Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
1970. január 13, 10 Kedd Régi érdekességek Különös gyógymód Korai, honfoglaláskori sírjainkban tömegesen kerülnek, elő olyan csont-leleteik, amelyek sikeres sebészeti beavatkozásokról, koponyasérülések gyógyulásáról, nem egyszer koponyalé- kelés utáni sarjadzásróí tanúskodnak. Ez magasrendű sebészi felkészültséget bizonyít. A kereszténység felvételével az orvostudományt papok vették át. őket azonban már az 1163. évi toursi, nálunk az 1279. évi budai zsinat eltiltotta minden késsel, vagy égetéssel véghez vitt sebészi beavatkozástól. Így azután a sebészet világi orvosok — a borbélyok — vállára nehezedett, míg a belgyógyászat „kolostori orvostudomány- nyá” vált, s — mitagadas — megrekedt. Így például azt olvassuk: Könyves Kálmán királyunkat gyötrő főfájásai ellen, Drákó nevű orvosa egy — a király füleire tapasztott — Qast- rommaj gyógyíthatta. Amikor a üastromot lerántotta, .az agyvelő megszabadult a „rossz nedvektől”. A beteg Kun László baját . háziorvosa, Gellért doktor már vizeletvizsgálattal állapította meg Ám ugyanakkor megérintették a beteg gyermekkirályt, Szent Margit csodatevő fátylával is. A király meggyógyult. Hogy aztán ő maga orvosának, vagy a csodatevő fátyolnak tulajdonította-e gyógyulását nem tudni: mind háziorvosát, mind pedig a margitszigeti apácákat földadománnyal jutalmazta meg Az első boncolást Bolognában. 1302- ben Mondino de Luzzá végezte el, egyháza tilalmak ellenére. Nálunk 1405-ben Klöstern és Nagyszombati óbudai egyetemi professzorok a bonctan alapján tanították az anatómiát. Paracelsus, XVI. század modem orvosa, mint babonát jegyezte fel Zsigmond magyar király csoda- gyógyszerét E recepj így hangzik: „a szarvasoknak közvetlen a szemük alatt két lukacska van-, ezekben méh fészkel. Kapard ki ezekből a lépet, s ízleld meg minden reggel. Olyan gazdag az erényekben, hogy tőle minden baj elkerül. A szarvas is ettől él sokáig...” Cifrán kezelték orvosai 1534- ben VII. Kelemén pápát. Két nap alatt 3000 dukát értékű gyémántport etettek meg vele. Egy ideig túlélte. Comenius jegyzi fel a középkori magyar példaszót az efféle orvosról: „ ... őneki szabad büntetés nélkül gyilkolnia...” Fürdőerkölcsok a XViif. században A XVIII. század vége felé, valószínűleg 1767 táján a városi magisztrátusnak is foglalkoznia kellett a fürdő látogatási rendjével. Az egykori följegyzések szerint „.. legények, leányok és asszonyok egész éjfélig a külső keritetlen fürdőben Szervezői — ügyintézői beosztásba érettségizett, férfi munkaerőt keres a MAGVAR HIRDETŐ békéscsabai kirendeltsége. szoktak lenni...” Ezért született meg a rendelkezés, amely szerint este 10 óra után senki sem fürödhet, mert különben „24 pálca vagy korbács ütéselcet fognak a piacon szenvedni Megtiltották a túlságos zajongást és a meztelen fürdést. Kimondták, hogy „ ... az leányok vagy asszonyok a legényekkel, vagy férfiakkal egyvelegest ne fürödjenek... A fehér személyek különösen fürödjenek, vagy más csapatban egyedül a legények és férfiak...” És hogy a rendelkezésnek jobb legyen a foganatja, a határozat „.. egy táblára a fördés helyére kifüggesztett,' hogy olvasván, annál jobban féllyenek « büntetéstől .. Hajdani népszámlálások Az első hivatalosan közzé tett népszámlálás adatai József császár, a kalapos király idejéből származnak. Mint ismeretes, az akkor elrendelt összeírás sok bonyodalmat, sőt zendüléseket is okozott. A nemesség attól félt, hogy előjogaiban korlátozzák s ezért minden lehető eszközzel akadályozni igyekezett a számláló biztosok munkáját. Közvetve, de természetesen egészen más okokból hozzájárult ez a népszámlálás a Hóra Closca féle felkelés kirobbanásához is. Egyébként ez a népszámlálás az ország mai területen - 2 681 593 lakost mutat ki. A közbenső sok háború, járvány, kivándorlás és egyéb veszteségek ellenére hazánk lakossága az azóta eltelt nem egészen két évszázad alatt majdnem négyszeresére szaporodott. A következő hivatalos népszámlálás éppen 100 évvel ezelőtt, 1869 végén volt és akkor 5 011 310 lakosa volt hazánknak, tehát nem egészen egy évszázad alatt emelkedett majdnem kétszeresére. Innen kezdve eléggé egyenletes növekedéssel érte el 1961-ben a tízmilliót. Az évtizedek során visszaesés csak egyszer volt — érthető okból — az 1941-es és az 1949-es számlálás között, amikor 9 316 074-ről 9 204 799- re esett az ország népessége, tehát 111 275-el fogyatkozott. A népszámlálás tudományos, demográfiai, gazdasági és közművelődési jellege csak a múlt század második felében alakult ki. A régebbi számbavételek általában a katonakötelezettség és az adózás szempontjait szolgálták. Ilyen célú összeírásokat hazánk területén már a rómaiak is elrendeltek, Traianus, Hadrianus és Marcus Aurelius császárok idején, de sajnos sem ezeknek, sem az Árpád-házi és vegyes házbeli királyok hasonló rendeltetésű összeírásainak számszerű adatait nem ismerjük. 2300 éves hajóraHes Észak-Ciprustól, Kyrendától mintegy háromnegyed mérföldre, 90 láb mélységben egy homokkal csaknem teljesen beborított hajó- roncsot találtak. A pennsylvaniai egyetem víz alatti régészeti kutatócsoportja két nyáron át dolgozott — hajnaltól estig, egy közeli parti hajóról kiindulva — a maradványok kiemelésén, a lehető legkisebb nyilvánosság mellett, mert féltek az amatőr kincskeresőktől. A lelet Nagy Sándor idejéből való, tehát körülbelül i. e. 300-ban süllyedt el. Kis kereskedelmi hajó volt, amely diót, olajat és bort szállított. A tárolásra 400 amfora — agyagedény — szolgált. A történészek véleménye szerint a hajót az Égei-tengeren Sa-I mosnál rakták meg, az északi Do- dekanezoszban néhány malomkövet, majd Rhodosnál jelentős szállítmányt vett fel Egy másik ciprusi kikötőben valamit kirakó^ dott, majd Kyrenia felé fordult. A kapitány és a legénység talán itt vette volna fel a fizetést, amikor partot ért. Nem lehet tudni, hogy a személyzettel mi történt, csontvázat nem találtak. A hajón talált mandulák héja megmaradt, belsejük szétmállott. A tengerészek mindennapi életére emlékeztető tárgyak is megmegmaradtak a hajón: serpenyőfedelek, fakanalak a hajőkonyhá- ról, kis lámpások, néhány mázas tál és kehely, egy szitának a töredékei. A régészek számára felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Gyulai eszperantó-mozaik Jelenleg Gyulán is a.z eszpe-1 rántó szakkörök, tanfolyamok a | téli iskolai szünethez igazodva j szüneteltetik a foglalkozásailcat. í Érdemes tehát most, a félévhez j közel számot adni, hogy milyen | új események várhatók a helyi j eszperantó-mozgalomban, illetve mit sikerült megvalósítani az elmúlt fél esztendőben. A 8. Nyári Eszperantó Egyetem előkészületei javában folynak. Eszperantó, magyar, orosz, francia, német és angol nyelvű prospektusok ezrei indultak szét az elmúlt hetekben Európa minden országa ifié. A postázásban nagyon sokat segített Fényes Péter TlT-titkár- nak a 2. sz. iskola egy őrse. A pajtások társadalmi munkában a sok ezer prospektus előkészítésében, csomagolásában vettek részt. * * * Kádár Imrétől, a Nyári Eszperantó Egyetem titkárától kapott felvilágosítás szerint az 1970-es SEU előadóit már felkérték az előadások megtartására. Csak az Egyetemes Eszperantó Szövetség előadójának a személye ismeretlen még egyedül. A megyei Eszperantó Bizottság felhívására a 2. sz. iskola esz- perantista úttörői albumot készítettek, amelyet a hanoi■ esz- perantistákhoz juttatnak el. Ebbe az akcióba számos vidéki iskola is bekapcsolódott. * * * Jelenleg nyomdában van a Pedagógus Szakcsoport gondozásában megjelenő irodalmi könyv- sorozat következő száma, amelyet Beier Sándor, kolozsvári eszperantó író bocsátott a csoport rendelkezésére, közlési szándékkal. MegjeTenése februárra várható. Harmadik kötetként Fazekas: Ludas Matyi-jának fordítása jelenik meg. * * * Az eszperantó-mozgalom kapcsán is elhangzik olyan vélemény, amely a fiatalok passzivitását marasztalja el. Ezért érdemel figyelmet az, hogy mintegy két hónapja működik Gyulán egy eszperantó nyelvtanfolyam, melynek részvevői túlnyomó részben munkásfiatalok, ipari tanulók. Vezetőjük Szabó Teréz gimnazista, a megyei ifjúsági felelős. A kis lelkes csoport az első összejöveteleit egy családi házban tartotta, időközben azonban „kinőtte” a szobát. Nagyon örvendetesnek tartjuk azt a segítőkészséget, amellyel a Köröstáj Tsz támogatja a fiatal eszperantistákat, ugyanis vasárnaponként fűtött helyiségeket bocsát a rendelkezésükre. Reméljük, hogy ez a kapcsolat sokáig megmarad. Gyarmaihy Zsolt uumnnmmu'imtiwww»*<MtlttMMWtttMVWWtttwwiw‘MtwwtMtMMWVMWtwwWMMWWWMWMWW* Plakátragasztót és napi 6 órás kifutó fiúi VESZ FEL a MAGYAR HIRDETŐ békéscsabai kirendeltsége. Az iskola-tv műsora Január 13, kedd: 9.00 Környezetismeret (ált. isk. 3. o.) 9.20 Fizika (ált. isk. 6. o.)# 9.40 Kémia (ált. isk. 8. o.). Január 15, csütörtök: 8.10 Földrajz (ált. isk. 5. o.). 9.55 Magyar nyelvtan (ált. isk. 5. o.). 13.10 Földraj2f (ism.). 14.55 Magyar nyelvtan (ism.). Január 16, péntek: 8.05 Élővilág (ált. isk. 5. o.). 8.25 Orosz nyelv (középisk. m. o.). 9.00 Orosz nyelv (ált. isk. 5. o.). 9.20 Földrajz (ált. isk. 6. o.). 9.55 Magyar irodalom (ált. isk. 5. o.). 11.05 Élővilág (ált. isk. 6. o.). 11.55 Francia nyelv (középisk. IH—IV. o.). 13.10 Élővilág (ált. isk. 5. o.). 14.00 Orosz nyelv (ált. isk. 5. o.). 14.20 Földrajz (ism.). 14.55 Magyar irodalom (ism.). 15.50 Élővilág (ism.). 17.25 Pedagógusok fóruma, január 18, vasárnap: 9.30 Alapfokú angol nyelvtanfolyam. A hajtők és vadászok nagy szemekkel merednek az imént lőtt nyúlra. Böröcz Sanyi meg az elnökre, Gazsó Lajosra, aki a helyi vadásztársaság elnöki tisztségében néhány szót hebeg a mezei állatok természethez való alkalmazkodó képességéről. Magában azon füstölög — s ezt már mint a helyi termelőszövetkezet elnöke teszi — miként utalhatna ki néhány rögtönzött nyaklevest a Böröczék Sanyijának. Mert a tény, hogy rászolgálna, mégpedig a következő indoklással. Azaz, várjunk csak! Hogy megérthessük a dolgot, némi magyarázatra szorul a história. Tavaly ősszel kilenc nyugdíjasa lett egyszerre a Haladásnak. Az első napokban még csak bírták a henyélés fáradalmait a jó öregek, hanem az ötödiken már nerrt kellett az újság, nem ízlett a pipa se, sehol sem találták helyüket. Óránként térültek-fordultak az irodában, tibláboltak az ólak körül, támasztották az ajtófélfát az istállóban, egyszóval visz- szalopták magukat a tsz-be, csak éppen munkájuk nem akadt. Olyanok voltak, mint gyerek a lakodalmas háznál, aki mindenkinek csak útjában van. Birizgálta őket az érzés, hogy ők már csak amolyan tessék-lássék tartoznak a tsz- hez. Addig-addig pusmogtak egymás közt, mígnem egyszer megállították az elnököt az udvaron. — Hát nézd csak, Lajos — kezdte az öreg Szegi —, fene- mód nehéz mesterség ez a nyugdíjasság. Olyan se kint, se bent érzi magát az ember. HaNyúlvadászat nem úgy gondolnánk, te segíthetnél rajtunk. Valami munka kéne. Olyan szerződés-féle, mint az asszonyoknak. Persze, nem a libanevelés, mert hát az mégse férfiembernek való... Szóval, no... majd csak kitalálsz valamit... És mivel az öregek később sem hagyták annyiban a dolgot, az egyik délután e szavakkal fogadta őket az elnök: — No, ha csakugyan szerződést akarnak, ajánlanék valamit — kezdte ünnepélyesen, hogy elérje a hatást. — Azt gondolnám — bökött a szín alatti ketrecek felé —, hogy szerződjenek nyulakra. Eppen- hogy vannak, jóformán senki sem gondozza őket. A háztájiban nagyobb hasznot hajtanának a fülesek... No, áll az alku? Az öregek gondba mélyedten hallgattak. A csizma orrával a oorban turkáltak, forgatták az elnök javaslatát. — Szóljanak hát, magukon a sor! — sürgette őket Gazsó. — Hm... Aztán hogy gondolod a fizetséget? — aggályoskodott Szegi, a szószóló. — Egyszerűen. Felesbe! Takarmányt vihetnek a tsz-ből. meg maguknál is akad hulladék. No, csak vigyék őket, aztán jó munkát! ... Így hát megvolt az alku. Az öregek szívében szűnőfélben volt a számkivetettség érzése, az elnök is nyugalommal végezhette dolgát, nem nyag- gatták már. Teltek a hetek, a hónapok, s közben szaporodtak a nyúlok. Mindaddig senki sem törődött velük, amíg ezt d háztájiban tették. Hanem, amint egyre gyakrabban szállingóztak vissza a szín alá a kmtrecek, s egyre többet káromkodtak az állatgondozók, amiért már a jászlak alja is tele van fülesekkel, az elnök kezdett megijedni saját javaslatának eredményétől. Erre nem számított! Azt hitte, az öregek majd csak beleunnak a babramunkába. Es még ijesztőbb volt, hogy hiába osztogatta fűnek-fának, hiába ütötték tucatszám nyakon „közös vacsorák”-ra a fránya jószágokat, csak nem akartak fogyni. — Ennek már a fele sem tréfa — vakarta fejét Gazsó. — Valamit tenni kell! De mit!? Január elején aztán erre is megszületett az ötlet, amihez egy levél segítette hozzá, éppen a legjobbkor. A helyi vadász- társaság levelet kapott az egyik nagyüzem vadásztársaságától. A levél lényege: meghívnák-e őket gyakorló vadászatra, nyulakra. A helyzet ugyanis az. hogy az üzem vadásztársasága a közelmúltban alakult, tagjai között sokan vannak, akik még életükben sem voltak vadászaton, hát az ő kedvükért kérnék a szívességet. Feléjük ugyanis csak erdő van, őzek meg muflonok, de jobb mezei nyállal kezdeni... —. olvasták az okos érvelést. És egy-kettőre meg is született a döntés: „Jöjjenek csak, már miér ne jöhetnének!” — így az egyik. „Írjuk csak a választ máris!" — ajánlotta a másik. „Meg aztán van itt nyúl úgyis éppen elég!” — helyeselt Gazsó Lajos, miközben ravaszul hunyorított, arra gondolt, hogy kocavadászoknak aztán édesmindegy. Este csípte el a fiút, Böröcz Sanyit, a gazdasági épületek között. — Hallod-e, Sanyo? Tudsz-e titkot tartani? No, ha igen, akkor ma este zargasd ki a nyu- lakat a mezőre. Ügy hát! Mit mereszted a szemed. Gyere csak, majd elmagyarázom! De bármennyire kocavadász legyen is valaki, azt tudja, hogy belga-szürkék nem tenyésznek a mezön. Ha pedig nem tenyésznek, hogy kerültek egyre-másra a puskacső elé! Ez biz’ csodálatos! Nem értik. S ez az, amiért az elnöknek paprikás a hangulata. Az elnök nem is várat magára sokáig. Míg a szekéren a vendégrúd- ra tűzik a nyálakat, fülüknél fogva cipelve őket, maga is fülön csípi a Sanyi gyereket. — Megmondtam-e neked, mihaszna, hogy szedd ki közülük azt a néhány szürkét? Sanyi szepeg, rá se néz az elnökre. Érzi, hiába minden szó. De azért megkockáztatja. — Hát hiszen ki látta őket a sötétben? Nyúl, nyál... S mit lehet erre a válaszra felelni? Cs. h. I
