Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288 szám
1*59. december 12. 2 Péntek folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) [■munkanélküliség. 1970-re a muu- kaerőga zdálkodásban a kormány szigorításokat léptet életbe, hogy ösztönözze a termelés, a termelékenység alakulását, a jobb munkaerőgazdálkodást, Remény van arra, hogy így lesz, de ezért mind a vezetőknek, mind a munkásoknak közösen dolgozni kell. A problémák "harmadik csoportjába azokat a jelenségeket sorolhatjuk, amelyeknek keletkezését, illetve hatását nehéz lett volna előre látni, illetve kiszámítani. Ezek felismeréséhez bizonyos tapasztalatra, a gyakorlat próbájára volt szükség. Ilyen például az a tapasztalat, hogy az ipar struktúrája csak fokozatosan, a vártnál nehezebben tud a bélés külföldi szükséglethez idomulni. A gyakorlati tapasztalatok vezettek ahhoz, hogy ezt felismerjük, majd megfelelő intézkedéseket dolgozhassunk ki. Ilyen előre nem látható hibáit és negatívumok keletkezése ellen minden bizonnyal a jövőben sem leszünk teljesen biztosítva. Viszont a tények, a tapasztalatok alaposabb és rend- izeresebb tanulmányozásával, elemzésével a jövőben minimumra lehet csökkenteni az ilyen típusú hibákat. Fontos tapasztalat az is, hogy a gazdasági munkában mégis mutatkozó hibák, káros jelenségek felismerését követően gyorsabban lehet és kell az ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtenni az irányító szervek, illetve az üzemi vezetés részéről. Kedves Elvtársak! A kormánybeszámoló tájékoztatott arról, hogy a harmadik ötéves terv reálbér és reáljövedelem előirányzatát általában már túlteljesítjük, foglalkozott az életszínvonal emelésének jövő évi feladataival is. A jövő évben a Központi Bizottság kezdeményezésére a kormány intézkedéseket tervez a dolgozók egyes kategóriái életszínvonalának emelése céljából. A tervezett intézkedésekkel — lehetőségeinkhez mérten — segítséget kívánunk nyújtani néhány különösen nehezen élő rétegnek, köztük az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak, másrészt csökkenteni bizonyos aránytalanságokat egy-két olyan területen is, ahol feltűnő ellentmondás van a végzett munka kvalifikáltsága és a fizetés viszonylagos alacsonysága között. Ezeket az intézkedéseket célszerű megfelelően értékelni. Hiba volna ugyanakkor figyelmen kívül hagyni néhány egyéb problémát is, melyek a dolgozók jelenlegi életszínvonalával kapcsolatosak. Ma már lakosságunk nagy többsége megérti, hogy az életszínvonal emelése nem szubjektív jóindulat függvénye; nem puszta elhatározás dolga, hogy a párt vagy a kormány milyen döntéseket hoz erről. Engedjék meg, hogy az élet- színvonal alakulásával kapcsolatban néhány egyéb észrevételt is tegyek. A beszámoló megemlítette, hogy az egy főre utó reáljövedelem évi átlagban •».6 százalékkal, az egy főre jutó reálbér 3,2 százalékkal növekedett. De ezek átlagszámítások. Nem is kis számban vannak dolgozók, akiknek nem vagy ennél kisebb arányban nőtt a jövedelmük. A dolgozók más csoportjánál viszont érezhetőbb a javulás. Igaza van a beszámolónak abban is, hogy az egyes családok különféleképp érzékelik az életszínvonal alakulását. Azok a családok, amelyeknek jövedelme 3 százalékkal növekedett, gyakran úgy vélik, hogy az életszínvonaluk stagnál. Más a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknek nem emelkedett a jövedelmük. Egész elosztási rendszerünket fejleszteni kell — ez a gazdaságirányítási rendszerünk egyik fontos célja. — Hogy a jövedelem, a fizetés jobban függjön a munka társadalmi hasznosságától, értékétől. A fogyasztói árak ebben az évben mintegy 1.5 százalékkal növekedtek, vagyis a tervezetthez, képest kisebb volt az emel. kedés. Ez önmagában — figyelembe véve a jövedelmek alakulását — nem jelentős áremelkedés. Viszont az is igaz, hogy a dolgozók nem átlagszámítások alapján élnek és ru- házkodnak. Aszerint ítélik meg a dolgot, hogy mit tapasztalnak a fontos közszükségleti cikkek vásárlásánál. És el kell ismerni, hogy az utóbbi időben egyes .fontos közfogyasztási cikkek ára nem 1,5 százalékkal, hanem nagyobb mértékben emelkedett. Egyes ruházati cikkeknél a tervezett áremeléseket végrehajtották, a csökkentést viszont nem. A kormány dönti el minden cikk árát. A kormány csak az árakat befolyásoló, azok megállapításához irányt mutató forgalmi adóról, ártámogatásokról határoz, azok esetleges csökkentéséről, emeléséről, vagy ha kell: megszüntetésétől dönt. A végrehajtókon, az árakat megállapító szerveken múlik mindezek alkalmazása, az. hogy végül is hogyan — jól — rosszul — állapítják-e meg az egyes cikkek árát. Csak helyeselni lehet, hogy az illetékes kormányszervek szigorításokat határoztak el az árak ellenőrzésére mind a termelési, mind a kereskedelmi szférában. Az árak változása a szocialista gazdálkodás viszonyai között is természetes jelenség. ■Sőt: következetesen törekedni kell az úgynevezett „értékarányos” árak kialakítására. Ez termelési. életszínvonal-politikai, össztársadalmi érdek. Az illetékes állami szerveknek azonban a jövőben erélyesebben és határozottabban kell fellépniük az indokolatlan áremelések ellen! Megfelelő gazdasági szankciókat kell alkalmazniuk a tisztességtelen jövedelmet szerző vállalatok vezetőivel szemben. Szigorítani kell az állami ellenőrzést, a felelősségre vonást az árképzésben, a kereskedelemben. Ezt várjuk el a minisztériumoktól, a népi ellenőrzéstől, a helyi tanácsoktól. Az állami vállalatok nem tarthatnak igényt a dolgozók összességének megrövidítésével szerzett haszonra, mert ezzel végsó soron saját dolgozóikat is megrövidítik. A párt és a kormány elítéli a jövedelemnek ilyen jellegű növelését. Az életszínvonallal kapcsolatban végül még egy jelenséggel kívánok foglalkozni. A dolgozók gyakran és jogosan teszik szóvá, hogy nemegyszer eltűnnek a kereskedelmi forgalomból az olcsóbb árucikkek. Közgazdasági értelemben ez nem árdrágítás. Anyagi vonatkozásban mégis a dolgozókat sújtja. Ezek után egy olyan kérdéssel kívánok foglalkozni, amely ugyan nincsen közvetlenül kapcsolatban időszerű feladatainkkal, de számottevően befolyásolja belpolitikai helyzetünk alakulását. Megfigyelhettük, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a. dolgozók érdeklődése az ország gazdasági helyzete iránt. Mind nagyobb rétegek foglalkoznak gazdasági, társadalmi. politikai kérdésekkel, kritikusabban vizsgálják a fogyatékosságokat és szigorúbban marasztalják el a felelőtlenséget. Társadalmunkban a gazdasági élet irányításához, szervezéséhez nélkülözhetetlen szükség van a tömegek segítségére. tanácsaira, észrevételeire. Meg kell szívlelni és hasznosítani kell azokat. Még az olyan, esetleg hibás észrevételeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, amelyek tájékozatlanságból vagy türelmetlenségből falcadnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Gazdasági munkánkban mindig figyelemmel kell lennünk az ipari termelés struktúrájának átalakítására. Sohasem szabad szem elől téveszteni a piaci szükségletekhez való igazodás jelentőségét. Nagy gondot kell fordítanunk a helye» munkaerőgazdálkodásra. arra, hogy a jövedelmező és bővülő termelési ágazatokban elegendő és jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Végül én is hangsúlyozni kívánom, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztés maga» színvonalának biztosítása mellett már 1970-ben meg kell kezdeni az állattenyésztésnek az eddigieknél erőteljesebb fejlesztését. A gazdasági életünk különböző területein dolgozó vezetőkre a jövőben még fokozottabb felelősség hárul. Elsőrendű kötelességük, hogy mindenütt érvényesítsék a párt és a kormány politikáját, határozatait Ne engedjék meg, hogy ettől bárkik, bárhol, bármilyen irányba eltérjenek. A döntésre megérett kérdésekben pedig haladéktalanul hozzá kell látni a feladatok megoldásához. Biszku elvtárs ezután időszerű nemzetközi kérdésekről szólt, majd befejezésül megállapította: mind belső viszonyaink, mind pedig nemzetközi tevékenységünk áttekintése nyomán arra a következtetésre juthatunk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány politikája összhangban van hazánk és népünk nemzeti és nemzetközi érdekeivel, a szocialista épftőmunka feladataival. Elvtársak! Már csak rövid hetek- választanak el bennünket az új esztendőtől. 1970-ben ünnepeljük hazánk felszabadításának negyedszázados évfordulóját. Huszonöt év nem nagy idő a történelem órájának számlapján. Éppen ezért dolgozó népünket méltán tölti el büszkeséggel a2 a tudat, hogy a huszonöt év Tímár Mátyás Magyarország gazdasaga két éve működik új irányítási rend. szerben. Bizonyos mértékben ide lehet számítani tulajdonképpen i967-et, a reformra va~ , ló felkészülés évét is, amikor az új szabályozók már általában ismertek voltak, s erősen hatottak a gazdálkodásra. Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az új rend keretei között egyensúlyi helyzetünk javult, amit jelez a külkereskedelmi és fizetési mérleg alakulása mind a szocialista, mind tőkés viszonylatban. Tímár Mátyás ezután a gazdaság fő területeinek néhány kérdéséről szólt. Hangsúlyozta: az ipar területén egyik legfontosabb problémánk a termelékenység nem megfelelő alakulása. Az egy főre jutó termelés növekedése az iparban nem kielégítő. Jobb — és az előző évek tendenciáinak megfelel — az egy munkaórára eső termelés kb. 5 százalékos emelkedése. Az 1970-re módosított szabályozók az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a jól dolgozó vállalatoknál az átlagbérek emelését. Kívánatos, hogy ez elsősorban a törzsgárdáknál történjék és minden illetékes szervnek éberen kell ügyelnie, hogy ez a gyakorlatban érvényesüljön. Az átlag- bérnöveléssel járó terhek az új szabályozás folytán bizonyos mértékben csökkennek, ugyanakkor a létszámnövelés többe fog kerülni a vállalatoknak az eddiginél. Célkitűzéseinknek megfelelően kell élni azzal az új szabályozással, mely a kategóriákat megszüntette a nyereségrészesedésnél. Biztosítani kell, hogy az új keretek között a nagyobb felelősség nagyobb javadalmazással is járjon. Elejét kell venni annak, hogy a teljesítményektől független egyenlősdi felé tolódjon el a neyreségel- ogztás. Gondoskodni kell arról is, hogy a jelenlegi vállalati szeralatt egy lerombolt, burzsoá országból virágzó, szocializmust építő országot teremtettünk. Munkásosztályunk, parasztsá. gunk, egész dolgozó népünk millióinak egybehangzó elhatározása, hogy a negyedszázados jubileum évét, az ünnepi számvetés elvégzésén felül, újabb munkasikerekkel tegyük emlékezetessé. A dolgozók, a szocialista brigádok sokasaga máris részt kér a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozó munkaversenyből. Egymást követik a kezdeményezések, a vállalások. Mindezt örömmel üdvözöljük. Biztosra vesszük, hogy a január elsején kezdődő jubileumi esztendő sok-sok új eredménnyel, munkasikerrel gazdagítja majd szocialista hazánkat, elősegíti nagyszabású, építő feladataink megoldását, új értékekkel járul hozzá népünk jólétéhez és boldogulásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt reálisnak és célravezetőnek Ítéli meg a kormány előterjesztését, a költségvetési tervet. Társadalmunk minden bizonnyal támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek e terveknek megvalósítását szolgálják. Ezért abban a meggyőződésben ajánlom a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra a kormány előterjesztését és a költségvetést, hogy 1970 a népgazdaság sikeres továbbépítésének. szocialista építőmunkánk általános haladásának és feltehetően egy biztatóbb nemzetközi helyzet kibontakozásának éve lesz. Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után folytatódott a költségvetés feletti vita, melyben felszólalt Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese. felszólalása vezeten belül -jobban érvényesüljenek a gazdaságirányítási redszer szabályozói. A mezőgazdaságban — a kedvező növénytermesztési eredmények mellett nem kielé- gítőek az állattenyésztés eredményei. Sertésállományunk az elmúlt évben — jórészt a ciklikus fejlődés miatt — 17 százalékkal, szarvasmarha-állományunk 4 százalékkal csökkent. A szarvasmarha-tenyésztés problémái a nem megfelelő jövedelmezőséggel. a paraszti életforma változásával függnek össze. A kormány az állattenyésztés kérdéseivel a közelmúltban foglalkozott, és az ágazatot átfogó fejlesztési program megvalósítására hozott határozatokat. Emelte a vágóállatok, elsősorban a szarvasmarha fel- vásárlási árát, egyidejűleg növelte a fehérjetakarmányok árát is. Módosításokat eszközölt a beruházások támogatási rendszerében. A hozott intézkedések a hús fogyasztói árát nem érintik. A lakosság reáljövedelme az elmúlt évben 5—6 százalékkal nőtt. A reálbérek 3—4 százalékkal emelkedtek. E pozitív jelenség mellett a jövedelmek alakulásában aránytalanságok állnak fenn és az elmúlt években újabb aránytalanságok is keletkeztek. Az 50-es években kialakult bérrendszer még ma is magán viseli az egyenlősdi jeleit. Még ma sem kellő mértékben érvényesül differenciálás a végzett munka és a felelősség szerint Ezeket az aránytalanságokat egyik évről a másikra megszüntetni nem lehet. Egyfelől folyamatosan emelnünk kell a legelmaradottabb kategóriák bérét, másfelől gondoskodni kell a differenciálás fokozottabb érvényesüléséről. Ez irányitó szerveinktől, a vállalati vezetőktől, a bérezéssel foglalkozó szervektől jobb életszínvonalának emelése mellett a bérarányok javítását szolgálják azok az intézkedések is, amelyeket a Központi Bizottság a közelmúltban hagyott jóvá és amelyek együttes kihatása mintegy 1,7 milliárd forint. Ennek kb. a fele a nyugdíjak, kiegészítése céljából kerül fel- használásra. Tudjuk, hogy a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező rétegnél ezzel csak szerény lépést tettünk előre. Ügy véljük azonban, ha a termelékenység frontján előbbre haladunk, néhány éven belül újabb lépést tehetünk. Az előttünk fekvő állama költségvetést az illetékes szervek alaposan megvizsgálták. A költségvetést a kormány elfogadásra javasolja. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a költségvetés sok éve fennálló és tulajdon- képpen nem csökkenő hiánya gazdasági munkánk gyengeségeire is utal. Ha valaki végigtekint a kiadások tételein, láthatja, hogy milyen széles a különböző támogatások, dotációk listája. Ez arra mutat, hogy gazdaságunk hatékonyságának növelése érdekében minden szinten még igen sok a tennivaló. Fő feladatunk tulajdonképpen: a harc a gyenge hatékonyságú munkával szemben. Ilyen úgyszólván minden területen található. A gazdaságirányítás új rendje nemcsak szabályozó, hanem felmérő, ellenőrző funkciót is betölt. Ha valahol a nyereség nem megfelelően alakúi, nem elsősorban a szabályozásokban kél! keresni a hibát, hanem látni kell. hogy az új rendszer fokozottabban feltárta azokat a gyengeségeket, amelyek gazdaságunk különböző területein azelőtt is fennálltak, csak rejtve maradtak a diszkrétebb ár-, pénzügyi- és más szabályok takarója mögött. A reform indulása után egyik, másik minisztérium munkájában bizonytalanság érződött A régi munkastílusról az újra való átállás nem egy esetben passzi vitással járt. Nem léptek fel a rendelések időben való feladása érdekében — az információk sem voltak elégségesek —, nem észleltek egyes termékforgalmazási hiányosságokat, nem tettek javaslatot idejében a szükséges intézkedésre. A kezdeti bizonytalanság után az utóbbi hónapok azt mutatják, hogy irányító szerveink egyre inkább felismerik feladataikat az úi körülmények között. Tennivaló azonban itt is sok van még Javaslom, hogy a költségvetést a tisztelt országgyűlés fogadja el. Több képviselő felszólalása után az elnöklő dr. Beresztó- czy Miklós bejelentette, hogy az országgyűlés pénteken 10 órától folytatja munkáját: a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása után a védjegyről szóló törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd interpellációk hangzanak el. (MTI) Autószerelőket« karosszéria-lakatosokat« lakatosokat FELVÉTELRE KERES AZ ÁFOR III. SZ. GÉPKOCSIJAVlTÖ ÜZEME, nagyszénás. SZABAD SZOMBAT. — Fizetés megegyezés szerint. 982
