Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám
19*0. január 17. 3 Szambát A pesti zsibpiacon End&nmwtkások Pasidéként •— Vigye már arréb azt a kosa» batyut, néném, nem látja, hogy útban van? — Mit van úgy oda? A szegény öregasszonyt könnyű piszkálni! — Zötyögünk a villamoson. A megállóban olyan felhő száll a kocsiba, mint aratáskor a cséplőgépből kicsapó pely. vapor. Használtcikk-piac. Kiürül a villamos. Ügy megyünk a bejárat felé, mint a hangyák. Mindenki cipel valamit. Bugyrok, szatyrok, kosarak. Sodródom a tömeggel. — Fiatal úr, mi van eladó? Megveszem az orkánt! — tartóztat föl egy testes nőszemély, blokkfüzettel a kezében. Az orkánt nem adom, bár képes volna lehúzni rólam. Elkerülöm a stan dósokat Az út két oldalán felállított asztalok, ládák közt emberfolyam. — Egy tízesért ez sok magának? Ne vicceljen. Ez zakó! Bejárni még jó lesz! Nézem a borotválatlan férfi kezében levő kabátot. Piszok, lyuk a zakó anyagán, mint a rozsdafoltok. Műanyag iratmappa a földre terített rongyok tetején. — Ne szóljon egy szót sem, harminc forint. Az üzletben 121,20 — fordul oda két falat sült kolbász közt egy középkorú asszony. — Hiszen ilyet nem is lehet kapni üzletben! Vállalati reklám — felelem az ajánlatra. — Egy tízest adok érte. — Nem megy — böffenti, és betöm egy nagy falatot az amúgy is dudorodó szájába. Továbbmegyek. A piac zsong körülöttem, mint odúban a darazsak. A lángossütő-bódénál hosszú sor. Nincs kedvem beáll. ni a.sorba, pedig én is ennék egy lángost. Mellettem kis lábosban csirkepörköltet eszik egy fejkendős néni ke. Ezt is árulnak a kifőzdében. — Ide, ide! Darabja öt forint, négy darab húsz forint. Lehet válogatni, kinek mi tetszik! Könyvek. Olvasom a címeket: A Marxista Filozófia Alapjai. Cserkészvezetők Kézikönyve. Házi betegápolás — és ki tudná felsorolni még mi minden. Narancsszín az orrom előtt. — Szép, nem? — kérdezi egy kopaszodó férfi. Műanyag levéltárcát tart elém. Már úgy beszél, mintha megvettem volna. Bizalmasan hunyorít. — Csak harminc. — Sajnos, nem kell — szabadkozom. Még kísér egy darabig dicsérve áruját. Végre másnak kínálja. Csúnya szavakat hallok a hátam mögött. Arra fordulok. Két vevő összeveszett egy selyem ki- monón. Nézem a vevőket, Vajon kinek akarták megvenni az igazán szép darabot? Végül egyik sem veszi meg. Az eladó pedig szitkozódik. — Visszasodródom az iratmappát áruló asszonyhoz. Megismer. — Ne menjen már tovább! Mit ér magának? — Tizenkettőt — felelem. Nem akarom mondani, hogy nem kell, ha egyszer már vevőnek Ajánlkoztam. — Adja ide. Első pénz és maga is üzletet csinált. Hónom alatt a szerzeményemmel igyekszem a kijárathoz. Velem szemben még mindig ömlik befelé a tömeg. Jelinek Lajos Január végéig tart a dohányátvétel Az idén bevezetik a Burley-fajta dohány termesztését is A Nyíregyháza Dohányfer- | is magasabb. A mai igényeknek mentáló Gyár békéscsabai üze- jobban megfelelő cigaretta kémében előreláthatólag január! szül majd belőle, ezért a do- végéig tart a dohányátvétel. Ed- hányipar a következő években dig 27 vagon érkezett be és még tovább növeli ennek a fajtának 10 vagon várható, ami a terve- i «termőterületét Békés megyé- zettnél több. A hóldankénti át-' Valamikor 180—200 ember járt téli munkára a pósteleki erdészetbe. Jöttek Gerléről, Békésről, Dobozról. Feles tüsköt, gallyfát és készpénzt kaptak, örült az, aki télen az erdőn munkához juthatott. Ma ugyanezt a feladatot 16 dolgozó két brigádba tömörülve látja el. Fűrészgépekkel dolgoznak. Két- percenként döntik a 30—40 centiméter átmérőjű cserfákat. De csínján kell bánni az emberi erővel. így egy-egy gépi fűrészelő műszakonként nem fűrészelhet többet három óra hosszánál. A vibrációs ártalom ellen védekeznek. A nyárfatörzsekből ládadeszka. a cserfatörzsekből pedig bányafa lesz. Most erdőt irtanak s tavaszra olyan üres lesz a mai sűrű csererdő helye, mint a szántóföld. Ekkor jön majd a tuskókiemelő eke és emberi kéz érintése nélkül fordítja ki a földben szerteágazó gyökereket. Milyen jó lenne, ha ebben az időszakban sokan jönnének tüsköt, gyökeret szedni — mondja Sajti Gábor erdész s mindjárt hozzáteszi :— De kinek kell ma a tuskó? Futaki István dobozi erdőmunkás birkózik a hatvanéves cserfával. Déli pihenő, ropogó tűz mellett. Kép, szöveg: Márton lagtermés emelkedett, a minőség azonban rosszabb. Ennek oka egyrészt a peronoszpóra és a vírusfertőzés, másrészt az is, hogy a pajták szűkek és a nagy esőzés is hátráltatta a szárítást. Jó eredményt ért el a termesztésben az újkígyósi Aranykalász Tsz, amely — 74 holdról — 828 mázsát szállított be. Holdanként 24—25 ezer forint bruttó bevételre tett szert. A gá- dorosi Dózsa és a Petőfi Tsz a várható 11—1Í2 mázsás átlag- eredménye alapján a 28—30 ezer forint árbevételt is eléri. A két tsz-nek megfelelő a dohánypajtája, így a dohány szárítása is jobb volt. Erre az évre a szerződéskötés a napokban befejeződik. A dohánytermő terület 340 hold lesz, ami 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A szabolcsi mellett azonban bevezetik a Burley- fajta dohány termesztését is, amely több termést ad és az ára Biciklitől vaj ok — És tudja uram, ml a legújabb divat? Az, hogyha egy fiatalabb ember a város másik végére készül, egyszerűen leakaszt egy kerékpárt a megőrzőből, elmegy ahová készült, s aztán egyszerűen ledobja a biciklit egy távolabbi helyen. Haza készül? Űjabb idegen biciklire ül, s a város végén majd megtalálja valaki. Ha becsületes — beadja a rendőrségre. Ezek a „becsületes” vagányok! De hajaj, még miket tudnék mesélni... Hetvennyolc évével, 260 forint tsz-tagsági nyugdíjjal úgy látszik, egyhangú és unalmas munkáját fizeíés-kiegé- szítésért végzi. De mennyi szemfülesség, éberség kell ahhoz, hogy az őrzésért járó díjat, az 50 fillérjét megkapja! — Mert, kérem, tisztelettel, bemegy a tag a vendéglőbe. Elkölt 50, 60, 100 forintot is, és amikor kijön, végigtapogatja mind s 16 zsebét. — Nincs csak 20 fillérem, bácsikám — nyújtja felém a pénzt. — Szókimondó ember vagyok, kérem! — Előveszek még 30 fillért és odaadom. Legyen a magáé! És azt hiszi, nem fogadta el?Sokan jönnek reggel, isznak valamit, kerékpárra ülnek, nem fizetnek. „Majd este!” — mondják. — Este újra visszajönnek. „Már reggel itt voltam!" ugranak a biciklire ismét fizetés nélkül. No. komoly lopás nálam még nem fordult elő. Egyszer rossz idő volt, innen az ablakból figyeltem. Jött három srác a bérházból, kezdték leszerelni a di- namólámpákat, csengőket. Mikor már jól tele volt a zsebük, nyakon- csíptem, 'etereltem őket. — Le a nagykabátot — mondtam —, ha vissza akarjátok kapni, küldjétek apátokat! — Estefelé jöttek az apák. szereltették vissza a kicsavart körtéket a síró srácokkal. — Azt meg szabadnapomon láttam, hogy a horgászó gyerekek biciklivázat fogtak ki p Körösből. Egy rendőr sietett segítségükre, s az eredmény még kilenc leszerelt váz volt. Azok a fiúk boldogok voltak, hogy segíthettek a rendőrségnek! — Az már régebben volt, mikor a nagy Állami Áruház előtt dolgoztam. Egy asszonyka csak úgy egy fának támasztotta a kerékpárját, csomagját is rajta felejtette. A bolt ajtajában aztán hirtelen eszébe jutott valami, visszafordult. Hát már tolta a biciklijét egy fiatalember! Igen ám, de én a nyomában voltam, s egy-kettőre lefüleltük, irány a rendőrség! — Hát lehetne erről még beszélni napestig — mondja az öreg —, amikor kilép egy fiú a vendéglőből és se . szó, se beszéd felpattan a biciklijére. — Nyert 50 fillért — mondja, nagy lelki nyugalommal a bácsi, aztán tovább topog a hideg. szeles januári dél- előttön. H. l.-né A békési múzeum idei terve Békésen, a múzeum hét termében 1971-ig ideiglenes kiállítások lesznek. A Múzeumi Fő- igazgatóság a jövő évben rendezi be az állandó jellegű kiállítást, amely 5—6 évre szól. Az idei tervekből érdekes program bontakozik ki. Békéscsaba után Békésen is megrendezik a Békés megye 1944-től 1969-ig című, megyei festőket bemutató kiállítást. A helyi ipari szakiskola tanulóinak vizsgamunkáiból, modellieiből a pályaválasztást segítő tárlatot rendeznek. A Békésről eltávozott művészek bemutatása sorozatban többek közt Eigelné Tassy Klára gobelinművész kiállítására kei ül sor.