Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
• • Ötezer hízó helyett tizenötezer Nyereség 13 millió forint Licencia: Kétsoprony, Rákóczi Tsz Bid, Lochmann, Deschmann kiváló módszert dolgozott ki a sertéshústermelés növelésére, a kocaforgó gyorsabbá tételére és a hizlalási idő rövidítésére. E neves szakemberek módszerének hazai alkalmazására 1968-tól számos kezdeményezés történt. Több százmillió forint beruházással és igen jelentős állami támogatással, főként nyugatról vett licenciák alapján láttak hozzá állami gazdaságainkban és tsz-einkben a kormányprogramban megjelölt sertéshústermelés fellendítéséhez. Amíg az üzemek jelentős része el volt foglalva a dolláron vett tenyésztési és hizlalási módszerek alkalmazásával, a kétsopro- nyi Rákóczi Tsz-ben Petrovs zki Mihály tsz-elnököt, Angyalos Lajos főállattenyésztőt és Beli- cza János sertéstenyésztő technikust valósággal megijesztették a Biel, a Lochmann vagy éppen a Deschmann-rendszerű komplett telepek beruházásának költségvetései. Hogyan lehetne olcsóbban, hazai módszerekkel és törzsállománnyal, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattól vásárolt takarmánytáppal, a hagyományos épületek kevésbé anyag- és pénzigényes átalakításával elérni azokat az eredményeket, melyeket a nyugatról vásárolt licenciák tulajdonosai garantálnak? A gondolat elindítója Petrovszki Mihály tsz-elnök volt. A szaktanácsadást Angyalos Lajos, a kísérlet vezetését, a fiaztatás és a választás, valamint a malacok takarmányozásának módját, a módszer kidolgozását, gyakorlati megvalósításának ellenőrzését Belicza János csinálta. Szerencsére jól képzett, az újban fantáziát látó állattenyésztési dolgozók voltak közvetlen munkatársai. Tavaly szeptemberben 15 kocával kezdték a kísérletet, öt kocától tizgnöt, tíz kocától pedig tíznapos életkorban választották !e a malacokat. A tejlázas állapotban tíz napon belül mind a tizenöt kocát bebúgatták, az almot pedig a fiaztató kutricáiban tíz-tizenkettesével mesterséges nevelésre fogták. A takarmányozásban négyféle elképzelésnek adtak helyt. Azt mondták, amelyik a legjobb eredményt hozza, azt próbálják majd kiterjedtebb alkalmazásra. Legszebben fejlődtek a tíznapos korban elválasztott malacok. Ezt tanúsítják a mérlegelési jegyzőkönyvek. Hetvenhárom— hetvenöt napos életkorra a hagyományos 16—18 kiló választási súllyal szemben húsz kilón felüli átlagsúlyt értek el kevesebb elhullással. Minőségileg egyöntetűbb állományt kaptak. Ami ebben az egész malacnevelési vállalkozásban figyelemre méltó: a választott malac kilónkénti 34— 35 forint üzemi önköltségét 28 forintra csökkentették! Az eredmény láttán 40 kocára terjesztették ki a tíznapos választást és a választás utáni tíz napon belüli búgatást. Azután tizenegy, most pedig 34 kocán, köztük a szeptemberi fialású első kísérleti csoporton tanulmányozzák a sertéstenyésztés helyben kidolgozott módszerét. Ügy látszik, hogy a törzsállomány jól bírja a fokozott tempót S milyenek a malacok? A szeptemberi választásból származók 4—4,5 hónapos korra elérték a 65—75 kilót. A második csoport malacai is igen szépek, de a többi is olyan formás sonká- jú, hogy akár kiállításra is vihetnék. A Rákóczi Tsz sertéstelepén ősz óta nagy a felfordulás. Építkeznek. Elbontják a régi 600-as hizlaldát s ezeknél nagyobb légterűt építenek. Most háromszázas hizlaldákat alakítanak ki s építenek három, egyenként ezer malacot befogadó nevelőt. A 120 férőhelyes fiaztatót nem bővítik. Nincsen rá szükség. Viszont nö vélik a kocaállományt s annyit állítanak tenyésztésbe, hogy évente egy-egy kutricában tizenötször fialtathassanak. Az épületek fokozott igénybevételével s a malacelválasztás tíznapos módszerének alkalmazásával 2,6-ra növelik a kocaforgót, a fia jvatokból jelenleg nyerhető ötezer malac helyett 15 ezerre számolnak. Kiszámolták a módszer jövedelmezőségét is. Szerintük a 73—75 napos korú 23—25 kiló súlyú süldők eladásán nincsen jövedelem. A 28 forintos kilónkénti felvásárlási ár a malacnevelés költségeit szűkén fedezi. Viszont felhizlalva, átlagosan egy mázsa élősúlyban értékesítve 36 millió forint bevételre számolhatnak a 23 millió forint kiadással szemben. Tehát a jövedelem 13 millió forint. A kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben kidolgozott sertéstenyésztési és hizlalási módszernek az a legnagyobb előnye, hogy az üzem lehetőségeire épül. Biel, Lochmann és Deschmann az iparszerű sertéstenyésztést egy-egy üzemben több tízmillió forint beruházással oldja meg. Üj módszer, új épület, új technológia, új gépsor és így tovább. Ezeket mind megvásároljuk, a népgazdaság importálja, mert az előbb említett cégéknek a licencia eladása csak így, kompl4tten üzlet Kétsop- ronyban az' épületek a régiek, a berendezés hazai gyártmány, a technológia pofonegyszerű. S az eredmény? Vetekszik a Biele- kével. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a 73—75 napos korú malacok súlya az eddigiek során fokozatosan javult, és most már jól megközelíti a 24—25 kilós átlagot, akkor csak azt mondhatjuk: a kétsopronyi Rákóczi Tsz sertéstenyésztési módszere követésre érdemes. Dupsi Károly „Csupa sz6m"-ház ápült Szegeden Szegeden, a Károlyi ntcában érdekes lakóház épült. A tízszintes, 63 lakásos új épület északi oldala üvegborítású, s ezért kapta a „csupa szem” elnevezést. ÖREGEK KLUBJA LÖKÓSHÁZÁN (Tudósitónktól) A napokban Lökösházán, a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén tárgyalták meg az öregek klubjának tevékenységét. A klub 1967 szeptemberében alakult azzal a céllal, hogy nyugodt szórakozást biztosítson a községben élő idős embereknek. A helyi Haladás Termelőszövetkezet patronálja a klubot. Jegyezze fél! Névváltozás! a Körösvidéki Egyesüli Cipész Kfsz értesíti valamennyi megrendelőjét és összes ügyfeleit, hogy a szövetkezet neve megváltozott és új címe: Körösvidéhi Cipész Szövetkezet, Békéscsaba Központi irodánk címe változatlanul továbbra is Békéscsaba, II., Vécsey u. 14—18. Telefon: 11—178. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE. 65 OnnpL- i« inlpsiU Más 13 elvárJa ,á,osatá5k°r- név- 65 VZIVIIV - IV 13 JUil^oin« szüli-napra, kismamáknak és nagynamáknakl Virágot Cserepes virágok, vágott virágok, csokrok. DÓZSA TSZ VIRÁGÜZLETE, Orosháza, Piactér. Nyitva mindennap (vasárnap is) 8—5-ig. Cserei Pál: : 2. ■ Az őrnagy özvegye elnevette ■ magát, és ismét a bárszekrény- : hez ment, hogy likőrt töltsön, • majd a poharakat a társalgó ■ asztalára tette. Piri kuncogva : koccintott az anyjával és újabb ; cigarettára gyújtott, az anyja j még tovább folytatta gondolat■ menetét, dehogyis lehet várni, ■ hogy a szerencse az ölébe hull- : jen Pirinek, keresni kell azt, és ; ha közelébe kerül, addig kell 5 bűvölni, amíg nem láncolja ma■ gához. S ha már Pirivel együtt : ennyire bejárták most az élet ; labirintusait, bár isten ments, \ hogy szikrányit is megbántsa az j elhunyt emlékét, hiszen olyan : férj és apa volt, mint amilyen■ nek egy úriembernek lennie : kell, de hát felnőtt már a lánya, ; s az ő esetükből is okuljon, ! mert az élet nem ostobáknak : adja szépségeit. Amint Piri is : tudja, ő az első világháború vé■ gén tizenöt éves volt, s csak ké- ; sőbben ismerkedhetett az élet ■ valódi arculatával, csak évekkel ! azután kezdte látni, hogy ha- ! misságot takarhat a ragyogás is. 5 Ebben a pillanatban felfojtott ’ egy sóhajt, és közelebb hajolt Pirihez. Vagyonos volt a Körösfalvi család, és ez így volt a köztudatban akkor is, amikor ezerkilencszáz-huszonháromban Körösfalvi Szilárd százados ol- tárhoz vezette. Majd félév után csődött jelentett be az a részvénytársaság, melynek nagyapa igazgatósági tagja volt. Másnap pedig már nagy betűkkel adták hírül az újságok, hogy öngyilkos lett, hivatalában pisztollyal szíven lőtte magát. Nagyapa kétes pénzügyleteiről már előzőleg tudott a férje, de ő ostoba, hitt a ragyogásnak és nem is láthatta meg a hamisságot. De mit tehetett ő akkor? Csak bőghetett, mert szive alatt már Pirit hordta. Piri elsápadt, és úgy érezte, hogy ereiből kiszaladt a vér. Erőtlenül támolygott a bárszekrényhez, a társalgóasztalhoz vitte a likőrös üveget és teleöntöt- te a két poharat. Aztán ajkához emelte és hirtelen felhajtotta. Tehát ő az oka, hogy anyja Körösfalvi Szilárdné maradt? A sírás fojtogatta, majd hirtelen a szőnyegre vetette magát és a haját tépte. Az anyja felállt és erélyesen rászólt — Urilány nem vesztheti él a fejét sohasem! Piri megszeppent és felnézett rá. Ügy látta, mintha az anyja szemében a szürke, a kék, a zöld fény egyszerre villogna. Gyorsan felállt, ezt parancsolta neki szemével az anyja, majd elővette púderesdobozát, hogy rendbe hozza arcát. A tükörből hasonló fényű szemek villantak rá, mint az anyjáé. Nem, nem neheztelt az anyjára, hiszen, amíg az apja élt, olyan otthonuk volt, hogy sok úri család irigyelte őket. De miért is neheztelne, sem az anyja, sem az apja nem tehet róla, hogy nagyapja csődbe jutott. Nem hiába emlegette neki az anyja, hogy a szerencse nem hull az ölébe, s hogy az élet nem az ostobáknak adja szépségeit. A saját hülye szentimen- talizmusa miatt nem láncolta úgy magához Olivért, hogy ne hagyta volna őt el. Pirinek most már nagyon sok ideje volt, állástalanul lődörgött miután a katonai nyilvántartó megszűnt Figyelt is mindent, végig böngészte a plakátokat, odatörleszkedett, ha csoportosulást vett észre, sokszor végigjárta a községháza folyosóit, tüntető csoportokhoz csatlakozott, gyűlésekre járt. Mindenütt látták, mint a bolond Zsiga cigányt csak az hegedűvel a hóna alatt tolakodott és tűzkövet, sza- harint árult mindenütt, Piri pedig úgy sürgött-forgott, hogy észrevétesse magát, a tisztséget
