Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
1970. január SS. 10 Vasárnap CSALÁD — OTTHON UJ Korunk gyermeke nagyobbra nő, hamarább érik Az orvosi és statisztikai kutatások bizonyítják, hogy a leg- „ több fejlett országban napjainkban sokkal előbb megy végbe a gyermekek növekedése, a serdülők nemi érése, mint az elmúlt évszázadban. Kapitalista és szocialista országokban — hazánkban is — több tudományág szakemberei foglalkoznak ennek a jelenségnek a vizsgálatával, okainak feltárásával. A tudomány akcelerációnak nevezi ezt a jelenséget, s lényegét a legáltalánosabban úgy fogalmazhatjuk meg: az emberi fejlődés felgyorsult ritmusa. Mit jelent ez? A nemzetközi vizsgálatok először is azt mutatják ki, hogy a mai 8—14 évesek átlagosan 10 centiméterrel magasabbak, mint amilyenek 1880—1900-ban az ugyanilyen éietkorúak voltak. A maiak általános fejlődésükben is mintegy két évvel megelőzik az említett évtizedek gyermekeit. A gyorsabb fejlődésre több európai országban jellemző a gyerekek és serdülők mellbőségének, testsúlyának, termetének állan. dó növekedése (leszámítva a háborús éveket). A hazai kutatások is kimutatják: 1955—65-ben a 16—17 évesek átlagos testmagassága 5—6 centiméterrel, egyes évjáratokban még ennél is többel meghaladta az 1928-as évjárat testmagasságát. Más hazai adatok arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy 1958—65 között az általános iskolába lépett gyermekek 8—10 centiméterrel voltak magasabbak, mint 1907—14 között a hasonló korúak. Az akcelerációra jellemző .további nemzetközi megfigyelés az iskolai sporteredmények növekedése is. A magasugrás, távolugrás, a súlylökés eredményei g IS éves fiúknál az 1910-es években alacsonyabbak voltak, mint az 1950-es évek végén, s a 60-as évek elején. A tudomány egyik vitatémája; melyik időszakban kezdődik az akceleráció. a fejlődés „megugrása’1? Egyes vélemények szerint a mai 2 évesek általában nyolctíz centiméterrel, (mások szerint 5—10 centiméterrel) nőnek nagyobbra, minit az 1910-es évek kétévesei. Ebből arra következtetnek, hogy a gyorsabb növekedés már az élet első két esztendejére jellemző, s a következő 8—10 évben lényegében változatlan. Eszerint a mai tízegynéhány évesek csak azzal a 8—10 centiméterrel magasabbak, amit már 2 éves korukig elértek. E felfogásokkal némileg ellentétben az állandóan végbemenő változások a legérdekesebb periódusát, a serdülőkort egy 1965- ben megtartott nemzetközi tanácskozás a mai fiúknál 13—16, a lányoknál 12—15 éves korra SZÖVŐIPARI TANULÓNAK felveszünk 15—17 éves fiúkat és lányokat az 1970. február 1-én kezdődő iparitanuló-isko- lába. Képzési idő: 1 év. Jelentkezni lehet 1970. január 29-ig a Pamuttextilművek Mezőberényi Gyárában. 118284 tetté. A mai gyerekek serdülésá viszonyai (például a lányoknál az első menstruáció) az 50—70 évvel ezelőttinél mintegy két év_ vei korábban következnek be. Egyes kutatók tehát itt, ennél a kornál jelölik meg a minden eddiginél intenzívebb növekedési szakaszt, amely ugrásszerű minőségi változásokat is eredményez a gyerekeknél. Akárhogy is van, annyi tény, hogy napjainkban nálunk is előbbre kerül a serdülés időpontja A folyamat nem lebecsülendő tartalma, hogy megnőtt a gyerekek, a fiatalkorúak szellemi teljesítőképessége is. Az iskolai követelmények ma minden fejlettebb országban, hazánkban is, jóval nagyobbak, mint 30—50— 70 évvel ezelőtt Mégis — az arányok összehasonlítása bizonyítja — emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, akik az előírt korban, jobb eredménnyel, nagyobb tudással fejezik be az iskolát Napjaink fiataljai tehát szellemileg is előbbre vannak legalább két-három évvel, mint az 50 évvel ezelőttiek. Egy berlini pszichológus szerint általában is javult a 10—14 éves fiatalok „finom-motorikája”. Ez azt jelenti, hogy kifinomultabb a végtagok mozgása, e korosztályok fogékonyabbak, érdeklődőbbek a külvilág iránt nagyobb a vállalkozó kedvük, s az önértékelő képességük is. Az akcelerációt, mint komplex élettani (biológiai, szellemi) jelenséget kétségtelenül a lakosság széles körének életkörülményeiben beállott változások okozták. Nem csupán a jobb táplálkozás, hanem a lakás-, a táplálkozási,. az öltözködési feltételek összes-, sége, az életmód, a nevelés, a' közegészségügy általános fejlődése, sőt, korunk „ingerösztöne5’ is: a rádió, a televízió, a film, az olvasnivaló elterjédése. Említést érdemel ugyanakkor az a megfigyelés, hogy a szocialista országokban az akceleráció minden réteg, a város és a falu gyermekeinél csaknem egyformán jellemző, míg a kapitalista országokban elég lényeges különbségek mutatkoznak a vagyonos osztályok gyermekednek előnyére, ezek az átlagosnál is gyorsabb fejlődésében. Az emberi fejlődés felgyorsult ritmusából számos probléma adódik, amelyek mindinkább túllépik a családi kötelékeket Foglalkozni a jelenséggel, követ, keztetéseket, tennivalókat levonni belőle egyaránt feladata az élettan, a pedagógia, a lélektan, a társadalomtudomány művelőinek. Csak jellemzésül, hogy milyen horderejű kérdésekről van szó: a fiatal nemzedék a régebbi generációnál korábban válik éretté biológiailag, szexuálisan. A társadalmi érettség, az egyéni önállóság viszont a legtöbb esetben később következik be, például azért is, mert több idő kell a képzettség megszerzéséhez. A nemi és társadalmi érés közötti szakadék valamennyi fejlett ipari országban mélyül. A nevelés és társadalomtudomány azonban — a mi körülményeink között is — még adós a válasszal: hogyan lehetne, s kellene intézményesen és a családban is áthidalni ezt a szakadékot Sz. S. Étrendjavaslatunk KÉSZÍTETTE: KALMAR GYULA A strand Étterem föszakacsa HÉTFŐ: Zöldbablevés, bácskai rízseshús, stíriai metélt. KEDD: Tarhonyaleves, székely 6ertéscsülök, ízes buk ta. SZSRDA: Borsópüré-leves, pirított zsemlekocka, tonhal roßton, bur- \ gonyapüré, vitaminsaláta. tejszínes meggybefőtt. CSÜTÖRTÖK: Frankfurti leves, töltött rostélyos bajorosan, vajas metélt, csokis palacsinta. FENTEK: Húsleves, finommetélt, főtt marhahús, almamártás, rizs, nápolyi, narancs. SZOMBAT: Halászlé, aranygaluska, vaníliásodé, szilvabefőtt. VASÁRNAP: Zöldborsó leves esir- keaprólékkal, rántott csirke, hagymás burgonya, salata olajjal, gesztenyés rolád. Es egy recept; TÖLTÖTT ROSTÉLYOS BAJOROSAN öt szelet 14 dkg-os rostélyost vékonyra kiverünk és a következő töltelékkel töltsük: 60 dkg hámozott burgonyát apró kockára vágva megfőzzük, a burgonyát lehűtve elkeverjük 1# dkg apróra vágott sonkával ée 5 dkg füstölt szalonnával, melyet előzőleg kevés hagymával lepiritunk és két deka kockára vágott főtt tojással, sóval, borssal, petrezselyemzölddel lehintjük és egy egész tojással még jól elkeverjük. Egyenletesen elosztjuk és begöngyöljük a rostélyosokba, majd zsineggel átkötjük. Kevés zsírban többször megfordítva hirtelen pirosra sütjük. A zsírjába egy fej hagymát reszelünk, késhegynyi paprikát adunk hozzá, majd felengedjük. Fedő alatt puhára pároljuk. A hús levét tejfölös habarással sűrítjük. Tálaláskor a húst felszeletelve vajas metélttel tálaljuk és szaftjával leöntjük. (A recept öt személyre vonatkozik). A mosonmagyaróvári Agrár- tudományi Főiskola Kertészeti Tanszékének munkatársai többéves kísérlet eredményeképpen meghonosították és kialakították a patisszon tökfajta magyar vál. tozatát, az „óvári fehér”-et. A növény Közép-Amerika területéről származik és ma már a Szovjetunióban — Krasznodár és Leningrad körzetében — is termesztik nagyobb mennyiségben; A magyar patisszont most küldték be illetékes szervekhez elismerésre. Termesztése Magyarországon is igen gazdaságos lenne, minimális kezelést igé_ nyel, termése viszont igen bő, duplája pl. az uborkának: A táplálkozásunk szempontjából is fontos szerepet játszhat majd. Igen sokrétűen lehet felhasználni étkezésünkben: készíthetünk belőle salátákat, savanyúságokat, de igen ízletes ránva vagy pörköltnek is. Tápértéke igen jó, többek között káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot tartalmaz. Képünkön: az új zöldségféle, a patisszon. Az Iskolatelevízió műsora Január 27., kedd: 8.05 Orosz nyelv. 9.00 Környezetismeret. 9.55 Fizika. 11.05 Kémia. 11.55 Osztályfőnöki óra. 13.10 A délelőtti adás ismétlése. Január 29., csütörtök: 8.10 Földrajz. 9.00 Környezet- ismeret. 9.55 Magyar nyelvtan. 11.05 Kémia. 13.10 A délelőtti adás ismétlésé. Januá- 30., péntek: 8.05 Élővilág. 8.25' Orosz nyely (ism.). 9.00 Orosz nyelv (ism.). 11.55 Francia nyelv (ism.). 13.10 Élővilág (ism.). 14.00 Orosz nyelv. 17.25 Vita az V. Nevelésügyi Kongresszus téziseiről. Mit tegyünk a felesleges kilókkal? Akik ismernek tudják, akik nem ismernek, azok számára el kell mondanom alkatommal kapcsolatosan, hogy — amint mondani szokták — „hasban kissé vállas” vagyok. Eddig ez engem különösebben nem zavart, mert láttam már ilyen jelenséget többet is. Kedves ismerőseimet sem zavarhatta túlságosan, ellenkezőleg: kellemes szórakozást jelenthetett számukra, saját hasukat behúzva ütögetni a pocakomat, amikor összetalálkoztunk. Kárörömmel teli mosolygásukat is megszoktam már... Akadtak azért néha jószándékúak is, akik azt javasolták, hogy fogyjak le. Néha úgy el is gondolkodtam a tényálláson, de fogyásra soha nem adtam a fejem. Ennek ellenére — mint szorgalmas újságolvasó — el szoktam olvasni az olyan cikkeket is, amelyek a felesleges kilókkal foglalkoznak, őszintén mondhatom, hogy jó az ilyen szakcikkeket ismerni, mert sok-sok ismeretet szerezhet belőlük az ember. És sok-sejk tanulságot is. Meg lehet tanulni. hogy mikor mit egyen vagy ne egyen a dolgozó. Azt is, hogy mennyit egyen vagy ne egyen. Meg azt is, hogy igyon vagy ne igyon, mikor, hol, hogyan, mennyit. Más vonatkozásban pedig azt, hogy célszerű néha mocorogni valamicskét Ez ugyan a mai rohanó életben nehezen megy, de lapunk elmúlt vasárnapi Család és Otthon melléklete mindenki számára megoldható módszert ajánl, amikor azt javasolja, hogy: „akinek nincs ideje módszeres sportolásra, naponta sétáljon egykét órát, és ha erre nincs lehetősége, próbálkozzék szabadtorrjá- val.” A cikk kedves írója bizonyára nem végzett előzetes felmérést a szabad idő mennyiségének alakulásáról és fel- használásának célszerű módjáról (másodállás, háztáji stb.), különben nem ajánlotta volna a napi egy-két órás sétát, mint a felesleges kilók elleni harci formát. Pedig már kezdtem ma- gambaszállni, és mert -étálni nagyon szeretek, tudat alatt már-már csiklandozni kezdett valami: „sétálni, fogyni... sétálni, fogyni...” Amint azonban napirendem határozottan előtérbe lépett, gyorsan tudatosodni volt kénytelen bennem, hogy ezzel a módszerrel nem kacérkodhatok. De hát nem azért vi~ lágprobléma a felesleges kilók elleni harc — már ahol tömegével éhen nem halnak —, hogy a fogyásról ilyen egyszerű ok miatt, mint az idő hiánya, le kellene mondanunk. És ebben a dilemmában nem hagyja magára a nyájas olvasót a már említett cikk kedves írója sem, mert az időhiánnyal küszködök számára* rajzos bemutatóval házilag is előállítható helyes testmozgást javasol a felesleges kilók ellen. Amint azonban néztem, nézegettem a szék támláját fogó, lábát lendítgető bájos női alakot, nem férfiúi mivoltom kezdett berzenkedni, hanem naivitásom és értetlenségem kerekedett fölül. Mondom, értetlenségem, mégpedig azon a ponton, amikor láttam, hogy a lábát lendítgető bájos női alak egy könyvön áll. Azt hittem, tévedek. Olvasom á rajz alatti szöveget: .„..Jobb lábunk alá könyvet helyezünk...” Furcsának találtam a megoldást^ és őszintén megvallom, nagyon sokat problémáztam rajta, hogy szóvá merjem- e tenni tanácstalanságomat vagy ne. Mert a könyvet tiprók könnyen a szemembe nevethetnek tudatlanságomért: ők ezt az időt is maximálisan kihasználják; mint a jó diák a párnája alá tett könyvvel. Csakhogy itt más a testhelyzet. De művelődni minden testhelyzetben lehet! A tudomány így hosszabb úton, de csak eljut a fejbe...! De mondhatnának mást is, amivel még inkább zavarba hozná- nak. A magam részéről, hogy tudatlanságomat tovább ne teregessem, el is tekintek ezektől a meggyőző magyarázatoktól, abban a naiv hitben, hogy a könyv, amely a felesleges kilók ellen harcoló, lábát lendítgető bájos nő lába alatt van, nem lehet egyéb, mint a SZAKÁCSKÖNYV. Beck Zoltán
