Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

Magasra emelték a mércét a Bes» Dóssá sportkörénél Nagyszerű eredményekről, komoly problémákról hallottunk a lila-fehérek közgyűlésén ■Tambrik Pál beszámolóját tartja. Szombatom délután zsúfolásig megtöltötték a főkapitányság tor- n a termét a Bcs. Dózsa közgyűlé­sének résztvevőd. Az élsportolók, bz utánpótlás tagjai mellett ott voltak a legfiatalabbak is, akiket elkísértek szüleik is. Budai István Üdvözlő szavad után Jambrik Pál, • sportkör elnöke ismertette az egyesület múlt évi munkáját. A Dózsánál magasra emelték a mércét, ez nem is csoda, hiszen ez eredményeket, melyeket a lila- iifehérek az elmúlt tíz esztendőben elérték — jő munkára kötelez- 'r.ak. - ' — Spíxrtegyesületünk, pártunk soortra vonatkozó tézisei alapján «dolgozott Igyekeztünk biztosítani v ersenyzőink magas szintű felké­szülését, de nem feledkeztünk meg az emberformálásról, a ne­velésről sem! — mondotta az el­nök. — örvendetes, hogy női at­létikai szakosztályunk megvédte a vidék legjobbja címet és az orszá­gos rangsorban a nyolcadik he­lyet szerezte meg. Ezután Jambrik Pál az egyes szakosztályok tevékenységét ele­mezte. Szólt arról, hogy a csel- gáncsozók ismét megkezdték munkájúkat és Prekop János az országos serdülőbajnokságon el­ért harmadik helye, valamint a sok tehetséges fiatal azt ígéri; a jövőben sok jót hallunk majd ró­luk. A eéllövők, bár a lőtér- problóma nem megoldott, a me­gyei versenyöken, a vidékbajnok­ságokon becsülettel helytálltak és nemcsak Győrfi Károlyné, hanem a felnőttek, s a fiatalok is hallat­tak magukról. A röplabdazók jo­got nyertek az NB XI-s osztályo- zón való részvételhez. Sajnos, azonban anyagiak híján ezen nem vehettek részt. (!) Az atlétáknál igen örvendetes, hogy a régi, ru­tinos versenyzők mellett kitettek magukért a serdülők és az ifik is. A Zsilák-nővérek mellett Kor­csok János, Tábor Péter, Regős István, Kőszegi Erzsébet, Madlo- vios Szilvia. Szarvas Judit, Andó Erzsébet, Laczó Ilona, Regős Mag­da, Katona Ilona, a fiérficsapat tagjai, Oláh Józseffel az élen jó eredményeikkel öregbítették a klub hírnevét. ebben az esztendőben megfelelő­en készülni, szerepelni! Aggasztó, s nyilván az idei év eredményei­re kihatással lesz az a tény, hogy i az MTS-támogatás 45 000 forint­tal csökkent, s ezt bármennyire is remekek a Dózsa tagdíjbevéte­led (e tervezett 18 ezer forint he­lyett 27 ezer forint folyt be), ilyen mérvű forintkiesést pótolni — le­hetetlen! A számvizsgáló bizottság be­számolóját Domokos Jenő dr. ter­jesztette elő. A mindenre kiter­jedő tájékoztatás hű képet adott a klub gazdasági munkájáról, amely a rendelkezéseknek megfe­lelő. Az elmúlt két év alatt lezaj­lott négy MTS-vizsgálat is ezt ál­lapította meg. Eredményesen mű­ködik a felszereléseket kölcsönző állomás, gyarapodott a klub va­A céllövő Filyó László is tárgyjutalomban részesült. Az elnök szólott azokról a visz- szahúzó tényezőkről is, amelyek a még jobb szereplést gátolják. Bár a sportkör biztosítani tudja a tömegsportcsoport, a természet- járók tevékenységét, olyan léte­sítmény-gonddal küzd, ami — el­szomorító. A Kórház utcai atléti­kai pálya jelenlegi állapotában edzésekre alkalmatlan, a ver­senyrendezésről nem is beszélve. A pályaépítés kezdésének elodá­zása könnyen odavezethet, hogy a Dózsa versenyzői nem tudnak gyonkészlete, bár az a tény, hogy az atlétáknak minden tömegver­senyre Gyulárg kellett utazniuk, komoly pluszkiadást rótt az egye­sületre. — A főkapitányság támo­gatása döntő — mondotta a szám- vizsgáló bizottság elnöke. A résztvevőik elégedetten nyug­tázták a kispálya-karbantartás­sal kapcsolatos társadalmi mun­kavégzés eredményét. Az egye­sület tagjai — kivéve a céllövő­ket — háromszáz óra társadalmi munkát teljesítettek. A közgyűlés — a többi között — a határozati /.. . MM-JM jvlcs Szilvia átveszi a sportkör elnökétől a jól megcrde- jutalmat (Eptó; Barnácz) javaslatok keretében elfogadta a további társadalmimunka-fel- ajánlást is. A hozzászólások során Hidas Mihály a szakosztályok jó össz­munkájáról beszélt, kérte az él­versenyzőket, adják át a fiatalok­nak tapasztalataikat, majd szó­lott a létesítmény-helyzet várha­tó javulásáról is. Lipták János és Plavecz János a céllövők problé­máiról szólt, majd sor került a legjobb eredményt elért verseny­zők, edzők megjutalmazására. A klub tagsága megerősítette a közelmúltban rendezett jubileumi közgyűlésen megválasztott elnök­séget, majd a résztvevők közös vacsorán vettek részt, s a fiatalok a kora esti órákig — igen jól szó­rakoztak. Szép eredményekről, de ko­moly problémákról hallottunk a lila-fehérek közgyűlésén. Egyet azonban nem értünk: a 280 ezer forintos költségvetéssel dolgozó, országos hírű sportkör közgyűlé­séről miért hiányzott a testneve­lési és sportszövetség, a társ­szervek képviselője? Miért csak a városi sportiskola vezetője és a kötöttárugyár elnökségének egyik tagja vett részt a Dózsások tag­gyűlésén? Mérlenen az 1969. évi labdarúgó NB III: 5. Sarkadi Kinizsi A szakosztály a 69-es eszten­dőben az első három hely vala­melyikének megszerzését tűzte célul a csapat elé. Ehhez a reá­lis adottságok biztosítva voltak, az évközi eredmények azonban nem ezt mutatták. Igaz, a tava­szi idény után a Kinizsi a 3. he­lyen állt, 63 százalékos teljesít­ményével. Ez a helyezés tovább­ra is azt mutatta, hogy az együt­tes versenyben maradhat a baj­noki cím megszerzéséért. A re­mények azonban az őszi forduló 50—52 százalékos teljesítménye miatt — szertefoszlottak. Az 58 százalékos összteljesítmény és a 35 pont csak az 5. hely eléréséhez volt elegendő. A mérsékeltebb szereplés okai a következők voltak: a tavaszi szezonban a kulcsjátékosok sé­rülése miatt hosszabb ideig nemj játszhattak, és a helyükre beál-í lított játékosok nem tudták pó­tolni őket. Problémát jelentett egy-két játékos sportszerűtlen hozzáállása is. Ennek eredmé­nyeképp hét játékos házi fegyel­mit kapott. Egy-két találkozó eredményét az indiszponált játé- tékvezetés is befolyásolta. A sportkörnél a „Jó sportoló, jó dolgozó” cinvet kiérdemelte Pozojevich Lajos, aki mellesleg a Békés megyei NB III-as csa­patok középhátvédjei közül is ki­emelkedett — a második legjobb volt. Mellette Kovács Lajos, Varga Gábor, Lovassy György és Polgár Márton érdemel dicsé­retet. A legtöbb gólt, 13-at, Mol­nár Tibor szerezte. Teljesítmé­nyéért jutalmat is kapott a szak­30 13 9 8 41:31 35 [ osztálytól. Lovassy 8, Varga 7 gólt rúgott. A jövőt illetően a szakosztály álláspontja, hogy a szakmai ve­zetést még céltudatosabbá és következetesebbé kell tenni. Nem szabad megalkudni az ese­ményekkel, hanem sportszerű, de határozott formában kell el­érni a célokat. Erősítési kilátá­sok vannak, de az átigazolási időszak lezárásáig a nevek itt sem biztosak. A legfőbb irány­elv azonban az, hogy felkarol­ják a helybeli fiatalokat, bizto­sítva ezzel a Kinizsi utánpótlá­sát. Varga n. Gábor, aki a tavalyi idényben hét góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját és csapatá­ban az egyik legjobb egyéni tel­jesítményt nyújtotta. A tavaszi szünetben rendezik a megyei if júsági labdarúgó- válogatottak tornáját Elkészült az ifjúsági labdarú--i lett lejátszaniuk. így nem is le­gó-válogatottak országos torná- í hét csodálkozni azon, hogy a jának versenykiírása. A 19 me- ; mérkőzések gyengék, alacsony- gye és Budapest csapatait hat színvonalúak voltak. És ami eb­csoportba osztották. A területi I bői következett: a sok tízezer döntőket Zala, Csongrád, Bács, | forintot felemésztő hat csoport- Szabolcs. Komárom megye és mérkőzésen — tavalyi tudósítá­Budapest rendezi meg április 7 és 12-e között. Az egyes csopor­tokba a következők kerültek: I.:1. Zala, Győr, Vas, Veszprém. II.: Csongrád, Békés, Szolnok, Pest, III.: Bács, Tolna, Baranya, So­mogy. IV.: Szabolcs, Borsod, Haj­dú, Nógrád. V.: Budapest, Észak, Kelet, Dél, Nyugat. VI.: Komá­rom, Heves, Fejér, Budapest utánpótlás. A hat terület válogatottjainak tornáját június 24 és július 4 között Székesfehérvárott rende­zik. A mérkőzéseken azok ve­hetnek részt, akik 1952. augusz­tus 1-e után születtek. saink szerint — összesen 720 szurkoló (!) volt jelen... Gondoljunk a szurkolókra is Véleményünk szerint teljesen értelmetlen ragaszkodni egy rossz lebonyolítási rendhez. A területi válogatottat — amely a négy megye legjobbjaiból áll — össze lehet hozni úgy is, hogy valamennyi részvevő él pályavá­lasztói jogával, s a válogatott nem hat, hanem 12 mérkőzésen látott teljesítmény alapján alakul ki! Megj egy zés ünk a fentiekhez a következő: Na­gyon sajnáljuk, hogy az MLSZ illetékesei ebben az évben is fi­gyelmen kívül hagyták a Békés megyei Labdarúgó Szakszövetség elnökségének javaslatát, amely a régi lebonyolítási rend vissza­állítását sürgette. Évekkel ezelőtt az ifi-váloga­tottak tornáját csoportokon be­lüli körmérkőzéses, oda-vissza- vágós alapon rendezték meg, s ez azt jelentette, hogy az együt­tesek legalább hat mérkőzést vívtak, a mérkőzések közt volt idejük a felkészülésre, a pihe­nésre. A játékosok megismerhet­ték Szegedet, Debrecent, Buda­pestet, azt a várost, amelyben el­lenfelükkel megmérkőztek. S nap — 3 mérkőzés És most? Tavaly Békéscsabán rendezték Békés, Csongrád, Bács, Szolnok megye csapatainak „vil­lámtornáját”. Kedden kezdődött ; a torna és szombaton már vége is volt. Ez azt jelentette, hogy a! 18 éves ifjú labdarúgóknak öt i nap alatt három mérkőzést kel- * Azt már fél se vetjük, hogy mennyit jelentene az ifjúsági labdarúgás ügyének az, ha pél­dául egy Csongrád—Békés me­gye vagy egy Szolnok—Békés megye válogatott mérkőzést va­lamelyik labdarúgó-centrumban, mondjuk Szarvason, Endrődön, Gyomán, Sarkadon rendeznének meg, ahol a közönség szerati a labdarúgást, kíváncsi az ifjú te­hetségek felvonulására, s meg­töltené a lelátókat! Nem úgy, mint 1969 tavaszán, a csabai tor­na napjaiban... Machalek István Hazaérkeztek a csabai lila-fehérek Hétfőn este hazaérkezett a Bcs. Előre labdarúgó-csapata. Mindenki egészséges, Pillér edző szerint jól használták ki a harkányi napokat. A további program: a következő idő­szakban — hetente — két alkalom­mal Lukács József testnevelő veze­tésével az Üj Gimnáziumban, s négyszer a pályán tartanak edzést a lila-fehérek. „Újság”, — hogy az átigazolások frontján egyelőre sem­mi „újság” nincs!

Next

/
Thumbnails
Contents