Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

Főpróba után Főpróba. Fényképezés. Két­szeres megpróbáltatás, színész­nek, rendezőnek. Ilyenkor min- ! dig akad hiba, ilyenkor még1 mindig változtat valamit, ezek ' azonban már nem lényegesek, de kell. mert érzi. hogy valami hiányzik, valamit még meg kell valósítani, akármiről is van szó. Már a premier izgalma jön be a színpadra az első szerep­lővel és csak a végső függöny old fel valamit, hogy meddig? A következő, a nyilvános fő­próbáig és a másnapi első elő­adásig De már a főpróba közönsége is szeizmográf. Hol tapsol? Ér­ti-e a színpadi pillanatot, a je­lenet megoldását, kacag-e a helyzetkomikumokon, derül-e a jellemek komikumán? Rettentő sok kérdés. És az' újságíró a próba után odaül a rendező mellé, hogy kivallassa. A darabról, az előadásról. a színészeiről, önmagáról Lehet, hogy van. aki úgy ér­ái: lelketlenség, anpyi idegfe­szítő órá után, még interjú is? Sándor Jánosnak nem az. Halvány mosoly az arcán, és 15 percre idekoncentrál. Tényleg nem nehéz mégsém: újra csak a darabról, az előadásról van sző. A színlap is elkészült már. Kint van az utcákon. „Hánda- basa, avagy a fátyol titkai. Vö­rösmarty művei alapján írta Görgéy Gábor. Zeneszerző: Stark Tibór.” A színházban pillánátnyi csend. A bordó bártónyfüg- gönyön reflektorok fényes ko­rongja. A zsöllyék üresek. A történet két éve kezdő­dött. Az, hogy Vörösmarty és Görgey hogyan jutott el a bé­késcsabai színpadra. A rendező Kárpáti Aurél könyvét olvasgatta. ,,Főpróba után”. Ebben ír a n'eves kriti­kus „A fátyol titkai” 1927-es pesti reprizéről. Nem lelkese­dik érte, de megjegyzi, hogy ki­tűnő zenés darab lehetőségét érzi belőle. „Előkerestem. Elolvastam — mondja a rendező. — Kárpáti, ugye, nagyon ritkán tévedett ■ Itt sem. Beszéltem Görgey Gá­borral, lelkesedett az ötletért. Megírta. Beszéltünk Stark Ti­borral. Megcsinálta a zenét. A dalszövegek eredeti Vörösmar­ty-versek. A zene folk-beat Nem szentségtörés! Vörösmar­ty verseit folk-beat-re tenni, sokkal izgalmasabb, mint idét­len dalszövegekkel teletűzdelni az előadást.” Kaposváron volt az ősbemu­tató. Sikert hozott. Játszotta a Komamói Területi Magyar Színház is. Az új állomás: Bé­késcsaba. Kaposváron is Sán­dor János x-endezte. Melyik elő­adás lesz a jobb? „Nem udvariaskodom. A csa­bai színészek jobban érzik ezt a stílust. Ez sokat jelenthet.” A zenekarban valaki játszani kezd. Különös dallam. Mintha régi-régi virágének lenne. Lé­gies. Könnyű. Szertelen. 8. E. W fdu könyvtár Az Országos Népművelési Ta­nács felhívása nyomán me­gyénk tíz községe vesz részt a ÍOŰ falu — 100 könyvtár elne­vezésű, a felszabadulási évfor­duló alkalmával meghirdetett könyvtárépítési akcióban. A 10 község, melynek jelentkezéséta megyei népművelési tanács el­fogadta: Kétsoprony, Bél me­gy er, Mezőgyán, Méhkerék, Sarkadkeresztúr, Gyulavári, Üj- kígyós, Keverni es, Körösújfalu, Körösnagyharsány. Könyvolvasók a múlt évben Az elmúlt évben mintegy 76 ezer olvasó iratkozott be a me­gyei közművelődési hálózat könyvtáraiba, a megye lakossá­gának 17 százaléka. A lakosság számához viszo­nyított arány járásonként elté­rő. A békési járásban a lakos­ságnak több mint 20 százaléka könyvtári tag, az orosházi já­rásban ez a szám alig éri el a 15 százalékot. Az olvasótábor növekedése maga után vonta az olvasott művek számának növekedését 1969-ben több mint két és fél mill'd könyvet kölcsönöztek ki — ebből 15 százalék az isme­retterjesztő irodalom, a többi ifjúsági és szépirodalom. A me­zőgazdasági szakirodalom köl­csönzése megduplázódott. A megye könyvtárainak tel­jes állománya 740 ezer kötet, az elmúlt évi gyarapodás mér­téke 7,1 százalék. Egy olvasóra tíz kötet jut, ez meghaladja az alsó határként megjelölt hat kötetet. Húszezer elavult köny­vet, fölös példányt vontak ki a könyvtárakból s frissítették az állományt. hullám futott át rajta, amikor kihúzta puha kezét. Ezután még jobban ráhajolt a szék támlájá­ra, és érezni kezdte Piri hajá­nak illatát. Amikor az előadás végén tapssal fejezték ki tetszé­süket a többiek, ösztönösen ver­te össze a tenyerét. Piri, miután felállt, a többiekkel együtt sod­ródott kifelé s az ajtón kívül hátrafordult és rámosolygott Barna Ferencre, aki úgy állt néhány pillanatig az utolsó xzéksor mögött, mint karácsony estéjen a kisgyerek, amikor a csillagszórók fénye ömlik szét. Az utcán pedig úgy eredt Piri után mintha parancsnak engedelmes­kedne. Miután a pártnap résztvevői szétszóródtak. Barna Ferenc Piri mellé húzódott és megszorította a kezét, de az csitította, ne fel­tűnően, mert ő már hazaért s a mamája ezeken a szép májusi estéken ki szokott hajolni az ab­lakon. Meg neki ezerszer jobban óvakodni kell a kalandoktól, mert félárva, nincsen apja. Bár Barna Ferenc magas tisztséget tölt be, főjegyzőhelyettes, s az ő védtelenségével nyilván nem is akart visszaélni, ezért lehet, hogy oktalan félelem fogta őt el, de hát olyan sok mindent lehet hallani... Miután egyre sűrűbb vendég lett Barna Ferenc a Körösfalvi családnál, az őrnagy özvegyének azok a barátnői, akik nem me­nekültek el, amikor a Körösök környékéről az orosz katonai egységek visszavetették a néme­teket, fitymalva emlegették egy­más közt, most jó az úri házba az ácslegény is. A patikusné az ajkát is elhúzta, és még az őr- nagynénak járt a szája, amikor a katonai nyilvántartó új pa­rancsnoka az ő házuknak lett sűrű látogatója, hogy a lánya olyan nyeszlett, mint a lombta­lan fa. Pedig, ha valaki jobban megnézi, láthatja, nem hiányzik arról semmi sem, csupán köny- nyed, mint az őzike. De csak azért aprehendálta a lányát az őrnagyné, mert irigykedett. Róla nem gondolhatja senki, hogy irigykedik. Na. de mégis, a falui végi nádtetők alól előbújt hir­telen tisztviselő egy úri házban! A nádtetős házak lakói pedig csóválták a fejüket, nem bánja-e meg Barna Ferenc. Aztán, ami­kor Barna Ferenc esküvőre ve­zette Pirit, hitetlenkedett min­denki: „Hát mégis?’1 Piri kihúz­ta magát, amikor a patikusné előtt mentek el, elégtételt érzett azért, hogy a katonai nyilván­tartó új parancsnokát elcsábítot­ták tőle, miután az apja meg­halt, és most belefulladhatnak a vese- és gyomorbántalmakra gyógyszerként árusított állott vizükbe, mert valahonnan Becs­ből érkezett a parancsnokról hír... Nagy volt az öröme Pirinek, miután a régi közigazgatás he­lyett tanácsok alakultak és a férje. Barna Ferenc tanácselnök lett. Nem tudtak betelni az anyjával, hogy milyen kitűnő ér­zéke volt Pirinek, szerencsés kockára tett, Barna Ferenc öt év alatt szép karriert futott be. De ezután is emelkedhet a rang­létrán, hiszen megbízható ká­der, csak biztatni kell. S a kék, szürke, zöld színben játszó sze­mük összevillant. Majd Piri el­nyújtózott a fotelben, valamivel rekompenzalnia kell férjének az úri ház melegét. Az őrnagy öz­vegye közben likőrt öntött két pohárba, egy poharat üresen ha­gyott, és mellé pálinkával tel* üveget tett az asztalra, a veje azt : szereti, az ácsok ezt a büdös ■ italt eregetik le a torkukon, • amikor lemásznak a háztetőről. I Vett is neki, hadd lássa, ked- ! véne italával várják, mégha ne- S kik facsarja is az orrukat a sza- ! ga. A tanácselnöki tisztségbe való : beiktatás után Barna Ferenc : azonnal hazasietett. Piri, amikor j nyílt az ajtó, máris teleöntötte az : üres poharat pálinkával, majd ; elébe szaladt. Nyakába csim- • paszkodott, milyen csodálatos az ; ő drága Ferikéje, soha nem hitte : volna, hogy tiszta szerelmüket ; ilyen sikerek szépítik meg. Men- : jen csak, menjen gyorsan, várja : kedvenc itala, koccintsanak an. ; nak örömére, hogy máris ilyen * karriert futott be és a többi kar- : rier-sorozatra. Mert itt nem áll- S hat meg az ő drága Ferikéje, aki [ nagyon okos, és olyan ember, ■ hogy nyomdokába sem léphet : senki, mert emberszerető, mert • igazságos. Barna Ferenc meghökkent, mi- : fele karrier-sorozatról beszel a : felesége, Piri, közben az őr- : nagy özvegyére nézett, aki már í felemelte a poharát s aztán a : három pohár összekoccant, és az : őrnagyné, látva, hogy a vejé-! nek valami nincs az ínyére, el- í eresztette a hangját: „Zazdorov- j je!” Barna Ferenc meglepődött ] ezen, hiszen soha nem hallott • még amattól orosz szót, mindig j arra panaszkodott, majd kitörik : a nyelve, a németet tanulta az { iskolában s a német szavaikat j könnyebben kiejti. (Folytattuk) '' A Népi Rendőrség 25 éve Békés megyében A Népi Rendőrség szervezése Q 1944. december 21-én Debre- cénben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány igyekezett te­vékenységét érvényesíteni a fel­szabadult területeken. Tpbb In­tézkedést tett a legfontosabb feladatok megoldására. 1945. ja­nuár 4-én kibocsátotta a köz- biztonság fokozottabb biztosítá­sával kapcsolatos 13/1945. M. E. számú rendeletét, amely többek között az alábbiakat tartalmaz­za: „Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány legsürgősebb feladatának tekinti, hogy a köztrend megszi­Az előzetes tájékozódások után az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 májusában hoz­ta meg a rendeletéit a csendőr­ség feloszlatására és az állam­rendőrség megszervezésére, amely alapját képezte az új, de­mokratikus rendőrség létrehozá­sának. Ezt követően rövid idő múlva Budapestre költözött a Belügyminisztérium és 1945 jú­niusában kiadta a végrehajtási utasítást a rendőrség megszer­vezésére. A megyei főkapitányság veze­tótkomlós! rendőrőrs tagjai 1915 tavaszán. lárditasat, a személyi és vagyon­biztonság helyreállítását minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsa...” Ezután a polgárőrségek, ta­nyai őrségek szervezésére, a bű­nözők elleni büntetőeljárásokra és őrizetbe vételükre utasította a meglevő közbiztonsági szerve­ket. Békés megye megbízott köz- igazgatási vezetője, dr. Csige Varga Antal— valószínűleg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletének hatására — a rend­őrség egységes megszervezése érdekében 1945. január 13-án részletes tájékoztató jelentésre szólította fel a városi és községi önkormányzatok vezetőit: . A beérkezett jelentések és javaslatok alapján a rendőri szolgálatnak egységes megszer­vezése érdekében rendeletileg szándékozom intézkedni...”) 1945. január 17-én a Debre­cenben székelő Ideiglenes Kor­mány belügyminisztere szintén részletes jelentést kért az önkor­mányzatoktól. A két intézkedésre beküldött jelentések Összesítéséből megál­lapítható. hogy 1945 január vé­gén 1333 közbiztonsági személyt tartottak nyilván, amelyből 740 főt polgárőrnek, 391 főt nemzet­őrnek, 188 főt rendőrnek, 14 főt pedig „dobozi vörösőmék” ne­veztek. Ekkor összesen 117 ka­tonai és kispuska, valamint 8 db pisztoly állt rendelkezésükre. 1945. március 27-én a belügy­miniszter távirati úton újabb tá­jékoztató jelentést kért Erre az utasításra megküldött jelentés­ből megállapíthatjuk, hogy a közbiztonsági személyek létszá­ma 850 főre csökkent és a 29 vezető közül 18 MKP-tag. 3 szo­ciáldemokrata, 8 pártonkívüli. A „rendőrlegénység'’ 50 százalé­ka kommunista, 10 százaléka szociáldemokrata. 10—10 száza­léka kisgazda-, illetve paraszt- párti. 90 százaléka magyar, 10 százaléka szlovák nemzetiségű. A politikai letartóztatottak szá­ma ebben az időben» 252 fő volt. tőit 1945. szeptember 1-el, a tiszteket pedig október 1-el ne­vezték ki. Ekkor kezdhette el tehát a működését az új, köz­ponti irányítású, egységes de­mokratikus rendőrség. A sokáig elhúzódó szervező munka ideje alatt a népi rend­fenntartó erők végeztek a köz- biztonság megszilárdítása érde­kében nehéz munkájukat. Idő­közben a feladatuk jelentősen bővült és szükség volt arra, hogy öntevékenyen bizonyos minimális rendőri szakismere­tet szerezzenek. Segítették ezt azok a régi rendőrök, akik kez­dettől fogva bekapcsolódtak a népi rendfenntartó erőik munká­jába. Kötelességük volt a háborús és népellenes bűnösök felkuta­tása és felelősségre vonása. Az új feladatoknak megfele­lően a városokban és nagyobb községekben öntevékenyen lét­rehozták a politikai osztályokat, amelyek a politikai iellegű ügyekkel foglalkoztak. A tótkomlósi Nemzeti Bizott­ság titkos rendőröket nevezett ki a „fasiszta bűncselekmények felderítésére.” A szeghalmi Já­rási Nemzeti Bizottság internáló- tábor felállítását rendelte el. A kondorosi Nemzeti Bizottság he­lyi munkatábor létesítését hatá­rozta el. ahová a „nyilasokat és más reakciósokat” kellett össze­gyűjteni, A gyulai Nemzeti Bizottság hetenkénti jelentésre szólította fel a politikai x-endőrséget és el­rendelte a nyilasok és támoga­tóik internálását. Az 1945 őszén megszervezett új demokratikus rendőrség na­gyobb részt a népi rendfenntar­tó erőkben közel egy évig aktí­van tevékenykedő személyekből alakult, akik — most már mint államrendőrök — népi demokra­tikus fejlődésünk újabb szaka­szában vállalták a nehéz, osz­tályharcos rendőri munkát. dr. Sajti Imre r. őrgy. Következik: 1945 őszétől a for­dulat évéig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents