Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

1970. január 20. 10 Kedd A telefontól a telefaxig A kép tatja az eseménytől az olvasóhoz kísérje; így éjjel is működik. A faximile típusú képrögzítőt olyan képek vételére tervezték, amelyek telefonvonalon (meg­felelő átalakítás esetén rádión) vett jeleket használhat fel. A gépben egy nagy tisztaságú acélíróél és forgócsavar között egy élektro-érzékeny papír ha­lad, állandó sebességgel. A csa­varvonal érintkező pontján áram folyik a papíron keresz­tül, s így kémiai reakció jön létre, ami a papírt elszínezi. Ennek az elszíneződésnek a mértéke az áram nagyságától függ; az áram nagyságát pedig a vonalon vett jel vezérli. Te­hát a csavarvonal forgása és a papír mozgása együttesen hoz­zák létre a metszéspontok eredményeként a papíron a vízszites sorokat Vagyis ahol az áram keresztülfolyik, egy jel jön létre és így épül fel a kép. A gép egyébként színes fotók továbbítására is alkalmas, ter­mészetesen színelemekre bont­va. A képeket most már a me­gyei lapok szerkesztőségeibe kell eljuttatni. Ez pedig úgy történik, hogy a Központi Saj­tószolgálat és valamennyi kép- táviróval rendelkező megyei lap szerkesztősége egyidőben postai telefonvonalon — erősí­tő közbeiktatásával — kapcso­latot létesít. A központban a matt papírszalagon érkezett ké­peket reprodukálják és a rep­rodukált fényes képet egy Ne- va-rendszerű szovjet adóberen­dezés hengerére erősítik. A képet megvilágítják s a külön­böző tónusértékekről visszave­rődő fényt egy fotócellára irá­nyítják, a fotocellára eső vál­tozó fényerő azután váltakozó erősségű elektromos jeleiket kelt. Az így nyert jeleket pe­dig telefonvonalon továbbítják. A megyei lapok szerkesztő­ségeibe — tehát a vevőolda­lon — minden esete fél hétkor megélénkül az élet. A vevő­állomás kezelője bejelentkezik a diszpécsernél s a tónusegyez­tetés után felhangzik a köz­pontban a diszpécser hangja; Halló, szerkesztőségek! Indul az adás! A megyei szerkesztőségek­ben, szintén a posta közbeik­tatásával, a jeleket felerősítik, ezekkel egy lámpa fényét tehát vezérlik. A képről visszaverő­dő váltakozó erősségű fényerő szintén elektromos jelekké ala­kítható, az elektromos je­lek pedig visszaalakíthatok képpé. Az adásidő előtt és után az adó-, illetve a vevő- készüléken levő telefonon ke­resztül a két állomás kapcso­latban van egymással; A szerkesztőségekre ezután az a feladat hárul, hogy a ne­gatívot kiszereljék, és 2—3 per­ces hívás után előtűnik a pozi­tív kép, amit csak meg kell szárítani. Az ügyeletes szer­kesztő ilyenkor megállapítja a képméretet s máris továbbít­hatja a nyomdának, hogy elké­szíthessék a klisét Napjainkra jellemző, hogy a távolságok összezsugorodnak: a szuperszonikus repülőgépek néhány óra alatt kontinenseket kötnek össze, s postazsákjaik fotókat és filmtekercseket rej­tenek, vagy a műholdak több tízezer kilométeres távolságra is jó minőségű televíziós képe­ket továbbítanak. A technikának, a szerkesztő­ségi munkában is mind na­gyobb szerepe lesz. A század eleji szerkesztőségben elegendő feltétel volt a gyorsírni tudó újságíró és a telefon. Ma már a képtávírózás is a sajtó ter­mészetes tartozéka, hogy segít­ségével az ország és a világ eseményeiről ne csak hiteles beszámolót, hanem vizuális in­formációt is nyújtson az olva­sónak; (boros) A képrögzítőbe épített tele­fonon a londoni diszpécser je­lentkezik; „Adom a vonalat Moszkvának!” — mondja, és • máris konferálja a kép tartal­mát A tekercs útjára indul s a vonalkákból körülbelül 13 perc alatt kialakiul a kép. Bizonyára feltűnt az olva­sóknak, hogy lapunkban meg­növekedett a világ legfrissebb eseményeiről készült fotók száma. Mindazok a képek — mint a mai számunk 2-ik ol­dalán közöltek is — a Telefoto előtti órákban érkeznek, gyors­postával jutnak a szerkesztő­ségekbe, a késő délután érke­zők pedig — legyenek azok hazaiak vagy külföldiek — kép­távírón. A képtávíró a szer­kesztőségek technikai korsze­rűsítésének egyik rendkívül fontos eleme, hiszen ezáltal lapunk is bekapcsolódhatott a világ nagy képügynökségeinek vérkeringésébe. A tv és a rádió gyors ütemű fejlődése a lapkészítésben is változást eredményezett. A leg­„Hallö, szerkesztőségek! Indul az adás!” — hangzik fel a ké­szülékben a pesti diszpécser hangja —, s az adóhenger útjára indul. —AP—MTI—KS jelzéssel Je­lennek meg a lapban, az emlí­tett módon — a tengeren túl­ról tenger alatti kábelben, az európai kontinens különböző pontjairól pedig vonalon — ér­keznek. Fél évvel ezelőtt a Központi Sajtószolgálat a megyei napi­lapok megbízásából bérbe vertté az Associated Press képügynök­ség faximile típusú képrögzítő­jét, a telefaxot Ezen a készü­léken a London — Párizs — Frankfurt—Zürich—Bécs vona­lon keresztül jutnak a képek — naponta mintegy hatvan — Budapestre, az MTI-n keresz­tül a Központi Sajtószolgálat­hoz. A Központi Sajtószolgálat ezekből, továbbá a Foto Inter- naional és az UPI képügynök­ségek kollekciójából válogatja össze a megyei lapok számára a külföldi fotók választékát. A képek egy része, különösen azok, amelyek éjszaka vagy a dél­frisebb híranyagtovábbításban a napi sajtó nyilván nem ver­senyezhet a televízióval és a rádióval. A rádiózás és televí­ziózás általános elterjedése mégsem csökkentette az újság­olvasók számát, sőt — mint megyénkben is — növelte. Eb­ben az összefüggésben tehát jogos igény a sajtóval szem­ben, hogy az események hátte­rét, összefüggéseit mélyreható­an magyarázza, s a megnöve­kedett vizuális igényt is jól vá­logatott, érdekes eseményfotók­kal elégítse ki. A Központi Sajtószolgálat képrögzítőjén a világ legkü­lönbözőbb részein történt ese­ményekről az eseménytől szá­mított egy, másfél órán belül, sajtóban történő közlés céljára alkalmas képeket kapunk. Hogyan történik ez? — kér­dezheti az olvasó. A képrög­zítő automatikus készülék, s nem igényli, hogy a kezelősze­mélyzet állandóan figyelemmel „Vételre kész”! — hangzik a Népújság vevőállomása kezelő­jének, Veres Erzsébetnek a válasza. Megalakult a csabai balettkedvelők klubja Vasárnap délelőtt, a Békéscsa­bai Ifjúsági Házban megalakult a balettkedvelők klubja. A klub első foglalkozásán a szombati ba­lettest három szereplője: Kwn Zsuzsa és férje, Sipeki Levente, valamint Kaszúf Ildikó folytatott beszélgetést a klub tagjaival. A klub a csabai balettiskolá­sokból, a gyerekek szüleiből és a város balettkedvelőiből alakult meg. A kérdésekre adott vála­szokban a művészek ismertették életpályájukat, ami a hazai ba­lettművészet történetének rövid áttekintésével kapcsolódott ösz­sze. Beszámoltak legfrissebb pá­rizsi és szovjetunióbeli élménye­ikről is. Szemenkár Mátyás, a Megyei Művelődési Ház igazgatóhelyette­se befejezésül elmondotta, hogy a klub következő programja bu­dapesti kirándulás lesz: megte­kintik az Operaház Spartacus- előadását A klub iagjai megválasztották a vezetőséget. A klubvezető: Ka- hódi Sándomé, a Megyei Műve­lődési Ház balett szakkörének ve­zetője lett Kun Zsuzsa. Sipeki Levente megköszönik a kedves fogadtatást, * az értő, okos kérdéseket. Szemenkár Mátyás a modern és a klasszikus balett közti kü­lönbségről beszélget Kaszás Ildikóval. Mellettük Kabódi Sán­domé. (Fotó: Veress) Gazdaságosabban üzemeltesse Mekator-kályháját: helyezze 'c égőterébe áz általunk forgalomba hozott tüzkosarat Csökkenti a belső kormozódást, egyenletesebbé teszi az égést. Ára: 75,— forint. Kapható: a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat szakiizleteiben: 1. sz. bolt VI.. Lenin krt. 86. Telefon 212—393 24. sz. bolt VIII., Rákóczi út 59. 135—853 42. sz. bolt VIII., József krt. 59—61. 136—730 90. sz. bolt VIII., Rákóczi út 19. 344—559 Utánvéttel vidékre is szállítjuk

Next

/
Thumbnails
Contents