Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

1970. január 23. 3 Péntek Andriiskó Károly kiállítása Gyulán A Gyulai Harisnyagyár ifjúsági klubja a Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért című nagy sikerű művészeti sorozat leg­újabb tárlatát rendezi Andrusko Károly jugoszláviai festő, és gra­fikusművész tizenöt nagy grafiká­jából. A kiállítás színhelye a gyulai Jókai Művelődési Ház; megnyitja és ismertetőt mond Pőka György művész-tanár. A mini-tárlat ja- nuár 27-től februá- 4-ig tart nyitva. Csorvás: R költségvetési özem mű­ködése Szarvas: Lakótelepek felszámolása Mezőberény: Ifjúságvédelem Gyoma: R szikvíziizem munkája Kondoros: Rz egységes szakigazga. tás Vésztő: űregek napközi otthona Békési járás: R tsz-ek munkavédelmi helyzete Ezen a héten ismét több köz­ségi tanács végrehajtó bizottsága adott tájékoztatást lapunknak a megtartandó ülésük tárgysoro­zatáról. Általában a nagyközségi rangot kapott községi tanácsok is megtették első lépéseiket a változott munkakörülmények megteremtésére. A beérkezett jelentések alapján az alábbi sze­melvényeket közöljük. CSORVÄSON január 20-án tár. gyalt a tanács végrehajtó bizott­sága. Napirendjén szerepelt a községgazdálkodási üzem tevé­kenysége. Kitűnik, hogy a beter­vezett munkálatokat 89 száza­lékban végezték el. Így elmaradt a beruházásokból egy új dögte­lep megépítése, gyalogjárók lé­tesítése, csapadékvíz elvezetése, a tanácsháza felújítása és még néhány apróbb tennivaló. A vb ezt azzal indokolja, hogy terven kívüli munkákat is be kellett ik­tatnia. Ezek közé sorolandó a Hódmezővásárhelyi Kötöttáru- gyár üzemrészlegének kialakítá­sa, több mint 200 ezer forint ér­tékben. Ez azonban igen jól jött, mert segíti a helybeli nők elhe­lyezkedését. SZARVASON a városi tanács végrehajtó bizottsága a január 21-i ülésén intézkedési tervet fo­gadott el a szociális követelmé­nyeiknek meg nem felelő lakóte­lep felszámolásával kapcsolato­san. Itt elsősorban a krakkói-te­lepről van szó. A felmérés sze­rint a telepen mintegy 172 léte­sítmény helyezkedik el. Ebből 22 lakóhely földbe vájt putriszerű helyiség, de a telep épületeinek 80 százaléka építészetileg, egész­ségügyileg elfogadhatatlan. Eze­ket az épületeket 195 család 646 személlyel lakja, de túlzsúfoltság jellemző az egész településre. A szanálandó épületek ütemezése megtörtént, amely kb. 1975-ig fe­jeződik be. Feri bácsi adóssága szervezetében. Évekig volt atap­Barátsági találkozó a termelőszövetkezeti vezetők klubjában A gyulai járási termelőszövet­kezetek vezetőinek klubja a szo­kásos téli baráti találkozót feb­ruár 21-én Gyulán, a Park Hotel­ben és étteremben tartja. A zárt­körű rendezvényen csaknem két­százan cserélik ki tapasztalatai­kat, ismerkedmeík, barátkoznak s elmondják véleményüket a kü­lönböző témákról. A baráti talál­kozót ünnepi vacsorával zárják. MEZÖBERÉNYBEN az ifjúság- védelmi munkáról hozott meg­felelő határozatot a végrehajtó bizottság. Kisebb negatívumoktól eltekintve az iskolai foglalkozá­sok megfelelőek. Különösen a gimnáziumban alakult ki jó lég­kör. Betudható ez annak is, hogy itt jól működik az ikkolai KISZ- szervezet és biztosított a tanulók szabad idejének kulturált, hasz­nos kitöltése. Kialakulóban van a klubszoba teljes felszerelése és a klub önkormányzati formában működik majd. Január 23-án az egész község érdeklődésére számot tartó ün­nepi tanácsülést tartanak, ahol dr. Kertész Márton, “a megyei tanács vb-titkára átadja a nagy­községgé nyilvánításról szóló ok­levelet. GYOMA tanácsának végrehajtó bizottsága a helyi szikvízüzem vezetőjének beszámolója alapján nyert tájékoztatást az üzem ter­meléséről. Megállapítottak, hogy az üzem és annak felszerelése, gépi berendezése megfelel a kö­vetelményeknek és termelésre alkalmas. Bizonyítja ezt az a tény, hogy 1965-ben, az üzem megalakulásakor 137 'ezer liter szikvizet termelt és 1969-ben pe­dig 256 ezer litert. Ezenkivül 35 ezer liter üdítő italt is értéke­sített. KONDOROSON ugyancsak ja­nuár 21-én volt végrehajtó bi­zottsági ülés, ahal a sportkör el­nökének tájékoztatását, valamint a helyi szakigazgatási szerv 1969. évi munkájáról szóló be­számolót vitatták meg. Megfelelő intézkedést tettek az egységes szakigazgatás kialakítására. VÉSZTŐN január 22-én a szo­ciális és az öregék napközi ott­honának működése szerepelt töb­bek között a tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A jelentés arról tanúskodik, hogy az öre­gek napközi otthona létesítése óta (1968. szeptember 16.) köz- megelégedésre jól működik. Az otthon húsz munkából kiörege­dett, elhagyatott embereknek nyújt segítséget, étkezést, nappali szórakozást. Rendelkezésükre áll rádió, televízió és házi könyvtár. Ebben az évben mintegy két és fél ezer forint értékű gyógyszer tárolására alkalmas szekrény be­szerzését tervezik a szociális ott­hon részére. A hiányzó kony­hai felszereléseket is pótolják. Egyébként az öregek jól érzik ott magukat, az étellel mennyiségi­leg és minőségileg is elégedet­tek. BÉKÉSÉN, a járási tanács vég­rehajtó bizottsága pénteken, — Vannak a mi munkásőreink között olyan örökifjak, mint a 71 éves Hollósi Feri bácsi, aki most is aktív szolgálatot teljesít — mondotta többek között Such Já­nos elvtárs, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára. A munkásörök és mások is is­merik idős Hollósi Ferencet. Fő­leg azok, akik 1948 és 1960 között a békéscsabai iparitanuló-iskolá- ba jártak. Ugyanis abban az idő­ben altiszt volt és a pedagógus pártalapszervezet vezetőségi tag-1 ja. Vezetőségi tag veit hosszú éve. kig a vasmunkások helyi szak­! 23-án két napirendi pontot tár­gyal: 1. A termelőszövetkezetek és közös vállalkozások munka- védelmi helyzete. 2. Tájékoztató jelentés a járási Vöröskereszt­szervezet tevékenységéről, mun­kakapcsolatairól A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter — a Gazdasági Bi­zottság határozata alapján — el­rendelte az irányítása alá tartozó fagazdaság szervezetének korsze­rűsítését. A január 1-i hatállyal már életbe lépett rendelkezés sze­rint általában két-két erdőgazda­ságot összevontak és az így kiala­kított, többnyire 60—70 ezer hek­A Békési Járásbíróság a közel­múltban tárgyalta Horváth Imre ügyét. A fiatalember még az elmúlt év decemberében Békésről Mező- berénybe utazott, hogy felkeresse az ottlákó édesapját A vonatról leszállva, az állomás közelében levő boltban két deci pálinkát vásárolt és ivott meg. De ez nem volt elég, a következő italboltban újra pálinkázott, sót még az útra is vásárolt egy kétdecis üvegbe. Apja lakása felé tartva találko­zott régi barátjával, Raffael Ist­vánnal, aki éppen a körzeti or­voshoz igyekezett kezelésre. Hor­váth elkísérte barátját és együtt iszogattak. Az orvosi kezelés után Horváth meghívta a mezőberényi étterembe, ahol még öt-öt pohár sört „töltötték rá” a már addig elfogyasztott italra. De még ez sem volt elég. Az étterem mel­letti csemegeboltban vásároltak két hosszú nyakú palackozott bort és azzal indultak hazafelé. Üt közben találkoztak Sz. Molnár Lajos rendőrtizedessel, aki civil­ben volt, a társaságában levő Tóth Jánossal és Varga Sándor­ral. Raffael, aki nem tudta kihúzni szervezeti pár. titkár, bírósági ül­nök, körzeti polgári védelmi pa­rancsnok és több más tisztséget is viselt, E funkciók egy részéről 1958 elején mondott le. Akkor lépett ugyanis a munkásőrségbe és az ottani feladátok egyikéről sem akart hiányozni más elfog­laltságok miatt. — Miért ragaszkodott Feri bá­csi annyira a munkásőrséghez 59 éves korában, a nyugdíjaztatás küszöbén, és miért ragaszkodik annyira most is? Éreztem, hogy olyan suta, sab­lonos ez a személyes kérdés, ami­re nagynehezen lehet választ ad­ni. Régi ismeretségünk és barát­ságunk miatt azonban ez nem hozta zavarba. Feri bácsinak szólították a munkásőrségbe lépés idején ;s, mert igencsak ő volt a legidősebb akkor is. Energikus, egyenes tar­tása, katonás, friss mozgása még most sem árulja el a korát. Erőn­léte, egészsége, szellemi frissesé- ge rácáfol az idősebb emberekriä szóló novellák kedvelt kezdő mondatára. Arra, hogy „felőrölte erejét, egészségét a sok munka és gond”. Mindig gyors és magabiz­tos volt a kezejárása. s ezért sok­szor hamarabb fejezte be ugyan­azt a munkát, mint a társai. A felszabadulás előtt csak saját kis családjának szeretete űzte, hajtot­ta mind több munkára. Miután — szinte a szabadságunk hajna­táron gazdálkodó erdészethez egy, a területen működő fafeldolgozó üzemet is csatoltak. Az ország­ban összesen 14 ilyen erdő- és fafeldolgozó gazdaságot hoztak létre. Ezek mellett működik még két állami erdő- és vadgazdaság, egy parkerdőgazdaság, valamint, a az üvegből a dugót, odanyújtotta az idős embernek, Tóth Jánosnak. — Na, bontsd fel, öreg! Tóth látta, hogy a fiatalembe­rek már eléggé ittasak, nem volt hajlandó segédkezni az üveg fel­bontásában és kérte őket, menje­nek szépen haza. Azok tovább erősködtek, és lökdösték az öre­get, közben Horváth a rendőrnek is odaszólt, aki még nem avatko­zott bele a vitába. — Na mi van, öcsi? — nem bontjátok fel? A gúnyos és sértő hangra Mol­nár elővette szolgálati igazolvá­nyát és azt felmutatva kérte a kötekedőket, hogy távozzanak. Ekkor Horváth hirtelen nekiesett az őt figyelmeztető rendőrnek, és többször ököllel az arcába vágott A rendőr és a vele levők meg­fékezték a ‘garázdálkodó fiatalem­bereket és bekísérték a rendőr­ségre. A botrányos viselkedésért és hi­vatalos személyi elleni erőszak miatt a Békési Járásbíróság Hor­váth Imrét öthónapi börtönre ítélte, amit szigorított büntetés­végrehajtási intézetben kell eltöl­teni, valamint egyévi időtartam­ra eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Az ítélet jogerős! B. O. Miről tárgyaltak a községi tanácsok végrehajtó bizottságai? Ünnepi tanácsülés Mezoberényben Korszerűsítették az erdő- és fagazdaságok szervezetét fűrész- és hordóipari vállalat. „Na mi van, öcsi?!** Öthónapi szigorított börtön hivatalos szentéig elleni erőszakért ián — belépett a pártba, a nagy családért, a társadalomért is igyekezett, mindig többet dol­gozni. — Még most is úgy érzem, hogy nagyon sokkal vagyok adó­sa a pártnak és a társadalomnak — mondta. Próbáltam rácáfolni erre, óé nem hagyta. — Te is abban a régi, cudar vi­lágban nőttél fel, meg aztán is­mered a családomat. Tőled kér­dezzem, hogy mi lett volna az gyerekeimből a régi társadalmi rendszerben? Mehetett volna ak­kor egy lakatos-segéd vagy egy iskolaszolga fia tiszti iskolára? Mondhatnám-e most. hogy hon­védőrnagy a Feri fiam? Meg hogy rendőr őrmester a Lajos fiam? Tanulhatott volna Éva lá­nyom a közgazdasági technikum­ban? Magad is tudod, hogy nem. Feleségem is azt érzi, amit én. Azt, hogy adósok vagyunk még — a magunk és gyermekeink bol­dogulásáért. Pedig Ö is mindent megtett, ami erejéből tellett, a nőtanácsban és a pártalapszerve- zetekben. Sohasem kérdezte tő­lem, ha valahová mentem: miért mész már megint. Még akkor is figyelmeztetett, amikor hazajöttek a gyerekek és az unokák: „Feri. neked menned kell”. Ennyiből is érthető Feri bácsi­nak a társadalommal szemben fennálló és letörleszthetetlennek vélt adóssága. A korábbi éleiéből még inkább. Apja uradalmi kovács volt Körösladány környékén. Azt, hogy miként élt ötödmagával, ne részletezzük. Beszél erről az, hogy csakhamar Hódmezővásárhelyen, aztán Amerikában próbált sze­rencsét kovácsolni. Ha sikerül, akkor Feri bácsi talán még min­dig ott lenne. Ám, csábos délibáb volt az egész. Egy kis vagyon, jobb megélhetés helyett a gyere­kek száma szaporodott eggyel, a négyévi kintlét alatt. Alig tud­tak annyi pénzt összespórolni, hogy 1910-ben hatan haza, vagyis Orosházára költözzenek. Csöbörből-vöd őrbe kerültek. Ha nem így történik, akkor Feri bá­csit nem lett volna kénytelen az apja négy elemivel nekiindítani az életnek, 12 éves korában négy és fél évre odaadni lakatosi n ás­nák. Az amúgy is cudar életet még cudarabbá tette az első vi­lágháború. A másodikat, már Bé­késcsabán kínlódta. rettegte árt Feri bácsi. Ezek sötét részleteit elmossa a jelen. Ezt a jeleni igyekszik mind ragyogóbbá csi­szolni Feri bácsi a munkásőrség­ben és a IV. kerületi pártház'oan megtartott sok-sok párttaggyűlé­sen, népfront-, nőtanács-, vörös­keresztes-, polgári védelmi és ki tudja még hányféle értekezletek, összejövetelek alkalmával. Ter­mészetesen sokadmagával csiszol- gatja a jelent és a jövőt. Mint ahogy sokadmagával ragasztgatta az ellenforradalom legyőzésére szólító plakátokat 1956-ban és mint ahogyan sokadmagával áll őrt. a munkásőrségben, az akkor megteremtett rend és az egyre si­keresebb építőmunka nyugalma felett. Kukk Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents