Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1970. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lapunk tartalmából t Szerkesszen velünk! (4. oldal) *** Meddig kapunk levegőt? (4. oldal) Elkészült az új piactér tanulmányterve Vásárcsarnok épül Békéscsabán Az utóbbi években előtérbe ke­rült Békéscsaba belvárosának vá­rosképkialakítási gondolata. A távlati fejlesztési terveknek meg­felelően a Kulich Gyula Lakóte­lep és a Bánszki utcai építkezések között most már sorra kerül a Ta­nácsköztársaság útjának rendezé­se is. Az építkezések ezen a kör­nyéken is elkezdődtek. Szóba került: a belvárosban hol legyen a piactér. Döntés szü­letett, melynek alapján a Sallai és a Trefort utca által bezárt te­rületen. Elkészült a tanulmány- terv, melyben szerepel egy nagy elárusítócsamok építése és sok­sok szabadtéri elárusítói hely fel_ állítása. Tehát vásárcsarnok épül Békés­csabán. Fogattal, traktorral közlekednek az összeírok a külterületeken Jól halad megyénkben a népszámlálás Tájékoztatást kértünk a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei népszámlálási „főhadiszállásán” arról: hogyan halad az összeírás, mik az eddigi tapasztalatok. Ké­résünkre válaszolva elmondták, hogy január 2-án Békés megyé­ben 1900 összeíró állt munkába, s ebből 600 a külterületeken. Az utóbbiaknak gondot okoz az idő­járás, a sok sáros, havas út, de mindenki segíti őket. Sok tsz és állami gazdaság fogatot, szánkót, traktort bocsát rendelkezésükre, hogy a nehezebben megközelíthe­tő településekre is eljuthassanak. Két érdekes adat: a népszámlá- [ lók 84 százaléka pedagógus és 55 százaléka nő. Mindenütt szívélye­sen fogadják őket, készségesen válaszolnak kérdéseikre. Munká­jukat segíti még a statisztikai hi­vatal megyénkbeli 40 dolgozója, akik sorba járják a községeket, s módszereket, tanácsokat adnak. A lakosság segítségét, a nép­számlálók eredményességét bizo­nyítja az, hogy a tegnapi napig már 72 százalékos volt az össze­írás — a lakások számát véve ala­pul. Tehát minden bizonnyal idő­ben befejeződik megyénkben a népszámlálás, amelynek országos határideje — mint ismeretes — január 14-e. Ezután következik az adatok összesítése, s arra is választ kapunk: hányán élünk a megyében, az országban. Egy a sok mai fiatal közül (5. oldal) *** Új rendszer a magyar labdarúgásban (7. oldal) Hasznos kezdeményezéssel kezdte az ű| évet a Békéscsabai Konzervgyár Dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató előadása a paradiesomtermesztési ankéton Nyolcvan mázsa méz Mezőhegyesről Év végi közgyűlés a méhésztársulásnál A Mezőhegyesi Méhésztársulás [ porítására, melyek közt külön 1970. január 4-én tartotta rr,eg j hangsúlyt kapott a Kínából szár­mazó Evódia. Az arra alkalmas kopár útmenti részeket gyalog­akác (Ámorfa) és hóbogyó bokrok zárszámadó közgyűlését, Rcthy Gyula, a társulás elnöke ismertet­te az elmúlt év eredményeit, melyből kitűnt, hogy 80 mázsa árumézet pergettek. A -társulás taglétszáma 71, a méhcsaládok száma pedig 1173. A tagok között vannak kezdő méhészek is, akik a termelésben nem vettek részt, azonban saját szükségleteiket el­látták. Réthy Gyula említést tett í a múlt évi 301 kiló viasz értékesí­téséről is. elhelyezésére lehetne felhasznál­ni. A közgyűlés iránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ott volt a végegyházi méhészek képviselője, Császár Vilmos. A battonyai méhészeket Boldizsár János, a csanádpalotaia­rv.n rl 1 o' C.'íiálrűeiití Tónrn* Jó és követendő kezdeménye­zéssel kezdte az új esztendőt a Békéscsabai Konzervgyár, ami­kor a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete ker­tészeti szakosztályával együtt tegnap, szerdán délelőtt megren­dezte a paradiesomtermesztési ankétöt. A tanácskozáson mint­egy nyolcvanan vettek részt, ott voltak a gyárral termelési kap­csolatban álló termelőszövetke­zetek főagronómusai, főkertészei, a városi pártbizottság, a járási tanácsok mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályainak és a tsz-szövetség képviselői. Zelenyánszky György, a kon­zervgyár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd az érte­kezlet céljáról a következőket mondotta. A gyár vezetősége ezt az ankétot arra szeretné felhasz­nálni, hogy ne ismétlődjön meg az a tetemes kár, amely a múlt évben keletkezett a paradicsom­termesztésben. Ugyanis — ahogy hallottuk — az eredetileg terve­zett mennyiségnek tavaly csak mintegy a fele termett meg, s így emiatt körülbelül tizenöt- millió forint veszteség származott a megyében. Ezután dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas kuta'ó, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Duna—Tisza kö­zi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet igazgatója tartotta meg vita­indító előadását. A világhírű paradicsomneme­sítő bevezetőjében elmondta: szívesen jött el Békéscsabára, hogy a részvevőkkel megvitassa a paradicsomtermesztés legfonto­sabb kérdéseit. Megállapította, hogy Békés megye igen alkalmas megfelelő mennyiségű és jó mi­nőségű paradicsom termesztésé­re. Még több hozzáértéssel és tö­rődéssel akár világszínvonalú termelés honosítható meg. Ez­után sok hasznos tanáccsal látta el az ankét részvevőit. Részlete­sen beszélt a terület előkészíté­sének és kiválasztásának fontos­ságáról, valamint arról, hogy a jó termés szükségessé teszi a há­roméves vetésforgót. Ezt külön­ben a különböző betegségek el­leni küzdelem is igényli. Ez­után a palántanevelésről szólt. Elmondta, hogy a helyes időben elvetett mag és a jól edzett pa­lánta, ha azt kellő időben ül­tetik ki s ha utána megfelelően ápolják és gondozzák, biztosítja a gazdag termést. Végül hang­súlyozta a szakszerű növényvé­delem, különösképpen pedig a megelőző védekezés fontosságát. Előadása után diafilmen mu­tatták be a korszerű paradicsom­termesztést, majd Hódossy Sán­dor, az intézet növényvédelmi laboratóriumának vezetője tájé­koztatta a jelenlevőket a para­dicsomkártevők és kórokozók el­leni védekezésről. Diafilmen is szemléltették a dohány-mozaikví- rus, a komplexvírus s a legtöbb bajt okozó, phytophthora-fertő- zés kártételét. A phytophthora, közismerten a paradicsom vész — amint Zelenyánszky elvtárs is elmondta — tavaly komoly ká­rokat okozott. Ennek tulajdonít­ható, hogy a gyár körzetiben csak mintegy 75 mázsa volt a A szarvasi hisz kapott kizárólagos jogot a villany vasalók gyártására Kizárólagos jogot kapott a vil­lanyvasalók gyártására a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz. A jövőben az országban egyedül itt készítik a kisebb-nagyobb méretű, hőfok­szabályozós és hagyományos ház­tartási, illetve' szabászvasalókat. A Ktsz „vasalócsaládjának” öt tagja van, s ezekből az idén együttesen mintegy félmilliót ké­szítenek, 150 millió forint érték­ben. A szarvasi vasalók egyharma- da külföldön kerül forgalomba. Csehszlovákiába például Í50 000- et szállítanak. katasztrális holdankénti átlagter­més paradicsomból. Ahol azon­ban a palántaneveléstöl a beta­karításig megkülönböztetett gon­dot fordítottak erre a növényre, ott — ahogyan a vitában is hal­lottuk — meghálálta a fárado­zást. Ezt bizonyítja, hogy például a kondorosi Dolgozók Tsz-ben 296 mázsa termett holdanként. A tanácskozáson felszólalók több hasznosítható javaslatot tet­tek, s szinte valamennyien sür­gették a hathatósabb növényvé­delem megszervezését, az előre­jelzést, valamint a betakarítás gépesítésének szükségességét. Nem hiába hangzottak el olyan vélemények, hogy a paradicsom majdnem olyan kényes növény, mint a szőlő. Ezért eredményes és kifizetődő termesztése lega­lább ilyen gondosságot igényel. Olyan javaslatokat is hallottunk, hogy a gyár törekedjen úgyne­vezett bázisgazdaságok kialakí­tására. amelyek mintegy iskolái lennének a paradicsom nagyüze­mi termesztésének. A tanácskozáson elhangzott kérdésekre részletesen válaszol­tak az előadók, majd Zele­nyánszky elvtárs zárszavában szintén néhány javaslatot tett. így többek között indítványozta, hogy az idén kétszer tapasztalat­csere-látogatást szerveznek a termelő gazdaságok szakemberei­nek a kondorosi Dolgozók és a békéscsabai Szabadság Tsz-be. Ezenkívül elmondta, hogy a hat- szori permetezés költségének fe­lét a gyár az idén magára vál­lalja. A betegségek elleni véde­kezés elősegítésére növényvédő szakembert állítanak munkába. Á nagyobb paradicsomtermelő gazdaságoknak talajvizsgálatok­kal segítenek és szorgalmazzák a bázisgazdaságok kialakítását. Remélhető, hogy a partnerek­kel folytatott tanácskozás már ebben az évben bőségesen kama­tozik a tavalyinál nagyobb ter­mésátlagokban. Ezért is tartjuk helyes kezdeményezésnek és igen hasznosnak a konzervgyár teg­napi ankétjét. P. P. A tájékoztató után áttért az 1970. évi tervek ismertetésére. Többek között a mézelő fák sza­Horváth József és Pernek! István képviselte. A. P. K. AHvuvuuvuuumtuvnuvvttnuvMuvwmtvtvtMtmM I fi negye éléskamrájában (Fotó; Demény Gyula) Képes riportunk a 3. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents