Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
1970. január 13. 4 Kedd Meghalt Latabár Iáimén Vasárnap hajnalban, hosszas szenvedés után, 68 éves korában elhunyt Latabár Kálmán Kossuth- díjas, kiváló művész. A Fővárosi Operettszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés. Latabár Kálmán hírneves színész-dinasztiából származik. 1902-ben született Kecskeméten és Rákosi Szidi színész-iskolájában tanult. Pályáját 1922-ben a Várszínházban kezdte, mint táncos komikus. Két év múlva leszerződtette a Fővárosi Operettszínház, majd onnan vidékre került. Hosszabb külföldi út után öccsével, Árpáddal 1934-ben tért ' haza. A 30-as években egyre népszerűbbé lett mint filmszínész és jelentősebb szereped külföldön is ismertté tették nevét. Művészi munkásságát többször ismerték el magas kitüntetésekkel. 1950-ben Kossuth-díjat kapott, 1953-ban a Népköztársaság Kiváló Művésze lett. 60. születésnapja alkalmából Munka Érdemrenddel, majd a múlt évben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették kJ. ffstnja Lukát nem hagyják magára o® • HETEKKEL ezelőtt Lenin, grádbam ért a Banja Luka-i földrengés híre. Ott is mindenki nagy együttérzéssel és mély részvéttel tárgyalta azt az újabb természeti katasztrófát, amely Skopje után öt esztendő leforgása alatt Jugoszláviát már má_ sodszor sújtotta. Mint hamarosan megtudtuk: a pusztulás a vártnál is lesúj főbb: 750 épületet kellett sürgős lebontásra ítélni, mert bármikor összeomolhat. 1860 ház kapott vörösjelet, vagyis állapotukat pontosabban ellenőrizni kell, hogy eldöntsék, hányat lehet közülük megmenteni ... Néhány héttel ezután már Banja Lukában járhattam. Autóbusszal tettem meg a kb 4 kilométeres utat a vasútállomástól a város központjába. Dusán, önkéntes kísérőm és tolmácsom útközben elmondja: Banja Luka volt Boszhia legszebb, legtisztább városa. Lakói vendégszerető, szívélyes és mindig jókedvű emberek. Dusán múlt időben beszélt a városról, s annak lakóiról. Hallgattam őt, s elviselhetetlen szorongást éreztem. Még ha nyár lenne. De tél van. Napok óta szünet nélkül havazik, a hegyekben az utak egy része járhatatlan vagy nehezen járható. Kinézek az autóbusz ablakán és látom: didergő emberek százai topognak a járdán. Banja Lukában az utca, a járda a legbiztonságosabb. A hó, a hideg, százszorosán megkeseríti az emberek életét. Kiskocsikon tüzelőanyagot, másutt kályhát cipelnek. Még az a szerencse, hogy az iskolás korú gyerekeket novemberben a tél, Munkában a felvetőgép... a várható megpróbáltatások elől más városokba menekítették. DUSÁN közreműködésével szót váltok az autóbusz kalauzával. — Sokan menekültek el a városból? * A kalauz a fejét rázza: — Néhány család elment, de a többség itt maradt. — A félelem, a rettegés nem űzte el az embereket? — Hová mehetnénk? Nem akarjuk elhagyni az otthonunkat. Folyik az újjáépítés. A város központjában elindultam körülnézni. A tereken, a parkokban hólepte lakókocsik és sátrak. Tízezernél több család él immár hetek óta lakókocsiban, autóbuszban, vasúti kocsikban, garázsban, pajtában. A lakóházakon repedések éktelenkednek, az üres szobákban törött csillárok lógnak. Később, a város hivatalos emberei elmondták: a látszólag épségben levő lakóházak többségét le kell bontani, mert kimozdultak alap. jukból és bármikor összedőlhetnek. A lakóházak statisztikailag nincsenek biztonságban. RENGETEG az átfázott, influenzás ember. Az egészségügyi intézmények éjjel-nappal szakadásig dolgoznak. Őszintén szólva nem kissé vi- szolyogtam attól, hogy meglátogassam a szükséglakásokban tengődő családokat. Arra gondoltam; embertelen dolog belebámulni mások nyomorúságába és kíméletlen dolog arról fag- : gatni őket, amit magam is látok. Csak akkor könnyebültem meg, amikor észrevettem, hogy érdeklődésemet nem tekintik tolakodásnak, hanem az együttérzés és a rokonszenv megnyilvánulásának. A Marsala Tito ulica végében, közel a Titanic-házhoz megfordultam néhány sátorlakásban. Nyáron, víkendháznak mindegyik megtenné, de télen •nem kívánom senkinek lakóhelyül ezeket a sátrakat. Törökös feketekávéval kínáltak és elmondták: a katasztrófa utáni napokban jórészt az adta vissza az emberek életkedvét, hogy minden országból érkeztek az élelmiszerszállítmányok. a gyógyszer-küldemények, a takarók, a lakókocsik, a meleg holmik. Magyarországról gyors segélyként 5 vagon építőanyag érkezett. — Nagyon jó érzés tudni, hogy a világon mindenütt aggódnak értünk és segítenek minket — mondta a posta egyik tisztviselőnője. BESZÉLGETTEM kőművesekkel, bolti eladókkal, rendőrökkel, háziasszonyokkal, tisztviselőikkel, mindegyik azt mondta: a földrengés utáni kétségbeesésből, ájulásból a várost azok a hírek térítették „eszméletre amelyek tud túl adták: Jugoszlávia és a világ népei Banja Lukát nem hagyják magára. Milyen a város külső képe? A hóesés ellenére a lakosság — amíg ott voltam — reggeltő] késő estig az utcákon tartózkodott. S, mintha örökké figyelnének, hallgatóznának. Kétségtelen, hogy a lakosság többségét az iszonyatos élmény, a recsegés, a ropogás élete végéig elkíséri De hát az életet nem lehet legyőzni. A centrumban, az üvegfalú Lottéiiában görnyedt hátú öregasszony hajol a lottószelvény fölé. Ki tudja? Lehet, hogy éppen most mosolyog rá majd a szerencse. A szomszédban. a hírlapárus a világlapokból kivágta a földrengés sújtotta Banja Lukáról készült fotókat és kiakasztotta az ablakba. A Shack-bárban a magas székeken hordárok, diákok ülnék, s isz- szák a stara slivovicát, az erős pálinkát. Tépett plakátok, a be- deszkázott kirakatok, az üzletek ajtajában nézelődő szoborarcú főnökök. HELYENKÉNT dolgozgatnak ugyan, de ennek a munkának egyelőre nem sok a látszatja. Amíg nem múlik el a tél, a hó, addig igazi munkát aligha lehet végezni a megrokkant házakon. Bemegyek egy trafikba. A szokás hatalma: üdvözlőlapot kérek, A trafikos készséges, három tucat színes levelezőlapot í'ak elém és biztat, hogy válaszszák. Egyik szebb, mint a másik. A nyáron még ilyen volt Banja Luka. — Jövőre újból szép lesz —, mondja a trafikos, mély meggyőződéssel. Sz. P. Enyhe lefolyású a Hong Kong-i influenza A tapasztalatok szerint a Hong Kong-i influenza — az A—2 típusú vírusok által okozott korábbi járványokhoz hasonlóan — az esetek túlnyomó többségében néhány nap alatt lezajlik, de rendkívül fertőző. A tüneték eléggé hevesen jelentkeznek: láz, fej- és * végtagfájás, gyomorpanaszok, esetleg hányinger. Az orr és a torok hurutja a kevéssé gyakori tünetek közé számít, ez a közfelfogásban az influenzával sokszor egy kalap alá vett másik gyakori vírusbetegség, a nátha fő tünete. Szövődmények a Hong Kong-i influenzához főleg az idősebb betegeknél járulnak. A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, de arcüreg- vagy homloküreg- gyulladás, középfülgyulladás, ritkábban vesegyulladás is felléphet. Idős betegeknél különösen a keringési rendszerre] kapcsolatos szövődménye veszélyesek. A szövődmények megelőzésének legjobb módja, ha a beteg lázas állapotban, influenzával otthon marad és lefekszik. Pontosan meg kel] tartani az orvos utasításait. Nagyon fontos, hogy idősebb emberek járványos időben tartózkodjanak a megerőltetéstől, a keringési rendszer megterhelésétől. Mind a betegség megelőzésének, mind a gyógyulásnak fontos segédeszköze a gyakori szellőzte - ,tés, amely csökkenti, „felhígítja” a szoba levegőjének esetleges fer- tőzöttségét. Növeli a szervezet ellenállóképességét a fehérjékben, vitaminokban gazdag táplálkozás. Fontos egészségügyi szabály, hogy az időszaknak megfelelően kell öltözködni, s ügyelni arra, hogy a lakás ne legyen túl meleg. (MTI) KÜRTI ANDRÁS : Q II budai villa titka Mit tud a szimpatron? a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Sajnos, a gombolyagok derült színforgatagát egyelőre nem tudjuk visszaadni. Fotó: Demény Bár a közhit szerint mindig a monguz győz, ez csak a találkozásaik nagyobb részében igaz, de nem törvényszerű. Itt még az a különbség is fennáll az előbbi esethez képest, hogy míg a másik ketrecben csak az egeret, itt mindkét állatot szimpatron-kú- rára fogtuk. — Mi az a szimpatron? — Ne resteilje, hogy erről még maga sem hallott, nem is olvasott, mert nem hallhatott, nem olvashatott. Pillanatnyilag, kettőnket is beleértve, nincs féltucat ember a világon aki sejtene a létezéséről. De folytassuk a szemléltető oktatást. Figyeljen! Gyors mozdulattal felhúzta a furnérlemezt, amely a ketrecet ketté osztotta. A karikába csavarodva pihenő csörgőkígyó azonnal felemelte a fejét, a monguz felé fordult, sziszegett. Amaz abbahagyta a futkosást, nem vette le szemét a másikról, harciasán csapkodott is a farkával, de nem támadott ő sem. Andrea visszacsúsztatta közéjük a furnérlemezt. — Ezek — magyarázta — i estsúlyukhoz képest viszonylag kevesebb szí mpatront kaptak, mint az egér. Fokozatosan növelnem kell az adagot. Némi ellené-zés, amint látta, még lappang köztük, de már nem bocsátkoznak azonnal harcba. Egyébként is nagyon nehéz eltalálni a megfelelő mennyiséget, a testsúly egyedül nem mérvadó. Faj, fajta szerint, sőt még egy családon belül is, egyedileg is más-más lehet a dózis-igény. Csak kuriózumként említem, hogy a nőstényeknél például általában több szimpatron kell a barátkozási készség kialakításához, mint a hímeknél... Körbe intett a fehérre meszelt falu, ragyogóan tiszta, friss fűrészporral felszórt pad- lójú pincében. — Bemutathatnám még birodalmam többi lakóját, a párosítás és a kezelés más változatait, olyant is, ahol »cettőnél több állatot tartunk együtt, anélkül, hogy kölcsönösen kárt tennének egymásban... Azt hiszem azonban, a lényeg már tisztán áll maga előtt. A vendég elgondolkozva simított végig tar fejebúbján. — Az a kérdés, hogy mit ért a lényegen? Mindössze arról győződtem meg, hogy kegyed és a professzora kotyvasztott egy szimpatron nevű vegyszert, orvosságot, csodabalzsamot, amitől a macska össze- puszizkodik az egérrel, barátkoznak olyan emlőlök és csúszómászók, amelyek egyébként, enyhén szólva, nem rajonganak egymásért... Talán a skót whiskyből volt kevés, de a látottak tudományos célját, hasznát, jelentőségét nem fogtam fel. Bevallom, olyan benyomásom támadt, hogy maguknak cirkuszba .illő mutatványokat sikerült produkálniuk, bár kétlem, hogy ez állna szándékukban... Remélem, nem sértettem meg? — Ugyan — legyintett Andrea —, a tudományban a kételkedés visz előbbre Jó, jó, nehogy a fejemre olvassa, hogy ez a bölcs mondás nem tőlem származik, tudom magamtól is... Nos, megpróbálok válaszolni a kérdéseire, már amennyire tőlem telik. Egy helyreigazítással kell kezdenem. Ezt a bizonyos vegyszert, á szimpat- ront nem ketten találtuk fel. Ambrózy szólóban kísérletezte ki. Én ebben a téeszcsében csak amolyan magasan kvalifikált állatgondozó vagyok. Többnyire itt a pincében és a kertben, a kifutók körül tanyázom. És én tartom rendben Béla céduláit Amit a szimpatronról tudok, ezekből tudom. — És mit tud? — Azt. hogy van egy tulajdonság, a rokonszenv érzése, amelynek kialakulását, kiváltó tényezőit mind ez ideig, Ambrózy zseniális felfedezéséig lényegében nem ismerte a tudomány...
