Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
Nem lesz lét nélküli a tavaszi labdarúgó-bajnokság Két csoport az NB t-ben és az ÍVD I B-ben Az MLSZ új elnökségének megalakulásáig tevékenykedő különböző bizottságok összehangolt munkával, Börzsei János főtitkár bevonásával elkészítették az 1970. évi tavaszi egyidényes labdarúgó-bajnokság kiírását. A bajnokság időpontja március 1—június 28. A szakemberek megvitatták ős a lehetőségekhez képest figyelembe vették az MLSZ-be beérkezett különböző javaslatokat is, s ezek alapján készítették el a tavaszi bajnoki menetrendet. Elsőrendű célnak tekintették olyan újszerű, egyidényes bajnokság kidolgozását, hogy a csapatok minden mérkőzésen érdekeltek legyenek a lehető legjobb eredmények elérésében és tavaszi szereplésük, helyezésük kihasson az 1970/71-es idényben való rajtjukra, tekintve, hogy ez alkalommal nincs feljutó és kieső. Az NB I-ben és az NB I/B- ben az erőviszonyok, illetve a gazdaságosság figyelembevételével két csoportba osztották a részvevőket 8—8-as, illetve 9—9-es besorolásban. A KÉT NB I-ES CSOPORT: O Ű. Dózsa, Vasas, Rába ETO, Tatabánya, MTK, Komló, DVTK, VIDEOTON. O Bp. Honvéd, Ferencváros, Pécsi Dózsa, Csepel, Sal. BTC, Szombathely, Dunaújváros, SZEOL. A csoportokban oda-vissza- vágó alapon minden együttes 14 mérkőzést játszik, így döntik el egymás között ,az 1—8. hely sorsát. Minél iobb szereplésük azért is jelentős, mert helyezésüknek megfelelően a csapatok pontokat visznek magukkal az 1970—71-es idény indulására, mégpedig az alábbiak alapján: Az első helyezettek — mindkét csoportban — 8—8 ponttal kezdik majd az új, őszi-tavaszi idényt, a második helyezettek 7—7-tel, a harmadikok 6—6-tal, a negyedikek 5—5- tel .. i a 8. helyezettek egy- egy pontot kapnak. A csoportmérkőzésekkel azonban még nem fejeződik be az 1970-es tavaszi idény. A csoportokban azonos helyen végzett csapatok ugyanis odavisszavágó alapon szembe kerülnek egymással, és a két eredmény összesítésével kialakítják az 1—16. helyezést — ezek a találkozók azonban már nem járnak pontszerzéssel. A csoportok első helyezettjei az 1—2., a másodikok a 8—-4., a harmadikok az 5—6. sorsát döntik el egymás között s így tovább, a nyolcadik helyezettek tehát a 15—16. helyért küzdenek meg. Ha ez a két mérkőzés nem hozna döntést a csapatok között, tehát a pontszám és a gólarány azonos volna, akkor a második találkozót kétszer 15 perccel meghosszabbítják. Ha továbbra sem változna az eredmény, akkor a csapatok között a csoportmérkőzéseken elért gólarányt veszik figyelembe. Ha ez is azonos volna, tizenegyes rúgások szerepelnek a kiírásban. Az így lezajlott bajnokság első helyén végzett együttes lesz az 1970. évi tavaszi bajnok, és játékosai az érmeken kívül elnyerik az MLSZ elnöksége által felajánlott felszabadulási emlékserleget. AZ NB I/B-BEN a gazdaságosságot figyelembe véve területileg — nyugati— keleti — osztották meg a 18 csapatot az alábbiak szerint: O ZTE, Várpalota, Pécsi Bányász, MÁV, DAC, Oroszlány, Székesfehérvári MÁV Előre, Ganz-MÁVAG, Egyetértés, Előre. © Szolnoki MTE, özd, Békéscsaba, DVSC, Eger, BVSC, Szállítók, Bp. Spartacus, Kecskemét. Az NB I/B-s csapatok csoporthelyezésüknek megfelelően 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 pontot kapnak majd az 1970/71-es bajnokságra. A háromcsoportos NB II- ben (16—16 a részvevők száma) és a 9 csoportos NB Ill- ban) (16—16 részvevő) a csapatok megosztás nélkül, félfordulós bajnokságban mérkőznek az osztályok tavaszi bajnoki címéért. A megyei, a budapesti és az alsóbb osztályú bajnokságokat az illetékes területi szövetségek rendezik, ugyancsak a megfelelő osztály tavaszi bajnokai címéért, a helyi sajátosságok figyelembevételével. (MTI) Játék a tér seil!» on Nyolc és fél ezer Békés megyei játékos a teremmérkőzéseken — Mini-teremkézilabda országszerte — Kell-e a 99skatulya-bajnokság” A teremkézilabdázás hihetetlenül népszerű. Ez nem is csoda, hiszen a „klasszikus” nagypályás időszakban kiegészítő játéknak tekintették. Azóta „önálló” labdajátékká vált, illetve, hogy egész pontosan fogalmazzunk: a teremben játszott játékot kivitték a szabadtérre s a kispályás kézilabdázás szinte teljesen feledtette a nagypályás játékformát. A teremkézilabdázás az 1935- ben rendezett Svédország—Dánia mérkőzéssel indult el hódító útjára. Budapesten, az NTE fűrészporos talajú termében már 1938- ban rendeztek teremmérkőzéseket. Közvetlenül Budapest fel- szabadulása után, 1945 tavaszán a MADISZ villámtornát rendezett a Nemzeti Sportcsarnokban. Ez a torna jelentette a kosárlabda-játéktéren űzött kézilabdázás premierjét. Megyénkben éppen 21 esztendeje, 1949 januárjában írták ki az első teremkézüabda-tornát, amelyet a gyulai lovardában (ma fedett uszoda) rendeztek meg. Ezt a mérkőzés-sorozatot az Orosházán és az újabban Békéscsabán sorra kerülő tornák követték. A Békés megyei teremkupákon csaknem 800 csapat nyolc és fél ezer játékosa szerepelt. Jelenleg a XIIJ. Békés megyei Népújság Teremkupán 65 csapat 7Ő0 játékosa küzd hétről hétre a győzelemért De nemcsak nálunk, hanem szerte az országban rendeznek teremtornákat — értesülében rendezik. (Jellemző a teremjáték népszerűségére, hogy a müncheni olimpia kézilabdatornáját is teremben bonyolítják le.) Magyarországon a kézilabda- szrzon áprilistól novemberig tart. I megyei serdüld Tízek bajnokai: Sbnltéti (Gy. MEDOSZ) és Pa'ov (Szarvasi HISZ) A Békés megyei Asztalitenisz Szakszövetség nemrégiben bonyolította le a megyei serdülő fiú és lány „tí- zek-bajnoksá- got”, melyre meghívták az úttörőolimpia megyei döntőjének 1— 4. helyezettjét is, ezzel is versenyzési lehetőséget biztosítva számukra az országos döntő előtt. A fiúk mezőnyében Skultéti László révén gyulai siker született, aki ellenfeleit magabiztos, átgondolt szellemes játékkal győzte le és megérdemelten jutott a bajnoki cím birtokába. Nagy kár, hogy a szarvasi Rákost nem enf edték el a versenyre., Úgy apakor érthetetlen az orosházi Kakukk és Szűcs indok nélküli távolmaradása is. A lányoknál a biztos esélyes Tóth Jolán nem indult, mert a bajnoksággal egy időben az -NB Il-es osztályozón vett részt, így nyílttá vált a bajnokság. A legnagyobb esélyessé a csabai Téglás, a békési Orgonán és a szarvasi Palov lépett elő. Végül is a szarvasi Palov Kati nyert, megér. Jelenet a Bcs. Kötött—Szarvas SC női tcremmérkőzésről. Vaszkö (Kötött) Furár mellett tör kapura. A kép bal szélén Tusjak (SZSC), ■ háttérben Kovácsné (Kötött) várja a fejleményeket. Fotó: Barnácz István Csapataink télen alapoznak. A nemzetközi versenynaptár azonban nem a mi bajnoki rendszerűnket veszi alapul... így kénytelen-kelletlen a válogatott játékosokat szakvezetőinknek a téli hónapokra kell formába hozniuk, és ez felemás helyzetet okoz a felkészülés menetében. Évzárót rendez a Békéscsabai Városi Sportiskola Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, az ifjúsági házban rendezi meg a Békéscsabai Városi Sportiskola évadzáró ünnepélyét. Az évadzáró programjában szerepel „Kit mit tud a sportmozgalomról 1945-től napjainkig?” vetélkedő, melyet Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportriportere vezet. Részt vesz az ünnepélyen Iharos Sándor volt sokszoros világcsúcstartó atléta is, aki élménybeszámolót tart. Bemutatják tudásukat a torna szakosztály tagjai és ezen a napon búcsúztatják el a sportiskolától, Illetve adják át ünnepélyes keretek között az 1954-ben született sportolókat az érdekelt sportegyesületeknek. Az ünnepi beszédet Gajdács Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztály vezetője tartja, A záróünnepély minden bizony. seink szerint — 36 helységben, legalább 1500 csapat részvételével. Legyen vagy ne legyen ? E tornákról eltérőek a vélemények. Egyes szakemberek helyesnek tartják, mások vitatják szakmai értékét. Hogy miért? A kispályás kézilabdázást 40x20-aspáf lyan ..játsszák, külföldön a: mini] mális teremméret 38x16 m-es. Es I nálunk? | A budapesti Játékcsarnokon kívül más szabályos, nemzetközi méretű terem nem áll a j csapatok rendelkezésére. A vidéki teremtornákat egytől ! egyig icósárlabdapályákon, a I legjobb esetben is csak ^ 24x12-es játéktereken rendezik j "zerű termekkel Könnyű nekik! meg. A mini-teremkézilabda, avagy . j ahogy néhányan gúnyosan mondsodiik helyezett Téglás Adel Palov i j^. a „skatulya-bajnokság” bi- ellen nem tudta hozni megszo- ZOny alaposan eltér a szabályos A románok például már megoldották ezt a kérdést. Bajnokságuk háromfordulós. Ősszel, tavasszal a szabadban, télen teremben játsszák az NB mérkőzéseit, s a három forduló eredménye alapján dől , el a bajnoki cím sorsa. Szomszédaink, a csehszlovákok, sőt a szovjetek és természetesen az északiak is ezt a módszert követik, hiszen nagy- rendelkeznek. demelt biztos bajnokságot. A mákott, kemény játékát és alulmaradt. Orgován előtt a Palov ellen megnyert első szett után nyílt lehetőség az elsőség megszerzésére, a második és harmadik szettben azonban a támadó játékban alulmaradt a szarvasi kislánnyal szemben. A nevesebb" versenyzőik közül hiányzott a mezőnyből betegség miatt a szarvasi Janurik Éva. játéktéren vívott kézilabdázástól. Éppen ezért vitatják ezeknek a tornáknak értékét jó néhányan. A helyzet azonban az, hogy az alapozás időszakában komoly munkát végző sportolók számára biztosítani kell a játéklehetőséget még akkor is, ha az csak kosárlabda-pályán lehetséges. Természetesen a mini-teremkézilab! da-játék sajátos követelményeket Eredmények. Békés megye 1969. támaszt a játékosokkal, csapaévi fiú serdülőbajnoka Skultéti tokkal szemben. A termek tala- László (Gyulai MEDOSZ), 2. De- , ja, a partvonalra „ragadt” közön- meter (Szarvasi HISZ), 3. Perger | ség. a szabadtéri pályáktól el- (Szarvasi HISZ). 4. Makai, 5. Ko- térő térérzékelés, a rövid és kes- vács, 6. Csamai, 7. Okányi (vala- j kény játéktér — főleg az első mennyien Békési Vörös Meteor), időszakban — szokatlan a játé- Lányok. Bajnok: Palov Katalin kosoknak. (Szarvasi Óvónőképző), 2. Téglás (Bcs. Kinizsi). 3. Orgovány (Békési Vm.), 4. Zarándi (Bcs. Kinizsi), 5. Csiemik (Bős. Kinizsi), 6. Makai (Békési Vm.), 7. Metis (Bcs. Kinizsi), 8. Szabados (Gyomai 1. sz. ált. isik.), 9. Szász (Békési VM). Ha már itt tartunk, mondjuk el, hogy ma már a kézilabda fő versenyidénye a téli terem-szezonra tolódott át. A sportág nemzetközi eseményeit, a nagy tornákat, a világbajnokságokat télen, teremV ersenyháréi tanfolyam Orosházán Korábban beszámoltunk arról, hogy a szeghalmi járási TS a r ”:ri* 'ír éri,tlM<: ssrui séf valtja ki, hanem számos a|apf0gú sportvezetői és jásportkedve)5nek is kellemes, jo tékvezetői tanfolyamot Indított, szórakozást nyújtó vasárnap dél1 előttöt biztosít. Az MTS megyei tanácsának támogatásával a közeli napokban az Orosházi Városi TS szakszövetségei versenybírói és játékvezetői tanfolyamot indítanak labdarúgás, asztalitenisz-, kézilabda- és lovas Jelentkezni január 20-ig lehet a városi TS- ben (Orosháza, Ady Endre utca 5 szám alatt). A nemzetközi műsor azonban tőlünk is megköveteli, hogy legalább a legjobbak részére lehetőség nyíljon a téli hónapok során szabályos méretű teremben való játékra. Éppen ezért rendezi meg az országos szövetség az MNK fináléját decemberben. s a BTS hagyományos tornáját — a budapesti csapatok részvételével — január—február hónapban. A tervek szerint az MKSZ jövőre az élmezőnyt képező 8—8 NB I-es női, férficsapat részére január—februárban a Játékcsarnokban téli teremtornát rendez, hogy így próbálja az élcsapatok nemzetközi szintű versenyeztetését biztosítani. Remény van arra, hogy a nagyobb vidéki városokban, Miskolcon. Kaposvárott, Pécsett hamarosan felépülnek a nagy méretű tornacsarnokok, s ezzel lehetővé válik. az országos terembajnokság megrendezése is. A cél tehát a megfelelő téli foglalkoztatottság. A fejlődést elősegítő terv azonban még 2—3 évig — csak terv marad... Addig marad a minl-teremkézilabda... Szombati számunkban sorra kerülő cikkünkben azt taglaljuk: hogyan, miként lehet eredményessé tenni a játékosok, csapatok szereplését a „skatulya-bajnokság” mérkőzésein.
