Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

A megyében elsőként 1970. JANUÁR 9., PÉNTEK Ara 80 fillér * XXV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 11 "!■■■ ———i————— — ......... .......... ■——— i ■■■ >i» ■■■■■■ B efejeződött a népszámlálás a békési járásban Csaknem 300 számlálóbiztos, 100 felülvizsgáló, valamint a ta­nácsi apparátus és a statisztikai hivatal dolgozóinak Jó munká­Vállalati vezetők előtt az élelmiszergazdasági munka főbb jellemzői és a fejlesztés további lehetőségei Igen jelentős tanácskozás szín­helye volt tegnap, január 8-án a megyei tanács vb nagyterme Bé­késcsabán. Az élelmiszergazdaság fogalmába tartozó mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari vállalatok vezetői előtt Csatári Béla, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese előzetes tájékoztatást adott az ország és a megye gazdasági éle­tében kialakult helyzetről. Meg­állapította többek között, hogy az élelmiszergazdasághoz tarto­zó vállalatok lényegében teljesí­tették az 1969. évi feladattervet. A mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és az elsődleges faipar je­lentős terven felüli eredménnyel járult hozzá a nemzeti jövede­lemhez. A paraszti jövedelmek a tervezettnél kedvezőbben alakul­Megyénk idegenforgalma Az idegenforgalom jelentősé­gét ma már senki sem vitatja. Komoly gazdasági és társadalmi tényezőnek számít. Fejlett ide­genforgalommal rendelkező or­szágban, mint például Olaszor­szágban külön miniszter foglal­kozik a számottevő idegenfor­galommal. A gazdasági haszonnal egyen­lő értékkel bír az az erkölcsi érték, amelyet az ország a tu­ristákon keresztül kivív magá­nak. Találó az a megjegyzés, hogy a külföldi turisták — ha jószándékkal jönnek hozzánk — békekövetek. Azzal, hogy meg­ismerjük egymás országát, szo­kásait, közelebb kerülünk egy­máshoz. Ezt a fegyvert a kiéle- zet ideológiai harcban nekünk sem szabad kihasználatlanul hagynunk. Az idegenforgalom hazánkban a Balatont és fővárosunkat ki­véve még eléggé kezdeti álla­potban van. Megyénk számot­tevő idegenforgalommal még nem rendelkezik, nem is ren­delkezhet, mert az óriási beru­házásokat igényel. A kezdeti lépéseket azonban megtettük, amelyek biztatóak. Nézzük a számok tükrében ezeket az ada­tokat. A Békés megyei Idegen- forgalmi Hivatal az elmúlt év­ben mintegy 2 millió forintot forgalmazott, a fizető vendég­szoba-szolgálattal Gyulán, Bé­késcsabán és Orosházán. Ez az összeg az elmúlt évihez képest félmillió forinttal emelkedett. Az a tény, hogy 8600 személy, akiknek nagy része üdülő­vendég volt, 87 000 vendégna- pot, tehát átlagban 10 napot töltött megyénkben, biztató kezdet. Az Idegenforgalmi Hi­vatal kétévi tiszta jövedelméből ez évben felépíti a gyulai kem­pingben az 50 személyes fahá­zat. Ennek segítségével a hi­vatal meg tudja oldani az IBUSZ-turistáik, a csoportos is­kolai kirándulóknak az elhelye­zését, amit eddig e létesítmény hiányában visszautasítottak. Megyénkben ez évben az ide­genforgalom emelkedésére szá­míthatunk. Tavasszal megnyílik a gyulavári határátkelő állo­más, amely a szomszédos Ro­mániába és az onnan Jövő ide­genforgalmat jócskán megnö­veli. B. M. nak. A paraszti reálbér jól meg­közelíti a munkásokét és alkal­mazottakét. Az ország lakossá­gának ellátása az 1968. évinél kedvezőbben alakult, ugyanak­kor az élelmiszergazdaság ex­porttevékenysége a bázisévhez számítva 11 százalékkal növeke­dett. Az import a tervezett szin­ten maradt. Megyénk mezőgazdasága és élelmiszeripara összességében je­lentős eredménnyel járult hozzá ehhez a munkához. Búzából, ku­koricából, cukorrépából jóval az országos átlag feletti termést ta­karítottak be az állami gazdasá­gokban és a tsz-ekben. Adódtak kisebb gondok a zöldségtermesz­tésben, a felvásárlásban és a tartósító ipar ellátásában, továb­bá az állattenyésztésben. He­lyenként csökkent a szarvasmar­ha- és a kocaállomány. Ennek ellenére a felvásárlási terv tel­jesítése kielégítőnek mondható. E'.lőbbre léptek az üzemek a ter­melésfejlesztés kooperációs alapon történő szervezésében is de az eredménnyel nem lehetünk elé­gedettek — mondotta. Az élelmiszergazdasághoz tar­tozó vállalatok közül kiemelte a gabonáfelvásárló és feldolgozó vállalat 1969. évi munkásságát, a sütőipart, a MÉK-et, a tej­ipart, a baromfiipart, a szesz, és szikvízipart, a cukoripart és a hűtőipart, melyek egyre javuló eredménnyel oldották meg az 1969-ben eléjük állított feladato­kat. Szólott több intézményről, így a földhivatalról, amely szin­tén jelentősen hozzájárult a szö­vetkezeti törvény és a földtör­vény gyakorlati megvalósításá­hoz. A termelőszövetkezetek mű­ködése is előtérbe került, majd az 1970. évi feladatok között em­lítette a lakosság ellátásának to- vábbjavítását, az export-lehető­ségek kihasználását, az üzemek közötti kooperáció továbbfejlesz­tését és a tartalékképzést Az élelmiszergazdaság vállala­tai előtt álló feladatokról, a leg­sürgősebb tennivalókról, a gaz­daságirányítási reform lehetősé­geinek kihasználásáról Supala Pál, a párt megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője is véleményt mondott. Kedvezőek a változások, de a változás üteme egyáltalán nem megnyugtató — mondotta —, hiszen több gazda­sági vezető hosszasan fontolgatja döntéseit, emiatt az állami tá­mogatások többmillió forintjától esnek el az üzemek. Ezt a sza­kosított sertés, és szarvasmarha­telep építésében elszenvedett Békés megyei hátránnyal kapcso­latban fejtegette. Dupsi Károly A Tisza II. Vízlépcső második ütemének egyeztetése A Tisza II. kiskörei Vízlépcső öntözővize több lépcsőben jut majd el a Körös-völgybe. Az első építési ütem gyakorlati előkészí­tése már elkezdődött A második ütemben kialakítandó öntözőtele­pek sorsát most egyeztetik. Me­gyénkben összesen 34 tsz-t érint az egyeztető tárgyalás, amely ma fejeződik be Békéscsabán, A Világszövetség elnöke is részt vesz az idei eszperantó nyári egyetemen Ja eredményeként megyénkben elsőként a békési járásban feje­ződött be — jóval határidő előtt, tegnap 12 óra 30 perckor — a népszámlálás. Az összeírok A derűlátó prognózissal szem­ben viszont jogos kételyt támaszt, hogy az influenza nemcsak ab­ban különbözik a többi fertőző betegségtől, hogy az átvészelés nyomában járó védettség arány­lag rövid ideig, 8—10 hónapig tart, hanem a kórokozó rendkí­vüli változékonyságában is. A Gyulai Eszperantó Nyári! kezdettől fogva vendége lesz a Egyetem híre már valamennyi i találkozónak. A tervek szerint földrészre eljutott. Ennek leg-! előadást is tart az eszperantó jobb bizonyítéka, hogy az elmúlt világmozgalom jelenlegi helyze­évi találkozón például 11 ország eszperantistái jelentek meg, akik visszatérve hazájukba folyóira­taikban lelkes hangú írásokban számoltak be a Gyulán töltött napokról. Az idei VIII. Nyári Egyetem, az eddigi hagyományoknak meg­felelően, sikeresnek ígérkezik. Fokozza a találkozó jelentősé­gét, hogy az idei eszperantó nyá­ri egyetemen részt vesz dr. Ivó l.apenna egyetemi tanár, a vi­lágszövetség elnöke. A hírrel Kádár Imre, a SEU titkára lep­te meg szerkesztőségünket. Ezek szerint dr. Ivó La penna július 5-én érkezik Gyulára, így hát Ma este premier a színházban Ma, pénteken este 7 órakor mutatják be először Békéscsa­bán, a Jókai Színházban Shaw: Szent Johanna című történelmi színművét, melyet a XX. század egyik legnagyobb történelmi drá­májának tartanak. A drámát Máté Lajos rendez­te, szereplői: Szekeres Ilona, Horváth Árpád, Szoboszlay Sán­dor, Körösztös István, Major Pál, Tolnai Miklós, Gonda György, Simon Géza és még sokan má­sok. WWWMWMWWWMWVWWVHWmMMWWMWWW Téli szántás téről. A hír és a részvételt visszaiga. zoló levél érthetően nagy örömet keltett a nyári egyetem illeté­kesei körében, mert ez hivata­los elismerését jelenti az eddigi lelkes, kiváló munkának. mintegy 16 ezer lakásban jár­tak, s mint elmondották, minde­nütt nagy segítséget kaptak a tsz-ektől, állami gazdaságoktól, az üzemektől és vállalatoktól. Külön dicséret illeti a pedagó­gusokat, akik a népszámlálási munka oroszlánrészét vállalták magukra. Megoszló vélemények az influenza várható méreteiről A nyugati országokban, Spa-! nyok azokban az országokban, nyolországban, Franciaországban, • ahol most komoly járványok tör- Angliában, Olaszországban, Svájc-: tek ki. Tudni kell, hogy az influ­enza átvészelése — más fertőző betegségekhez hasonlóan — vé­detté teszi a szervezetet. Igen- gyakran a betegség átvészelése nélkül jön létre a védettség. Ilyenkor a szervezet úgy gyűri le a fertőzést, hogy tulajdonképpen nem is betegszik meg, csak a vér­ben található ellenanyagok tanús­kodnak a betegség átvészeléséről. Jó példa erre a ma már leküz- óöttnek tekinthető fertőző gyer­mekbénulás, amelyet a védőoltá­sok előtti időben ezer fertőzést szenvedett gyerek közül egy ka­pott meg súlyos következmények­kel, bénulással stb. a többiek ész­A fertőző májgyulladásnál átlag egy sárgasággal járó esettel szemben tízen sárgaság nélkül szerzik meg a védettséget. Az influenzánál szintén nagy szerepe van a meg­betegedés nélküli átvészelésnek. Járványmentes években is na­gyon sokszor mutatják ki a vér­ben az influenza ellenanyagát. Ez mutatja, hogy ha nincs is jár­vány, a vírus jelen van és meg­próbálkozik a támadással. ban, Ausztriában és a Német Szö­vetségi Köztársaságban, valamint Jugoszláviában és Csehszlovákiá­ban nagy járványokat okoz az A—2 típusú influenzavírus úgy­nevezett Hong Kong-i változata. Hazánkat három héttel ezelőtt Ju­goszlávia felől érte el Hong.Kong-i influenza, legutóbb pedig Vas megyébe hurcolták be az NSZK- ból érkezett látogatók. Az egész­ségügyi szakemberek véleménye megoszlik a kilátásokat illetően. Jelenleg csak néhány megyében alakultak ki kisebb gócok, jólle­het a mostani nedves időjárás kedvez a betegség terjedésének. Másfelől sokéves tapasztalat sze- j 'rev’é^enül váltak immunissá nnt hazánkban januar közepe után szoktak kezdődni az influen­za-járványok. Figyelemre méltó, hogy 1968-ban is voltak kisebb járvá­Vége az .ünnepeknek, a boros, Kalácsos iianguiavoi ie. váltotta a józan munka. Fehér János, a békési Egyetértés Tsz trakto­rosa az őszről elmaradt mélyszántást végzi. A vírus a három év alatt képes annyira átalakulni, hogy a meg­szerzett immunitás már nem véd ellene. Ez okozza, hogy a járvá­nyok általában háromévenként tőrnek ki. Az ötvenes évek máso­dik felében az úgynevezett ázsiai influenza pusztított, mert az A—2 vírus singaporei törzse — mint új típus — ellen sehol sem vol­tak védettek az emberek. Az át­vészelés folytán három évi szünet állt be. Ez alatt azonban a kór­okozó megváltozott, és 1962-ben újabb nagy járvány következett be. További három év alatt me­gint alkalmazkodott a vírus a kialakult immunitáshoz, és 1965- ben újabb járvány tört ki. A múlt évben megjelent Hong Kong-i vírus azért törhette meg a há­roméves ciklust és okozhatott a tavalyi kisebb járványok után most az országok egész sorában nagy járványokat, mivel szintén erősen eltér a korábbi vírustípu­soktól, és nem alakult ki még el­lene elég széles körű védettség. Abból a két országból viszont, ahol már tavaly nagy járvány zajlott le és a lakosság jelentős része válhatott immunissá, az Egyesült Államokból és Lengyel- országból ezideig nem jelezték az influenza fellépését.

Next

/
Thumbnails
Contents