Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

1970. január 6. 4 Kedd Könyvszemle Társadalomlélektan és az értékesítés Az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig az ipari és mezőgaz­dasági vállalatok a termelésre voltak szinte teljesen beállítva. Az új helyzetben a termelés mel­lett az értékesítés és a piackuta­tás funkcióját is vállalniuk kell A nyugati államok termelőüze­mei sajátos viszonyok között e kettős beállítódásukkal „kitermel­ték” a vállalatok kereskedelmi kapcsolatainak eredményességét biztosító szakembereket, az ipari- és az „embertudományok mérnö­keit !” ■ Ezért figyelemre méltó se­gítséget tud biztosítani egy olyan szakkönyv, amely a szociálpszi­chológia alkalmazhatóságát mu­tatja be az értékesítési folyama­tok, a „marketing” eredményes­sége érdekében. A könyv szerzője A. Katchou- rine húsz éven át gyűjtött tapasz­talatot egy nagy francia vállalat­nál és egy nemzetközi ipari cso­portnál, s e művében sok jó gon­dolatot nyújt az emberrel foglal­kozó tudományoknak felhaszná­lásához. E könyv úttörő munka. (Címe: Társadaloynlélektan: a marketing kulcsa. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969.) Bemutatása annak, hogy az em­berrel és. a társadalommal foglal­kozó tudományok — elsőrenden a pszichológia és szociológia — eredményeit miként lehet haszno­sítani az ipar és a kereskedelem jelenkori problémáinak megoldá­sára. A szerző az elméleti tudósok eredményeit szeretné a termelési gyakorlat embereinek használa­tára bocsátani. Szerinte korunk­ban a tudósok tekintélyét nem az adja, hogy mit tudnak, hanem az, hogy mit tudnak tenni a társada­lom érdekében. Tudósaink rob­banásszerű tudományos előrehala­dása olyannyira hasznosítható lenne a gyakorlatban, hogy a ma élő három és fél milliárdnyi em­beren túl, akár ötvenmilliárdot el tudna termelvényeivel tartani a Föld. Ehhez azonban nemcsak á gépek és a technika gyors fejlesz­tésére lenne szükség, hanem az ember és a társadalom fejlődésére is. A kettő csak dialektikus köl­csönhatásban fejlődhet. A terjedő haladást úgy kell néznünk, mint a társadalmi csoportok céljai, és a gazdasági és technikai progra­mok közti konvergenciát. A kö­zösségben dolgozó ember megnye­rése a haladásnak szociálpszicho­lógiai vizsgálat és ennek felhasz­nálása nélkül nem lehetséges. Ezért van szükség egy ily fajta alkalmazott szociálpszichológiai tudományra, amelyre a szerző kí­sérletet tett. A szerző meggyőzően rajzolja meg azt a módot, ahogyan az em­beriség a technikai haladástól a gazdasági haladásig s ezzel egy­ben a társadalmi haladásig eljut­hat. Foglalkozik a szerző a fogyasz­tók társadalmával. Korunkban a fogyasztás nem korlátozódik az árucikkekre. A fogyasztás fel­öleli mindazt, amit életmódnak nevezünk. Az ember fogyasz­tója a kultúr javaknak, a szabad­időnek stb. Iparunk és kereske­delmünk nem számol eléggé a fo­gyasztó igényeivel. „Ez van, ezt szeressed!” elv alapján ösztönzi a vásárlót a fogyasztásra. A kellő fogyasztói kultúra és a fogyasz­tók érdekvédelme kialakítására van szükség ahhoz, hogy haladás álljon be a javak termelésének kulturáltságában, éppúgy, mint az emberek boldogabb élete érdeké­ben a fejlettebb igényességükben. E könyv kiemelkedő fejezete „a kereskedelmi funkció metamorfó­zisáról” szól, a mai „marketing­ről”. Valamikor a kereskedelem a cserében állott. A cserekereske­delem idején a gyűjtő vagy ter­melő eladó a termelő vevővel ke­rült szembe. Ma a közvetítő el­adó, a kereskedő kerül személyes kapcsolatba a vevővel. A vevő igényének fejlettsége különösen olyan piacon ismerhető könnyen meg, ahol az áru az alkudozás tárgya. Az eladó dicséri áruját, a vevő leleplezi annak minden gyengeségét és hiányosságát. Ha az eladó maga a termelő, a vevő­vel közvetlen kapcsolatban jól megismerheti a vevő ízlését és igényeit. A mi karunkban a ke­reskedelem nagy változáson ment át. A tömegméretekben áruter­melő vállalatok terméke a keres­kedelem közvetítésével jut a vá­sárlóhoz. Ha a kereskedelem a vállalatokhoz a vásárló közösség igényeit nem közvetíti, úgy ezek a piac igényei és a vásárlók ízlése nélkül sokszor szükségtelen mér­tékben és eladhatatlan árukat ter­melhetnek. Minél fejlettebb kul­túrájú a fogyasztó, annál kevésbé hajlahdó gondolkodás nélkül meg­venni azt, amit a boltokban az éppen meglevőség közül kínálnak neki. A külföldi utazások és az odakint megnyilvánuló nagy vá­sárlási láz jól szemlélteti a hazai vásárlók igényességének is a nö­vekedését. Ily helyzetben az áruk ajánlása, a reklám mellett mind az iparnak, mind a kereskedelem­nek elengedhetetlenül szüksége van megismerni a közönsétg íz­lését, szükségleteit, azt. hogy mi­lyen divatnak hódol be. Továbbá szükségletté vált, hogy a kereske­delem tanulmányozza saját el­adási módszereit és ennek a ve­vőkre gyakorolt hatását. Ily fajta szükségleteknek megfelelően fog­lalkozik a szerző a hirdetés (rek­lám), az értékesítő akció, az el- árusítás, a vásárlóközönséggel érintkezés lélektanával. A társadalomlélektan a társa­dalmi viszonyok és az együttes tevékenységre vállalkozott embe­rek kölcsönhatásával, valamint a társadalomban élő egyén maga­tartásának vizsgálatával foglalko­zó tudomány. Minthogy pedig a vállalaton belül, valamint a vál­lalat és a kereskedelem, továbbá az eladók és a vevők közössége között kölcsönös kapcsolatkeresés és kölcsönhatású cselekvés van, érthető, hogy jó a vállalatok ér­tékesítési kapcsolataik fejlődése, valamint a piac kiterjesztése érde­kében e tudomány segítségét igénybe veszik. A jó kereskedés, a fejlett mar­keting tehát a piac és közvéle­ménykutatások, a termelő és ér­tékesítő cselekvések és a keres­kedelmi elemzések összehangolt rendszeréből áll. E rendszer szer­vesen összefoglalja a vállalat kap­csolati funkcióit és lehetővé teszi, hogy a vállalat környezetéhez si­keresen alkalmazkodjék. A tár­sadalomlélektan alkalmas arra, hogy átalakítsa és magas szintre emelje a vállalati értékesítő funk­ciót betöltő és a kereskedő szak­emberek képességeit és munkájuk hatékonyságát. A társadalomra nézve ez éppúgy előny, mint aho­gyan hasznos ez a vállalatok dol­gozóinak is. Ezért érdemes elol­vasni és hasznosítani Katchoüri- nek rendkívül érdekes könwét. Dr. Kiss Tihamér pszichológus Értékes vállalkozás: a Világirodalmi Lexikon az Akadémiai Kiadó gondozásában A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelési osztá­lya értesíti a lakosságot, hogy 1970. január 7-én az alábbi he­lyeken épült létesítményeket helyezi feszültség alá BÉKÉSEN: a vargahosszi szivattyútelep részére épített 20 kV-os vonalat és transzformátorállomást. GERLÁN: a község részére épített 20 kV-os vonalat, transzfor­mátorállomást, valamint a kis feszültségű hálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! 142300 Világviszonylatban is párját ritkító kiadói vállalkozás az év el­ső negyedében az Akadémiai Ki­adó gondozásában megjelenik a hatkötetes Világirodalmi Lexikon első kötete. A lexikon főszerkesz­tője Király István egyetemi tanár, szerkesztője Szerdahelyi István. A szerkesztő elmondta az MTI mun­katársának: — Hasonló méretű világirodal­mi lexikon még sehol sem ké­szült; a mi összeállításunk ugyan­is — 30 ezer címszavával — még a tízkötetes szovjet lexikon ter­jedelmét is felülmúlja. Az olvasó számára áttekintést, összefoglalást nyújt az egész külföldi irodalom­ról. Nemcsak az egyes alkotókra vonatkozó adatok találhatók majd meg benne gazdag bibliográfiai anyaggal, amely a szerzők mun­kájának magyar fordítására és a róluk szóló művekre is kiterjed, hanem irodalomtörténeti összefog­lalás is minden nemzet irodalmá­ról, az irodalmi irányzatokról és korszakokról. Bő helyet kapnak irodalomtudományi cikkek, vers­tani, stilisztikai stb. ismerteté­sek, amelyek a legkülönbözőbb műfaji, esztétikai kérdésekben nyújtanak eligazítást. Ismertetjük az egzotikus népek irodalmának versformáit, műfajait is, amennyi­ben ezekre vonatkozóan monográ­fiák állnak rendelkezésre vagy más módon megközelíthetők. Kezdődik a báli szezon A Magyarországi Német Dol­gozók Demokratikus Szövetsége a Mtarx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen január 17-én és 24-én rendezi meg a hagyományos sváb bált. A mintegy hatezer fő­nyi közönséget a szövetség mű­vészegyüttesei szórakoztatják majd. A „központi” sváb bálon kívül Pécsett, az Olimpia Étte­remben rendezik meg januárban, illetve februárban a közkedvelt sváb bálákat. — A vállalkozás méreteiből kö­vetkezik, hogy a munkatársak szé­les körével kellett dolgoznunk. A lexikon cikkeit mintegy 250 bél­és külföldi szakember írja. Az anyag tekintélyes része külföldön készül, így például a jugoszláv irodalomra vonatkozó rész teljes egészében. — A most megjelenő első kötet az a—c-ig terjedő címszavakat foglalja magába mintegy 1300 oldal terjedelemben, 80 képoldal­lal. Úi irodaházban az ügyvédi munkaközösség A két békéscsabai ügyvédi mun­kaközösség a régi „bolthelyiségek­ből” kiköltözött és méltó elhelye­zéseket kapott az új évben a Deák utca 1/1 szám alatti modem, új egyemeletes, gázfűtéses irodaház­ban. Az egyesült két munkakö­zösség irodái a földszinten kap­tak elhelyezést, míg a békéscsa­bai ügyvédi kamara az emeleti helyiségeket foglalja el. Az új épület belső berendezés­sel együtt mintegy 2 millió fo­rintba került. Milyen családi nevelési hag%§ontán\fokaf ismer? Á Magyar Pedagógiai Társaság érdekes pályázata A Magyar Pedagógiai Társa­ság felszabadulásunk 25. évfor­dulója, valamint az V. Nevelés­ügyi Kongresszus alkalmából ér­dekes pályázatot hirdetett Csalá­di nevelési hagyományok gyűj­tése címmel. A kiírás szerint a pályázat célja az, hogy a témakör iránt érdeklődők gyűjtsék össze mindazokat a családi nevelési hagyományokat, szokásokat, me­lyek egyes társadalmi osztályok­ra, rétegekre, tájegységekre és településekre, munkahelyekre jellemzőek, és még ma is fellel­hetők. A felhívás hangsúlyozza, hogy elsősorban tény. és élmény­szerepével kapcsolatos hagyomá­nyokat, a családtagok egymás­hoz való viszonyát, a család élet­rendjét, a családi élet megszer­vezésének szokásait, a tervszerű­ség, rendszeresség jelenlétét a családi nevelésben. Fontos téma­körként jelölik meg a különbö­ző nevelési módszerekkel kap­csolatos hagyományokat, a neve­lés stílusát, a szabad idő fel- használásának hagyományait, a család és az iskola kapcsolatát, a család és a társadalom viszo­nyát. A pályázaton mindenki részt vehet, de különösképpen számi­anyagra van szükség, ezért a pá- 1 tanak a szülőkre, pedagógusok lyázők egy-egy réteg, település családi nevelési hagyományainak összegyűjtésével foglalkozzanak. Egyaránt hasznos természetesen az egyéni jellegű emlékekre, él­ményekre, szűkebb körű tapasz­talatokra épülő leírás is, vala­mint jellemző tények pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elem­zése. A pályázat kiírása szerint a gyűjtési témakörök felölelhetik á család szerkezetével, életformá­jával, az apa és az anya nevelő Pszicho-meteorológia i. Az elmúlt utolsó évnegyed sa­játos pszicho-meteorológiaá álla­potokat alakított ki az emberek­ben. (Persze, a Kedves Olvasó most felvonja szemöldökét és fur- csállóan ismétli: pszicho-meteoro­lógia. .. Miféle új zagyvaság ez már megint?) Az emberek jártak, keltek a november végi, decem­ber eleji napisütésben és azt mondták: száz éve nem volt ilyen szép az időjárás... Száz éve! — gondoljuk meg. Ki élt száz évvel ezelőtt a ma élők közöt t, aki emlékezhetne er­re, felelőssége teljes tudatában? Az ország legöregebb, száztizen- négy éves emberének is nagyobb a gondja annál, mint hogy az év­századdal ezelőtti időjárásra em­lékezzen, hiszen — mint riport­alanynak — olyan kérdésre kell válaszolnia, amelyek összecsen­dülő lényege egyetlen probléma- komlexumban fejeződik ki: mi­lyen életrendben érte él eme ma­gas és már ezért is tiszteletre méltó kort? S válaszai (pontosab­ban: a lapiokban megjelenő vála­szok), maximális objektivitással képviselik az adott lap profilját, A válaszok tehát maximáli­san profil-objektívek, hiszen ki vonná kétségbe, hogy — egyéb tényezőkön kívül — a magas élet­kort biztosító életrendben nem volt szerepe a tanulásnak. a bor- ivásnak, a tejivásnak és túróevés­nek, a másik nemhez való helyes viszonyoknak, a szakszervezeti mozgalomban való részvételnek, a turizmusnak, a szerelemnek, az önmegtartóztatásnak, az ésszerű és ésszerűtlen szertelenségnek és így tovább. , . 1 Azt hiszem, senki sem vonhat kétségbe semmit, hiszen mindenki maga választhatja meg, milyen lapra fizet elő, s mit olvas és ta­nul belőle. II. Észre tetszettek venni, hogy ^el­kalandoztunk az eredeti témától? Indulóban arról volt szó, hogy száz évvel ezelőtt lehetett ilyen napsütéses novembervég és de­cembereié ... Persze, az az elka­landozás sem véletlen. Hányán vagyunk, akik el-el- kalandozunk az eredeti témától? Az élet egy-egy eredeti témájától, amelynek indítását és bonyolítá­sát szükségszerűségből. kényszer­ből, barátságból, hivatásból, má­sok és magunk jól felfogott érde­kéből feladatul kaptuk meg vagy vállaltuk magupkija. Csodálatosak vagyunk, mi emberek ... Kalan­dozók, mint őseink, akik a tör­ténelem kényszerű szükségessé­gétől hajtva elváltak a hun-ágtól és az életérdek kegyetlen törvé­nyétől hajtva hazát kerestek ma­guknak a Duna—Tisza partján, s Szilveszter pápa ajándékkoronája alatt — szilaj szabadságukat el­vesztvén— a Rend szabadságában olvadtak fel, s mire körülnéztek, és megpihentek volna, feltörte lelkűket a Hit, amelyet —, ha kel­lett •— forró ólomba öntöttek. ra, a családi élettel foglalkozó szakemberekre: néprajzi kuta­tókra, orvosokra, védőnőkre, írókra és szociológusokra. A pá­lyázat beküldési határideje 1970. április 30., Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, Goiikij-fasor 10. A legértékesebb dolgozatokat — a tájékoztatás szerint — 3000 forintos első díjjal, két darab 2000 forintos második díjjal és három darab 1000 forintos har­madik díjjal jutalmazzák. A hét szentségre! — mennyit változott a világ azóta! A világ. Mi, emberek, nem. Lényegün­ket tekintve, nem. Tudatlan kis élőlényként jövünk a világra, ösztöneink, majd kibontakozó ér­telműnek determináltak a modern vegetáció és a társadalmi közös­ség által. És hová jutunk? Hová jutunk az atomkorszak fé­lelmetesen nagyszert közegében? Hová jutunk a tömegkommuni­káció információözönében, a tár­sadalomtudományok áttekinthe­tetlenül bonyolult szövevényében, az értelmi és érzelmi élet mély­ségeinek és magasságainak táv­lataiban? Jaj, milyen kicsinyek vagyunk a világmindenségben! Merjünk-e akarni, látni, kérdezni, felelni? Merjünk-e remélni, hin­ni, bátorkodni, bátorítani? Mer­jünk-e örülni, örömöt hinteni, szeretetet hirdetni, szeretni a könnytől a tébolyulásig, az egekig? Merjünk-e, vagy kaland az egész? Kalandozás — innen oda, on­nan ide, kószálás az Élet nagy erdejében, amelyben magas fák, s hitvány gyüvések, fennséges su- darak és kósza bokrok váltakoz­nak a messze-hová vezető ezer ösvény és út mentében, amelyek mellett szobrok, sírok, piramisok, gázkamrák, atomreaktorok, temp­lomok .nyilvánosházak, televízió­tornyok, bádogkrisztusos kérész­iek sorakoznak. III. Az ablakon át látom, hogy oda­kint esik a hó. Sötétedik már, az utcai lámpa az első emelet ma­gasságában sárgán szomorkodik, s e sárga szomorúság Jesti arg-

Next

/
Thumbnails
Contents