Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Mérlegen a menyei l. oszlálvi labdarúgft-bajnakság 3. Bcs. Építők 32 20 6 6 71-45 46 Az együttes a tavaszi idény vé­gén a negyedik helyen állt. A sikeresebb szereplés ősszel követ­kezett, amikor a meglevő kilenc mellé még 11 alkalommal győzött az Építők és végül három ponttal megelőzte a 4. helyezett Endródi Spartacus!.. A csapat szakvezetői az 1—5. hely valamelyikére várták az együttest. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kitűzött célt az Építők tel­jesítette. Rutinos, képzett labda­rúgókból álló gárda, amely külö­nösen a csatársor eredményessé­gében mutatkozik meg, hiszen a Dózsa SE-vel együtt az Építők rúgta a legtöbb gólt, szám szerint 71-et. A védelemről már ez nem mondható el, hisz az első hat he­lyen végzett csapat közül csak a! Bcs. MÁV kapott több gólt A legjobb egyéni teljesítményt! Litauszki, Rieger, Ronyecz, Várai, Miklya és a két kapus, Zsilinszki és Kucsera nyújtotta, de a töb­biek is igyekeztek tudásuk legja­vát adni. A góllövőlista a követ­kező: Rieger 14, Ronyecz 12, Va- lyuch, Bódi 10—10, Hankó 9, Do­ma 4, Miklya, Gyurkó, Hódi 3—3, Várai 1 gól. Ezenkívül két öngól is esett. Az idei esztendőben az Építők továbbra is szeretne élcsapat ma­radni a megyei I. osztályban, és közben tervezik néhány fiatal beépítését is az együttesbe. Erre náluk is jó lehetőséget nyújt az egyfordulós bajnokság. 4. Endrőd 32 „A csapat végezzen az első nyolc között” — ez volt az End- rődi Spartacus labdarúgó-veze­tőinek célja 1969 tavaszán, ami­kor felmérték a reális körülmé­nyeket A felkészülés jól sikerült és a bajnoki szezonban (különö­sen tavasszal) a szurkolóéi érez­hették, hogy a játékosok / felelős­séget éreznek klubjuk színeiért A Spartacus tavasszal a második helyen végzett! Ősszel már nem volt zökkenő- mentes a munka. Sorozatos sérü­lések, kiállítások és a katonai be­hívások jelentősen meggyengítet­ték az együttes ütőképességét. Nélkülözték Erdeit, Imrét, Majo­rost, Pálvölgyit, Hajdút, Pintért és Feuerverker Gábort. Az elért negyedik hellyel elé­gedettek Endrődön. Egyénileg kü­lönösen Keller, Újvári, Hajdú, Imre, Erdei, Farkasinszki, Oro- vecz, a Fcuerverker-fivérek, Pál- völgyi, Majoros, Szmola és Ba­19 5 8 57:32 43 csa játéka emelkedett ki. Orovecz lőtte a legtöbb gólt. 25-öt. Bacsa és Feuerverker G. 6—6, Majoros pedig négy góllal iratkozott fel aj góllövőlistára. Az idén a most igazolt játéko-j sokon kívül ifjúsági korban levő labdarúgókat is szeretnének be- j építeni a csapatba. * Amikor az Endródi Spartacus csapatáról értékelést készítünk, j nem szabad megfeledkeznünk a siker kovácsairól sem. Az edző, a szakosztályban tevékenykedő ve­zetőkön kívül Harnos Lajos gond­noknak is része van az elért ered-í menyekben. Egész évben lelkiis­meretesen és nagy gonddal készí­tette elő minden egyes mérkőzés­re a labdarúgópályát. Fűnyírójá­val és a locsolóapparáttal állandó „kezelésben” tartotta a zöld gye­pet. Ö is sokat tett a negyedik helyért. 5. Bcs. MÁV 32 A vasutas-csapat tavalyi célki­tűzése; a harmadik hely megszer­zése volt. Ez a bajnokság kezde­te előtt reális elképzelés volt. Nellcr személyében megoldódni látszott a régi kapus-probléma és kilátásban volt Fábián és Urbán játéka is. Sajnos különböző okok és „variációk” miatt mindhárom játékosról le kellett mondani. Egy másik égető probléma a pálya­hiány volt. A felkészülés és a bajnokság alatt a csapat nem tu­dott edzőmérközéseket játszani, az edzések nagy része a kézilab­da-pályán folyt le, ami a pálya túlzsúfoltsága miatt gyakran csak 25—30 percig tartott. Ez a játé­kosoknál fásultságot okozott és meglátszott az edzéslátogatottsá­gon is. Ennek természetes követ­14 7 11 69:48 35 kezménye, hogy a játékosok nem rendelkeztek megfelelő erőnléttel. A tavaszi bajnoki mérkőzése­ket az Agyagipar-, az őszieket az Építők-pályán rendezte a vas­utas-csapat. Sajnos, egyik pálya sem felel meg a MÁV stílusának. A fent leírt okok, no és az, hogy egy-két játékos nagyon gyenge teljesítményt nyújtott, végül is azt eredményezte, hogy csak az ötödik helyet sikerült megszerez­ni. Az együttesből egyénileg Andó, Palyusik és Reinholcz teljesítmé­nyét lehet kiemelni. A legeredmé­nyesebb csatár Okos, Gaái és Lu­kácsi volt. Az idei esztendőre való felké- j szülés január 16-án kezdődött meg és a játékosok már túl van­nak a nyolcadik edzésen is. Jegyezze fel! Névváltozás! R Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz értesíti valamennyi megrendelőjét és összes ügyfeleit, hogy a szövetkezet neve megváltozott és új címe: Körösvidéki Cipész Szövetkezet, Békéscsaba Központi irodánk címe változatlanul továbbra is Békéscsaba, II., Vécsey u. 14—18. Telefon: 11—178. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE. 65 Sikeres évad a Gyomai TK röplabdásainá! Minden eddigi­nél sikeresebb évet zárt 1969- ben a Gyomai TK * röplabda szakosz­tálya. A sikerek tényezőiről be­szélgettünk Szmolnik Lajos­sal, a csapat edzőjével. — Milyen tervekkel vágtak ne­ki a tavalyi évnek? NB II-es női csapatunk elé azt a célt tűztük, hogy a közép­mezőnyben végezzen. Ezen belül a hazai meccseken az előző évekhez képest jobban szerepel­jen. Tervünk volt továbbá, hogy népszerűsítsük a röplabdát a községben. — Mennyiben sikerült a meg­valósítás? Ügy érzem, maradék nél­kül teljesítettük céljainkat. Sőt, a lányok előbb is végeztek, mint ahogy vártuk — mondotta Szmolnik Lajos, majd így foly­tatta: — Az ötödik hely mögött azonban több éves munka hú­zódik meg. A felkészülést igye­keztünk sokrétűbbé tenni és lé­nyeges előrelépés történt a csa­pat mezőnymunkájában is. A fel­készülés időszakában hét kupa­tornán vettünk részt és harminc­két mérkőzést játszottunk. Ez­alatt mintegy 24 órát töltöttek a lányok a pályán, csaknem két­szer annyit, mint tavaly! — Mi az, amiben még akad pótolnivaló? — A csapat ütőerejét kell fo­koznunk. Ebben tavaly nem si­került előbbrelépnünk. Ez alkal­manként meg is bosszulta ma­gát, mert több játszmát — néha még mérkőzést is — elvesztet­tünk ütőiátékosaink bátortalan­sága miatt. A tervszerű munka meghozta i a gyümölcsét, mert a Gyomai TK 1969-ben elnyerte a Békés megye legeredményesebb női röplabdacsapata címet. A játé­kosok és a vezetők azonban tud­ják, hogy az elért eredmények megtartása, illetve túlszárnyalá­sa csak további céltudatos mun­kával érhető el. Ennek jegyében a felnőtt csapat már január 16- án megkezdte a felkészülést az idei évadra. — Van, akinek így, van, akinek úgy... — Mi az, felcsapott slágeréne­kesnek? — Én ugyan nem, Szerkesztő úri Csak az átigazolásokról éne­kelek. Mert van, akinek sikerült, van, akinek nem! — Világosabban beszéljen, Be­nőkém! Kiknek sikerült az erő­sítés, és kiknek nem? — Az biztos, hogy a csabai Előre megerősödött. Tolnai, Tóth, Koródy, Imri, Tasnádi, Karasz, a liláké. De nagyoú megerősödött a Mezöberényi MEDOSZ is, hi­szen hozzájuk lépett a Sparta- cusból Kohút I, Guba, Hoffman I, Kovács, Solymosi U, Krcsmarik, Szugyiczki. A Spartacus viszont leigazolta Högyét, Leczkésit, Sultczot, Vrbovszkit a helyi ME- DOSZ-ból, Pribolyszkit az AMTE- ből, Szálait a VOLAN-ból. Wei­gert Adám, a visszatért edző ren­delkezésére áll még a leszerelt Hoffman II és Ábelovszki is! — Ez már biztató a jövőre néz­ve! De mondja, kiknek nem si­került az erősítés úgy, ahogy sze­rették volna? — Tessék elképzelni, hogy jár­tak a szeghalmiak?! Az utolsó pillanatban meggondolta magát a két Hancsák és Vandara. A me- doszosok búbánata az, hogy Han- csákék olyan későn vonták visz- sza ígéretüket, hogy az átigazo­lási időszak lezártáig már nem tudtak a vezetők — néhány te­hetséges környékbeli fiatal mel­lett — másokat igazolni! — Van ilyen bicikli, Benőkém! De mondja, magának milyen illata van? Mivel kente be ma­gát?! — Hogy maga mit nem vesz észre. Szerkesztő úr! Bevallom, én is Flóra szappant használok! Ép­pen úgy, mint az egyik menőcsa­pat játékosai! — És a feleségek mit szólnak ehhez? — Bár intimitás, de elárulom: haragszanak ezért! A fiúk, hogy az asszonyok ne zsörtölődjenek, elhatározták, megfújják a raktá­ron levő egy zsáknyi Flórát! Ha már a zuhanyokkal baj van, a Síi less a labdarúgó szövetségi kapitány? Az elkövetkezendő hetekben új­jáválasztják a Magyar Labdarú­gók Szövetségének elnökségét és kijelölik azt vagy azokat, akik a válogatott csapatért lesznek fele­lősek a jövőben. Az egyszemélyi vezetésen kívül ugyanis szóba ke­rült, hogy válogató bizottság vé­gezze ezt a nehéz munkát. A magyar futballban a szövet­ségi kapitány tisztségének a be­töltése a gyakoribb forma. Az el­sőt 1904-ben választották meg: Minder Frigyes személyében, és eddig 14 utódja volt... Közülük azonban egyikük se vitte a „megdicsőülésig”. Ha az j ember végigböngészi a szövetségi kapitányok „történetét”, akkor : szembe tűnik, hogy jó néhányuk a világbajnoksággal kapcsolatban bukott meg. A középkorúak még élénken emlékeznek az 1938. évi világbaj­noki döntőre, amelyen Dietz Ká­roly magyar szövetségi kapitány erősen felforgatott csapata 4:2 arányú vereséget szenvedett Olaszországtól. Dietznek mennie kellett... Óriásiak voltak a remények 1954-ben, amikor Sebes Gusztáv vezette cd a magyar válogatottat a döntőig. Nyugat-Németországtől 3:2-re kikapott a magyar „arany­csapat” és Sebes Gusztáv is bú­csúzott... 1966-ban a magyar labdarúgó­válogatott ugyan a VB egyik leg­nagyobb sike-ét érte el: 3:l-re le­győzte a kétszeres világbajnok j Brazíliát és ezzel a dél-amerikai együttest megfosztotta több mint tízéves veretlenségétől; mivel azonban a magyar együttes a Szovjetunióval szemben elvérzett a nyolc között, Baróti Lajos is le­mondását jelentette Londonból. Sós Károllyal előbb „végzett” a VB. A magyar labdarúgó-váloga­tottnak a világbajnokságok törté­netében először nem sikerült a se- j lejtezőből tovább kerülnie a me­xikói döntő 16-os mezőnyébe. A közvélemény ezt nem tudta meg­bocsátani és Sós is azt az utat választotta, mint elődjei. Lemon­dott... s vele ment az MLSZ egész elnöksége... Hogy ki lesz a 16. szövetségi ka­pitány? Ez hamarosan eldől, hi­szen az idő sü~get. Ha kicsit jósolni akarnánk, ak­kor az új szövetségi kanPánvnak , legalább négv éve l“sz. . • 1074-ben kerül sor a következő VB-re... ! ÍAki figvelemmel nézte a tv . kedd esti vitáját, önár a névre Is j tippelhet!) zuhanyozó mennyezete beázott, a nád kilátszik, és sorban kell áll­ni a tus alatt, akkor legalább Flóra helyett pipereszappannal mossák le habtestüket edzés után! — Ejnye, ejnye, Benőkém! Ez azért mégis sok! Evezzünk más vizekre! Súgja meg, milyen lesz a megyei labdarúgó-bajnokság lebonyolítási módja? — Meg vagyok döbbenve, Szer­kesztő úr! Maga ezt nem tudja? — Nem bizony! A megyei TS elnöksége csak 30-án tárgyal a versenykiírásról. Honnan tud­nám, miről van benne szó? — Nevetnem kell! Én már pontosan nyolc napja tudom, ho­gyan, miként rendezik meg a me­gyei I. és U. osztályú bajnoksá­got! — Benő! Ne titokzatoskod jón! Bökje ki! — Kész örömmel! Bár azt hi­szem, ezzel csak magának mon­dok újat... Szóval a megyei I. osztályt és a két második osztályt — ahol 16—16 csapat játszik — A és B csoportra osztották. A me­gyei I. és megyei II. osztály két csoportjában oda-visszavágós alapon, körmérkőzést játszanak a csapatok és ugyanúgy visznek ma­gukkal pontokat, mint az NB 1- ben! Elmondjam a megyei I. osz­tály csoportbeosztását is? — Természetesen! Erre vagyok kíváncsi! — Az egyik csoportban a Bcs. Építők, Bcs. Vasas, Endrőd, Szeg­halom, Doboz, Gyulai VOLÁN, Békésszentandrás, Békési Sparta­cus. Mezőberény szerepel. Á má­sikban . . — Ne is folytassa Benőkém, ezt már könnyű kitalálniMu­tassa meg ehelyett, mit szorongat a kezében? — Ne is kérdezze, Szerkesztő úr! Nagyon szégyellem a dolgot! Itt olvasom a Szabolcs-Szatmár megyei Labdarúgó Szövetség sta­tisztikáját a kiállításokról... Aztán elolvastam a cikküket a Békés megyei fegyelmi helyzetről is! Meg vagyok döbbenve! Sza­bolcsban tavaly 190 labdarúgót állítottak ki, nálunk 280-at. Tes­sék mondani, mi ennek az oka? — Benőkém, ne akarja, hogy kiselőadást tartsak erről! Inkább azt mondja el, megvan már az el­ső havi bélyege? — Természetesen! A filatéliá- tói megkaptam a legújabb bé­lyegsort. és be is tettem a gyűjte­ményembe! — Én nem olyan bélyegre gon­doltam, hanem a sportköri tag­bélyegre! Azt hallottam a minap, hogy egyes sportkörök csak be­szedik a tagdíjat, de bélyeget nem adnak. Ez felháborító! — Az bizony! Sőt, még sza­bálytalan is! Sürgősen szólni kel­lene illetékes helyen, hogy küld­jenek ki revizorokat az ilyen sportkörökhöz! — Benőkém, nem oda Buda! Mert hiába szólnak a revizorok­nak, ha a sportszövetségben nem adnak bélyeget a sportköröknek! Ha nincs bélyeg, mit ellenőriz a revizor? — Például azt, Szerkesztő úr, hogy miből telik egy megyei I. osztályú csapatnak hévízi alapo­zásra?! Most hallottam, hogy az Endródi Spartacus két hétre Hé­vízre utazott. Velük mentek az új fiúk, Lovász, Gombás és Nagy! Vajon miből tellett nekik erre7 Tessék már elárulni nekem!? — Ugyan! Nagyszerű bázissal rendelkeznek az endrödiek! Ha tehetik, miért ne menjenek. Lát­ja, ez egy remek példája a sport­egyesületi önállóságnak. Látja, Benőkém, én ezért nem féltem a magyar focit!

Next

/
Thumbnails
Contents