Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
1970. január 15. 5 Csütörtök Tizennyolc éve egy munkahelyen Pintes Gyula marós 1951 óta, a békéscsabai forgacsológyár alapítása óta dolgozik a gyárban. Képünkön menetmarást végez. Fotó: Demény A koksznál jobb hatásfokot értek el földgáztüzeléssel 1969. utolsó hónapjaiban föld- gáztüzelésűre rendeztek át a gyulai kertészeti vállalat kazánjait. Korábban koksszal fűtötték ezeket, hogy az üvegházakban kellő meleget biztosíthassanak a növények fejlődésére. Már az első hónapi próbaüzemelés után megállapították, hogy a földgázt a koksznál kedvezőbb hatásfokkal tudják kihasználni. Az automatikus kapcsolószerkezet egyenletes hőmérsékletet biztosít a csőrendszerben keringő meleg víznek. Az üvegházban elhelyezett növény- állomány minőségileg szebb az egy évvel ezelőttinél és virághozamra is termelékenyebb — mondotta Danszki Károly, a vállalat igazgatóhelyettese. ügyet sem vetve a piros jelzésre, dacos léptekkel masírozott az úttesten. Éles sípszó. És fékcsikorgás. Mert jármű is jött. — Jó napot kívánok — mondta tíz másodperc múlva és már a járdán Kerecsényi István törzsőrmester és lazán a sapkájához emelte a kezét. — ön szabálytalanul közlekedett. Veszélyeztett e saját testi épségét és a másokét is. Megbírságolom. Kérem a személyi igazolványát... Ne csoportosuljunk, kérem, nincs itt semmi különös... Hm — pillantott bele az igazolványba —, ráadásul budapesti lake«, itt is született, tudhatná, mit szabad és mit nem... Talán a szemével van valami baj? — Nem — rázta meg fejét a drapp íelöltős, alacsony, kopasz férfi és levette nem egészen passzentos okuláréját. — Ez inkább csak olyan védőszemüveg. Kerecsényi István, szolgálati éremmel kétszer is kitüntetett rendőr törzsőrmester egyszerre csak nagyon furcsán érezte magát. Hirtelen a faluja rémlett fel előtte és egy gyerekkori élmény, ö lélekszakadva fut az utcán, mögötte a hentesék nagy. mérges kuvasza, csörög az elszakadt lánc, ahogy húzza maga után. És az utolsó pillanatban, amikor ő már szinte a meztelen lábaszárán érezte az éles, hegyes fogakat, kinyílott egy kertajtó, berántották, becsapták az ajtót. A Bodri még dühösen horkantott néhányat, aztán elódalgott. — Nem szabad bosszantani az állatokat, fiam — mondta intő hangon Suta Balogh bácsi, mert ő volt a megmentő. — Nemcsak azért, mert • a lánc elszakadhat. Az állatokat : szeretni kell. — Es akkor ő el- • sírta magát. Az örömtől is. a • szégyentől is, de legfőképpen, • mert olyan hálát érzett az öreg : iránt, mint azelőtt senki iránt, i És azóta se... De hogy kerül a ; csizma az asztalra? Mi köze en- ! nek ehhez a szabálysértéshez? : Miért jutott az eszébe ez a haj- j dán volt történet pont most?... ■ Igen, ez a felelőtlenül közlekedő j ember, ez szakasztott Suta Ba- : logh bácsi. Dehogy is... Az sok- • kai magasabb volt, soványabb • volt, bajusza is volt,.. És mégis... 5 Mindegy, nemcsak szigor, nem- : csak büntetés van a világon, jó ; szóval is lehet nevelni. — Tessék — adta vissza a £ személyi igazolványt. — Most • eltekintek a bírságolástól, mert ; azt hiszem, maga rendes ember, S de máskor vigyázzon jobban. : Nyomorék lehet egy életre! A • családja meg sírhat. Megvárjuk ; a zöldet, akkor kezdjük meg az • átkelést. És még akkor is az út- : test közepéig balra nézünk, az- £ tán jobbra. Figyelmesen. Vilá- | gos? Jó napot. : Szalutált, a másik biccentett, ! megfordult, kacsázó léptekkel! elsétált, a törzsőrmester szinte: meghatottan nézett utána... * • — Halló, Palmer úr?... Itt 5 Mucur. Jelentek. Reggel héthar. ! mincnyolckor a lány egy ala- £ csony köpcös férfival jött ki aj villából... Igen, tudom, Bálint 5 mindenről tájékoztatott. Gyalog S mentek le a hegyről, a buszmeg. ; állóig. Együtt szálltak fel. Mi • utánuk. (Folytatjuk) l A szocialista gazdasági integráció elvi és gyakorlati kérdései 0 A szocialista integrációnaik kétféle formája vetődött fel a vita során. Volt olyan koncepció, miszerint a KGST keretében hozzanak létre nemzetek feletti Integrációt. A legközelebbi időben nem lehet szó e koncepció gyakorlati alkalmazásáról. Messzi történelmi távlatban megteremtődnek majd ilyen integráció feltételei, de ma ilyen feltételek nincsenek meg. Elfogadott viszont a másik koncepció, mely szerint a szocialista országok együttműködésének mostani szakaszában az uralkodó forrna a nemzetközi integráció formája kell, hogy legyen. E koncepció szerint a nemzetközi integrációnak a kezdet kezdetétől fogva úgy kell fejlődnie, hogy a terv-oldali és az árupénz-oldali eszközök összekapcsolására támaszkodnak. A nemzetközi tervezést ennek kapcsán össze kell kapcsolni a nemzeti tervezéssel. M indinkább uralkodó az az álláspont, hogy a termelés összekapcsolása a szocialista integráció folyamatában szükségessé teszi nemcsak az ötéves tervek összehangolását, hanem a távlati terveket is össze kell hangolni. Ez azért is indokolt, mert a távlati tervezéstől függ a termelés alapvető irányainak fejlődése. A távlati tervek összehangolása ki kell, hogy terjedjen mindazokra a problémákra, amelyek kapcsolatosak a szocialista országok gazdaságának fejlesztésével. Így össze kell hangolni a termelés mennyiségi nézőpontját az áru pénz-oldali eszközök működésének területével. A termelés céljára az áru-pénzoldali eszközök működésével és hatásával legáltalánosabban kétféle módszerrel lehet hatni. A kalkulációs számításon keresztül. amely az árfolyammal és a kalkulációs árakkal kooperál. Ez a központi tervező szervek számára lehetővé teszi, hogy korrigálják azokat a döntéseiket, amelyeket a közvetlen befolyásolási eszközök alapján hoztak. Ha a termelést az áru pénzoldali eszközök közvetlen hatása alá helyezik, akkor a központi döntések korrigálása automatikusan történik. Jelenlegi elképzelések a valu- táris pénzügyi és hitelkapcsolatok tökéletesítésére. A külkereskedelmi megállapodások rendszerének tökéletesítésére vonatkozó elképzelések: O Az áruforgalmat az országok között a jövőben is elsősorban a rögzített árukontingensek határozzák meg. Az alapvető termékekre megmaradnak a kötelező és mennyiségileg megállapított árukontingensek. Pl: nyersolaj, nemes fémek stb.). Emellett azonban növelni kell az értékben megállapított kontingensek arányát. Célszerű szélesíteni a nem kötelező kontingensek, valamint a szabadforgalom körébe tartozó áruk forgalmát. Több éves előre kötelezően megállapított kontingensekre tehát csak azoknál a szállításoknál van szükség, amelyeknél a szükségletet és a szállítási lehetőséget előre és biztonsággal meg lehet állapítani és a gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztése ezt a biztonságot megköveteli. Ezeknél az állam kötelezettségeket vállal, a szerződésben megállapított árúk szállítására, illetve átvételére. Az érték-kontingensek meghatározása lehetőséget biztosít a rugalmasabb és a változó szükségleteknek megfelelőbb és kevésbé meghatározott formájú áruk külkereskedelmi mozgásának. A szabad forgalom körébe tartozó cikkek felső határát az országok egyeztetnék. A vita csak akörül folyik, hogy a nem kötelező és a szabad kategóriák milyen helyet foglaljanak el a KGST-országait egymás közötti külkereskedelmi áruiorgal mában. O Az ármechanizmus kérdésében kialakult álláspont az, hogy a hosz- szú lejáratú egyezményekben foglalt alapvető termékeknél hosszabb időre szóló és fix árakat kell alkalmazni. Az ér- tókkontinigensek körébe sorolt árucsoportoknál csak irányárakat, felső ár-limitet szükséges meghatározni. A nem kötelező értékkontingensek és a szabad forgalom körébe tartozó cikkeknél az ár-megállapítás a vállalatok közti megegyezés tárgyát képezné. Az árbázis továbbra is a világpiaci árbázis maradna. O Minden integráció feltétele a vámrendszer bevezetése. Az integráció egyfelől a belső gazdasági határok fokozatos lebontását, a belső piacok egymás közötti megnyitását, másfelől az integráció saját védelmet biztosít az integráción kívüli országokkal szemben. E két szorosan ösz- szefüggő feladat közös hatékony vámrendszer létrehozását teszi szükségessé. A KGST-orszá- gok egymás előtti belső piacainak fokozatos megnyitása sem könnyű feladat. A belső ipar védelme elsősorban a fejletlenebb országoknak okoz problémát. Ezért egymás előtt sem lehet egyik napról a másikra teljesen megnyitni a belső piacokat. A belső piacok megnyitásához arra is szükség van, hogy a KGST-országok egyeztessék az egyes közgazdasági szabályozókat. Pl.: egyes országok által támogatott ipar (szubvenció) egyeztetése, stb. O Az egységes valuta-árfolyam (az egyik ország pénzegységének más országok pénzegységeiben kifejezett ára) létrehozása több nehézségbe ütközik és egyelőre nem valósítható meg. Meghatározott valuta- árfolyam bevezetése függ az integráció fokától, szakaszától, az alkalmazó gazdasági, vezetési módszertől, de összefüggést kell teremteni a nemzeti árrendszerek és a nemzetközi árrendszer között is. Ez rendkívül nehéz, mert a nemzeti árrendszerek kétszintűek (termelői és fogyasztói árak). A valutaárfolyam vitája felveti a szocialista pénz problémáját is, amely a tervek összehangolásának problémája mellett az integráció fejlesztésének leglényegesebb tényezője. A valutaárfolyamhoz olyan alapvető tényező kell, hogy legyen, amely kihat a termelési döntések meghozatalára. A valutaárfolyam függ az egész nemzetgazdaság funkcionálásától, kifejeződik benne olyan gazdasági mennyiségek alakulása, mint: a termelési költségek és az árak, a munkatermelékenység és a munkabérek. Egyidejűleg a valutaárfolyam is kihat ezekre a mennyiségekre. Az első szakaszban a reális valutaárfolyam bevezetését ki kell majd egészíteni olyan elemekkel, mint a vámok, az export-támogatások és az adók rendszere. A KGST-országok együttműködésének eddigi időszakában a pénz passzív szerepet töltött be. E téren sem a transzfer-rubel (egvik országból a másikba átutalható rubel), sem a nemzetközi gazdasági együttműködési bank nem töltötte be a nekik «zárit szerepet. © Felmerül a közös valuta létrehozásának és átvált- hatóságának szükségessége. A közös valuta reform iának az a célja, hogv a közös piaci valutánkat érdemes legyen tartalékolni, lehessen érte hárhol és bármikor vásárolni. Jelenleg hiába van felhalmozott valutája valamely KGST-országnak, a nemzetközi gazdasági együttműködési bankban, azért csak kétoldalú megegyezés alapján lehet vásárolni. A közös valuta átválthatósága körül vita folyik atekintetben, hogy a tagor gokon belül a szabad valutáját szabadon felhasználhassa bárki, továbbá, hogy a körön kívüli valuta felhasználása átváltható legyen-e más valutákra, vagy aranyra. Vannak olyan vélemé- r.yek, hogy a KGST-országok a külkereskedelmi aktívumuk egy részét más, a körön kivüli piacon is felhasználhassák. Ez a probléma kettős: felveti azt, hogy kinek van aranya, amit külön ki lehetne vinni más piaci relációba. Az ilyen országokkal szemben minden tagország igyekezne külkereskedelmi aktívumot elérni, passzívumot elért tagországoknak viszont az új elszámolási rendszerben a pasz- szívumot átváltható valutában, vagy aranyban kellene kiegyenlíteni. Ez viszont ezeket az országokat sújtaná. © Szükség van a nemzetközi barik megreformálására is. Mindenekelőtt a hitelek céljellegét kell megszüntetni. Hitelek nyújtását gazdasági célokra kell biztosítani. A hitelt közgazdasági kategóriává kell tenni. Ezzel együtt jár a hiteleik után fizetendő kamatláb emelkedése. Olyan elképzelés van, hogy adaptáljuk a tőkés világ kamatszintjét. Ez az érv igaz, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szocialista hitelnek más a jellege. A nemzetközi gazdasági együttműködési bank nemzetközileg is végez műveleteket a nemzetközi piacokon és a tőke piacán. Ezt a tevékenységet fokozni kell. A banknak nemzetközi tekintélye nagy, mögötte a KGST áll, főleg a Szovjetunió a maga aranytartalékaival. Felvetődik, hogy növelni kell a bank hitelnyújtási lehetőségét, mert a jelenlegi alaphitel tőkéje alacsony, mindössze 33 millió dollár. Olyan igény is felmerül, hogy ez a bank garanciát vállalna a KGST-országok vállalataiért a kereskedelemben nyújtott hitelezések esetén. Ezen elképzelésnek a megvalósítása azonban nehéz problémát jelent. Pl.: egyes KGST-országokhan a törvények szigorúan tütják meg azt. hogy a vállalatok, országon belül egymásnak hiteleket nyújtsanak, nem beszélve országok közötti vállalkozásokról. O Szovjetunió vetette fel a nemzetközi beruházási bank létrehozásának szükségességét. Ennek a banknak feladata lenne, hogy a beruházások mellett a nyersanyag-fejlesztést is finanszírozzák. Erősödik azonban az a vélemény, hogy a bank létrehozása előtt ki kell alakítani a nemzetközi hitelezés mechanizmusát. © Rendezni kell a nem kereskedelmi fizetések rendszerét is. Ez a turizmussal kapcsolatos probléma. Ugyanis a nemzeti valutáknak a turista- forgalomban és a külkereskedelmi áruforgalomban eltérő árfolyamai vannak. A turista árfolyam a fogyasztói árszintet az egy rubel = 40 forinttal, a valutaárfolyamot fejezi ki. A felsorolt néhány megoldásra váró problémát a teljességre való törekvés igénye nélkül és mint nem végleges megoldási lehetőségeket kívántuk ismertetni. Azzal a szándékkal, hogy e téma után érdeklődők nagy vonalakban képet kapjanak azokról az elképzelésekről, a megoldandó feladatok nehézségeiről amelyek a szocialista integráció továbbhaladását szolgálják. Kovács Pál—Almási Tibor
