Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
1970. január 11. 3 Vasárnap Tizennégymillíó ferinto! fordít két év alatt a tanács iskolák és óvodák Csaknem négymillió forintot fordítottak Békéscsabán a tavalyi évben a 3-as és 9-es számú általános iskolák tanterembővítésére. Ebből az összegből öt tanterem, két politechnikai műhely és egy tornaterem épült. Ugyanakkor megkezdték a közgazdasági technikumban három tanterem és egy középiskolai tornaterem építését. Erre a beruházásra ebben az évben előreláthatólag 1 millió forintot költenek. Terven felül 400 ezer forint költséggel vaskerítést építtetnek a szabadtéri színpadhoz. Elkészült már a 11-es számú általános iskola öt tanteremmel és egy könyvtárszobával való bővítési terve is. Szó volt arról, hogy a városi tanács a Szigligeti utcában 100 férőhelyes óvodát építtet. Amikor erről az építőipari vállalattal tárgyaltak, ajánlatot kaptak arra, hogy vegyék meg a Kazinczy utcai irodaházukat óvodai célra. A felmérések szerint ebben az épületben 200— 250 férőhelyet lehetne biztosítani. Mivel azonban a vételárban a tanács és az építőipar nem tudott megegyezni, mégis az előző terv valósul meg. A Szigligeti utcában kezdik meg az óvodaépítését. Ugyanakkor ideiglenes jelleggel 80—100 férőhelyes óvodát létesítenek a volt úttörőházban, a Tanácsköztársaság út 38 szám alatt. Verseny a Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért A Férfifehémeműgyár Békéscsabai Gyáregységiének KISZ- csú csvezetősége versenyt kezdeményezett; a Szakma ifjú mestere cím elnyerésére. A felkészülés január végén kezdődik, a vizsgára fél év múlva kerül sor. A versenyben azok vehetnek részt, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy négyéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A verseny legjobbjai jutalomban részesülnek. Á piac igénye — Üzemi törekvések — Helyzet és adottság megyénk sertéstenyésztésében A Népújság kerékasztal-megbeszélése Békéscsabán A kormány több igen hasznos i meló megyéje. Évek óta az orintézkedést léptetett életbe 1970. január t-ével az ország jobb élelmiszer-ellátását szolgáló húsprogram megvalósítására. Ezek közül kiemelkedő a vágósertés felvásárlási árának emelése, az alapár — tsz és háztáji termelőüzemek esetében — egységesítése, a szakosított sertéstelepépítések 50 százalékos állami támogatása. Ezekkel együtt egy sor segítés már a gyakorlat útját járja. Ilyen a vemheskoca-akció beindítása, az apaállat-ellátás színvonalának, minőségének javítása, a közelmúltban épített ólak, istállók felszerelése korszerű technológiával, az épületkorszerűsítés folytatása, a takarmányozás fejlett eljárásainak alkalmazása és egy csokorra tehető üzemi kezdeményezés új technológiák kidolgozása, a hibridizációban rejlő lehetőségek feltárása. Mind-mind azt mutatja, hogy a hazai s benne megyénk sertéstenyésztése mindinkább az iparszerű tartás, hústermelés irányába fejlődik. Hogyan lehetne gyorsabbá tenni ezt a fejlődési folyamatot? Ismerjük-e a piac igényét, milyen irányúak a sertéstenyésztéssel kapcsolatos üzemi törekvéseik? Mi jellemzi megyénk helyzetét, adottságát és a fejlesztés lehetőségeit? Ezek szerepeltek a Népújság kerekasztal- megbeszélésén Békéscsabán, az állatforgalmi és húsipari vállalatnál. A tanácskozás részvevői: Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, Kardos Pál, a Békés megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatója, Deák Antal, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Hursán Pál, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének osztályvezetője és az újságíró. I megye eljutott az évenkénti 260—270 ezer vágósertés felvásárlásához Kardos Pál: A megye előtt álló fejlesztési lehetőségek elért eredményeinkre épülnek. Békés az ország legnagyobb sertéshústerŰj gépek a Békéscsabai Kötöttárugyárban A 40 milliós beruházás keretében hat darab nagy teljesítménye lánckötőgépen pamut, gyapjú és szintetikus fonalból az ex port-terv teljesítéséhez szüksége kelméket gyártják a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A gépek teljesítménye kétszer nagyobb, mint az eddigi gépeké. Fotó: Demény szágos felvásárlás 11—12 százaléka innen kerül ki. Az utóbb1' három esztendőben csaknem 250 millió forintot fordítottak az üzemek a sertéstartás körülményeinek javítására. Elgondolkoztató, hogy ez a nagyarányú beruházás miért nem járt a korábbinál több hízott sertés felvásárlásával. A megye tsz-ei úgymond belőtték magukat évi 180—190 ezer hízott sertés értékesítésére. A háztáji gazdaságok hasonlóan jártak el az évenkénti 65—75 ezer sertés szerződéses hizlalásával. Állománynövekedés nem volt, sőt a háztáji gazdaságokban csökkent a kocatartók száma! Így nem véletlen, hogy megyénkben az utóbbi három esztendőben a felvásárolt meny- nyisóg évenként nem haladta meg a 260—270 ezret. A felvásárolt vágósertések átlagsúlya 120—122 kiló körüli volt. Frankó János: A sertéstenyésztésre és hizlalásra fordított, arányaiban nagy összegű beruházásra azért volt szükség, mert az 1960-as években épített szerfás épületek elavultak, költségessé vált bennük a hizlalás. Így a termelésből kiesett férőhelyeket kellett elsősorban pótolnunk. Ez a folyamat simán ment végbe, nem okozott törést a tenyésztésben és a felvásárlásban. Ezért pozitívan kell értékelnünk az utóbbi években tett üzemi erőfeszítéseket. Hursán Pál: Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a sertés- tartás a ráfizetéses ágazatok közé tartozott, minek következtében a Körösök vidékén gazdálkodó 77 tsz közül hét felszámolta, 20 pedig csökkentette a sertéstartást, akkor nagyra értékelhető a többi tsz ágazat-fejlesztő törekvése. Újságíró: A gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítése révén kapott üzemi önállóság jogával tehát éltek a tsz-ek, annak ellenére, hogy a lakosság húsellátásában gondok voltak. Ahol csökkentették a sertéstartást, ott — növelték a központi húskészletre igényt tartók számát. Sajnos, saját hússzükségletüket sem termelték meg. Ilyen jelenség más megyében is előfordult. Ebből a felsőbb szervek olyan következtetést vontak le, hogy változtatni szükséges a sertéstartás és hizlalás közgazdasági ösztönzőin (felvásárlási ár emelése). Rz előbbre lépés jegyei és a piaci igények Deák Antal: Az utóbbi hónapokban határozott javulás tapasztalható a megye sertéstenyésztésében. A törzstenyésztő gazdaságok munkája iránt növekszik az érdeklődés. Ezekben a hetekben a tavalyinál több tsz készül kocasüldő és tenyészkan vásárlására. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a megye 11 törzstenyésztő telepén nevelt tenyész- süldők kevésnek bizonyulnak az igények kielégítésére. Kardos Pál: A kocaki helye zési akcióban csupán a háztáji gazdaságok 5 ezer vemhes jószágot igényeltek. Vállalatunk 2500-ra számolt. Kétezer kocát már át is adtunk az igénylőknek. Ezer koca átadására 2—3 héten belül sort kerítünk. A további kétezret a hízósertés-felvásárlás terhére márciusban szállítjuk. Természetesen ez csak a háztáji gazdaságokra vonatkozik. A termelőszövetkezetek törzsállomány- cseréjét és növelését saját erőből az állattenyésztési felügyelőséggel közösen oldják meg. Deák Antal: Tudomásom szerint Békésből tőkehúst vár az ország. Ez azt jelenti, hogy 105 kiló feletti élősúly hizlalása lehet az üzemi cél. Ez a minőség viszont körülményeink között jórészt fajta kérdése. Hursán Pál: Időszerű erről a témáról beszélni, mert a fajtaválasztásban és a szakosított telepek építésében, továbbá az ország tőkehúsigénye között Békésben nincsen meg a kellő összhang. Frankó János: A megyében 33 szakosított sertéstelep épül j970- ben. Ezek technológiáját sonka- sertés előállítására állították ösz- sze. Kilencvenöt—száz kilós sertéseket nevelnek. Ez a 33 telep évente 160—170 ezer hízott sertést bocsát ki. Kardos Pál: Évente 5—6 ezer sonkasertés felvásárlására van lehetőségünk. A tőkesertésből a húsellátás mellett a belföldi és a külföldi piacon igen keresett gyulai és csabai kolbászt készítjük. Újságíró: Ez azt is jelentheti, hogy azok a tsz-ek, amelyek szakosított telepeket építenek és a sonkasertés nevelését tűzik célul, nem a piaci igény kielégítésére vállalkoznak? A tőkesertés és a sonkasertés felvásárlási ára között jelentős különbség van. Kérdés, mit szólnak majd a termelők, ha a sonkára nevelt sertéseket a tőkesertés felvásárlási árszínvonalán veszik át kolbászgyártás céljára? I fajta megválasztása— Érdemes-e a férőhelyeket korszerűsíteni? Deák Antal: Kanyarodjunk vissza a fajtakérdéshez. A megyében tenyésztett magyar fehér hússertés angol, svéd és észt lapállyal keresztezve elsősorban tőkesertésnek alkalmas utódokat ed még akkor is, ha sonkasúly- ban vágják. Hasonlóan a KAHIB-sertés is. (A hús, a fehéráru és a nemes szervek aránya, minősége sajnos, legtöbb esetben nem teszi lehetővé a sonkasertés követelményeinek teljesítését.) A magyar fehér hússertés itt az Alföldön kiváló fajta. Intenzív tartásban olyan takarmányértékesítésre képes, mint bármelyik mostanában reklámozott külföldi fajta. Frankó János: A háztáji és egyéni gazdaságok sertésfajtájának is kiváló a magyar fehér Comwall-kereszteaéssel. Extensiv körülmények között jó felépítésű, csontozató hús. és zsír- arányú hízók nevelhetők fehér kocától és Cornwall kantól. Deák Antal: A háztáji és egyéni gazdaságok kocáinak termékenyítésére az állattenyésztési felügyelőség intézkedett. A 250— 300 kilós kanokat lecseréltük 105—120 kilósra. ÍAz apaállatgazdálkodási törvény előírásainak megfelelően á nagyüzemek, illetve a háztáji és egyéni gazdaságok apaállat-ellátását különválasztottuk. Ez igen sok szempontból előnyös. Újságíró: Ügy érzem, hogy megyénk sertéstenyésztésének eddigi eredményeit és a korszerű szakosított telepek helyzetét, a fejlesztés piaca igényéhez igazítását kellően érintettük. Arról viszont kevés szó esett, hogy a meglevő épületek korszerűsítése napirendre kerüljön-e vagy pedig ezt a gondolatot illetékes helyen vessék el. Ki mit ajánl? Hursán Pál: A régebbi, úgynevezett szerfás épületek korszerűsítésére ma már nem érdemes áldozni. Költséges ezek felújítása. Sok esetben többe kerül, mintha újonnan építenék. Viszont a 600-as hizlaldák korszerűsítésével érdemes foglalkozni. Az a talaj Vörös Csillag Tsz-ben egy-egy 600-as hizlaldából évente kétezer sertést értékesítenek. Az átalakítás költsége igen kedvező. Lényegében 400 férőhely építésének költségéből évente 800 sertés hizlalásának teremtenek lehetőséget évi két rotációt alapul véve. Frankó János: Megyénk szövetkezeteiben hatvan 600-as hizlalda épült. Ezek átalakításával 48 ezerrel lehetne növelni a hízókibocsátást. Az átalakítást tehát érdemes lenne fontolóra venni. Hursán Pál: A megoldást csak a bank hitelpolitikájának merevsége gátolhatja. Kardos Pál: Az már nem is olyan merev, mint két esztendővel ezelőtt volt. Meg kellene nézni az atalai példát. Gondolom, a tsz-ek vezetőit is foglalkoztatja: miként hizlalhat egy ember évente kétezer sertést. I fejlesztés iránya és ami a megyének nagyon hiányzik Frankó János: A sertéstenyésztés és hizlalás eredményeinek továbbfokozására tett eddigi intézkedések alkalmasak arra, hogy a megyében jelentkező hároméves ciklikusságot megszüntessük. A ciklikusságon túl az állomány jelentős növelésével számolunk. Több szakosított telep valóságos malacgyárként működik majd. Kiváló minőségű süldőkkel látják el a környék tsz-eit, háztáji gazdaságait és az állami hizlaldákat. A takarmánygazdálkodás kötöttségeinek megszüntetésével, a süldőfelvásárlási ár emelésével, a magas védőárral máris tapasztalható a tenyésztési kedv növelése. A negyedik ötéves terv végére évente 450 ezer körüli hízott sertés ér- tékésítésére számolunk Békésből. Ez csaknem 200 ezerrel több a jelenleginél. Hursán Pál: Hogyan készül az állatforgalmi és a húsipari vállalat az átvételre, illetve a feldolgozásra? Kardos Pál: A szakosított telepekről a rotációnak megfelelően élve minden sertést átveszünk és vágásra, feldolgozásra elszállítunk. Hursán Pál: Ez az ígéret a tsz-eknek kevés. Kevés, már csak .azért is, mert a szomszédos megyékbe, Budapestre és Miskolcra történő szállítás után a vágóhídi minősítés nem megnyugtató. Sok az apadó, törik a jószág, romlik a minősége. És mi lesz akkor, ha esetleg fellép valamilyen betegség, amikor a megyéből nem lehet kiszállítani a vágóállatokat? A szakosított telepeken a rotációk egymást követik s a kocától nem lehet elkívánni, hogy még egy hétig vagy két hétig ne fialjon, ha elérkezett az ideje. Az élet teret követel magának, s ebbe a térbe a vágóhidat is bele kell rakni. Ha az ipar erre nem vállalkozik, akkor a tsz-ek közös vállalkozásban — délen és északon — felépítik. Kérdés azonban, hogy a tsz-ek vágóhídján hasított sertés átvételéhez mit szól az ipar? • * * A vitát bővíthetnénk, folytathatnánk tovább. A kerekasztal- megbeszélésen szóba került több elgondolás: a takarmánygazdálkodás javítása, egy takarmány- béltartalmat vizsgáló kontroli- laboratórium létesítése, a tartás körülményeinek kikísérletezett és jól bevált hazai módszereinek elterjesztése, a kocák mesterséges termékenyítésének bevezetése, az ágazati munka irányításának hozzáértőkre bízása és így tovább. Ezek megvalósításának segítése is megérne egy újabb kerekasztal-megbeszélést. Dupsi Károly
