Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

1910. január 13, Kedu 6 Elindult széptant herben Darvas József szerzői estje a televízióban Vasárnap este kellemes megle­petés érte a televíziónézőket. A műsor-előzetest nézegetvén, szok­ványos egyveleget, riporter-író be­szélgetést vártunk, ehelyett egy nagyon jól megszerkesztett, nagy­szerű írói bemutatkozást láthat­tunk. Szándékosan írtaim, hogy bemu­tatkozást. Ez ellentmondásosnak tűnik, hiszen Darvas Józsefet ez­előtt is ismertük, de ez az össze­foglalás a teljes egy eddig alig ismert, új Darvas Józsefet muta­tott be. Mert több ez az író, mint ahogy a lexikonok szerzői megfo­galmazzák. Ezek a darabok tény­leg drámai erejűek, nemcsak „időnként”, ahogy megjegyzi pél­dául az Irodalmi Lexikon esztétá­ja. A szerzői est a Szakadék című filmjéből vett részletekkel indul Bakos Jóska csodálatos szép, igaz története így lerövidítve is közel azt nyújtotta azoknak a nézőknek, akik korábban nem látták, mint a teljes film. A cím: a szakadék, mindig is izgatta. Első novellája 34-ben, a Szabad Írás című félillegális kom­munista lapban jelent meg ugyan­jáéi a címmel. A szegények és a gazdagok közt húzódó mély sza­kadás problémája foglalkoztatta, foglalkoztatja ’ ma is. Hisz ehhez kapcsolódik a jelen aktualitása: a szakadékból fölemelkedett ember hogyan tud hű maradni a néphez. A néphez való hűségéről vall Zrínyi című drámájában. Az idé­zett rövid párbeszédben a jobbá­gyokra is támaszkodni merő Zrí­nyi csap össze a feudális, idegen elnyomás képviselőjével. Az irodalomtörténészek Darvas Józsefet hol a népi íróikhoz, hol a szocialista irodalom kezdeti meg­nyilvánulásaihoz sorolják; Darvas mindkettőt vállalja. A népi írók­hoz rokonszerv vonzotta, de tudta, hogy a társadalmi kérdésekre csak a marxizmus tud választ adni. Ne­ki, akár többi kortársónak, ifjúi reménye volt, hogy ha kimonda­nák, leírnak valamit, már meg is változik a világ. S tapasztalniuk kellett, hogy a társadalmi válto­zás mennyi emberi drámával, tra­gédiával jár együtt., A Hajnali tűz történet 1959-ből, a mezőgazdaság nagy átalakításá­nak idejéből. A két, egymással szembe került testvér harcában a kommunistának kell győznie, aki azért küzd, hogy a paraszt is em­ber, egész és tiszta ember legyen. Időnként vád éri az írót, hogy írásaiban túl sokat politizál, va­lóságtartalma vaskos, túlteng a szociográfiai elem. Darvas József elismeri, hogy vannak más útjai is a valóság írói megismerésének, ő azonban csak így tud alkotni. Végh Antal nagy vihart kivál­tott Állóvíz című szociográfiai írá­sa nyomán született A térképen nem található című drámája. Végh Antal egy nyírségi kis falu­ról, Penészlekről ír, a nagy szel­lemi és fizikai elmaradottságról; Darvas József természetesen az általánosítás szintjén fogalmazta meg mondanivalóját. A drámabeli község nem Penészlek, hisz ilyen állapotok máshol is fellelhetők. A szerző 60. életévéhez közeled­ve összegezi, megmérni szeretné, mit végzett eddig. Ennek jegyében született a Részeg eső, legutolsó regénye. A drámarészlet egyik párbeszédében próbál erre választ adni: — Tragikus, hogy az élet egyszerű és megismételhetetlen... — Ez benne a szép. Ez adja a fe­lelősség pátoszát — hangzik a vá­lasz. Tisztességes élet — ez Darvas ars poeticájának lényege. S. M. Hírűnk a határokon túl: A Jókai Színház romániai sikerének visszhangja A békéscsabai Jókai Színház első külföldi turnéja — aradi vendégjátéka — visszhangzó si­kert aratott. A Román Televízió több jelenetet közvetített az elő­adásokból, melyeket a romániai magyar és román sajtó a „Vörös Lobogó”, „Szabad Szó”, „Tríbu- na”, „Flacara rosie” stb. részletes, lelkes cikkekben méltatott. A forró hangulatú aradi szín­háza estékről a „Szabad Szó” ha­sábjain Sebők Anna a következő­ket írta: „A Máthé Lajos rendezte „Dip­lomások” modem dráma. Az író­nő korunk egyik legaktuálisabb kérdését; a vidéki értelmiség éle­tét, felfogását, erkölcsi magatar­tását boncolgatja. Nagyszerű írói ezközökkel megformált főhősének alakjával tulajdonképpen saját véleményét, merész ítéletét tol­mácsolja az elmaradottság, a klikk rendszer, a csalás és becste­lenség ellen. Felszínre kerül a vidék szellemi életét visszafojtó életmód minden bűne. A cselek­mény alapos lélekábrázolásra épül, a konfliktusok pedig annyi­ra mélyen zajlanak, hogy csak egy éles szemű és finom kezű ren­dező tudja felszínre hozni és meg­győzően! ábrázolni mindezt. A rendezőnek sikerült beszédessé tenni a szűkszavú szöveget, így Raffai Sarolta kitűnő drámája méltán nyerte el az aradi közön­ség tetszését. A szinte megszámlálhatatlanul sokszor színre vitt Móricz-vígjá­ték, a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül’’ bemutatása elsősorban az ábrázolásmód maiságának kere_ sésében tette próbára Sík Ferenc rendezőt. Az, hogy a- modem el­gondolás a darab mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával össz­hangban érvényesült, talán a be­mutató legnagyobb érdeme.” A „Vörös Lobogó”-ban Zno- rovszky Attila egy jól összeková­csolt együttes nagyszerű alkotá­saként jellemzi a „Diplomáso­kat”, kiemelve a különböző jele­netek telítettségét, feszültségét, íróilag és rendezőileg egyaránt kitűnően megkomponált ritmu­sát, lendületét, az elsőtől az utol­só replikáig A lap különös elis­meréssel ír Szoboszlai Sándor Já- szai-díjas művész őszinte és rend­kívül mértéktartó alakításáról. A „Nem élhetek' muzsikaszó nélkül” szereplőit is . — Gálfy Lászlót, Korompay Valit, Dénes Piroskát, Barcza Évát, Cseresnyés Rózsát — őszintén dicséri a lap, de nem mulasztja el kihangsú­lyozni Sík Ferenc redező érde­mét sem abban, hogy a móriczi kórkép humoros vonala csattanó ötletekkel fűszerezve bontakozik ki a színpadon. L. Dunajecz Sikerrel zárult megyénkben a Hazafias Népfront jubileumi országos pályázata December 31-én zárult az a ju­bileumi országos pályázat, melyet hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója alkalmából hirdetett a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és az Országos Népművelési Tanács. A negyedszázados jubileumhoz méltóan zárult megyénkben a pá­lyázat, hiszen a megadott határ­időig 41 személy és 4 kollektíva összesen 53 pályamunkát juttatott el a Hazafias Népfront Békés me­gyei titkárságára. Mivel a dolgozatokat a pályázó nevének, foglalkozásának, iskolai végzettségének és életkorának megjelölésével kellett beküldeni, érdekes és tanulságos az összesítő jegyzék áttanulmányozása. Tema­tikailag igen változatos a több mint félszáz dolgozat. Legtöbben (22) a felszabadulás történetéről írtak, részben saját élményeik felelevenítésével, részben mások visszaemlékezéseinek feldolgozá­sával. Sok pályázó foglalkozott köz­ségének negyedszázados történeté­vel (9), egy-egy művelődési intéz­mény — iskola, könyvtár — fej­lődésének bemutatásával (10), de található munkásmozgalmi, peda­gógiai, tez-történeti, sőt még szép- irodalmi pályamunka is. Legalább ilyen változatos a be­küldők foglalkozási megoszlása. Minden második résztvevő peda­gógus. Amilyen örömmel írunk erről, annyira meglepő, hogy mi­lyen kevés — összesen 4! — ta­nuló nevével, illetve egy szakköri munkával találkoztunk a pályázók között. (A négyből is 3 egy is­kolából!) A helytörténeti szakkö­rök munkatervében kiemelt éves feladat lehetett volna! A többiek között tsz-tag, könyv­táros, újságíró, MÁV-dolgozó, nyugdíjas, hivatásos katonatiszt, pártmunkás, jogász éppúgy szere­pel, mint fodrász, lelkész, tanácsi dolgozó vagy gondnok. A pályamunkát beküldők élet­korát vizsgálva, 4 tanuló és 3 nyugdíjas képviseli a legfiatalabb és a legidősebb korosztályt. 12—12 főt jelent a 4. és 5. évtizedben járók csoportja, ugyanakkor he­ten vannak 21—30 év között és mindössze hárman képviselik az 51—60 éveseket. Különösen az utóbbi feltűnő, hiszen a most éle­tük VI. évtizedében járók negyed- száraddal ezelőtt tevékeny része­sei lehettek akár a felszabadító harcoknak, akár a politikai pár­tok alakulásának vagy a földosz­tásnak, — visszaemlékezéseik megírásával szélesebbé tehették volna a pályázatot, esetleg hiány­zó láncszemet pótoltak volna dol­gozatukkal egy-egy város vagy község felszabadulásának történe­téhez. Végezetül szóljunk a beküldők helységek szerinti megoszlásáról. A megyeszékhelyről 11-en jelent­keztek. Második helyen Mtezöko- vácsháza áll öt dolgozattal, majd ezt követi Vésztő négy pályázó­val. Dobozt, Kaszapert és Szarvast képviseli még három, illetve két pályázó, míg további tizenöt vá­rost, illetve községet egy—egy je­lentkező. (Gyulára, Orosházáról is csak egy munka érkezett!) Külön dicséretet érdemelnek a mezőkovácsházi járás illetékesei, A csabai filmszínházak múlt • heti műsorából két filmet ér­demes kiemelnünk: elsőként az 1969-es Cannes-i fesztivál politi­kai filmdömpingjének egyikét, az angol Lindsay Anderson által készített Ha ... című alkotást. Az tehát a „Ha...” cselekménye egy oxfordi fiúkollégiumban játszódik, egy olyan rezervátumban, ahol a megcsontosodott tradíciók, eszte­len, felsőbbrendűségre épített hi­erarchikus alsós-felsős nevelési rendszer rendkívül nyomasztó légkört teremt. A történet há­rom hőse egy értelmetlen és kü­lönösen drasztikus fenyítés után fellázad, szervezkedni kezd, hogy az év végi záróünnepély díszkö­zönségét előbb halálra rémítse, majd ténylegesen legyilkolja. Az iskola fegyvertárából lopott gép­pisztolyokkal, gránátokkal, ak­navetőkkel ölik halomra a ta­nárokat, városi kiválóságokat, szülőket és a megalkuvásra haj­lamos diáktársakat. Ennyi a cselekmény, amikor feltűnik a befejezést jelző fel­irat, a „Ha...”. Világos, hogy An­derson jelképe olyan nagyon is konkrét szimbólum, amely ezzel az elkezdett és be nem fejezett mondattal arra alkar figyelmez­tetni, hogy ha... a társadalom (ezúttal az angol politika) nem változtat tradíciókra épülő ősrégi elvein, ha... nem vesz tudomást a különböző társadalmi rétegek­ben észlelhető elégedetlenségről, ha... azt hiszi, hogy egyszerű akik példásan megszervezték, elő­készítették, külön is díjazták a beérkezett dolgozatokat. (Ugyan­annyi művel szerepelnek, mint a megyeszékhely!) A pályázat első szakasza lezá­rult, most már a zsűrin a sor, hogy kiválassza azokat a dolgoza­tokat, melyeket érdemesnek tart az országos döntőbe való továb­bításra, illetve a megyei díjazás­ra. Nem lesz könnyű dolga a bí­ráló bizottságnak, sok jó dolgozat közül kell kiválasztania a legjob­bakat, — s hogy melyek ezek, azt az április 2-i eredményhirdetésen hozzák nyilvánosságra. Papp János rendszabályokkal és bármiféle terrorral huzamosabb ideig elejét veheti a forradalmi megmozdu­lásnak, akkor az anarchiához vagy tényleges forradalomhoz vezethez. A „Ha...” Camnes-5 és otthoni angliai kedvező fogadtatása után mi is csatlakozunk az elismerők- höz: Anderson új filmje ha nem is mindenütt hibátlan, de összes­ségében pozitív alkotás, az an­gol filmművészet jelentős állo­mása. A békéscsabai Szabadság film­színház játszotta az Egy őrült éjszaka című új magyar filmprodukciót. A Gogol-i ötletre építő törté­net röviden a következő: egy fő­városi közértbe revizorok (Kál­lai Ferenc, Mensáros László) ér­keznek s közlik, hogy az ellen­őrzést a bolt zárása, 9 óra után, éjszaka tartják meg. A rövid szemle eredménye; több' mázsa liszt és egyéb áruféleség többle­te, s világos, hogy mindez abból ered, hogy a gondos boltvezető (Szirtes Ádám) az ami biztos, az biztos elv alapján minden lopás után kétszer annyit ír az áru­készlethez, mint amennyit elvitt. Mindemellett fény kerül az üz­letvezető és a női eladók közti nem éppen kötelező kapcsolatok­ra is: a pénztárosnőn kívül az egyik kiskorú tanuiólány is sze­retője a kiskirálynak. A revizo­rok sem szentek; előbb tapasz­talati úton győződnek meg a tanuiólány ártatlanságáról, avagy romlottságáról, majd kereket ol­danak a 40 ezres bevétellel. Jelentse-e a boltvezető a lo­pást (ezúttal a revizorokét), vagy pedig bölcsen hallgasson? Ha kézre kerülnek a revizorok, akkor az ő bűnükön kívül fény derül a közértbeli törvénytelenségek­re is... Kardos Ferenc szatírája hal­latlanul maró. telibe találó fricska: olyan alkotás, amely no­ha egyetlen helyszínen játszódik, fordulatai és kivételesen jó szí­nészgárdája révén rendkívül frappáns, olyan szeizmográf, amely érzékenyen jelzi az újra terjedő kéz kezet mosl; gyakorlat cinikus divatját. Az alakítások közül Beata Tyskiewicz (pénz­tárosnő), Törőcsik Mari (a bolt­vezető felesége), Garas Dezső (el­adó), Kállai Ferenc, Mensáros László (revizorok) és Szirtes Ádám (boltvezető) hibátlan meg­oldásaira kellett figyelnünk. B. Máté Autótulajdonosok! Közületek és magánefadók! Használt személygépkocsikat vásárolunk napi piaci áron, a vételár azonnali átutalásával. Vállaljuk használt személygépkocsik bizományi értékesítését is Keressék fel DEBRECENI KIRENDELTSÉGÜNKET, . (Debrecen, Balmazújvárosi út 3.), ahol hétköz­napokon 6—14 óráig, szombaton 8—11.30 óráig állnak t. ügyfeleink rendelkezésére. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents