Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
1910. január 25. 8 Vasárnap Kis büfé is van, amelyet a 64 éves Karsai Mihály, a klub gondnoka kezel. Régi és örök szerelmese a sportnak, minden meccsen ott van, sőt még vidékre is elkíséri a fiúkat. — Sokat dolgozott Miska bácsi a pálya meg a klub építésében is mondotta Kiss István, a sportkör új elnöke. — Hogy megy a csapatnak? Miska bácsi pillanatok alatt tűzbe jött és úgy sorolta: Állandóan üzemben van a kávéfőző gép. Mindössze 3200 holdon gazdálkodunk. de ennek ellenére jók az eredmények. Különösen a kukorica, búza, árpa fizetett átlagon felül, de az állattenyésztés is szépen hozott a közösnek. Több mint félezer szarvasmarhánk van, s egy év alatt 604 ezer liter tejet fejtünk, de jó pénzt kaptunk a leadott 153 hízott marháért, 1800 darab hízott sertésért, meg a 80 ezer csirkéért. Emelkedett a tiszta vagyon is, majdnem négymillió forinttal. Ilyen esztendő után könnyebben indulunk az idei évnek. je, Korcsok Jánosné nem volt eny. nyire elkeseredve. Nála áru is meg fogyasztó is volt bőven. „Két forintot a sportkasszába” — Nagyon rosszul ment a fiúknak. Sokat is bosszankodtunk az elmúlt évben a játék miatt. Igaz, majdnem az egész csapat bevonult katonának és szinte az ifivel játszottuk végig a szezont, de nézze meg majd az idén. Leszereltek a régiek és most sok tehetséges játékosunk van, akik alig várják már, hogy megszólaljon a bírói síp. Pénteken meg is kezdik a felkészülést, Fenyvesi Tivadar tornatanár, az új edző irányításával. Fenyőfával szegélyezett út vezet a „stadion” felé. A község I cigarettavéget, sportkedvelő társadalmának büsz-1 zálépett: Az egyik sakkozó nagyon elmerült a játékban és földre dobta a Miska bácsi hozAz elmúlt vasárnap Lökößhä- zára, a kis határszéli községbe látogattunk el. A szinte tavasziasan téli napok után, (akkor kezdődött a havazás és a sűrű hóesésben alig lehetett látni valamit), csak a kéményekből égre szálló fekete füst árulkodott arról, hogy itt település van. Máskor sem túl forgalmasak a kis utcák, de vasárnap és ráadásul télidőben szinte kihaltak. — Zárszámadás volt tegnap — világosított fel kísérőm, Bende Lajos —, jócskán kaptak készpénzt a tagok, hát meg kellett ünnepelni ezt az eseményt. Most meg vasárnap is van, ráérnek egy kicsit tovább lustálkodni az emberek. Nincs panaszra okunk A lökösházi Haladás Tsz elnökét, Csipái Bélát otthon találtuk. — Kerüljenek beljebb — tessékelt szíves szóval és máris néhány adatot ismertetett az előző napi zárszámadó közgyűlésről. — Jól sikerült az elmúlt év. Meglett a tervezett 40 forint egységenként. Hal van már az az Idő, amikor még menekültek az emberek a termelőszövetkezet elől? Most már annyi a jelentkező, hogy csak a legjobbakat vesz- szük fel. Tavaly is majdnem százan kérték felvételüket, de csak 53-ét fogadtuk el. Szorgalmas is a tagság Az elmúlt évben 233 ezer munkaegységet teljesítettek 115 ezer munkanapon. De sajnos így vagyunk más áru-1 val is. Kevés a motorkerékpár, a| ruhanemű, a vasműszaki áru. Sokj a községben az építkezés is, kel-J lene a drótkerítés, de csak hébe-. hóba kapunk. Vajon mi lehet az oka ennek a gyenge áruellátásnak? Az italbolt és a presszó vezetőkesége a nemrég felépített korszerű öltöző, amelyet úgy képeztek ki, hogy a tetején ülőhelyek sorakoznak. A „tribünnel” szemben, a pálya túlsó oldalán eredményhirdető tábla áll. Igaz, sokkal szerényebb, mint egy NB-s csapatnál, de van. Kitaposott ösvény vezet a sportklubba. Két éve alakítottak át egy öreg iskolát a sportolók otthonává, de mellettük idejárnak a sportkör tagjai is. Rövid idő alatt kedvenc szórakozóhely lett. Tv. rádió, sakk biliárd, asztali foci várja mindennap a szórakozni vágyókat. — Két forintot kérek a sportkasszába. A fiatalember nem is tiltakozott Rendnek keil lenni. Egész Tiszántúlt ellátnánk kaviccsal Itt ismerkedhettem meg egy, a községért őszinte szívvel lelkese- j dő emberrel. Deák Lászlóval, aki I megy egyéb beruházásokra. Van egy „aranybányánk”, amit nem tudunk kiaknázni, szintén pénz hiányában: Néhány évvel ezelőtt a geológusok megállapították, hogy Kevermes és Lökösháza közötti részen, alig néhány méterre a felszín alatt, gazdag kavicsréteg húzódik. Annyi, hogy egy évtizedre ki tudná elégíteni egész Tiszántúl igényét. De hát ez sem megy pénz nélkül. Pedig sokat jelentene ez nemcsak nekünk, hanem az egész megye építőiparának. Aztán szűkebb pátriájáról, az állami gazdaságról beszélt, ahol dolgozik. — Befejezéshez közeledik a sertésnevelő- és hizlaló kombinát építése. Ötven-ötvenöt millióba lesz, mire elkészül, de akkor 8—10 ezer hízót adunk évenként. Három éve kezdték el az építést, de máris kihasználjuk az eddig elkészült épületeket. Jelenleg csirkét nevelünk, amiből 100 ezret , vittünk piacra eddig. A fekete bárány — Derék, jóra való emberek lak_ ják a községet — tájékoztatott kis irodájában Szarka Péter rendőr • főtörzsőrmester, a község KMB- se. Nemigen fordul élő bűncselekmény. Még a kisebb szabálysértések száma is évről évre csökken. Nyílt az ajtó és egy elhanyagolt külsejű férfi lépett be. Katonásan Minden háznál a párt községi csúcsvezetőségének tagja. Tanácstag is és ismeri a község ügyes-bajos dolgait. — Nem panaszkodhatunk, hiszen a lakások 70 százalékában bent van az ivóvíz, megfelelő a villanyhálózat, elég sok utcában van járda, minden házban rádió és 700 tv-tulajdonosunk is van. Az elmúlt évben — lehet, kicsit hihetetlennek hangzik — 100 új ház épült. Bár mondta, hogy nem panaszkodik, de azért mégis egy kicsit: a község érdekében. — Itt van a Bánhidi-kastély. Elhatároztuk, hogy lebontjuk és az anyagából építünk egy szép, korszerű ifjúsági és pártszékhá- zat. Sokan jelentkeztek már előre társadalmi munkára is, de ez nem elég. Sajnos nagyon kevés a pénzünk. A községfejlesztési alap elvan disznóölés. jelentkezett, aláíratta a füzetét és már távozott is. — Az egész községben csak ez az egy ember van, aki felügyelet alatt áll. De reméljük, ő is ritkábban kerül hozzánk. Lassan beesteledett.- Kigyulladtak a fények az utcákon és a házakban. Megtelt a presszó, de annál lehangolóbb, hogy a szép művelődési ház sötét ablakokkal állt. Az igazgatót kerestük, de az egyik jegyszedő — mert ott van a mozi is — még aznap nem látta. A mozi majdnem üres volt. De hát ide nem járnak a fiatalok? A jól felszerelt épület, amelynek még nagyobb községben is örülnének, nem tud semmit nyújtani a fiataloknak? Nem tudom máskor milyen itt az élet, mennyien látogatják a könyvtárat, vajon kik keresik fel egyáltalán a művelődés házát? Reméljük, ez a vasárnap csak most volt rendhagyó. Béla Ottó Sok a tévé — kevés a tévé A község egyetlen presszója a Virág. Kora délelőtt, amikor ottjártunk, még csak néhány fiatal üldögélt kávé vagy rövid ital mellett. Voltak, akik a tévét nézték és olyanok is, akik a kisasztalon álló zsebrádió fölé hajolva hallgatták a tánczenét, de úgy, hogy ne zavarják közben a tévénézőket sem. Itt találkoztunk Chut Jánossal, a község vegyesboltjának vezetőjével. Bár vasárnap volt, délelőtt nyitva tartották az üzletet. A jó kereskedő az ünnepet is kihasználja zárszámadás ideién. — Inkább hozzák ide a pénzt, mint a városba. De sajnos oda csak többen mennek — mondotta. — Nagyobb a választék és több az áru is. Mi elég szegényesek vagyunk. Tudja hány tv-készülé- ket tudnék eladni? Huszat-har- moncat. És mennyi volt? Kettő. Estére megtelt a presszó.
