Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
191#. január 11. 7 Szombat Fotocella a fürdőszobában Egy dán cég olyan mosdók gyártását kezdte meg, amelyek önműködően engedik meg a vízsugarat, ha valaki a csap alá tartja a kezét, s a kézmosás befejeztével automatikusan el is zárja. A csap elé kis fényforrást és fotocellát építettek be. Ha az odatartott kéz megszakítja a fénysugár útját, a fotocella egy elektronikus kapcsolóegységen keresztül megnyitja a mágnesszelepet, s ha a kéz eltűnik a fotocella „látómezejéből”, az automatika zárja is a szelepet. Egyes nyugat-német cégek ugyanilyen elven működő kapcsoló- rendszerrel készítik az elektiomos kézszárítókat: amint alája tartjuk a kezünket, megindul a meleg levegő áramlása, s mihelyt elvesszük onnan, kikapcsol a berendezés. Cserélhető objektív a *szemben Egy beteg moszkvai asszonyt vizsgáltak, akinek a szaruhártyáját műanyag, cserélhető optikájú konstrukcióval helyettesítették. A moszkvai Orvostudományi Intézet Szemészeti Kutatólaboratóriumában eredményes munkát folytatnak a szem egyes részeinek mesterséges pótlása terén. A műtét, amelynek során a műanyagból készült finoman megmunkált kis alkatrészeket a szem szöveteibe erősítik, visszaadja a korábban reménytelennek tartott beteg látását. Ez évben az egyik moszkvai városi kórház szemészetén tíz műtétet végeztek sérült szaruhártya műanyaggal (úgynevezett keratoprotézissel) való pótlására. A fenti operációk közül négyet első ízben hajtottak végre a Szovjetunióban. A zavaros és elváltozott szaruhártyát cserélhető optikájú műanyag protézissel helyettesítették. Ebben az esetben a szaruhártya két részből állt— a tartó és a központi optikai egységből, amelyet speTudomány Technika ciális kulcs segítségével csavartak a tartórészben vágott me netbe. Ez a konstrukció lehetőséget ad az optika esetleges cseréjére és jobban hozzáférhetővé teszi a sérült szemet a sebész számára. Ilymódon a szem három átlátszó része közül kettőt már sikeresen tudnak helyettesíteni mesterséges alkatrészekkel. Jelenleg a harmadik átlátszó rész, az üvegtest mesterséges pótlásán fáradoznak. Eljön tehát hamarosan az idő, amikor az egyik legkényesebb szervünket, a szemet, szét lehet szedni, majd újra összeszerelni. A laboratórium orvoskollektívájának munkája szorosan kapcsolódik az optikusok és kozmeto- lógusok ismereteivel. A protézist alig lehet észrevenni, színe meg_ felel az egészséges szem színének. Meitalálták Tanulnia etruszk főváros kikötőjét A rómaiakat megelőző etruszk kultúrát eddig főleg a sírkamrákban talált festményekről és tárgyakról ismerték. A halál világában gyönyörű freskók beszéltek egy élő és viruló metropolisról, Tarquiniáról, amely egy magaslaton épült.- Ez volt a legelőkelőbb etruszk-város és hagyományai erősen éltek az akkori Olaszország e térségében élő emberekben. Mint az antik-világ sok más tengeri kereskedelmi városközpontja, Tarquinia sem közvetlenül a tenger partján épült, hanem attól mintegy ötkilométerrel beljebb a szárazföld egy biztonságosabb magaslatán. A régészek előtt azonban ismeretes volt, hogy a városhoz tartozott egy kikötő is: ennek romjait találták most meg. Megállapították, hogy e területén már az i. e. 6—5 században virágzó kikötő állt, amelynek hosszú útjai és utcái, középületei, raktárházai, lakóépületei sokkal nagyobb területen helyezkedtek el, mint a később itt létesült római települések. A jelenlegi ásatások hatalmas falakat tártak fel, lakóházak, egy hatalmas mauzóleum maradványai kerültek elő, továbbá egy bronzoltár és négy feliratos tábla. Lesz-e mesterséges szív? 1958-ban, a Brüsszeli Világ- kiállításon a sok kiállított tárgy közt bemutattak egy szintetikus hártyát, — az ún. „mesterséges izmot”, amelyet egy svéd professzor állított elő. Vlagyimir Engelhart akadémikus, az ismert szovjet biológus, már a háború előtt feltárta a mozgás vegyi jellegét, miután bemutatta a iü'sérleti „izmot”, az „élő” polimerekből készült, rövidülő fonalat. A svéd tudós azonban olyan szintetikus rendszert hozott létre, amelyik képes megrövidülni és a vegyi összetétel megváltozásakor mechanikai munkát kifejteni... Csak savval kellett hatni az átlátszó hártyára, és megrövidült, a lúg viszont azonnal megnyúlásra késztette. Ez lényegében nem más, mint a kémiai energia mechanikai energiává való egyenes átalakulása. — Akkor jutott eszembe — mondja Radomir Beljakov, a műszaki tudományok kandidátusa, — mi történne, ha egy ilyen átalakulásra képes hártyát önszabályozó rendszerben helyeznénk el? Ilymódon egy automatikusan dolgozó , lüktető polimerhajtómü keletkezne... — A laboratóriumban előállított első hártyák vékonyak és törékenyek voltak, s mindössze húszegynéhány grammos terhelést bírtak ki. Most viszont még néhány kilós terhet is képesek tartani. Ilyen, néhány centiméter szélességű hártyákat helyeztünk el függőleges helyzetben egy folyadékkal teli edényben. Ahhoz, hogy a berendezést Olajkutatás tengeralatti áréval Alig két éve történt a szenzációs felfedezés: olaj Alaszkában. Azóta az olajkutatókat nem hagyja nyugodni az a feltevés, hogy az egész Északi-sark egyetlen hatalmas olajlelőhely —, s nemcsak az alaszkai szárazföld, hanem a tengerfenék alatt is olaj van. Ez a feltevés a technikai haladásra is forradalmasító hatású. Kezdődött azzal, hogy a 115 ezer tonnás amerikai tartályhajónak, a Manhattannak sikerült áthaladnia a legendás hírű észak-nyugati átjárón, az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba, ami bebizonyí. tóttá, hogy az alaszkai olajat \ szaruhártyaprotézi® szctszerelt állapotban. Balra a tartórész. középen az optikai egyscs, jobbra a csavarkulcs »átható, melynek segítségével az optikai egyseget bacsa <ak a tartorész- be. A tartórész a szaruhárljához kapcsolódik, a középső optikai rész átmérője 3,5 milliméter. tengeri úton lehet szállítani az Egyesült Államok keleti partvidékének alajfinomítóiba. A jövő évben egy lépéssel tovább akarnak menni: meg akarják vizsgálni a sarkvidék" tengerének olajstruktúráját-. Alaszka olajtartalékát négy-öt- milliárd tonnára becsülik, s még ennél a mennyiségnél is sok. kai többet .tételeznek fel az Északi Jegestenger alatt. A talaj kőzetét a vastag jég miatt azonban nagyon nehéz megvizsgálni. Mivel hajók csak néhány nyári hét alatt tudnak ezeken a vizeken közlekedni, az Egyesült Államok most három régi svéd tengeralattjárót vásárolt meg, ezeket a célnak megfelelően átépítik. A tervek szerint a tengeralattjárók a jégtáblákon kiépített támaszpontoknál fognak időnként felbukkanni—, de mivel az egész hajótest képtelen lenne áttörni - a vastag jeget, csak páncéltornyúk fog felmerülni, amelyen keresztül üzemanyagot és ellátmányt adnak le számukra. E tengeralattjárók mesterséges földrengések előidézésével fogják a' szeizmikus adatok feldolgozásával — az olajelőfordulásokat megállapítani. A művelet a teneeralattjáróktól és az emberektől egyaránt olyan tudományos előkészülete' igényel, hogy előreláthhtóar csak 1971-re kerülhet sor a nagy kísérletre. működésbe helyezzük, már csak ki kellett egyensúlyozni, az egyik szelepet kinyitni és a lúgoldatot beereszteni. A lúg hatására a hártya megnyúlik, a súly kezd „átbillenni” és működésbe lép a szabályozó emelőkar. Elzárja a lúgot beengedő szelepet, miközben a savszelepet nyitja meg. Amikor azonban a sav olyan mértékben húzza össze a hártyát, hogy az egyensúly ismét felbomlik, a hártya az emelőkaron keresztül ismét elzárja a savszelepet. A továbbiakban a generátor önmaga dolgozik sajátos gyakoriságú lüktetéssel. Megtörtént tehát a visszacsatolás. — Hamarosan sikerült létrehoznunk a műizom egy új, tökéletesebb változatát. Az új modellben a folyadék már nem a nehézségi erő hatására áramlik, hanem magának az „izomnak” a munkája következtében. Most már önállóan szabályozta nemcsak az áramlást, de a sűrítést is. Minél több idő telt el, annál gyakrabban gondolunk a mesterséges szív létrehozására. Az, ami régen álomnak, fantáziának tűnt, most valóságos talajt nyert. Hiszen elvben a szív nem más, mint egy izomzsák, illetve pontosabban egy izomszivattyú. Amit sikerült megvalósítani egy különálló izomdarabon, most meg lehet próbálni egy rendszeren? Egy burokba, amely szimbolikusan a szívet jelezte, két hajlékony szifonkamrába zárt „izmot” helyeztek, amelyek a burkot két részre osztották, a szív két kamrájának megfelelően. Az „izmokra” merőlegesen választófalat helyeztek el, úgy, hogy a kamra belseje most hat részre oszlott: két dolgozó „mesterséges izomra” és négy, az oldatok befogadására szolgáló rekeszre. A szelepekkel ellátott hajlékony gumicsövek a kis- és nagyvérkör mintájára ölelték körül a burkot. A jobb kamrában lúgos, a bal kamrában pedig savas oldat volt. Csak a kezdő impulzust kellett megadni a válaszfalnak és a rendszer mozgásba jött. A négy folyadékkal teli kamra nagysága változott, kettő megnagyobbodott, kettő pedig kisebb lett. A sav és a lúg automatikusan bepréselődött a „mes'erséges izmok” kamráiba, a kisebbé váló kamrákból. Ezzel egyidejűleg a megnagyobbodó kamrákba új adag folyadék szívódott. A kamrákat úgy kapcsolták ösz- sze, hogy mindegyik mesterséges izmot hol lúg, hol sav áztatta. Az izmok antagonisztiku- sakká váltak és ez szabályozta a válaszfal helyzetét, a szelepek munkáját, és ezzel az egész rendszer működését. „A világon elsőnek dolgoztak ki egy mechanikai-vegyi rezgésen alapuló generátort, amelyben megvalósul a mechanikai-vegyi visszacsatolás. Ez a prototípusa a jövő polimer- motoriainak.” Ez volt a szak- véleménye Akszel Berg akadémikusnak, a kibernetika egyik legjelentősebb szakértőjének. — A létrehozott modell — mondta befejezésül Radomir Beljakov — segít az orvosoknak néhány szívelégtelenség modelljének elkészítésében és tanulmányozásában, különösen -'zokéban. amelveket lehetetlen 'előidézni, mivel elkerülhetetlenül a kísérleti élőlény pusztulását okozzák. Sz. V.
