Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. január 11. 3 Vasárnap Tizennégymillíó ferinto! fordít két év alatt a tanács iskolák és óvodák Csaknem négymillió forintot fordítottak Békéscsabán a tava­lyi évben a 3-as és 9-es számú általános iskolák tanterembőví­tésére. Ebből az összegből öt tan­terem, két politechnikai műhely és egy tornaterem épült. Ugyan­akkor megkezdték a közgazdasá­gi technikumban három tante­rem és egy középiskolai torna­terem építését. Erre a beruhá­zásra ebben az évben előrelát­hatólag 1 millió forintot költe­nek. Terven felül 400 ezer fo­rint költséggel vaskerítést épít­tetnek a szabadtéri színpadhoz. Elkészült már a 11-es számú általános iskola öt tanteremmel és egy könyvtárszobával való bő­vítési terve is. Szó volt arról, hogy a városi tanács a Szigligeti utcában 100 férőhelyes óvodát építtet. Amikor erről az építő­ipari vállalattal tárgyaltak, aján­latot kaptak arra, hogy vegyék meg a Kazinczy utcai irodahá­zukat óvodai célra. A felmérések szerint ebben az épületben 200— 250 férőhelyet lehetne biztosíta­ni. Mivel azonban a vételárban a tanács és az építőipar nem tu­dott megegyezni, mégis az előző terv valósul meg. A Szigligeti ut­cában kezdik meg az óvodaépí­tését. Ugyanakkor ideiglenes jel­leggel 80—100 férőhelyes óvodát létesítenek a volt úttörőházban, a Tanácsköztársaság út 38 szám alatt. Verseny a Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért A Férfifehémeműgyár Békés­csabai Gyáregységiének KISZ- csú csvezetősége versenyt kezdemé­nyezett; a Szakma ifjú mestere cím elnyerésére. A felkészülés ja­nuár végén kezdődik, a vizsgára fél év múlva kerül sor. A ver­senyben azok vehetnek részt, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy négyéves szakmai gyakorlat­tal rendelkeznek. A verseny leg­jobbjai jutalomban részesülnek. Á piac igénye — Üzemi törekvések — Helyzet és adottság megyénk sertéstenyésztésében A Népújság kerékasztal-megbeszélése Békéscsabán A kormány több igen hasznos i meló megyéje. Évek óta az or­intézkedést léptetett életbe 1970. január t-ével az ország jobb élelmiszer-ellátását szolgáló hús­program megvalósítására. Ezek közül kiemelkedő a vágósertés felvásárlási árának emelése, az alapár — tsz és háztáji terme­lőüzemek esetében — egysége­sítése, a szakosított sertéstelep­építések 50 százalékos állami tá­mogatása. Ezekkel együtt egy sor segítés már a gyakorlat útját járja. Ilyen a vemheskoca-akció beindítása, az apaállat-ellátás színvonalának, minőségének ja­vítása, a közelmúltban épített ólak, istállók felszerelése kor­szerű technológiával, az épület­korszerűsítés folytatása, a takar­mányozás fejlett eljárásainak al­kalmazása és egy csokorra tehe­tő üzemi kezdeményezés új tech­nológiák kidolgozása, a hibridi­zációban rejlő lehetőségek fel­tárása. Mind-mind azt mutatja, hogy a hazai s benne megyénk sertéstenyésztése mindinkább az iparszerű tartás, hústermelés irá­nyába fejlődik. Hogyan lehetne gyorsabbá tenni ezt a fejlődési folyamatot? Ismerjük-e a piac igényét, milyen irányúak a ser­téstenyésztéssel kapcsolatos üze­mi törekvéseik? Mi jellemzi me­gyénk helyzetét, adottságát és a fejlesztés lehetőségeit? Ezek sze­repeltek a Népújság kerekasztal- megbeszélésén Békéscsabán, az állatforgalmi és húsipari válla­latnál. A tanácskozás részvevői: Fran­kó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, Kar­dos Pál, a Békés megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat ke­reskedelmi igazgatója, Deák An­tal, az Állattenyésztési Felügye­lőség igazgatója, Hursán Pál, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének osztályvezetője és az újságíró. I megye eljutott az évenkénti 260—270 ezer vágósertés felvásárlásához Kardos Pál: A megye előtt álló fejlesztési lehetőségek elért ered­ményeinkre épülnek. Békés az ország legnagyobb sertéshúster­Űj gépek a Békéscsabai Kötöttárugyárban A 40 milliós beruházás keretében hat darab nagy teljesítménye lánckötőgépen pamut, gyapjú és szintetikus fonalból az ex port-terv teljesítéséhez szüksége kelméket gyártják a Békés­csabai Kötöttárugyárban. A gépek teljesítménye kétszer na­gyobb, mint az eddigi gépeké. Fotó: Demény szágos felvásárlás 11—12 százalé­ka innen kerül ki. Az utóbb1' három esztendőben csaknem 250 millió forintot fordítottak az üzemek a sertéstartás körülmé­nyeinek javítására. Elgondolkoz­tató, hogy ez a nagyarányú be­ruházás miért nem járt a ko­rábbinál több hízott sertés fel­vásárlásával. A megye tsz-ei úgymond belőtték magukat évi 180—190 ezer hízott sertés érté­kesítésére. A háztáji gazdaságok hasonlóan jártak el az évenkén­ti 65—75 ezer sertés szerződéses hizlalásával. Állománynövekedés nem volt, sőt a háztáji gazdasá­gokban csökkent a kocatartók száma! Így nem véletlen, hogy megyénkben az utóbbi három esztendőben a felvásárolt meny- nyisóg évenként nem haladta meg a 260—270 ezret. A felvá­sárolt vágósertések átlagsúlya 120—122 kiló körüli volt. Frankó János: A sertéstenyész­tésre és hizlalásra fordított, arányaiban nagy összegű beru­házásra azért volt szükség, mert az 1960-as években épített szer­fás épületek elavultak, költsé­gessé vált bennük a hizlalás. Így a termelésből kiesett férőhelye­ket kellett elsősorban pótolnunk. Ez a folyamat simán ment vég­be, nem okozott törést a tenyész­tésben és a felvásárlásban. Ezért pozitívan kell értékelnünk az utóbbi években tett üzemi erő­feszítéseket. Hursán Pál: Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a sertés- tartás a ráfizetéses ágazatok kö­zé tartozott, minek következté­ben a Körösök vidékén gazdál­kodó 77 tsz közül hét felszámol­ta, 20 pedig csökkentette a ser­téstartást, akkor nagyra értékel­hető a többi tsz ágazat-fejlesztő törekvése. Újságíró: A gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítése ré­vén kapott üzemi önállóság jo­gával tehát éltek a tsz-ek, an­nak ellenére, hogy a lakosság húsellátásában gondok voltak. Ahol csökkentették a sertéstar­tást, ott — növelték a központi húskészletre igényt tartók szá­mát. Sajnos, saját hússzükségle­tüket sem termelték meg. Ilyen jelenség más megyében is elő­fordult. Ebből a felsőbb szervek olyan következtetést vontak le, hogy változtatni szükséges a ser­téstartás és hizlalás közgazdasági ösztönzőin (felvásárlási ár eme­lése). Rz előbbre lépés jegyei és a piaci igények Deák Antal: Az utóbbi hóna­pokban határozott javulás ta­pasztalható a megye sertéste­nyésztésében. A törzstenyésztő gazdaságok munkája iránt nö­vekszik az érdeklődés. Ezekben a hetekben a tavalyinál több tsz készül kocasüldő és tenyészkan vásárlására. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a megye 11 törzste­nyésztő telepén nevelt tenyész- süldők kevésnek bizonyulnak az igények kielégítésére. Kardos Pál: A kocaki helye zési akcióban csupán a háztáji gazda­ságok 5 ezer vemhes jószágot igényeltek. Vállalatunk 2500-ra számolt. Kétezer kocát már át is adtunk az igénylőknek. Ezer ko­ca átadására 2—3 héten belül sort kerítünk. A további kétez­ret a hízósertés-felvásárlás ter­hére márciusban szállítjuk. Ter­mészetesen ez csak a háztáji gazdaságokra vonatkozik. A ter­melőszövetkezetek törzsállomány- cseréjét és növelését saját erő­ből az állattenyésztési felügyelő­séggel közösen oldják meg. Deák Antal: Tudomásom sze­rint Békésből tőkehúst vár az or­szág. Ez azt jelenti, hogy 105 kiló feletti élősúly hizlalása le­het az üzemi cél. Ez a minőség viszont körülményeink között jó­részt fajta kérdése. Hursán Pál: Időszerű erről a témáról beszélni, mert a fajta­választásban és a szakosított te­lepek építésében, továbbá az or­szág tőkehúsigénye között Békés­ben nincsen meg a kellő össz­hang. Frankó János: A megyében 33 szakosított sertéstelep épül j970- ben. Ezek technológiáját sonka- sertés előállítására állították ösz- sze. Kilencvenöt—száz kilós ser­téseket nevelnek. Ez a 33 telep évente 160—170 ezer hízott ser­tést bocsát ki. Kardos Pál: Évente 5—6 ezer sonkasertés felvásárlására van lehetőségünk. A tőkesertésből a húsellátás mellett a belföldi és a külföldi piacon igen keresett gyulai és csabai kolbászt ké­szítjük. Újságíró: Ez azt is jelentheti, hogy azok a tsz-ek, amelyek szakosított telepeket építenek és a sonkasertés nevelését tűzik cé­lul, nem a piaci igény kielégíté­sére vállalkoznak? A tőkesertés és a sonkasertés felvásárlási ára között jelentős különbség van. Kérdés, mit szólnak majd a ter­melők, ha a sonkára nevelt ser­téseket a tőkesertés felvásárlási árszínvonalán veszik át kolbász­gyártás céljára? I fajta megválasztása— Érdemes-e a férőhelyeket korszerűsíteni? Deák Antal: Kanyarodjunk vissza a fajtakérdéshez. A me­gyében tenyésztett magyar fehér hússertés angol, svéd és észt la­pállyal keresztezve elsősorban tőkesertésnek alkalmas utódokat ed még akkor is, ha sonkasúly- ban vágják. Hasonlóan a KAHIB-sertés is. (A hús, a fe­héráru és a nemes szervek ará­nya, minősége sajnos, legtöbb esetben nem teszi lehetővé a sonkasertés követelményeinek teljesítését.) A magyar fehér hússertés itt az Alföldön kiváló fajta. Intenzív tartásban olyan takarmányértékesítésre képes, mint bármelyik mostanában rek­lámozott külföldi fajta. Frankó János: A háztáji és egyéni gazdaságok sertésfajtájá­nak is kiváló a magyar fehér Comwall-kereszteaéssel. Exten­siv körülmények között jó fel­építésű, csontozató hús. és zsír- arányú hízók nevelhetők fehér kocától és Cornwall kantól. Deák Antal: A háztáji és egyé­ni gazdaságok kocáinak termé­kenyítésére az állattenyésztési felügyelőség intézkedett. A 250— 300 kilós kanokat lecseréltük 105—120 kilósra. ÍAz apaállat­gazdálkodási törvény előírásai­nak megfelelően á nagyüzemek, illetve a háztáji és egyéni gaz­daságok apaállat-ellátását külön­választottuk. Ez igen sok szem­pontból előnyös. Újságíró: Ügy érzem, hogy me­gyénk sertéstenyésztésének eddi­gi eredményeit és a korszerű szakosított telepek helyzetét, a fejlesztés piaca igényéhez igazí­tását kellően érintettük. Arról viszont kevés szó esett, hogy a meglevő épületek korszerűsítése napirendre kerüljön-e vagy pe­dig ezt a gondolatot illetékes helyen vessék el. Ki mit ajánl? Hursán Pál: A régebbi, úgy­nevezett szerfás épületek korsze­rűsítésére ma már nem érdemes áldozni. Költséges ezek felújítá­sa. Sok esetben többe kerül, mintha újonnan építenék. Vi­szont a 600-as hizlaldák korsze­rűsítésével érdemes foglalkozni. Az a talaj Vörös Csillag Tsz-ben egy-egy 600-as hizlaldából éven­te kétezer sertést értékesítenek. Az átalakítás költsége igen ked­vező. Lényegében 400 férőhely építésének költségéből évente 800 sertés hizlalásának teremte­nek lehetőséget évi két rotációt alapul véve. Frankó János: Megyénk szö­vetkezeteiben hatvan 600-as hiz­lalda épült. Ezek átalakításával 48 ezerrel lehetne növelni a hí­zókibocsátást. Az átalakítást te­hát érdemes lenne fontolóra ven­ni. Hursán Pál: A megoldást csak a bank hitelpolitikájának merev­sége gátolhatja. Kardos Pál: Az már nem is olyan merev, mint két esztendő­vel ezelőtt volt. Meg kellene nézni az atalai példát. Gondolom, a tsz-ek vezetőit is foglalkoztat­ja: miként hizlalhat egy ember évente kétezer sertést. I fejlesztés iránya és ami a megyének nagyon hiányzik Frankó János: A sertéstenyész­tés és hizlalás eredményeinek továbbfokozására tett eddigi in­tézkedések alkalmasak arra, hogy a megyében jelentkező há­roméves ciklikusságot megszün­tessük. A ciklikusságon túl az ál­lomány jelentős növelésével szá­molunk. Több szakosított telep valóságos malacgyárként műkö­dik majd. Kiváló minőségű sül­dőkkel látják el a környék tsz-eit, háztáji gazdaságait és az állami hizlaldákat. A takarmány­gazdálkodás kötöttségeinek meg­szüntetésével, a süldőfelvásárlási ár emelésével, a magas védőár­ral máris tapasztalható a te­nyésztési kedv növelése. A ne­gyedik ötéves terv végére évente 450 ezer körüli hízott sertés ér- tékésítésére számolunk Békésből. Ez csaknem 200 ezerrel több a jelenleginél. Hursán Pál: Hogyan készül az állatforgalmi és a húsipari vál­lalat az átvételre, illetve a fel­dolgozásra? Kardos Pál: A szakosított te­lepekről a rotációnak megfele­lően élve minden sertést átve­szünk és vágásra, feldolgozásra elszállítunk. Hursán Pál: Ez az ígéret a tsz-eknek kevés. Kevés, már csak .azért is, mert a szomszédos me­gyékbe, Budapestre és Miskolcra történő szállítás után a vágó­hídi minősítés nem megnyug­tató. Sok az apadó, törik a jó­szág, romlik a minősége. És mi lesz akkor, ha esetleg fellép va­lamilyen betegség, amikor a me­gyéből nem lehet kiszállítani a vágóállatokat? A szakosított te­lepeken a rotációk egymást kö­vetik s a kocától nem lehet el­kívánni, hogy még egy hétig vagy két hétig ne fialjon, ha el­érkezett az ideje. Az élet teret követel magának, s ebbe a térbe a vágóhidat is bele kell rakni. Ha az ipar erre nem vállalkozik, akkor a tsz-ek közös vállalko­zásban — délen és északon — felépítik. Kérdés azonban, hogy a tsz-ek vágóhídján hasított ser­tés átvételéhez mit szól az ipar? • * * A vitát bővíthetnénk, folytat­hatnánk tovább. A kerekasztal- megbeszélésen szóba került több elgondolás: a takarmánygazdál­kodás javítása, egy takarmány- béltartalmat vizsgáló kontroli- laboratórium létesítése, a tartás körülményeinek kikísérletezett és jól bevált hazai módszereinek elterjesztése, a kocák mestersé­ges termékenyítésének bevezeté­se, az ágazati munka irányítá­sának hozzáértőkre bízása és így tovább. Ezek megvalósításának segítése is megérne egy újabb kerekasztal-megbeszélést. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents