozzátartozik. Az évek során többek között korszerűsítettük a munkatermek világítását, padlózatát, kicseréltük a rosszul záró ablakokat, szálkamentesítettük a munkapadokat, bővítettük a női öltözőt és az üzemi konyhát. A szépen berendezett bölcsődében és napközi óvodában 120 gyermek számára van elhelyezési lehetőség. Fenntartása évi iöO ezer forintba kerül. A gyáregység 4 forint 20 fillért izet ebédhozzájárulásként, amit négyszázan vesznek igénybe. Ez a költség évente meghaladja a A Hubertus kötszövőgyár a felszabadulás előtt egyik fellegvára volt a viharsarki munkás- mozgalomnak. Államosítására 1948-ban került sor. A következő évben a nők nagyobb számban való foglalkoztatásának biz. tágítására elhatározták, hogy az lésére teremtett lehetőséget, hanem a gazdasági eredményre is kihatott. A termelés közben az évek során annyira megnőtt, hogy — főleg az exporttermékeknek — új, mintegy 10 vagon befogadóképességű áruraktárt kellett építeni. üzemet ruhagyárrá szervezik át. Még abban az érvben bővítették az épületet és létrehozták a legszükségesebb szociális létesítményeket. Közben szerelték a gépeket. A gyár megnyitóünnepségét I960, február 1-én tartották meg Az etoő gépterem a Vörös Csillag elnevezést kapta. Kezdetben többen saját széket és ollót is vittek magukkal. A gyár terméke akkor over áll, kétrészes munkaruha és traktorosnadrág volt Májusig egy, június 17-ig kettő, azután pedig három műszakban dolgoztak. A létszám év végéig folyamatosan 463-ra nőtt A termelési érték meghaladta a 48 és fél millió forintot. Es a gyár a harmadik negyedévben Elüzem lett. A következő év nagy eseményéhez tartozik, hogy 51-ben megkapták a sztahanovista címet, köztük Kolarovszki György, Ágoston Sándor és Tóth Pál, akik még ma is a gyárban dolgoznak. A szalagok átszervezésével és számos újítás bevezetésével 1952-ben jelentősen nőtt a termelékenység Megelégedéssel fogadták a dolgozók a munkaidő csökkentésére vonatkozó határozatot: 1968. július 1-én a termelésben közvetlenül részt vevők 45 és fél órás munkahétre tértek át, 1969. január 1-tőd pedig ihár mindenkire nézve heti 44 óra az előírt munkaidő. Az idei esztendő változása az üzemrészekbe január 1-től általánosan, bevezetett csoportbérezés. A gyár történetét részletesebben nem tudjuk ismertetni, mert ahhoz sok oldal kellene. Fordulópont 1963-ban A továbbiakban is a fejlődés jellemezte a gyárat. Létrehozták 1958. november 10-én az orosházi telepet. A szocialista brigádmozgalom 1960-ban indult be, elsőként a labor dolgozód tűzték célul a megtisztelő cím elnyerését. Fordulópontot jelentett 1963- ban öt — köztük a békéscsabai — gyár átszervezése egy országos nagyvállalat keretében. Attól kezdve az új elnevezés: Férfifehémeműgyár békéscsabai gyáregysége. Ebben az évben úttörő kezdeményezés volt az iparban a befejező (a spéciéi- és a vasaló-) részlegek összevonása. Ugyancsak 196jl-ban kezdődött meg az exportgyártás. Fontos eseménynek számít 1966- ban a bedolgozó rendszer beve- aetése, ami nemcsak a. nőd munkaerő foglalkoztatásának noveSálgalléros frottír fürdőköpeny sárga, rózsaszín csíkozaltal. Amát eddig leírtunk, inkábl emlékeztetőnek szánjuk. D< hadd jellemezzük még tovább a 20 év alatti fejlődést. Ebből a szempontból sokat mond többek között az, hogy míg a gyártott 470 ezer forintot. Bérkiegészítésként a dolgozók évente egyszer 750 forint értékű textil- utalványt kapnak. A törzsgárda tagjainak jutalomszabadság jár, mégpedig az első öt évben 1, a másodikban 2, a harmadikban Műszálas anyagból készült ragasztott gallérú divatos férfiing. 3, a negyedikben 4 nap, ami pénzben is megváltható. A gyárban eltöltött nyolc év után havonta 40, illetve 120, tizenöt év után 60, illetve 150 forint korpótlékot kapnak a varró-, valamint a vasalónők. Azt is el kell mondani, hogy a gyárnak üzemi orvosa van, aki naponta 2 órát rendel, emellett egészségügyi szempontból rendszeresen ellenőrzi a munkahelyeket. Nem kevésbé fontos a dolgozók pihenése, egészségének megóvása szempontjából ,az sem, hogy évente 150-en kapnak üdülőhelyekre kedvezményes beutalót. A gyár előtt nagy jövő all. Ezt bizonyítja az a rekonstrukciós terv, ami 1970 és 1975 között valósul meg. Első ütemoen még az idén megkezdik a korszerű öltöző, fürdő, mosdó ruhatár kialakítását, amit a jövő év közepéig fejeznek be. Uj helyet kapnak a műhelyek és bővítik a készáruraktárt. A második ütem terve most készül. Ennek alapján egy 106 méter hosszú és 21 méter széles új üzemcsarnok épül. Ide kerülnek a varrodák és a befejező részleg. A gyártás korszerű félautómatagépekke] történik majd. A létszám mintegy 300-zal való növelésére kerül sor. Űj kazánházat is kap a gyár. ahol földgázt alkalmaznak már fűtésre. A rekonstrukció befejezése után az országos vállalat legnagyobb gyáregysége a békéscsabai lesz. A munka elismerése A nagyarányú fejlesztés természetesen a dolgozók eddigi munkájának az elismerése is. A sikerekben nagy szerepe volt és lesz a jövőben is a szocialista brigádmozgalomnak, melyben a közvetlen termelőkön kívül a műszakiak és a raktári dolgozók is részt vesznek. Eddig Békéscsabán és Orosházán 32 brigád (mintegy ezer dolgozó) nyerte el a megtisztelő címet. A Tyereskova 112-es szalag immár negyedszer. Az évek során sokan érdemelték kd a Kiváló dolgozó címet, amit a meghatározott összegű jutalmon kívül a gyár három nap pénzben megváltható szabadsággal is honorál. Ma még 130-an dolgoznak a gyáregységben és az orosházi telepen azok közül, akik 1950- ben kezdték a munkát. Sokan többszörös kiváló dolgozók és időközben jó néhányan vezető beosztásba kerültek (x)
