Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

A labdarúgósport helyzetéről, időszerű kérdéseiről, legsürgősebb feladatairól így értékelte az MTS OT a legnépszerűbb sportág helyzetét 3. A magyar lab­darúgásban a po­zitív tényezők mellett már hosz- szabb idő óta je­lentős problémák jelentkeztek. Ezek megoldására az MTS Országos Elnöksége 1962- ben határozatot hozott. A határozat fő rendelkezései a kö­vetkezők voltak: A vezetés szín­vonalának emelése. A sportág tö­megbázisának kiszélesítése. A baj­nokság átszervezése. A nemzet­közi kapcsolatok területe. Az ed­zői, játékvezetői munka színvona­lának emelése, anyagi ellátottsá­ga. A sportolókkal szemben tá­masztandó erkölcsi követelmények emelése. A problémák 1962 óta — bár né­hány kérdésiben megállapítható az előrehaladás— nem szűntek meg, sőt bizonyos tekintetben fokozód­tak. Az MLSZ elnöksége a reá há­ruló feladatokat csak részben tudta megvalósítani. Ennék okai a következők voltak: az 1962. évi határozatokban megjelölt felada­tók egy része nem volt kellően megalapozott, átgondolt, így azok végrehajtását sem lehetett bizto­sítani. Az országos sportági szákszövet­ségek. így az MLSZ működésére vonatkozó országos vezető testü­leti határozat nem vált eléggé is­mertté. Ennélfogva nem tisztá­zódtak a feladatok az MLSZ, az MTS területi tanácsai és a sport­egyesületek kapcsolatában. Az MLSZ elnöksége nem kapott kellő irányítást, különösen a ha­tározatok végrehajtásához. Az MTS területi tanácsai nem fordítottak kellő figyelmet a hatá­rozatból adódó feladatok végre­hajtására. Az irányításuk alatt működő labdarúgó-szövetségek csak részben tudtak eleget tenni annak a követelménynek, hogy területükön a sportág szakmai irányító szervei legyenek. Ez ab­ból is adódik, hogy maguk sem kaptak megfelelő szakmai irá­nyítást. Vezető szervüktől, illető­leg az MLSZ-től. Nem kielégítő a sportkörök oktató-, nevélőmunká- jának segítése sem. A sportegyesületek növekvő önállóságával felmerülő ha­tásköri problémák következtében sok nehézségbe ütközik az egy­séges szakmai koncepciók érvé­nyesítése. a siportegyesüiet és a válogatott keretek munkájának összehangolása. A sportegyesüle­tek, illetve a labdarúgó szakosz­tályok vezetése egyes helyeken megfelelő felkészültség hiányában elmaradt az igényektől. Az MLSZ elnöksége az MTS II. kongresszusát követő új helyzet­ben nem tudott megfelelően vál­toztatni munkastílusán. Bár az utóbbi időben történtek pozitív próbálkozások, hatáskörével csak részben tudott élni. A követel­mény egy részének hatására sok­szor és indóko1 atlanul rutin-fel­adatokra helyezte a fősűlvf, fon­tos szakmai kérdések helvett. Az elnökség munkájában a bajnokságok, az MNK kiírása, le­bonyolítása, a válogatott mérkő­zések előkészítése jelentette a legfontosabb tennivalókat. Ezen túl az elnökség csak kismérték­ben foglalkozott a sportág elvi, sportpolitikai, sportszakmai kér­déseinek megvitatásával. Nem ka­pott helvet az elnökség munkáié­ban a tényleges helyzet elemzése és ennek alapián átgondolt javas­latok megtétele. Az M'LSZ elnök­ségének munkájában gyakran bi­zonytalanság is tapasztalható. Eh­hez hozzáiárult az is, hogy az MTS Országos Tanácsa apparátu­sa és az MT.SZ közötti munka­kapcsolat több hatásköri kérdés­ben nem rendezett. Általában megállapítható, hogy sportjára kiterjedő egységes szak­mai irányítás, nem alaKult ki egészséges kapcsolat a különböző sportszervek között, az MLSZ felé ezzel kapcsolatban gyakran nyil­vánulnak meg kritikai észrevéte­lek. Az edzésmunka színvonala és intenzitása a legtöbb élvonalbeli sportegyesületben elmarad a nem­zetközi követleményektől. Az el­maradás ókai: Bár a magyar labdarúgó szak­emberek jelentős részének felké­szültsége, tudása megfelelő, a sportegyesületi szakosztályokban uralkodó helyzet miatt (játékosok ellenállása, a szakosztályok mun­káját kívülről befolyásoló tényező hatása stb.) csak kevés sportegye­sületben alkalmazzák a labdarú­gás ismert, korszerű és eredmé­nyes felkészülési módszereit. Még a legjobb szakembereknél is elő­fordulnak szakmai, módszertani bizonytalanságok. Különféle tényezők hatására olyan korszerű felkészülési rend, amely éves viszonylatban és több éves ciklusban rögzítené az egyes bajnoki osztályokban a felkészü­lés menetét, nem tudott kialakul­ni. Az azonos bajnoki osztályban játszó sportegyesüleitek nemcsak az alkalmazott módszerek tekin­tetében, hanem a felkészülés rend­szerében (edzés és bajnokság vi­szonya) is más-más elképzelés alapján, egvmástól eltérő ritmus­ban. általában csak a soron követ­kező gseménvekhez igazodva vég­zik felkészítésüket. A labdarúgók felkészítését gyakran károsan befolyásoló té­nyezők hatására felkészítés közép­pontjába többször nem a csapa­tok, játékosok felkészítésének komplex kérdése, hanem egy-egy részkérdés került. Az utóbbi években a csa­patok zöme elhanyagolja a bajnokságra való alapos felkészü­lést, sok helyen lebecsülik a sok­oldalú— a technikai, taktikai és erőnléti munka egységén alapuló — edzések szükségét, különösen elhanyagolják a fizikai képessé­gek rendszeres fejlesztését. A válogatott keret és a sport- egyesületi érdekeli összehangolá­sa nehézségekbe ütközik. A sport­egyesületek sok esetben kisebb je­lentőségű nemzetközi mérkőzései­ket is előtérbe helyezik a vá­logatott-találkozókkal szemben. Ugyanakkor az MLSZ sem koor­dinálja mindig és megfelelően a válogatott csapat programját és felkészülését a sporté gyesül etek­kel. A válogatott keretnek a világ­versenyekre történő felkészü’ése nem. zavarmentes. A különböző sportegyesületekből a játékosok más-más felkészültségi állapotban kerülnek a válogatott kerethez. Ez a tény megnehezíti a válogatott csapat kialakítását, mivel a válo­gatott-találkozókat szükségszerű­en megelőző felkészülések során — a csapat összeszoktatásának rová­sára — a .játékosok hiányos és eltérő szintű erőnléti és taktikai fogyatékosságának kiküszöbölé­sével is foglalkozni kell. (Folytatjuk) Macska-egér harc a Megyeri úton CZ Jena — Ú. Dózsa 3:0 (2:0) Aki tegnap délután látta a CZ | Jena—Ü. Dózsa EVK visszavágót, | megdöbbenve konstatálta: annak az NDK-beli labdarúgásnak a képviselő­je ütötte ki — saját otthonában — a magyar bajnokot, amelynek kitűnő nemzeti tizenegyét a magyar válo­gatott két alkalommal is megállított a VB-döntő felé vivő úton! Igaz, most sem mi, sem német barátaink nem lesznek ott Mexicóban, de ép­pen az a tény, hogy mindkét nem­zet labdarúgása nemzetközi téren közel azonos helyen áll, teszi fájóvá a vereséget! Erre bizony nem számítottunk, a jénai 0:1 és főleg a kedd este, a tv-ben rendezett labdarúgó-vitában elhangzott optimista kijelentések után. Még akkor sem, ha a Dózsa most alapozó munkát végez és az NDK-ban őszi-tavaszi bajnokság fo­lyik! Mert nem szabad elfeledni: a németek a múlt héten edzeni sem tudtak a szabadban, i Akkor hát hogyan tudtak olyan korszerű, technikás, a havas pályá­hoz remekül alkalmazkodó, szelle­mes, de emellett erőteljes futballt játszani? Sajnos, macska—egér -harc folyt a Dózsa-pályán, s áz egér szerepe — a magyar bajnoknak jutott! A Jena még akkor is továbbjutott volna, ha Bene a 3. percben nem hagy ki egy tiszta ziccert! Vitár Róbert szavait idézve — most már kiestek csapataink a je­lentős kupákból, lehet a tengeren­túli portyákat szervezni.... Ha ebben a megjegyzésben Rajkint idézve „válámi ván” —, akkor nagy baj van! Ha pedig nincs — az lega­lább olyan nagy baj a magyar lab­darúgásra nézve! Mert akkor a 0:1 és a 0:3 azt bizonyítja hogy az ál­talunk többször legyőzött NDK-lab- darúgók is elhagytak bennünket! CV Készülődnek A Békés megyei Labdarúgó Szakszövetség Játékvezető Bizott­sága február 2-, 9-, 16- és 23-án a megyei TS Kórház utcai szék­házában rendezi meg szokásos téli továbbképző előadássorozatát. Az oktatási bizottság Boldizsár, Győ­ri, Barcs, Hodroga, Barányi sport­társakat kérte fel az előadások megtartására. A LABDARÚGÓ JB február 21-án, szombaton 16.00 órai kezdettel a békéscsabai Kos­suth Étterem nagytermében tart­ja meg évzáró és szezonzáró ér­tekezletét, követ. amelyet társasvacsora Mérlegen a megyei I. o. labdarúgó-bajnokság: 2. Dózsa SE 32 21 6 5 71:28 48 Tavaszi értékelésünk alkalma- I val a Dózsa SE-ről, mint a baj­noki cím titkos esélyeséről írtunk. A csapat az idényben mindössze öt vereséget szenvedett és az „utolsó percig” versenyben volt a bajnoki címért. Az utolsó for­dulóban ugyanis a gyomaiak ott­hon a Szeghalommal, a Dózsa SE ugyancsak otthonában az endrő- diekkel játszott és egypontos hát­rányát a gyomaiak döntetlenje vagy veresége esetén behozhatta volna, hiszen gólaránya lényege­sen jobb volt nagy riválisánál. A GYTK 3 :l-re, a Dózsa SE 2:0-ra győzött, így megmaradt az egy­pontos előny és bajnok a Gyomai TK lett. A Dózsa SE a Bcs. Építőkkel együtt a legtöbb gólt lőtte, szám szerint 71-et és a legkevesebbet kapta az egész mezőnyben. Végül is 21 győzelemmel, 6 döntetlennel és a már említett 5 vereséggel 48 pontot gyűjtve második lett. Ez dicséretes teljesítmény, hiszen a szakvezetés az idény elején az el­ső öt hely valamelyikének meg­szerzését tűzte ki célúi. A Gyomai TK-val szembeni le­maradásban nagyban közreját_ szott, hogy idény közben kivált az együttesből Uhrin, Balogh, Csordás és Hunyadi, egy-két dön­tő fontosságú mérkőzésen pedig a kulcsjátékosok közül néhányan lélektelenül mozogtak. A Dózsa SE-ről szóló értékelés­ben a 2. helyen kívül még egy nagyszerű fegyvertényről számol­hatunk be. A csapat évek óta ki­tűnően szerepel a Magyar Nép­köztársasági Kupában. Tavaly például csak az NB I/B-s Kecske­méti Dózsával szemben „vérzett el”. Egy évvel korábban pedig a A KÉZILABDA JB is megrendezi soron levő tovább­képzését január 24-én, szombaton délután 15.30 órai kezdettel a csabai TS-székházban. Előadó: Má tha László, az MKSZ JB el­nöke, nemzetközi játékvezető. A Dózsa SE évek óta nagyszer űen szerepel a labdarúgó MNK- ban. Az egyik cél 1970-ben, ho gy ezt a szép hagyományt to­vábbra is megőrizzék! Képünk egy korábbi, 1968. évi MNK­mérkőzésen készült. Sárközi az az egyik Dózsa védővel. nem volt megfelelő a játékosok erőnléti állapota. A szimpatikus dózsásokat va­sárnaponként 500-an biztatják. Propszt Elemér edzőn kívül nagy segítséget nyújt a szakosztály munkájához Verba István sport­köri elnökhelyettes, Lovas Kál­mán szakosztályvezető, Janecska József és Izsóid Miklós. A bajnoki idény során a leg­legjobb 16 közé jutott, ahol az MTK ütötte el a továbbjutástól! ! Jobb egyéni teljesítményt Hor- Némileg sikeres (de fárasztó) ku- váth, Szabó; Végh. Garamvölgyi, pa-szerepléssel is magyarázható, Bődi, Csordás és Hecskó nyújtot- nines az egész ország labdarúgó-1 hogy ősszel néhány alkalommal | ta. A góllövőlista- így fest: Balogh MTK csatára (jobbról) harcol (Fotó: Gyevi N. József) 17, Bódi 14, Hecskó 13, Csordás 9, Hemző 5 gól. Az idei évadra kicserélődött a játékosállomány. A csapathoz ke­rült Lung, Bunda (Battonya), Oláh (Pénzügyőr), Jutassy (Haj­dúszoboszló) és Hallai (Bcs. Előre II). A felsoroltak komoly erősí­tésnek számítanak. Kérdés, ho- I gyan sikerül a csapatot összeko- 1 vácsolni? Ehhez bizonyára nagy segítséget nyújt az egyidényes bajnokság. A szurkolókkal együtt reméljük, hogy a lila-fehér gár­da 1970-ben is olyan szépen sze- 1 repel, mint tavaly. Február 8-án rajtol az orosházi teremkézilabda Béke Kupa Az orosházi járási, városi TS ás a kézi­labda szakszö­vetség az idén is megrendezi hagyományos Béke Kupa mérkőzés. sorozatát. A Táncsics Gim­názium torna­termében sor­ra kerülő torna időpontját nagyon helyesen úgy választották meg, hogy egyenes folytatása legyen a XIII. Népújság Kupának. Így a csapatok egészen a jó idő beáll­táig, március végéig játéklehető­séghez juthatnak, A rendezők számítanak szegedi, vásárhelyi, szentesi, szarvasi és békéscsabai csapatok részvételére — a környező községek együttesei mellett. A nevezési határidő ma dél­után jár le. MÁRCIUS 1-ÉN: Bcs. Előre—SZMTE MÁRCIUS 15-ÉN: Szarwas- Sz. MÁV—Gyula Az MLSZ-ben elkészült a labdaru­gó NB I/B és NB n tavaszi sorsolá­sa. Eszerint az I. fordulóban, már- cius 1-én a Bcs. Előre—Szolnoki MTE, március 15-én pedig a Szarvas SC—Középítők. Szolnoki MAV—Gyu­lai MEDOSZ mérkőzésekre kérdi sor, az első forduló keretében. Az NB l'B és az NB II tavaszi sor­solását lapunk szombati, január 24-1 számában közöljük. \

Next

/
Thumbnails
Contents