Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

1 mexikói VB két nagy esélyese, Unglia és Brazília egy csoportba került A sorsolással a legtöbben elégedettek Szombaton este az egész labda- ] és a mexikói csaptat kerülhet to­vább, de nem szabad elfeledkezni rúgó-világ hatalmas érdeklődése mellett Mexikóban, a Maria Isa­bel Hotel különtermében ült ösz- Bze a Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség vezérkara, hogy a VB 16-os döntőjébe került országok hivata­los képviselőinek jelenlétében megejtse a küzdelemsorozat sor­solását. Az urnából a tízesztendős Mo­nica Maria Canedo. Guillermo Canedonnak. a mexikói labda­rúgó szövetség és a VB-szervező bizottság elnökének lánya húzta ki a csapatok neveit Bejelentették, hogy a sorsolási forma szerint négy csoportba osz­tották az országokat, majd meg­történt a „húzás”, amely a kö­vetkező: I. csoport. Szovjetunió, Mexikó, Belgium, El Salvador, n. csoport. Uruguay, Izrael, Olaszország, Svédország. Hl. csoport. Romá­nia, Anglia, Csehszlovákia, Bra­zília. IV. csoport, Peru Bulgária, Marokkó. NSZK. A párosítás, a mérkőzések idő­pontjai és színhelyei a követke­zőik. I. csoport. (Mexikóváros). V. 31: Mexikó—Szovjetunió, VI. 3: Bel­gium— El Salvador, VI. 6: Szov­jetunió—Belgium, VI. 7: Mexikó —El Salvador, VI. 10: Szovjet­unió—El Salvador, VI. 11: Mexi­kó—Belgium. n. csoport. (Pueblo és Toluca) VI. 2: Uruguay—Izrael, VI. 3: Svédország—Olaszország, VT. 6: Uruguay—Olaszország, VT. 7: Iz­rael—Svédország, VI. 10: Uruguay —Svédország, VI. II: Izrael— Olaszország. III. csoport. (Guadalajara). VI. $: Anglia—Románia, VT. 3: Cseh­szlovákia—Brazília, VT. 6: Romá­nia—Csehszlovákia, VI. 7: Anglia —Brazília, -VI. 10: Brazília—Ro­mánia, VI. 11: Anglia—Csehszlo­vákia. IV. csoport. (Leon). VI. 2: Pe­a belgákról sem, akik már nem egy meglepetést okoztak a labda­rúgó-életben. A második csoport­ban Olaszország és Uruguay lát­szik legesélyesebbnek a tovább­jutásra, de a kiváló atlétikus kép. zettségű svédeket is fegyelem.be kell venni. A negyedik csoport­ban az NSZK továbbjutása szinte biztosra vehető mellette nagy harcra lehet azonban számítani Peru és Bulgária között Egyébként a sorsolással a leg­többen elégedettek. Sir All Ramsey, az angolok Szakvezetője: — Jobb, ha előbb mérkőzünk a nagy ellenfelekkel, mint később. Motorkerékpárok a jégen 1924-ben Svéd­ország, Finn­ország és Nor­végia verseny­zői mérték elő­ször össze ere­jüket a jégen, angol gyártmá­nyú, „JAP" tí­pusú gépeken. Ez volt a skan­dináv országok első, nem hivatalos bajnoksága. Bár az ezt követő nemzetközi találkozók nem sze­repeltek a Nemzetközi Motoros A magyar labdarúgósportról — őszintén A magyar labdarúgósport vál-1 sága, a jelenlegi helyzetből való kivezető út keresése késztette Krcsmarik Andrást, az MTS bé­késcsabai városi tanács elnökségi tagját arra, hogy az alábbi cik­ket megírja. Sorait — gondolat­ébresztőként — e helyütt adjuk közre. Felvetődik az emberben egy összevontan értékelendő kérdés, amely választ vár önmagunktól, akik a labdarúgást műveltük és azoktól, akiknek műveltük egy­aránt. Nagyon sokan ebben az országban: újságírók, kiöregedett labdarúgók, edzők és szurkolók véleményt mondanak és írnak a „sportok királyáról”. Az írások, a szavak mind alapi gazságokat tárnak fel, melyeknek hiánya e sportágat ilyen mélyre süllyesz­tették. Ezen írások tartalmazzák a jó szándékot, a segítőkészsé­get. Jó érzés olvasni a segíteni akarást, a lék betömését szolgáló értékeléseket és a megoldandó feladatokat. Egyesek a legmeré­szebb észrevételeket teszik, nyi­latkoznak, és nem gondolnak ar­ra, hogy a labdarúgás ily mélyre süllyedésében ók is tevékeny szerepet játszottak. Bármennyire fájó, a magyar labdarúgás mély­pont szélén áll. A mélypontot ezután éri el a várható intézke­dések hatása miatt, hogy utána — remélhetőleg — megkezdőd­jék a most már megalapozott felemelkedés. A magyar labda­rúgás szénáját nem lehet rövid •„ tit 9. M»rr.Vkó— I úton rendbe hozni. Ehhez idő — ru Bulgária, VI. 3. Marokkó-| & ^ hogy ^ idő _ szüksé­NSZK, VI. 6. Peru Marokkó, VI. ismerve a magyar labdaru­7: Bulgária—NSZK, VI. 10: Peru 6 " —NSZK, VI. 11: Marokkó—Bul­gária. Negyeddöntő. (Június 14). Mexi­kóváros: I. csoport győztese—II. csoport 2. helyezettje. (A). Pueb­la: II. csoport győztese—I. csoport 2. helyezettje (B). Guadalajara: III. csoport győztese—IV. csoport 2. helyezettje. (O. Leon: IV. cso­port győztese—III. csoport 2. he­lyezettje (D). Elődöntő. (Június 17). Mexikó­város: A-győztes—C-győztes (1.). Guadalajara: B-győztes—D-győz­tes (2). Döntő. (Június 21). Mexikóvá­ros: 1—2. győztese. A 3. helyért az 1. és a 2 vesztesed június 20-án ugyancsak Mexikóvárosban ját­szanak. A sorsolás után nyomban nap­világot láttak neves labdarúgó-ve­zetők és az érdekelt országok képviselőinek, szövetségi kapitá­nyainak véleményei, nyilatkoza­tai. Az alábbiakban ezekből idé­zünk néhányat. Stanley Rous, a Nemzetközi gó-szövetség helyzetét és össz­hangját, valamint a labdarúgó- sport közvetlen irányításában részt vevők szemléletét. Technika és erő A labdarúgás művelésének Is alapvető célja az eredményesség, ennek sava-borsa a gól. Az ered­ményesség, illetve az elhárítás módjainak alkalmazása, az Idő függvényében mértéke az edző munkájának. Nyilvánvaló, hogy világszerte előtérbe került a gyors eredményesség létrehozá­sa, amelynek látható és tapasz­talható jele a rendkívüli kondi- cionáltság. Adva van az edző, akit a sportkör vezetőd a bajnoki idény végén értékelnek, mond­ván: a csapat jó erővel rendel­kezett és ez az edző jó munká­ját dicséri. Közben nem veszik észre azt, hogy a csapat techni­kai, taktikai és sporterkölcsi készsége igen alacsony színvona­lon áll. Az Is igaz és ezt minden valaha labdát rúgó és jelenleg e sportágat űző ember tudja, hogy a technikai képzés négy- szer-ötször annyi időt vesz Labdarúgó Szövetség elnöke: Já- I tékerőt tekintve kétségtelenül a harmadik csoport a legerősebb. Nagyon érdekes, hogy a két favo­rit Brazília és Anglia ugyan már a csoportmérkőzések során talál­kozik, de a továbbiakban még egyszer szembekerülhetnek egy­mással. Nem kétséges ugyanis, hogy e két együttes vívja ki a taktikai formációk begyakorlása pedig még több, 7—10-szeres idő­be telik. Így aztán kevés az az edző, aki a rendelkezésre álló rövid időben a technikai kép­zést, mint a labdarúgás alapját oktatni fogja. Annál inkább kon­dicionál, mert a ml értelmünk és gyakorlatunk szerinti kondi­Krcam&rik András edző vándorbotjának hosszát, mert biz az a kortól függően, a kopás által alaposan megrövi­dült.) Alapokat! nyolcaddöntőbe bár, cionáltság színvonala ismert, kerülést egyáltalán ->em szabad lebecsül-1 elérése pedig nem okoz gondot ni Csehszlov^;..at ú. Romániát ós erőfeszítést az edző számára. bem. Az első csoportban a szovjet i vagy talán igen? (Lásd a sok Komoly probléma az utánpót­lás labdarúgás művelésére való nevelése. Itt nincs tét, volna idő bőven arra, hogy az atlétikus képzést, technikai, taktikai, sőt pszichológiai nevelést kapjon a leendő labdarúgó. Szomorú tény, hogy labdarúgóink zöme olyan alapkövetelményekkel nem ren­delkezik, mint például: futtából való labdaátvétel, mozgásból labdatovábbítás, mozgásból ka­pura lövés, fejélés, labdatováb­bítás igen kis szórással, pörgeté­sek — a kapásból történő labda- megjátszásáró! nem is beszélve. Örök törvényszerűség, hogy a labda gyorsabb az embernél. Ré­gen 35—-50 m-re meg kellett ját­szani 'a partnert, és fölösleges erőpazarlás volt vinni a labdát. A mai labdarúgó viszi a labdát, mert nem tudja hosszabb távon megjátszani partnerét. Mi ez, ha nem a technikai képzés teljes csődje. Igaz, hogy az erő ren­delkezésre áll a labdacipelésre, de az IDŐ?! A labdarúgás mil­lió apró. de igen lényeges moz­zanatából tevődik össze, ezek időbeni -végrehajtása döntő a játék eredményessége szempont­jából A technikai képzésről való le­mondást nem indokolja a játék felgyorsulása, a szorosabb em­berfogás, sőt előtérbe helyezi. Nincs értelme arról vitatkozni, hogy melyik képzettség az elsőd­leges, a technikai-e vagy az erő? A kettő egymástól elválasztha­tatlan és azonos szintű kell hogy legyen. Csupán az a probléma jelenleg, hogy csak az erő a lé­nyeges, a technika az szinte el van felejtve. Az csak természe­tes, hogy más a követelmény a megyei L osztályban és más az NB I/B-ben. Itt csupán az a fur­csaság, hogy sokszor lát a szur­koló megyei színvonalú mérkő­zést a magasabb osztályban. Nagymértékben eluralkodott pályáinkon a gólokról való le­mondás. Ez csupán nevelés kér- az 1 dése. — Valaha gólhelyzetbe hozni a társat nagy dicsőség, gólt rúgni még nagyobb dicső­ség volt Ha olyan lehetőség 1 adódott, hogy két számjegyű eredményt lehetett elérni, erre ! mindig törekedtek, mert a tize­dik gól legalább olyan élményt nyújtott, mint az első. Beszélni kel a játékvezetésről. Az egységes — szabálykönyvben remekül megfogalmazott csak ép­pen nem alkalmazott — felfogás­ról. A szabálytalanságok külön­féle mérlegeléseiről, amelyek tá­pot adtak a különféle taktikai szabálytalanságok ilyen nagy­mértékű eluralkodásához. A sza­bálykönyv ide vonatkozó része világosan rögzíti a durva, aport- szerűtlen játékosok ellen alkal­mazandó büntetéseket. Az is meg van írva, ha egy játékos el­lenfelének testi épségét veszé­lyezteti, ki kell zárni a játék­ból. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy Magyarországon a. száz­ezernél jóval több labdarúgóból hány lett kiállítva a durva já­ték miatt és mennyi a játékveze­tővel szembeni tiszteletlen vagy éppen trágár beszéd miatt. Ügy érzem, ez utóbbi vétség elköve­tői többszörösen felülmúlják az előbb említetteket. Itt van például az időhúzás kérdése. Mostanság sok olyan mérkőzés. jván, melyen a tiszta játékidő 40—60 perc között vál­tozik. Mindez a tudató« Időhú­zás miatt. Ritkán lát az ember olyan játékvezetőt, aki az első tudatos időhúzásnál hosszabbít és kizárja a további időhúzás le­hetőségéi Jogok — kötelességek A magyar labdarúgás jelenle­gi helyzete nem bírja ki a fejlet­tebb edzés és nevelési módsze­reik alkalmazását, mert nincs mi­re építeni sem erkölcsi, sem pe­dig szakmai vonatkozásban. El­sődlegesen a sporterkölos terén van sürgős tennivaló. Meg kell határozni a játékosok és sport­vezetők egyesületen belüli jogait és kötelességeit (Főként a fel­sőbb osztályokban.) A játékosok ne csak kapjanak, hanem adja­nak is valamit! A sportvezetők ne a „közpénzből” oldják mega problémákat még akkor sem, ha ezt legálisan is megtehetik. A labdarúgást ismét sporttá, játékká kell tenni. Jelenleg a felsőbb osztályokban a labdarú­gás elvesztette sportjellegét, csak pénzszerzési forrásnak, megélhetési lehetőségnek, ■ üzlet­nek tekintik. (Prémiumok, kül­földi túrák, játékoscsábítások.) A múlt hibáiból sürgősen le kell vonni a következtetéseket. A romlatlan fiatalokat — akik örö­met éreznek még a játékban — kell helyes irányban nevelni. Ott kell elkezdeni a megújhodási fo­lyamatot Ügy kell elvetni a ma­got, hogy annak érett gyümölcse mindannyiunk örömére szolgál­jon. Mindent összevetve csak úgy léphetünk előre, ha a* alapokat megerősítjük és most már e biz­tos alapokra a fejlettebb edzée és nevelési módszerek alkalma­zásával magasabb követelménye­ket támasztunk minden labda­rúgásunkban tevékenykedő egyen számárai Szövetség programjában, és ezért nem is volt hivatalos jelentősé­gük, — méltán tartják Skandiná­viát az „ice-speedway” hazájá­nak. A Szovjetunióban 1938-tól kezd­tek foglalkozni ezzel a sportág­gal. Néhány év múlva a sportvi­lág már szovjet rekordét avatott; — Alekszandr Bucsinyin szemé­lyében. A háború miatt azonban hosszú ideig csak hazai bajnok­ságokat rendeztek. 1959-től szer­veztek rendszeresen nemzetközi versenyeket a Szovjetunióban, a 125, 175, 350 és 500 köbcentis gép­osztályokban. 1960-ban a svéd, finn és cseh­szlovák versenyzőkkel együtt szovjet motorosok is részt vettek a „Barátság Kupa” küzdelmében. Sikerekben gazdag évet jelen­tett a szovjet versenyzők számára az 1963-as év. Ekkor fogadta él a Nemzetközi Motora« Szövetség a szovjet szövetség javaslatát a jég- motorozás versenykódexét Ille­tően. Az első hivatalos versenyt ebben a sportágban a Nemzetközi Motoros Szövetség Kupájáért ren­dezték. A szovjet versenyzők ki­tűnően szerepeltek, de sikert ho­zott a „Nemzetek Kupéja” is. Et­től kezdve a Szovjetunió verseny­zői viszik el a pálmát az Európa- és világbajnokságokon. Hamarosan 1970. február 21— 22-én rendezik meg egyidejűleg Ufában és Inzelben (NSZK) a jég- motorozási világbajnokság elő­döntőjét. A döntő március 8-án lem Svédországban. A* idén január 6-től 18-ig tart az oroszországi szövetség bajnok­sága. majd január 31-töl február 11-ig küzdenek a versenyzők az országos bajnokságon. Két nap­pal később Moszkvában és Le­ningrad ban rendeznek versenyt — Magyarország, NDK, Csehszlo­vákia,' Mbngólia, Svédország, Finnország és a Szovjetunió ver­senyzőinek részvételével. Az idei világbajnokság két elő­döntő és négy döntő futamból álL A versenyen csak a nemzeti szö­vetségek által javasolt szereplők vehetnék részt A 16 résztvevő közül egy versenyző indul Ma­gyarország, két-két versenyző Csehszlovákia, Finnország és Mongólia, három-három verseny­ző pedig Svédország, az NDK és a Szovjetunió színeiben. A szovjet edzők és külföldi szakemberek véleménye szerint a svéd Kurt Vesatmund és Nilson, a cseh Svad és Kasper, valamint az NDK-beli Peter Libing, a szovjet versenyzők „legveszélyesebb” ri­válisai. — A totó 2 heti eredményei a következők: 1, 1, 2, 1, 1, 2. x, x, 1, x, elmaradt, 1, 1, 1, 1. Teli­találat 23 akadt, nyereményük 29 000 forint. A 13-asokra 16 000, a 12-esekre 437, a 11-esekre 46, a 10-esekre 15 forint nyeremény jut — Szombaton és vasárnap ren­dezték meg a Kisstadionban az országos műkorcsolyázó bajnoksá­nőknél AJmáasy Zsuzsa (FTC) sorrendben hatodik magyar bajnokságát nyerte, a férfiaknál Vajda László (Bp. Petőfi) lett az első. A páros bajnokságot a Far­kas, Korpás (Bp. Petőfi) kettő« nyerte, míg a jégtáncosoknál a Bérces, Sugár (FTC) győzött — Elutazott az Újpesti Dózsa labdarúgó-csapata Jenába, az Eu­rópai Városok Kupája mérkőzés­re. Hétfő reggel a következő já­tékosok szálltak repülőgépbe: Borbély, Kenesei, Káposzta. Sóly­mos:, Noskó, Dunai III, Zámbó, Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Nagy L.. Juhász, Tóth, Horváth és äjmon.

Next

/
Thumbnails
Contents