Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1910. JANUÁR 6., KEDD Ára: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Egy százalék Megkezdődött a zakuszka gyártása Az 1970-re szóló -népgazdasági terv mezőgazdasági üzemeinktől az 1969-es eredmény egyszázalékos túlteljesítését irányozza elő. Olyan esztendő után, mint a tavalyi volt, ez az egy százalék is nagy követelmény! A korább években a mezőgazdaság fejlesztésére fordított anyagiak, a szorgalmas paraszti munka és a csapadékos nyár szeress és találkozása réváltozott az alapállás. Az eddig begyűjtött adatokból arra lehet következtetni, hogy 1969 zárszámadásában már nem lesz bevétel-hiányos tsz. (Öt évvel ezelőtt, év végén 35—45 millió forint szubvenciót kaptak az előbbi kategóriába sorolt szövetkezetek.) A szövetkezeti élet, gazdálkodás erősödését kellően tanúsítják az előbb felsorolt adatok. A Békéscsabai Konzervgyárban január 5-én kezdték meg a za- kuszka gyártását. A tervezett 350 vagon helyett azonban csak mintegy 650 vagon készül, mert a tavalyi gyenge termés miatt kevesebb az alapanyag, a zöldpaprika és a paradicsom. A zakuszka szállítását a Szovjetunióba január közepén kezdik meg és mór ebben a hónapban 110 vagont indítanak útnak. Az év első napjaiban megkezdődtek a belföldi szállítások is. | Eddig főleg zöldborsót, zöldbabot! és savanyúságot rendelt a kereskedelem, amelyből 60—70 vagon ! még januárban az üzletekbe ke- i rül. Jelentős készlet áll rendelkezésre szilva- és barackízből, vegyes gyümölcsízből, barackbefőttből, különböző savanyúságból, ami iránt ugyancsak nagy a kereskedelem érdeklődése. Lapunk tartat mából: Csendes szilveszter és új év a rendőrségen (3. oldal) Elmélet és gyakorlat (5. oldal) Pszichometeorológia (4—5. oldal) Czirle János gazdaságot cserélt (5. oldal) Az önálló vállalati gazdálkodás eredményeként növekedett a tervezői munka termelékenysége Továbbra is előtérben a lakásfejlesztést tervek előkészítése — Műszaki fejlesztés a megyei tervezővállalatnál vén az ország, s benne megyénk mezőgazdasága is, a tervezett két-három százalékos termelés- növekedés helyett 8—10 százalékot ért el. Egyes ágazatokban bú 2a- és takarmánygabona- íermesztésben a harmadik ötéves terv első évének hozamai csaknem 50 százalékkal növekedtek. Érdemes néhány pillantást vetni a tsz-ek termésátlagainak alakulására. öt évvel ezelőtt elérendő célként állította a párt a tsz-ekben dolgozó kommunista vezetők elé, úgy szervezzék a búza termesztését, hogy a 10 mázsa holdanként! hozamot — üzemi átlagot —, még a gyenge termesztési adottságú szövetkezetekben is elérjék. Akkoriban évi 9—10 ezer vagon kenyérgabona termett állami felvásárlásra Békésben. Tavaly 29 ezer vagonnal vett át a gabonafelvásárló. Kukoricából, takarmány- gabonából többé-kevésbé hasonlóak eredményeink. A mind kedvezőbb növénytermesztés módot adott az állattenyésztés fejlesztésére. Bár a törzsállomány létszámának — sertés, szarvasmarha — alakulásával megyénk is gondokkal küzd, a háztájiban beállott csők. kenés ugyanis olyan nagy, hogy a tsz-ekben nem tudják pótolni a kieső veszteséget, mégsincs különösebb szégyellnivalója megyénknek. Hízott sertésből és vágómarhából az ország megyéi közül Békés adja a legtöbbet. Ha visszagondolunk a húsz évvel ezelőtti helyzetre, amikor is Békés mezőgazdaságában a növénytermesztés dominált, állat- tenyésztésben pedig a sereghajtók közé tartoztunk, akkor most elmondhatjuk; termelőszövetkezeteink a népgazdaság és a piaci igényekhez mérten dinamikusan fejlődtek. A 29 ezer vagon kenyérgabona melletti tavaly már 269 ezer vágósertést és 41 ezer 500 vágómarhát neveltek — csak a tanácsi szektorban — állami értékesítésre. Ezek az eredmények mennyiségükben és minőségükben is jobbak az 1968-as évinél. A harmadik ötéves terv utolsó évében minden eddiginél kedvezőbb a tsz-ek indulása. A mostoha természeti viszonyok számlájáról állami dotációval gazdálkodó tsz-ekben is megHát ilyenek az 1970-es év előzményei. Ha ehhez hozzászámítják azt isi, hogy az utóbbi esztendőkben megvalósult beruházás: gép, épület, felszerelés, vegyszer, műtrágya, a szellemi tőke-gyarapítás jóval meghaladja az előző öt év üzemi színvonalát, akkor elmondhatjuk: jól, megalapozott gazdasági pozíciókkal rendelkeznek az üzemek. A felhalmozott anyagi és szellemi tőke itt a megyében is alkalmas arra, hogy a viszonylag igen kedvező,^ 1969-es esztendő hozamait az országosan tervezett egy százalékon túlvigye. E cél elérésében számtalan tartalékkal rendelkezünk. A gabonafélék vegyszeres gyomirtásának továbbnövélése, különösen a repülőgépes-szolgálat igénybevételével, a műtrágya-adagok továbbnövelésével, az aratási szempergés csökkentésével, hol. dánként további 2—3 mázsára tehető a betakarítható plusztermés. Kukoricából a kétvonalas hibridek vetésterületének növelésével és a nagy terméseket szolgáló korszerű agrotechnikai előírások betartása holdanként további 6—7 mázsa szemtermés elérésére jogosítanak. Csak érdekességként említjük, hogy 1938-ban Békés megyében a kukorica holdankénti hozama nem haladta meg a 10 mázsát. Most pedig majdnem ennyi tartalékkal számolunk! Sorolhatnánk tovább ezeket a ma emberének természetes, a régi hozamokkal összevetve viszont elgondolkoztató eredményeket. Mind-mind azt példázza, hogy helyes volt mezőgazdaságunk szocialista átszervezése. Most mégis csak az egy százalék előbbrelépés elérése a cél. Gabonában 290 vagon, vágósertésben 2700, vágómarhából 410, baromfiból és baromfitermékből 10 vagon körüli hozam, növekedést várnak a megyétől összvolumenben. Ha a termelés rejtett tartalékainak feltárásában, a munka termelékenységének növelésében a lehetőségeket jól megközelítik tsz-einkben, akkor az egy százalékból, minden különösebb erőfeszítés nélkül — csupán ésszerű szervezéssel — könnyen lehet 2—3, vagy esetleg ennél több százalék. Évek óta egyre eredményesebben oldja meg a rábízott feladatokat a megyei tervezővállalat. Ez tűnt ki azokból a számokból is, melyeket Körösfalvi Pál igazgató a minap szerkesztőségünkkel közölt. 1968-ban 275 millió forint kiviteli forint ösz- szegnek megfelelő bgruházás tervezését valósította meg a mérnöki és a technikusi kollektíva, összesen 136 tervezői munkadarab került a megrendelők kezébe. Tavaly — lényegében azonos létszámmal az 1968. évihez viszonyítva — 330 millió forint értékű kiviteli összegnek megfelelő tervet adtak át az építtetőknek. A vállalat elsődleges feladatának tartja a lakásprogram megvalósításának segítését. Ezért kapcsolódott be a paneles, kerámiabetétes, előregyártott épületelemekből készítendő lakás típustervének helyi alkalmazásába. Ismeretes, hogy a panelt gyártó poligonüzem elsőnek Békéscsabán, a Tolnai utcában 56 lakáshoz készít megfelelő építőelemet. Orosházán 112 lakást emelnek a békéscsabai üzemben készített elemekből. A megye- székhelyen további 28, Szarvason 36, Békésen pedig 34 lakás tervét készítették el, illetve a típustervet adaptálták. Több ipari üzem azzal kereste fel a vállalatot, hogy a rekonstrukciót vagy pedig az üzem bővítését tervezze meg. Ilyen volt többek között a Nyomdaipari Egyesülés ofset- üzeme, amely Békéscsabán az északi ipartelepen épül. Ennek az lesz a feladata, hogy az ország összes nyomdáját, amely ofset-technikával működik, ellássa nyomólemezzel. Ez a feladat kissé komplikált volt, a tervezőmérnök-csoport a rendelő igényének megfelelően mégis jól látta el feladatát. Az intézet mérnökei tervezték a Békéscsabai Lakatosipari Ktsz új telephelyének kialakítását az északi ipartelepen. A Mezőberé- nyi Villamosipari Ktsz is velük terveztetett új telephelyet. A békéscsabai Férfifehérneműgyár rekonstrukciójának terveit is itt csinálták. A Szarvasi Vas, Fém Ktsz továbbfejlesztéséhez' is békéscsabai mérnökök és technikusok adtak jó műszaki alapot. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat a megyei tervezővállalattal terveztette az ösz- szes tároló korszerűsítését. Zalaegerszegtől Miskolcig. Jelentős helyet foglalt ei az 1969. évi munkában a települések közművesítése. Dévaványa, Vésztő, Doboz, Méhkerék és Szarvas vízellátásának tanulmányterve, illetve kiviteli terve készült el. Békés község csatornázásának előkészületeit a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal kooperációban kezdték el. Terveztek utakat, közintézményeknek épületeket, gyors munkával támogatták a Békéscsabán és Gyulán kibontakozó gázprogram megvalósítását, s jutott idejük tsz-majorok komplex közművesítésének tervezésére is Ezeket a feladatokat a vállalat az új gazdaságirányítási rendszertől kapott önállóság jegyében úgy oldotta meg, hogy az 1969-es évre hitelt nem vett igénybe. A tervezések során úgy gazdálkodtak, hogy az anyagi ösztönzés, az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése újabb terJói számoltak azok, akik azt mondták, hogy az a csapadék- mennyiség, ami az ősszel elmaradt, valamilyen formában lehull még. Decemberben valóban nagy mennyiségű csapadék volt, amely meghaladta az ötvenéves átlagot. Ennek következtében számolni kell a belvizek keletkezésével. Tekintettel arra, hogy az ősz folyamán sok területen elmaradt a mélyszántás, így a vízmennyiség még jobban összegyűlik a területeken. Éppen ezért a termelőszövetkezeteknek már most fel kell készülni a belvízvédekezésre, úgy, hogy az érintett területeken levezető csatornákat készítenek, amelyek biztosítják olvadás esetén a vevezőj kapacitást tárjon fel, javítsa a munka termelékenységét. Ebben az esztendőben jelentős feladat előtt áll a *ervezővál- lalat. A tavalyinál lényegesen nagyobb tervezés vár rájuk. Tovább folytatják a paneles lakótelepek tervének adaptálását, elkészítik a békéscsabai üdülőtelep tervét és a szarvasi Köröspart rendezéséhez szükséges dokumentációkat. Ipari vállalatokat segítenek új telephely kialakításában, szolgáltatóház terveit adják át a szarvasiaknak, összeállítják a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat bővítésének tervét, vízműveket, kultúrházakat, iskolákat, intézményeket terveznek a korábbi évekhez hasonló szorgalommal. Hogy a megrendelők igényét mindjobban kielégíthessék. ezért műszaki fejlesztést határoztak el. A jelenleg foglalkoztatott 89 termelő műszaki számát 96-ra növelik. Építész, épületgépész, mélyépítő tervezőmérnököket állítanak munkába, a hozzájuk tartozó szerkesztőkkel ■és rajzolókkal. Ezzel és az anyagi érdekeltség elvének továbbszéle- sítésével készülnek a megyében fellelhető tervezési megbízatások kifogástalan teljesítésére. tésekről lefolyó víz útját. Célszerű, ha a termelőszövetkezetek együttműködnek a Vízgazdálkodási Társulattal, ahonnan megfelelő szakirányítást kapnak. Már most készenlétbe szükséges helyezni a gépeket, szivattyúkat, hogy az esetleges hirtelen olvadás ne érjen felkészületlenül senkit. A városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya tartja számon, hogy a tsz-ek milyen gépi kapacitással rendelkeznek a belvíz elhárítására. A néhány évvel ezelőtti tapasztalatok óva intenek arra, a felkészületlenség milyen kárt okoz. Idejében a belvíz ellen Hogyan védekeznek a termelőszövetkezetek? Dupsi Károly
