Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. január li. 11 Vasárnap „Lopott név”-e Attila neve? Szépségápolás, szépségideál az őskortól napjainkig LAPUNK január 7-i (szerdai) számáman kis cikk jelent meg „Mai névnap: Attila” cím alatt, amely a nagy hun király nevé­nek eredetével foglalkozik. A közlemény az Attila nevet gót, tatár, latin szóból eredez­teti, s bár kijelenti, hogy „a hu­nok királyának eredeti nevét nem ismerjük", mégis olyan kö­vetkeztetésre ad alkalmat, az olvasónak, hogy a világhírű hun uralkodó neve idegen népektől vett név, „lopott név” stb., mi­vel a hunok olyan „együgyű, primitív” népek voltak, hogy ki­rályaiknak sem tudtak nevet adni Sőt tápot ad annak a né­met kultúrhatás által terjesztett teljesen alaptalan „hiedelemnek”, amely szerint a „horda nívójú” hun nép csak azért tudott vi­lágtörténelmi szerepet betölteni, mert az élén egy gót-germán eredetű, származású, nevű „fel­sőbbrendű” egyéniség állott, az­az Attila, azaz a „gót atyuska”. A TÉNY ezze1 szemben az, hogy ezek az állítások és mesv- terséges hangulatkeltések telje­sen légből kapottak, mert — az Attila név ősi eredetű hun név. Ezt a nevet a hunok már akkor is használták, mégpedig királyi névként, amikor a tatárokról még nem is tudóét a történelem, amikor a gotoknak talán a hírét sem hallották a hunok, mert azok ősei akkor még Skandiná­via térségében tanyáztak, az Északi-tenger felett, ahonnan csak később jöttek át, ereszked­tek le a mai Lengyelország te­rületére, ahonnan délfelé húzód­tak, hogy azután a hunok nyo­mása elől nyugat felé menekül­jenek. (így indították meg a hunok a népvándorlást és ját­szottak szerepet a mai Európa kialakulásában.) HA VALAKI ezen állításaim helyességéről meg akar győződ­ni, olvassa el Josephus Innacen- tius Desericius: De initilis ac majoribis hungarurum c. ötkö­tetes latin nyelvű művét. A tel­jesen elfelejtett nagy magyar őstörténetkutató, Deseritzky In­ce József ebben „A magyarok bejöveteli és ősei” című, 1748— 60 között Budán megjelent ha­talmas művében publikálta mindazon kutatásainak eredmé­nyét, amelyeket Rómában, az ottani ősnyomtatványok között folytatott mint piarista rendi összekötő 1742—46 között. (O fe­dezte fel a vatikáni könyvtárban és adta ki először Julián barát nagymagyarorsizági útjáról szóló leírását.) Ebben a nagy művé­ben — ősi feljegyzések alapján — többek között arról is ír, hogy a Kaspi- és Arai-tó déli részé­től a Ganges folyóig uralkodott euthalita hunoknak (fehér hu­noknak) az akkori Oxus folyó melletti fővárosát és környékét kifejezetten Attila-nak, Atthila- nak, Atthalá-nak, Abtelá-nak nevezték, illetve írták. Ezek ősi tények és ezek mellett nem lehet csukott szemmel elmenni és mű. teóriákat kreálni az Attila név eredetéről. Mátray János: Ke­resztneveink című (1960) köny­vében Attila címszó alatt töb­bek között a következőket olvas, suk: „...a római martirologium szerint Szent Aithalias vértanú a patrónusa, kit 350 körül II. Sapor perzsa király paran­csára hitéért kivégeztek. Patró­nusa: Szent Attilánus.” Ez a vértanúság abban az időben tör­ténhetett, amikor Szent Jeromos egyházatya azt írta egyik levelé. ben, hogy „a hunok zsoltárokat tanulnak”. Nyilvánvalóan az euthalita hunokról volt szó. A fentieket csak kis ízelítőként ad­tam annak bizonyítására, hogy Attila nevének idegen eredetű- ségéről terjesztett „tudományos” mende-mondák teljesen légből kapottak, a valóságtól igen messze vannak, sőt azt teljesen elferdítik. A nagy hun király­nak, Attilának a neve ősi hun eredetű név, amelyet a különféle más népek különféle módon ej­tettek ki és írtak le, de akik ezt a nevet a hunoktól kölcsönöz­ték, vették, sőt lopták. MÁR RÉGEN hallottam egy magyar régészadomát, amely igen plasztikusan jellemzi nyélv- tudományunk-régészetünk szá­zadeleje körüli fél évszázadát. Az adoma a következőképpen szól: Hazánk területén terméskőre vésetten napvilágra került egy régi, ismeretlen helységnév. En­nek előkerülése után, egymástól függetlenül öt nyelvész készített tudományos tanulmányt. Azon­ban az egyidőben nyilvánosságra hozott tanulmányaikban teljesen ellentétes eredményekre jutot­tak, ugyanis az első bizánci— görög, a másik római—latin, a harmadik gót—germán, a negye­dik szláv, az ötödik ószövetségi héber eredetűnek minősítette — bizonyította ezt a helységnevet Ettől függetlenül, mind az öt nyelvész munkáját tudományos értékűnek, őket pedig nagy tu­dósoknak minősítették, megvene. gették a vállukat és mindenki napirendre tért a kérdés felett annak ellenére, hogy lényegében nem oldottak meg semmit. De azután botrány tört ki e helységnév körül. Egy hatodik tudós nyelvész is kiásta a harci bárdot. alapos ellenitanulmányá- ban végigcáfolta az előbbiek hipotézis-szerű álláspontjait és bebizonyította, hogy — az elő­került helységnév egyszerűen ősi magyar eredetű. ÉRRÉ a honi nyelvtudományi síkon óriási felháborodás tá­madt. Fergeteges támadási indí­tottak a hatodik nyelvész ellen, kizárták a nyelvtudományi szak- egyesületekből, megfosztották állásától, nem kapott több pub­likálási lehetőséget. Szentségtö­rő, tudománytalan, parlagi lai­kusnak, sőt egyenesen hülyének titulálták, mert — ugyebár — normális embernek nem is jut­hat eszébe olyan tudományos ötlet sem. hogy a magyarok ősi földjén előkerült ősi helységnév — magyar eredetű is lehessen. Eddig szól az anekdota, s mint minden ilyen termék, ez is kétségtelenül túloz, de lényegé­ben alapvetően jellemzi a szá­zad eleji, 1890-es évektől 1945-ig terjedt, sőt lappangó módon napjainkig is átlopódzott nyelv- tudományi—régészeti korszakot, amelyben nyelvészei nk-régjésze- ink nagyobb része, úgynevezett külföldimádat, nyugatimádat be­tegségben szenvedett. Ennek kórtünete az volt, hogy a múlt és jelen minden magyar tényé­nek és értékének magyar erede- tűségét kétségbevontá'k, sőt ta­gadták, néhány „Gulasch”, „paprikasch”, „cschardasch” szó kivételével mindenünket idegjen. bői származtatták. AZONBAN ennek a korszak­nak már vége, a magyar jelen és múltkutatás terén a mai nyelvé­szek és régészek is tudományos adatokkal, leletekkel, elemzések­kel bizonyítják azokat az isme­reteket, amelyeket a régi írások, köztük a magyar krónikások, la­tin nyelven írt magyar történé­szek megörökítettek, arról, hogy a magyarság nyelve, földrajzi és családi nevei — hamisítatlanul magyar, azaz hun—avar—ma­gyar eredetű. Dr. Radnai Mikes A „szépnem” képviselői időt­len idők óta foglalkoznak szép­ségük megtartásával, fokozásá­val, gondozásával. Festékek, kenőcsök, parókák jelzik e fej­lődés útját — a régészek az ásatások alkalmával a haszná­lati cikkek maradványai között rendszerint találnak tégelyéket is, amelyekben kozmetikumo­kat tartottak. A Bibliában is szó esik arról, hogy olajjal ke- negették testüket a nők; Nof- retéte, II. Ramses fáraó fele­sége hosszú nyakú, magas kon- tyú, ovális arcú, nyaklánccal felékesített gyönyörű hölgy volt — így őrizte meg a pira­mis az ő múmiáját is. A görög kor leghíresebb csonka szobra, a milói Vénusz volt századokon át a női szépségideál; életerős, duzzadó idomú, pompás testű asszonyalak, amely híven feje­zi ki a még nem hanyatló gö­rög kor életörömét sugárzó szemléletét. A sötét középkor Az ókor hanyatlása s a kö­zépkor önsanyargató aszkézise falak mögé zárta a nőt; kolos­torba vagy várba. A női szép­ségideál ebben az időben a templomi freskók női szentjeit utánozza; vékony termetű, tes­tét földig ruhába-fáty lakba burkoló* átszellemült, étheri lény a nő, még legfőbb ékes­ségét, haját is csúcsos fejre- való mögé rejti — testiségére semmi sem emlékeztet, szépsé­gének ápolásáról nyilvánosan szó sem eshetett. A humanizmus kora a görög embereszményhez nyúlt vissza; Tizian vérbő, telt idomú, élet­erős szép asszonyai képviselik a kor nőideálját. Viszont a nagy francia forradalmat meg­előző főúri tobzódás jellegze­tes alakja a Napkirály, XIV. Lajos udvari ünnepélyein hasz­nálatos fejbőr-vakaró; ez a hosszú, vékony, cizellált fém-, vagy elefántcsont-szerszám ar­ra szolgált, hogy a csupa csip­ke, abroncsszoknya és fehér paróka díszébe burkolt hölgyek a bálakon a fejbőrüket alkal­matosán vakarhassák vele — ahol viszketett. Ez a gálánskor ugyanis nem ismerte a fürdést s az erre szolgáló eszközöket. (Viszont nem kevés büszkesé­günkre szolgál, hogy a honfog­laló ősmagyarok — a krónikák tanúsága szerint — fakádakat is hoztak magukkal.) A rend­szeres és tömegigényű női szép­ségápolás előtt csak századunk nyitotta meg az utat. Párizsból indult... A kozmetika mint tömeg­igény, és mint nyilvánosan tár­gyalható téma a 20-as évektől kezdve bontakozott ki. Párizs­ból sugárzott szét a világra Helena Rubinstein arcápoló krémjeinek varázsa. A kikészí­tés legfőbb eszköze azonban még a rizspor volt. A 20-as évek végére viszont polgárjogot nyert a dolgozó nő egyenjogúsági tö­rekvésének számos külső jele; a rövid haj és a rövidebb szok­nya, a tartós hullám, a pú­der, arc. és szájrúzs, a szemöl­döktépés. Azóta egyre bővül — szinte már követhetetlen — a kozmetikai szerek választéka, szemhéjfestékektől és múszem- pilláktól, hormonos, méhpem- pős krémekig; felvirágzott az I egyébként igen magas tokra j fejlődött kozmetikai sebészet, A ma szépségideálja, a jól ápolt dolgozó nő. De mi a teendője, hogy szépségét megtartsa, re­generálja? Ma már szinte „a bőség za­vara” vár rá, ha önmaga akar­ja eldönteni, hogy a kozmetikai cikkek tömegéből mit válasz- szón szépsége, fiatalsága, üde- sége megőrzésére? A kozmeti­kai orvostudomány viszont szolgál néhány általánosan ér­vényes tanáccsal. Komplex folyamat Ennek a kozmetikai felfogás­nak az alapja az, hogy a szép­ségápolás komplex (összetett, teljes) folyamat, — s nem me­rülhet ki arcbőrápoló szerek használatában, hanem magában foglalja a higiénia, a rendsze­res tisztálkodás, a táplálkozás, testmozgás, idegállapot — te­hát a jó közérzet összes ténye­zőit, s egy, szervezeté ápolásá- ■ val foglalkozó nő figyelme minderre ki kell terjedjen. Első, amit mindenkinek biz­tosítania kell: a rendszeres napi , fürdés vagy teljes melegvizes lemosdás lehetőleg este, hogy a napközben bőrünkre tapadó por, levegő-szennyezés így el­távolítható legyen. A táplálko­zásban a legfontosabb szabály: kevés zsír és cukor, kevés tész­taféle, alkohol, feketekávé, do­hány. Tanácsos: sok vitamin, állati fehérje (zsírtalan hús A FŐVÁROSI Beszédjavító Intézetben vagyunk. A tanárnő egy jó „r”-t szeretne „csinálni” a kisfiamnak. — Nézz a tükörbe! — biztatja a gyerekeit — Először csücsörí­tünk, cuppogunk, majd jó erősen csettintünk a nyelvünkkel. így... Most szépen ráfújsz a nyelvedre. Érzed, hogy pereg? Ne engedd a nyelvedet hátracsúszni, peregjen csak elől. Sikerült? Akkor mondjuk szépen tro... tre.... trá... tré.... Most drá... dré... dro... dru... drd... így „épül” az Egy régebbi országos felmérés szerint a gyerekeknek legalább másfél, két százaléka ,„sérült” hangokkal kerül iskolapadba. Ha ötéves koráig nem találják meg a helyes hangképzési mó­dot, akkor jöhet a logopédus, vagyis a beszédjavító szakember, ök gyógyítják a sérült hangokat. EGY LENSZOKE HAJÚ kisfiú Túráról. Most kezdte az első osztályt. Az „s”-t „sz”-nek ejti. A gyerek lassan, de hallható eredménnyel birkózik a sziszegő hanggal. Sok gyerek az „s”, „z” . és „c” helyett „sz”, „zs” és „cs” hangokat ejt (szó-só, zizeg-zsi- zseg, cukor-csukor). A beszédjavító szakember rögtön a gyerek nyelvét nézi: hosszú, rövid, vastag vagy vé­kony? A „nyélvfék” is lehet a beszédhiba forrása, hátha ez a kis hártya akadályozza a helyes hangképzést ? — Tavasszal volt egy kis nö­vendékem — mondja a logopé­dus —. Még nem járt iskolába. Teljesen érthetetlenül beszélt. A szülők kétségbe estek: mi lesz vele az iskolában ? Nehéz mun­ka volt, minden hangot külön sajt, túró, tojás). A helyes ve­gyes táplálkozást pedig még rendszeres sporttal, vagy sétá­val, testmozgással kombinál­juk — ha meg akarjuk őrizni rugalmasságunkat, szép test­tartásunkat, s le akarjuk fa­ragni” a felesleges kilókat. A kéz rendszeres ápolása, a körmök gondozása elengedhe­tetlen. A házimunka s az ápoltság is egyaránt indokolja ezt. Jót tesz a láb fürdő A láb helyes gondozása a jól megválasztott cipővel kezdődik. A fáradt lábaknak jót tesz az esti lábfürdő, amelybe fürdő­sót tegyünk, a váltott meleg­hideg lábfürdő, s az is, ha pi­henéskor lábunkat zsámolyon nyugtatjuk. Arcápolás tekintetében a leg­fontosabb, hogy esti lefekvés előtt szabadítsuk meg az arcot minden kozmetikumtól — s arcbőrtípus szerint éjszakára zsíros vagy semleges krémet, iappalra félzsíros krémet hasz­nálunk, amelyet kényedén pú- derezünfc felül Ezek a szépségápolás alapve­tő tennivalói. Megoldhatók még a legelfoglaltabb nőnél is. S megéri az időbefektetést és a fáradságot; a jó külső kellő önbizalmat ad és ez sem mel­lékes a fiatalság megőrzése szempontjából. kellett felépíteni, kifejleszteni, rögzíteni. Boldog voltam, mert sikerült a gyereket rendes isko­lába beíratni, olyan szépen be­szélt a tanév kezdetekor. Az országban jelenleg majd­nem 60 beszédjavító dolgozik. Minden megyeszékhelyen műkő. dik logopédus. Gyakran a fel­nőttek is jelentkeznek a beszéd­javító szakembernél. Egy utolsó éves bölcsészhallgató lány új „r”t kért, nem akart raccsolni a katedrán. MAGNETOFONNAL GYAKO­ROLTAK. A hibás beszéd hang­szalagra került Visszapergették a tanulónak, aki így felerősítve hallhatta a hibás hangképzést. — Miért ötéves kortól kezdő­dik a beszéd javítás? — kérdez­zük a logopédustól. — Azért, mert a gyerek csak ötéves korától képes 15—20 per­cig figyelni. Természetesen a da­dogó gyerekekkel jóval koráb­ban kell foglalkozni. Itt mi nem szabunk korhatárt, örülünk, ha a szülő korán jelentkezik a gyermekével. SOKAN KÉNYELEMSZERE­TET MIATT nem jelentkeznek a logopédusnál. „Majd kinövi a beszédhibát” — vélekednek a szülők. Pedig a sérült hang rit­kán „gyógyul” meg szakember nélkül. Egy kisfiú következete­sen „jésítette” az „r”-t egé­szen addig, amíg az iskolában nem érkeztek ehhez a hanghoz. A gyerek annyira rettegett a kö­vetkező nap olvasási órájától, hogy félelmében egyszerre tisz­tán kezdte ejteni az „r”-t. De az ilyen lelki megrázkódtatás rit­kán eredményez sikert: jobb a hanggyógyítást a „hangászra”, a szakemberre bízni. Griff Sándor 8. S. Hogyan gyógyítják a sérült hangokat? Látogatás a Beszédjavító Intézetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents