Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
KW. Január Iá, 5 Péntek Tanácskozott a Békési Népművelési Tanács Békésen, a járási tanács vb mellett működő népművelési tanács a közelmúltban ülésezett. A második napirendi pont az 1969-es Körös menti Kulturális Hetek értékelő elemzése volt. A kulturális hetek megrendezését feltétlenül indokolttá tette az a tény — hangoztatta a beszámoló —, hogy a járás 1969-ben ünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját. E méltó megünneplés programjába igyekeztek szervesen beépíteni ezt a rendezvény- sorozatot, melynek legszínvonalasabb jai a következők voltak: ipari és mezőgazdasági kiállítás és vásár Mezöberényben. az Országos Divattervező Vállalat bemutatója, Surányi Ibolya előadói estje, orgonahangverseny, Janáky Viktor kerámikus kiállítása, dr. Kulin György csillagász előadása. Poszter György esztétikai előadása, a tarhasi zeneiskola veit tanárainak és diákjainak a találkozója, a debreceni Kodály Kórus és a budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye. A hozzászólók a rendezvénysorozat színvonalát érintő elemzéssel egyetértettek. Hiányosnak minősítették azonban az előkészítő, szervező munkát. A Tisza II védnöksége A KISZ Békés megyei Bizottsága mellett működő védnökségi operatív bizottság január 20-án délelőtt 9 órától tanácskozást rendez Szarvason a Tisza II Vízlépcső építéséből adódó Békés megyei feladatok 1970-ben címmel. Vitaindító előadást mond Szakái György, a MÉM TMI főmérnöke. Levetítik a vízlépcsőről készült filmet, majd Csáki Csaba, a KISZ KB munkatársa mond előadást a KISZ VII. kongresszusa által vállalt védnökség jelentőségéről. Lesz-e „Kiváló kőm/viár” és „Kiváló művelődési of ikon” megyénkben? Eredményhirdetés 1971. április 4-én — Magas pénzjutalmak — A megtisztelő cím két évig érvényes A közelmúltban rövid hírben számoltunk be arról, hogy fel- szabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ pályázatot hirdetett a „Kiváló könyvtár” és a „Kiváló művelődési otthon” cím elnyerésére. A pályázaton a tanácsok, a szakszervezetek és a KISZ által fenntartott vagy közösen működtetett önálló intézmények vehetnek részt. A pályázati felhívás felsorolja azokat a célokat, melyek teljesítése a cím elnyerésének feltétele, megjegyezve, hogy első és legalapvetőbb követelmény az, hogy az intézmények működési területük egyik jelentős társadalmi fórumává váljanak, pontosan ismerjék a helyi kulturális igényeket, hogy a lakosság mind szélesebb körének biztosíthassák a közösségi, emberi kapcsolatok, a művelődés, a kulturált szórakozás feltételeit. Az is feladatuk, hogy felszabadulásunk 25. évfordulóját bensőséges ünneppé tegyék. Jelentős része a pályázati felnyitom — mondta Kovács Kálmán, a vállalat fiatal főmérnöke. egyben a fegyelmi bizottság elnöke. — üdvözlöm Szemén elvtársat a minisztérium személyzeti főosztályáról. Honda László ügyéről van szó. Ismertetem az előzményeket. Ismertette. — Az eset egyértelmű — folytatta —, de ha van valakinek kérdése, észrevétele, kérem,, tegye meg. Senkinek nem volt kérdése, észrevétele. Az elnök most Hondához fordult, aki a hosszú tárgyalóasztal túlsó végéhez állított széken kuksolt, távol a zsűritől. — Honda kartárs. magának van valami hozzászólása az elhangzottakhoz ? A vádlott némán megrázta a fejét. Közben odakapott a szemüvegéhez, mert az a heves mozdulattól majdnem lecsúszott. — Akkor fáradjon Id a folyosóra — szólította fel Kovács —, míg a fegyelmi bizottság meghozza döntését. Honda kifáradt. Három perc sem telt el, Ilonka már hívta is vissza. — A fegyelmi bizottság úgy döntött — kezdett az ítélet kihirdetésébe érces hangon az elnök, és szembenézett Hondával, aki ezúttal közellépett az asztalhoz és a szemüvegét is levette —, a fegyelmi bizottság úgy döntött.... A hangja elcsuklott, nem folytatta a mondókáját. Micsoda, hogy ő közölje ezzel a derék fic. kóval, hogy ezek a fafejűek kinyírták?! Hisz ő, mint zöldfülű gyakornok, Honda keze alatt hívásnak az a megállapítás, hogy az intézmények nem egymás között versenyeznek a kiváló cím elnyeréséért, hanem saját feltételeik között bizonyítják, hogy alapvető feladataikat, a pályázatban szereplő célokat milyen színvonalon és eredménnyel hajtották végre, hatókörük milyen gyorsan és következetesen fejlődik. Nem lényegtelen az sem, hogy az adott intézmény milyen esztétikai környezetben fogadja látogatóit, milyen a felszerelése, elhelyezésének körülményei megfelelnek-e a korszerű népművelés követelményeinek. A „Kiváló könyvtár” címért megyei, járási, városi könyvtárak versenyezhetnek, valamint a községi, körzeti és szakszervezeti letéti könyvtárak. Ez utóbbiaknál alapfeltétel az. hogy legalább 1000 kötetes legyen az állomány és a könyvtár önálló helyiséggel rendelkezzen. A könyvtár hatásfokát elsősorban az olvasóknak az állandó lakossághoz viszonyított arányszámával, az olvasórétegek megoszlásával, a könyvtár kapcsolatrendszerének színvonaHMmiiiHHiinmiiiiHiiiiiiHiiuiHiti kezdte itt a munkáját az egyetem befejezése után! Honda segített neki mindenben! Apja helyett apja volt! Ez az egész mostani céeó — vérlázító igazságtalanság! Beszívott a koma — ez vitathatatlan. Na és?! Biztosan megvolt rá az oka. Emberek vagyunk, nem gépek. 1 Pechje volt, hogy éppen erre a ; hülye Szemánra lehelt rá. De 5 mit keres egy személyzetis egy i műszaki bejáratáson? Mindegy, 5 ezért nem lehet egy ilyen nagy- ; szerű barátot és kitűnő szakem- • bért tönkre tenni! Ö legalábbis: nem vesz részt ebben a gyaláza- ; tosságban! A bizottság döntését — jelentette ki — én a magam részéről helytelennek tartom. Hibát követtem el, amikor az imént megszavaztam. Szent meggyőződésem, hogy az Elektromos Erőátviteli Vállalatnak igenis szüksége van Honda Lászlóra, sőt elsősorban őrá van szüksége. Többet ért az áramhoz, mint az egész műszak együttvéve. Ünnepélyesen kijelentem, ameddig én vagyok itt a főmérnök, nem engedem, hogy Hondát elküld- jék. Sem fegyelmi úton, sem másképp. • Leült, mindenre elszántan nézett körül. Legnagyobb meglepetésére, a bizottsági tagokat nem döbbentette meg a fordulat. Sőt, valamennyien szere- ; tettel és egvüttérzően pislogtak Hondára! Hogyan?! Egy csapásra mindnyájuknak meg- j változott volna a véleménye, : mindenkiben felülkerekedett, a ] józan ész és a humánum ? Vagv ’ ilyen szuggesztív hatása volt az ő karakán kiállásának. ; (Folytatjuk) : Iával mérik. Megvizsgálják még az állomány nagyságát és összetételét, a kurrens sajtótermékek és folyóiratok számát, az egy lakosra jutó beszerzési keretet, az állomány feltártságának fokát és színvonalát, a forgalom megoszlásának tartalmi arányait, például a politikai irodalom forgalmát, az ismeretterjesztő irodalom és a szakirodalom kölcsönzési arányait stb. A kiváló cím elnyerésében nagy szerepe van a könyvtár rendezvényeinek és a KISZ által meghirdetett „Olvasó Ifjúságért Mozgalom” helyi eredményeinek. A „Kiváló művelődési otthon” cím megszerzésének feltételei és kívánalmai is igen sokrétűek. A versenyben a tanácsi és szak- szervezeti művelődési központok, művelődési házak és klubkönyvtárak, a KISZ által fenntartott ifjúsági házak, valamint a területi feladatokat nem végző szak- szervezeti művelődési otthonok vehetnek részt. A cím elnyerésének alapfeltétele a munkaterv és a végrehajtás színvonala, a munkaterv összhangja a helyi társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokkal, a különböző rétegek érdeklődésével, igényeivel, a társadalmi követelményekkel és lehetőségekkel. A művelődési otthonok munkájának megítélésében szintén nagy szerepet játszik az intézmény hatókörének alakulása, és — többek között — az aktív tevékenységet is követelő, „cselekedtető” népművelési formák és módszerek (szakkörök, csoportok, klubok, ankétok és viták) aránya a munkában, ezek fejlettsége és megszilárdulása. Lényeges feltétel a nevelési feladatok teljesítése, a felszabadulás 25. és Lenin születése 100. évfordulójának megünneplését szolgáló rendezvények eszmei tartalma, rendezésének színvonala, korszerűsége, végül az ifjúsággal való foglalkozás, az ifjúsági klubok tevékenysége. A könyvtárak és művelődési otthonok 1970. január 31-ig jelenthetik be nevezésüket — a megyei intézmények kivételével — a járási, városi tanács művelődésügyi osztályának. A kiváló cím odaítélésekor az intézmények 1970. január 1 és 1970. december 31 között végzett tevékenységét értékelik. A cím elnyerésére egy- egy megye 3 művelődési otthon jellegű intézményt és 3 könyvtárat terjeszthet fel. A legjobbak a kiváló cím elnyerésével együtt 15—70 ezer forintig terjedő összeget kapnak berendezésük bővítésére, illetve könyvállomány-gyarapításra. valamint 1—12 ezer forintig terjedő összeget személyi jutalmazásra, nielvnék felosztásáról a kiváló címet elnyert intézmény fenntartó szerve dönt. A pályázati felhívás megjegyzi még, hogy a kiváló címet elnyert intézmény a kitüntető megkülönböztetést 1973. december 31-ig használhatja A •-'alvázat ünnepélyes eredmé' letése 1971, április 4-én lesz. fl Hosszútávú népgazdasági Tervezési Bizottságok (mintájából: ^ A közepesen fejlett ipari országok sorában a z Országos Tervhivatalban 1967 végén megkezdődött az 1971—1985 közötti, tizenöt évre szóló hosszútávú népgazdasági terv és egyidejűleg az 1971 —75-ös évekre a középtávú negyedik ötéves terv kidolgozása. Mindkét tervet 1970-ben terjesztik elő jóváhagyásra. A Tervhivatal a főbb témacsoportok szerint elméleti és gyakorlati szakemberekből távlati tervezési bizottságot hozott létre. A bizottságok az előkészítő munka két összefüggő szakaszát már befejezték. Egyrészt elkészítették az 1950—1967 közötti tizenkét esztendő hazai gazdasági fejlődésének kritikai elemzését, másrészt úgynevezett „tervezési hipotéziseket” dolgoztak ki. Ezekben — az eddigi előrehaladás elemzésére támaszkodva — az 1985-ig belátható jövő körvonalait vetítik elénk. Nem kész tervek, hanem reális lehetőségek számbavétele, előzetes elgondolások ezek a következő tizenöt esztendőről. A tervezési bizottságok tanulmányai és vitái alapján egyes szerzők és szerzői kollektívák különböző témakörökről összefoglalókat, cikkeket jelentettek meg több folyóiratunkban. Minthogy azonban e folyóiratok általában a szűk szakközvéleményhez jutnak csak el, az megjelent cikkek felhasználásával — támpontul a szélesebb közvélemény tájékozódásához, de korántsem a teljesség igényével — ismertetést adunk olvasóinknál: az alábbi témákról: iparunk tizenhét év alatti fejlődésének néhány jellemzője, a különböző adottságú országrészek eddigi előrehaladása, a népgazdaság területi szerkezetének sajátossága; elgondolások, az elosztás és a fogyasztás távlati tervezéséhez elképzelések, lehetőségek a foglalkoztatás és az életszínvonal alakulásáról 1985-ig. A Hosszútávú Népgazdasági Tervezési Ipari Bizottságának jóvoltából most első ízben átfogó vizsgálat tárgya lett iparunk fejlődésének 1950—1967 közötti időszaka. Az elemzésikor a magyar ipar fejlesztésének és mai helyzetének legfőbb jellemzőit összehasonlították hét KGST-ország (Mongólia nélkül) és huszonnyolc tőkés ország megfelelő adataival. Az értékelés — bár vannak még vitatott problémái — sok új ismeretet nyújt iparunkról; számottevően hozzájárul a távlati gazdaság- politika, a további iparfejlesztés jobb megalapozásához. A felszabadulás óta haza ni; gazdasági fejlődésének két legjellemzőbb vonása: a termelési viszonyok alapvető változása és az ennek alapján kibontakozó iparosítás volt. A gyors ipari fejlődés eredményeként a magyar ipar termelése (a magánkisipar nélkül) 1938 és 1967 kőzet a 7,8-szeresére, 1950 és 1967 között pedig a 4,5-szeresére bővült. Az átlagon belül a vegyipar fejlődése még gyorsabb, tízszeres volt, a gépiparé pedig 6,5-szeres. Ez a fejlődési ütem a fejlett tőkés országok iparáénál is gyorsabb, hasonló vagy még nagyobb növekedési ütem csaik a többi szocialista ország ! párát jellemzi. Gyümölcsrárolóka! építenek A Borsod megyei Állami Gazuságok az idén hűtőházakat építenek a gyümölcs, téli tárolására. Mi ntegy kétezer- hold termőgyümölcsös termését „teszik el” télire a négy gazdaságban épülő, összesen hétszáz vagon befogadó- képességű hűtőházakban. A bodrogközi, a nagymiskolci, a léhi és a Hejő menti Ál'prni Gazdaság új hűtőházi] még az idén megkezdi működését. (MTI) Az iparban foglalkoztatottak aránya hazánkban az 1950-es 19,4 százalékról 1967-re 32,3 szá- zaléki-a. az építőiparban dolgozók aránya pedig 3,1 százalékról 6,5 százalékra növekedett. A mezőgazdaságban dolgozóké viszont 52-ről 30,9 százalékra csökkent. Ez a folyamat törvényszerű, a fejlettebb országokban ennél jóval alacsonyabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Amíg azonban az iparilag fejlett országokban a mezőgazdaságból felszabadulok jelentős részét a szolgáltató hálózat (közlekedés, kereskedelem, javítóipar, vendéglátás stb.) szívta fel, addig nálunk csaknem mindany- nyian az iparban helyezkedtek el. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 1950-ben 16.2 százalék, 1967-ben 16,8 százalék volt. tehát fejlődésről e területen aligha beszélhetünk. a vizsgált több, mint másfél évtizedben erősen növekedett az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem előállításához. 1964-ben például az iparnak a nemzeti jövedelemből való részesedése szempontjából a hét KGST-ország közül Magyarországot csak Csehszlovákia és az NDK előzte meg. Az ipar aránya a nemzeti jövedelem termelésében 38—40 százalékra tehető. Az ipar tehát a magyar népgazdaság vezető ágazatává vált. Különböző összehasonlító számítások országunk és a tőkés országok között egyértelműen bizonyítják: a szocialista iparfejlesztés eredményeként 1950—1867 között Magyar- ország a fejlődő országok sorából a közepesen fejlett ipari országok sorába emelkedett. Nagyot változott 1950—67 között az ipar szerkezete. E változások nagyjából megfelelnek a világgazdaság általános irányának. Mégis az összehasonlító vizsgálatok a 35 országgal azt bizonyítják: iparunkban jelenleg egyértelműen nagy a szénbányászat és a vaskohászat aránya; szén- és fémfelhasználásunk nem elég gazdaságos. Az átlagosnál kissé magasabb a részesedése a gépiparnak, a textil-, a bőr- és a ruházati iparnak; termékeikből a belső fogyasztásra jutó rész az átlagosnál alacsonyabb, míg az export az átlagosnál magasabb. Az ipar egészében viszonylag alacsony még mindig a vegyipar, továbbá a papír- és az élelmiszeripar aránya. A vizsgált időszakban gyorsan nőtt az ipar részesedése az exportból. Az összes export 70—75 százaléka ipari eredetű, s ha beszámítjuk az élelmiszeripart is, akkor 85—90 százalék az ipari «-edetű exporthányad. Ugyanakkor az ipar nagymértékben rászorul importanyagokra és termékekre. Teljes importunk túlnyomó része ugyancsak ipari eredetű termék; feldolgozásra szolgáló alapanyag, ipari késztermék és félgyártmány. A fogyasztási cikkek 1959—64 között az összes importnak csak 8—11 százalékát tették ki. Az összehasonlításba bevont tőkés országokban ez az arány 10,6—21,1 százalék között mozgott. Ezzel szemben az importnak a beruházást, a felújítást szolgáló és a készlet-növekedést eredményező része Magyarországon átlagosan 15,5 százalék, míg a vizsgált országokban csupán 5—10 százalék. U z ipart tápláló import te- ** kintélyes hányada tőkés országokból származik, de az ilyen országokba irányuló exportnak mintegy fele még mindig mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termék. Ennek fő oka az, hogy iparunk — a minőség, a választék, a szállítási határidők, a szerviz stb. szempontjából — nem tudott kellően alkalmazkodni a tőkés országok piaci követel mény eihez. Sz. S. (Folytatjuk)
