Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
mo. január 11. 5 Vasárnap A Békés megyei Népújság Szerkesztőségének 4 szerződésből eltűnt a kapor és hatvan mázsa paradicsom A Békéscsabai Konzervgyár 1969. december 8-én felkereste termelőszövetkezetünket az 1970. évi szerződések megkötése végett A konzervgyár megbízottja, Benkö László körzeti felügyelő volt, akivel megegyezés történt a szerződés egyes feltételeinek vonatkozásában. A szerződés a termelőszövetkezet irodájában írógéppel lett ki- tölve, majd a termelőszövetkezet által cégszerűen aláírva és bélyegzővel ellátva. Benkő élvtárs közölte, hogy általunk már aláírt szerződés mindkét példányát elviszi, mivel a konzervgyár csak a termelőszövetkezet által cégszerűen aláirt szerződést írja alá. Bár megjegyeztük, hogy ez nem éppen szabályos eljárás, mivel á termelőszövetkezet birtokában nem maradt egy példány sem s ez véleményünk szerint visszaélésre adhat okot. Tekintettel azonban arra, hogy ez a szerződéskötési mód már az elmúlt években is hasonlóan történt s problémája termelőszövetkezetünknek nem merült fel, ezért ezután is megbíztunk a konzervgyár korrektségében. Ugyanis javítások, illetve helyesbítések előfordultak már máskor is, de az mindkét fél tudtával és beleegyezésével történt. Ezek után természetesen megdöbbentett bennünket, amikor megérkezett a szerződés egy példánya a konzervgyár által cégszerűen aláírva, hogy abban nem minden úgy szerepel, aljogy azt megbeszéltük és december 8-án aláírtuk. Egy lényeges változtatás történt a szerződés harmadik oldalán a csúcsidőszakban naponta beszállítható paradicsom mennyiségét illetően. A szerződéskötéskor 300 mázsa szerepel, míg a részünkre megküldött szerződésben csak 240 mázsa van beírva. Továbbá az első oldalon három katasztrális hold kapor nem szerepel a szerződésben holott annak idején erre is megkötötték a szerződést Megjegyezni kívánjuk, hogy a szerződéseket nem látják el sorszámmal s az öt lapból álló szerződés valamennyi lapja különálló, melyek tűzőgéppel vannak összekapcsolva, s ezeket könnyűszerrel szét lehet kapcsolni, minden lap helyett egy másikat ki lehet tölteni és az utolsó laphoz (amelyen már szerepel az Mg Tsz aláírása (azokat hozzátűzve, kész az új, megváltoztatott szerzőA termeltető és a termelő kapcsolata a korábbi években sem volt teljesen harmonikus a konzervgyár részéről. A konzervgyár többször élni kívánt monopolhely. zetével, ami ellenkezik az egyenlő partneri kapcsolat elvével. Ügy látszik, nem tanultak az 1969. esztendő tapasztalataiból, melyre a Békés megyei Népújság korábbi cikkei már hivatkoztak. Továbbra sem tartják egyenlő partnereknek a termelőket és azokkal csak úgynevezett „magas lóról” tudnak tárgyalni. Aggályaink vannak ilyen körülmények között a további jó kapcsolatok kialakításáról. Az ilyen és ehhez hasonló afférok nem minden esetben erősítik a kapcsolatot a konzervgyár és termelők között s kérdésünk az, hogy a konzervgyár vezetői számára ez mindegy ? A békéscsabai Május 1 Míg Tsz vezetősége nevében: Andó Pál elnök jelentőségét jobban felmérheti, mint bárki mást Lassan felállt. — Jöjjön vele. legyen szives — mondta. — Lemegyünk a pincébe, az állatokhoz. Ezektől reszket úgy Etelka néni, pedig majd maga is tapasztalni fogja, hogy mennyire alaptalanul. Hondta felemelkedett, kimentek a haliból, az asztalon ott maradt érintetlenül és immár kihűlve a két csésze tea, mellette lapos pc ,-celántányérokon néhány sonkás szendvics... Mit tud a szimpatron? A házimacskák rengeteg alfaja közül talán a sziámi a leghar- ciasabb, a legvadabb. Többnyire nagyobb is. erősebb is a másfajta házimacskáknál. Ez a Félix nevezetű kandúr pedig különösen fejlett példány volt, akitora, mint egy pult, csak persze nem fekete, hanem kékesszürke. És ez a hatalmas macska egy közönséges kisegérrel játszadozott. Nem az az eléggé el nem ítélhető kegyetlen játék volt ez, amikor a szadista macska szórakozik a foglyával, gyötri, kínozza, mielőtt felfalná. Szó sincs róla. Félix valósággal dédelgette, behúzott karmú mancsával óvatosan meg-megsimogatta az egeret. Ha egy középkorú sziámi kandúr egyáltalán tud mosolyogni, akkor Félix igenis boldog, elégedett mosollyal szemlélte, amint kis barátja valahonnan egy sajtdarabkát kotort elő és rágcsálni kezdte. — Ez az a variáns — magyarázta Andrea —, amikor a két egyed között az erőviszonyok vitathatatlanul az egyik fél oldalán állnak, a harc kilátástalan, ráadásul a nagyobb állat úgynevezett hagyományos ellensége a kisebbnek. Az egér érzelmeit ezúttal figyelmen kívül hagyhatjuk, épp az erőviszonyok miatt. Akár szereti a macskát, akár gyűlöli vagy közönyös számára, a macska megöli megeszi. Normális körülmények között Félix is ezt tenné vele. Menjünk tovább. Üveglapokból és drótfonatokból álló, fumérlemezzel kettéosztott ketrec egyik felében kis fejű, hosszú törzsú állatka szaladgált fel-alá. — Látott már ilyet? — kérdezte a lány. — Csak képen — felelte Honda. — De felismerem. Ez a mungo, másnéven monguz, indiai ichneumon. A ci bet macskafélék, a viveridák családjához tartozik, Főleg Elő-Indióban él, de Ceylon szigetén is előfordul. A lakosság nagy becsben tartja, mert pusztítja a mérgeskígyókat. — A másik csodálkozó tekintetét látva, szinte restelkedve tette hozzá. — Üj Magyar Lexikon, ötödik kötet, ötvenkilencedik oL dal. — Óh — rázta meg szőke fürtjeit az asszisztensnő —, elfelejtettem, hogy maga időnként mindent tud. Akkor bizonyára ez a csörgőkígyó — mutatott a ketrec másik sarkába — még kevésbé ismeretlen. Ezúttal mindkét állat hagyományos ellensége a másiknak, az erőviszonyok is küegyenlítettebbek. Ezek már harcolnak egymással. (Folytatjuk) A szocialista gazdasági integráció elvi és gyakorlati kérdései < A gazdasági integráció történelmi folyamat, melyet a termelőerők fejlődése vált ki. Szükségessége mindkét társadal. mi rendszerbeli — a kapitalizmusban és szocializmusban egyaránt — jelentkezik. A nemzetközi gazdasági integrációs folyamat lényege azzal jellemezhető, hogy az integráció során a mai nemzeti méretű termelési és cserefolyamatok erősen összefonódnak és nagymértékben nemzetközivé válik: a nemzeti t ermelóapparátusok bizonyos része állandó jelleggel összekapcsolódik más nemzeték termelőapparátusával, fejlődik a nemzetközi kooperáció és specializáló, másrészt a nemzeti piacok a termelés növekvő hányadában nemzetközi integrált piaccá szélesednek. Az integráció révén lehetővé válik a termékek, a tőkejavak és a munkaerő ésszerű áramlása az országok között, s ez növeli a nemzeti gazdaság hatékonyságát A gazdasági integráció célja a benne részt vevő országok fejlődésének meggyorsítása. Az integráció általában a kis és közepes nagyságú és fejlettségű országok gazdasági fejlődése szempontjából jelentkezik, mint szükségszerűség. Ma már bebizonyosodott, hogy pl. a modem technika az ipar számos területén a szűk nemzeti piacok kereteit szélesítő optimális üzem — és termelési széria méreteket köveiéi: különösen az ipar legdinamikusabb, fejlődését leginkább előmozdító területein (gépipar, járműgyártás, műszeripar, vegyszer, vegyészet stb.). A kis gyártási széria vagy termelési mennyiség nem lehet gazda ságos, következésképpen verseny- képes sem. A termelés és fogyasztás nemzetközi kooperációja mellett lényeges sajátossága még az integrációnak, hogy' az integráció-. ban részt vevő országok megteremtik az integrációs folyamatok irányítását és ellenőrzését szolgáló nemzetközi gazdasági mechanizmust, kifejlődik az integráció közös intézményeinek hálózata. E urópában s a világ más tájain is az integrációs csoportosulások a második világháborút követően az elmúlt 1—2 évtizedben alakultak ki. 1949- ben alakult meg a szocialista országok gazdasági együttműködésének szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Nyugat-Európa legismertebb tőkés integrációs csoportosulása az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA). A gazdasági integráció szükségességének közös vonása mellett azonban a két társadalmi rendszer különbségéből eredően a szocialista és tőkés gazdasági integráció között lényeges elvi különbségek vannak: 1. A tőkés. integráció monopoltőkés kizsákmányoló érdekeket szolgál. A szocialista integráció a szocialista népgazdaságok közös érdekein alapul, a tagországok sajátosságainak legmesszebbmenő figyelembevételével. 2. Tőkés integráció tagországai között növekszenek a különbségek az egyes nemzetgazdaságok között A szocialista integráció közös erőfeszítésének eredményeként csökkennek az eltérő fejlettségi színvonalú országok különbségei. 3. A tőkés integráció nem tudja kiküszöbölni az öldöklő harcot a különböző tőkéscsoportok között. A szocialista integráció viszont szabályozott piacot teremt, ahol közös érdekek tiszteletben tartásával folyik a vállalatok nemzetközi versenye. 4. Ebedül a szocialista integráció tudja következetesen érvényesíteni tagországaink egyenjogúságát. A KGST megítélése szempont, jából nem hagyható figyelmen kívül néhány tényadat: a KGST méretére jellemző, hogy határ- területe 25 millió négyzetkilométer 340 millió lakossal, melyből 22.4 millió négyzetkilométer a Szovjetunió 240 millió lakossal. Az EGK 1,2 millió négyzetkilométer 182 millió lakossal. (Az USA területe 9,4 millió négyzetkilométer 200 millió lakossal.) E néhány adatból is megállapítható, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok önmagukban is integrált államok, amelyek már méretüknél fogva is képesek az integráció követelményeit érvényesíteni. A KGST-tagországok 1949-ben gazdasági fejlődésük jelentősen eltérő fokán álltak. (A legfejlettebb és legfejletlenebb tagország egv főre jutó nemzeti jövedelem aránya 1937-ben 1:3,5, 1955-ben 1:3, míg 1964-ben 1:2,0 volt!) A fejlődés általános megítéléséhez szolgáljon néhány számadat: EGY FŐRE JUTÓ NEMZET JÖVEDELEM (1960-100) Tagország 1956 1955 1960 1965 1968 Bulgária 38 66 100 133 168 Románia 42 77 10» 150 182 Magyarország 60 76 100 122 150 Lengyelország 58 79 100 127 153 Csehszlovákia 53 74 100 106 131 NDK 3« 68 100 120 139 Szu. 45 70 100 127-156 Az összeállítás tükrözi, hogy míg 1950—60 között 1,8—2,5-sze- res szóródásé növekedések fordultak elő, 1960—1968 között a nemzetgazdaság fejlettségének függvényében kiegyensúlyozottabbá vált a fejlődés. Még átfogóbban ítélhető meg a fejlód'' az alábbi összefüggésekből: EGY FŐRE JUTÓ NEMZETI JÖVEDELEM ÉVI NÖVEKEDÉSE %-BAN Megnevezés: 1951/67 1951/55 1956/50 1961/65 1966 68 KGST 6.8 9.1 6,8 4,7 7,8 Közös Piac 4,3 5,5 4,8 3,6 4 X Szu. 7.1 9,5 7.3 5,8.USA 2,1 2,5 0,2 3,2 4,3 A táblázat adatai is világosan mutatják, hogy a KGST megalakulásától kezdve az integrációban rejlő gazdasági előnyök jelentősen kidomborodtak, pedig a kezdeti időszakban (1949—54) a szocialista országok együttműködése a KGST keretében csupán arra korlátozódott, hogy kölcsönösen biztosították egymás szá- mára a nélkülözhetetlen beruházási és fogyasztási árucikkek szállításait. Ezzel kapcsolatban a fő súlyt a kétoldalú árucsere fejlesztésére helyezték. Feltevés volt ugyanis, hogy a kétoldalú kereskedelmi szerződések megkötésének útján lehetséges lesz mind a gazdasági tervek hatékony összehangolása, mind pedig az ésszerű munkamegosztás megvalósítása a KGST-országok között. Ez a koncepció szükségképpen előbb-utóbb nehézségek jelentkezéséhez vezetett a kis és közepes nagyságú szocialista országok gazdasági fejlődésében. A nehézségek növekedni kezdtek az iparosítás kezdeti szakaszának befejezése után, amikor a KGST keretében a szakosítás hiánya a termelés vonalán mind határozottabban éreztette hatását az egyes országok termelési eszközeinek és erőinek pazarlását idézve élő. A termelési szakosítás hiánya kezdett fékjévé vélni az országok további gazdasági fejlődésének. Az 1954—62 közötti időszakot éppen ezért az együttműködés új formáinak keresése jellemezte. A KGST munkája az egész koncepciójának alapvető láncszemeként fogadták el a gazdaságfejlesztési tervek összehangolását, különös tekintettel a beruházási célkitűzések megvalósítására. A termelés összehangolása pozitív szerepet töltött be, mert többek között lehetővé tette a gyengébben fejlett és az erősebben iparosodó országok gazdasági szervezeteinek tökéletesítését. A mezőgazdasági és nyersanyag- termelő országok fejlett iparral rendelkező országokká váltak. Az összehangolás eredménye erőteljesen kifejeződött a KGST- országok nyersanyag- és tüzelőanyag-bázisának fejlődésében. Jelentős megoldások születtek a gépipar és vegyipar területén is. E zen időszak összehangolási törekvései arányban álltak a szocialista országok extenzív fejlődési időszakával. A szocialista országok intenzív fejlesztési időszakra áttérésük kapcsán szükségessé vált az együttműködés módszereinek további tökéletesítése. A tagországok erre vonatkozóan 1964-ben hoztak megfelelő határozatot. A határozat kimondta, hogy bevezetik a sokoldalú összehangolási eljárást a gazdaságfejlesztési tervek tekintetében és meghonosítják a sokoldalú elszámolások rendszerét is. (Kétoldali kriling-rend- szer helyébe transzíerrubel léptetése.) A gazdasági együttműködés eme szakaszában elengedhetetlenné vált pl. a termelési költségszámítások nemzetek közötti összehasonlítása. Az értékelés feltételei viszont csak a gazdaságirányítási reform bevezetésével teremtődtek meg. A reformok következetes alkalmazásával lehet egységesíteni a belföldi árak képzési módszereit, szerkezetük összehasonlíthatóságának biztosítása céljából. Kovács Pá! — Dr Almási Tibor (Folytatjuk) Ünnepi tanácsül Tótkomlóson A tótkomlósi községi tanács iiia, január 10-én ünnepi ülést tartott. E tanácskozás azért is ünnepi, mert a község életében beállott nagy változásról ad számot Lehoczki István vb-elnök: Tótkomlós nagyközségi rangra emelkedett 1970. január 1-én. A nagyközséggé nyilvánítást már az elmúlt évben kérte a in: ■ lyi tanács. A megyei tanács I960, december 23-i ülésén hagyta jóvá kérésüket. Bár a mai ülés ünnepség számba megy, mégis munkaértekezés lesz ez, ahol megha- ározzák az új helyzetnek megfelelően az államigazgatás ügyes működési rendjét.
