Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

t Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TAlj ÁCS-LAP J Á 1970. JANUÁR PÉNTEK Ara fillér XXV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM A fogyasztási szövetkezetek megújhodása A kormány egy évvel ezelőtt meghatározta azokat a legfonto­sabb 'elveket, amelyek a fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek jogi helyzetét rendezik. Ennek alapján a szövetkezetek országos szövetségének, valamint megyei szövetségeinek korábbi irányító és felügyeleti tevékenysége — a gazdasági reformnak és a kor­szerű szövetkezetpolitikai elvek­nek megfelelően — a szövetke­zeteik tevékenységlét hatékonyab­ban elősegítő érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakul át. A szövetkezetek most szinte megújhodnak, az önálló, válla­latszerű gazdálkodós útjára lép­nek, s demokratikus önkor­mányzat alapján működve, beil­leszkednek az állami felügyelet általános rendszerébe, mentesül­ve szövetkezeti szerveknek való alárendeltségétől. A szövetkezetek szövetségeire vonatkozó rendelkezések nyo­mán megszűnt a szövetségek irányitó, igazgatási jellege. A szövetségek — kötelező erejű utasítások helyett — érdekkép­viseleti feladatkörükben felhí­vásokat és ajánlásokat adhatnak a szövetkezeteknek. Ezeket a szövetkezetek illetékes testületi szervei kötelesek megtárgyalni, de elfogadásukról belátásuk és érdekeik szerint dönthetnek. A szövetségek korábbi felügyeleti jogait mostantól kezdve az állam gyakorolja, az ezzel kapcsolatos operatív munkát az illetékes já­rási, városi, városi kerületi tana. csők végrehajtó bizottságai lát­ják eL A szövetkezetek ennek szenei­mében megalkották új alapsza­bályaikat, az elmúlt év végéig ezek állami jóváhagyása is meg­történt. A tanácsok — mint a felügyelet helyi megtestesítőd — ezekben a napokban teszik meg első intézkedéseiket; azok tar­talmi és formai megoldásainak jelentőségét aligha kell bizony­gatni. S bármennyire is alapos munka előzte meg az új jogkör bevezetését; a társadalom, a szövetkezet és az egyes tagok érdekei közötti összhang ellen­őrzése sokoldalú munkát, köl­csönös megértést követel, ugyan, akkor néhány vitát is kiválthat a kezdeti időben. A tanácsok állami felügyele­tének lényege mindenekelőtt, hogy a felügyeletet gyakorló végrehajtó bizottság jogosult, il­letve köteles ellenőrizni a szö­vetkezetek jogaszabály és alap­szabály szerinti működését. Ezt indokolja elsősorban, hogy az érvényben levő jogszabályok több olyan kötelezettséget írnak elő, amelyeknek megtartása minden szövetkezetnek kötelező. De kötelezettséget ró a kormány- határozat azokra az igazgatási és gazdasági szervekre is, ame­lyek kapcsolatban állnak vagy kerülnek a szövetkezetekkel. Ténykedésük nem sértheti a sző. vetkezetek önállóságát, vállalat- szerű működését, azon jogukat, hogy gazdálkodásukat, belső mű­ködésüket érintő kérdésekben saját felelősségükre és kockáza­tukra saját maguk határozhassa­nak. Ezek ellenőrzésére kapott felhatalmazást az állami fel­ügyeleti jogkört gyakorló végre­hajtó bizottság. A másik fon­tos terület a szövetkezet alap­szabályában rögzített tagsági jo­gok érvényesülésének a vizsgá­lata. Mint például: érvényesül-e a szövetkezeti demokrácia; biz­tosítottak-e ehhez a feltételek; megvalósul-e a szövetkezeti tag­ság döntésben való részvétele? Az állami felügyelet azon­ban nem azonos a korábban meghonosodott gyámkodással, a szövetkezetek operatív irányítá­sával. Erre kizárólag a szövet­kezet törvényesen megválasztott vezetősége illetékes, mely beszá­molási kötelezettséggel tartozik a szövetkezet legfőbb szervének, a közgyűlésnek. A végrehajtó bizottság tehet megállapításo­kat a szövetkezet tevékenységé­ről, adhat javaslatokat az eset­leges észlelt hiányosságok meg­szüntetésére, de határozatot csak akkor hozhat, ha a szövetkezet tevékenysége, működése sérti az érvényes jogszabályt vagy az alapszabályt. Az ágazati politika érvényesí­téséért természetesen a végre­hajtó bizottság felelős. Így ese­tenként előfordulhat, hogy a szövetkezet vezető szervei az állami felügyeletet ellátó végre­hajtó bizottság testületi ülésén számoljanak be a szövetkezet tevékenységéről. A végrehajtó bizottság mint testület azonban konkrétan nem vizsgálja a szö­vetkezet jogszabályszerű műkö­dését, az ilyen ellenőrzést a vég. rehajtó bizottság szakigazgatási szerved végzik. A törvényességi felügyelet gyakorlására a tanácsok a ter­melőszövetkezetekben meghono­sodott módszert alkalmazzák. Ennek egyik módja, hogy az ál­lami szervek részt vesznek a fo­gyasztási, értékesítő szövetkeze­tek testületi ülésein, a meghívá­sukat jogszabály teszi kötelező­vé. Általános gyakorlat az is, hogy a felügyeletet ellátó taná­csok tételesen vizsgálják az alapszabályban rögzített szövet­kezetpolitikai alapelvék és egyéb előírások megtartását. Nem vizsgálhatják azonban a tanácsok az állami felügyelet jogán sem a szövetkezetek gaz­dálkodását. Még az esetleges beszámoltatást végző testület sem hozhat határozatot a szö­vetkezet gazdálkodását illetően, legfeljebb javaslatot tehet bizo­nyos módosításokra, ami viszont akkor válik kötelező érvényűvé, ha azt a szövetkezet saját fóru­ma, vezetősége vagy közgyűlése elfogadja és határozatra emeli. Ez abból az elvből ered, hogy a szövetkezetekre csak állami jogszabály vagy saját maga ha­tározata róhat kötelezettséget; s kifejezi a korszerű szövetkezet- politika alapelvét: a szövetkezet gazdája minden tekintetben a tagság Lényegében az állami felügyelet új formája is ezt szol­gálja: a társadalom, a szövetke­zet és a tagok érdekeinek össze­hangolására hivatott, a törvé­nyes rendeletek és a szövetke­zetpolitikai alapelvek megtartá­sát biztosítja. T. G. Szovjet óríástraktorok a mezőgazdaságnak Az AGROTRÖSZT megrende­lésére a Szovjetunióból az idén húsz olyan óriástráktor érkezik, amelyre a közlekedésrendészet­nek külön forgalmi engedélyt kell majd kiállítania. A K—700- as típusú hatalmas traktor tel­jesítménye eléri a 200 lóerőt, mé­reteire jellemző, hogy 12 tonnás súlya kétszer nagyobb a közepes teljesítményű D—4—K erőgépe­kénél. A K—700-as 7,2 méter hosszú és vezetőfülkéjének tete­je 3,2 méter magasban van. A nyolchengeres gépmoinstrumot a kedvezőtlen tálajú gazdaságok használják majd, főképpen a talajművelési munkáknál. Ugyancsak szovjet gyártmányú DT—75-ös lánctalpas erőgépek­ből 900-at rendeltek, az első szá­zas tételt már át is vették az AGROKER-telepek. A magyar me­zőgazdaság idei újdonsága lesz a Zetor 5611-es erőgép, amelyből ezer várja majd a vásárlókat. A traktor mintadarabját rövidesen levizsgáztatják az illetékes köz­lekedésrendészeti és közlekedési szervek, intézmények, ezután ér­keznek hazánkba az első ilyen gépek, amelyeket márciusban már a földeken látni majd. Lapunk tartalmából: Feri bácsi adóssága (3. oldal) Miről tárgyaltak a községi tanácsok végrehajtó bizottságai? (3. oldal) „Na mi van, öcsi?!” <3. oldal) Eredményes NEB vizsgálatok (4. oldal) Olvasóra várva (5. oldal) Új képzési rendszer a műszaki és gyakorlati oktatók részére A műszaki elméleti és gyakor-1 amelyet csütörtökön a minisztéri- lati oktatók új rendszerű képzésé-, umban értekezleten vitattak meg re a Művelődésügyi Minisztéri­umban tervezetet dolgoztak Alapszervezeti párttitkárok tanácskozása Békéscsabán Tegnap, csütörtökön délelőtt tanácskoztak a békéscsabai alap. szervezeti párttitkárok. Baukó Mihály, a városi párt- bizottság titkára tájékoztatta a részvevőket az 1969-es gazdasági év tapasztalatairól és az idei fel. adatokról. Ezután Fekete János- né osztályvezető az időszerű agi- tációs és propagandamunkáról, valamint a sajtóterjesztés, neve­zetesen a Békés megyei Népúj­ság előfizetésgyűjtésével kapcso­latos szervezésről és tennivalók­ról tájékoztatta a megjelente­ket. Végül Sasala János, a vá­rosi pártbizottság munkatársa az 1969—70. évi pártoktatás előké­szítését és az azóta szerzett ta­pasztalatokat ismertette, majd Várai Mihály osztályvezető zár­szavával fejeződött be a titkári értekezlet a képzősben érdekelt felsőoktatá- ki, :,si intézmények vezetői, valamint egyetemi, főiskolai oktatók. A ta­nácskozáson — amelyen ott vol­tak Lugossy Jenő és dr. Polinszky Károly miniszterhelyettesek is — dr Dobos Alajos, a minisztérium műszaki egyetemi osztályának vezetője ismertette az új képzési rendszer tervét. Az 1970—71-es tanév kezdetéig a Budapesti Műszaki Egyetem pedagógiai tanszékét műszaki pe­dagógiai intézetté szervezik át. Ennek feladata lesz a későbbiek­ben a mérnöktanárok képzése, továbbá a műszaki pedagógiakép­zés országos szakmai Irányítása, ellenőrzése és segítése, a tananyag kialakítása, az egységes jegyze­tek és tankönyvek elkészítése es az intézmények pedagógiai tan­székein végzett kutatómunkák összefogása. (MTI) Ütnak indulnak a repülőgépes növényvédő állomás gépei A tavalyi gyakorlathoz híven az idén is, már télen kivonul munkára a repülőgépes növényvédő állomás. A brigádok ezekben a napokban elfoglalják a számukra kijelölt gazdaságok repülő­tereit és elkezdik a munkát. Elsiként az intenzív búzafajták fejt ágyazását végzik el ország­szerte. Képünkön: Indulás előtt a mezőgazdasági légiflotta a budaörsi repülőtéren. (MTI fotó — Bajkor József felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents