Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286 szám
196#,, december 10. Szerda R sportlétesítmény-tielyzet javítására fokozottabb, széles körű összefogásra van szükség Árendás István, a megyei TS gazdaságvezetőiének nyilatkozata a létesítmény-helyzetről Nyolcórás színvonalas küzdelem a szarvasi serdülő asztaliteniszezők tízek bajnokságán Nemrégiben tárgyalta az MTS Békés megyei Tanácsa megyénk sport_ létesítmény- helyzetét. A nagy jelentőségű, Békés megye egész] sporttársadalmát érintő napirendi pont Árendás István, a megyei TS gazdaságvezetője előterjeszti- sében került az elnökség elé. Az ülés után kerestük fel a gazdává gvezetőt és a tanácskozáson elhangzottakkal kapcsolatban tettük fel kérdéseinket. Bevezetőben elmondotta, hogy az MTS Békés megyei Tanács elnöksége a megye sportlétesítnácsszervek osztálya és az MTS | a meglevő egy tornaterem — ma Országos Elnöksége közös irány- már kevésnek bizonyul! elveit figyelembe véve, a , testae-| Az iskolai tornaterem-hiány ] színvonalas, sportszerű velés és sport helyi irányító szer-] nagymértékben nehezíti a téli és1 "‘"V1,^1 íJwf6 ö veivel további közös erőfeszítések küzdősportágak verseny-rendezé- r]*Jl_ffc.* „ |if,m„f, szükségesek e helyzet megjavítá- set, a minőségfejlesztő, utánpőt-: föbb hel ezés csak két ’ illővé sara. iást nevelő munkát. Éppen ezért ■ illetve- HW„ Met . MIWMiMU..»én» =JJS'XÍ Meglepeti, volt, ££' 5Ä biztosítani? — Elnökségünknek a tennivalókkal kapcsolatban az a véleménye, hogy pártunk idevo_ natkozó határozatai alapján, a megye területén jelentkező, a tastnevelésá- és sportmunka igényeinek kielégítését biztosító feltételek megtef mény-helyzetét 1968 áprilisában remtése — széles körű társadalmi tárgyalta meg, s ebben az ügyben; feladat. Az MTS OT határozatai határozatokat hozott; amelyek a 1 omaterem-ellátottsag javítását, a társadalmi összefogáson alapuló, tervdokumentációval ellátott létesítmények anyagi forrásának biztosítását, a sportudvarok, a nagyobb felújítások szakaszos fedezetbiztosításait tartotta helyesnek. — A megyei tanács végrehajtó bizottságát tájékoztattuk arról, hogy megyénkben, de különösen Békéscsabán kevés a sportlétesítmény — mondotta Árendás István, majd így folytatta: — A me. gyei tanács vb magáévá tette azt, hogy szükséges az elkövetkezendő létesítmények , létreszellemében a tanácsok, szakszervezetek, KISZ, MHSZ, vállalati- és egyéb bázisszervek segítésére — a létesítményhelyzet javítására — fokozottabb, széleskörű ösz- szefogásra van szükség. Ennek érdekében a minőségi sport fejlesztésének előfeltételeként támogatni javasoljuk a kiemelt megyei létesítmények fejlesztési tervét. — Mit tartalmaz ez az elképzelés? — A kiemelt létesítményfejlesztési terv a következő. Békéscsabán kis stadion és atlétikai pálya építése 1970. évi befejezéssel, fedett uszoda és fedett tornacsarévekben új "ok 1975-ös befejezéssel. Gyulán hozasa, a meglevők folyamatos, *------------100n útf elújítása. Az MTS Békés megyei Tanácsa az illetékes tanácsok vb- osztályaival együttműködve állította össze 1970-ig a szükséges fejlesztési programot. A megyei tanács 1968. június 4-1. vb-ülésére jelentést adtunk megvénk sporthelyzetéről, a létesítmény-ellátottságáról. Megállapítást nyert, hogy jelenleg egy lakosra országosan 3,5—4,5 négyzetméternyi küzdőtér iut a sportlétesítményekben. Megyénk, sajnos — annak ellenére, hogv a tanácsi vb-k, valamint az egyéb szervek az utóbbi két évben* jelentős támogatást nyújtottak, főleg a korszerűsítésben — az országos átlaghoz képest alaposan elmaradt. Békés megyében egy lakosra csak 2,7 négyzetméternyi küzdőtér jut! — Milyen a járásonkénti megoszlás? — A békési járásban egy lakosra eső küzdőtér négyzetméterben kifejezve 2.8. Békéscsabán ez a szám 2,9, Gyulán a városban, járásban 3,1, Mezőkovácsházán 3.7, Orosházán 2,8, a járásban 2,9, Szarvason a városban, járásban 2.4. a szeghalmi járásban pedig 2,2. — Hány sportlétesítménnyel rendelkeznek a városok, járások? — A békési járás 41, Békéscsaba 36, gyulai járás-város 93, mezőkovácsházi járás 55, Orosháza 21, orosházi járás 26, Szarvas város-járás 36, a szeghalmi járás pedig 37 létesítményt mondhat a magáénak. A létesítmények száma 345. ami bizony a megye 440 ezres lakosságához viszonyítva — meglehetősen alacsony! Meg szeretném jegyezni, hogy a létesítmények a sportegyesületek és a középfokú iskolák tulajdonában levő pályák, termek küzdőtérnégyzetmétereit foglalják magukba. — A megyei TS elnökségének véleménye szerint miként lehet ezen a helyzeten javítani? — Megyénk sporthagyomámyai, a testnevelés és sportmozgalom fő célkitűzésed megkívánják, hogy a szocialista társadalom felépí- j tornaterem-ellátottsága — kilenc tőinek nevelését, egészségük meg-; skolát kivéve — megoldott, azon- védését, kulturált szórakozását I ban jó néhány helyen a tanulók elősegítse. A Minisztertanács Ta-[ száma 8—900 körül mozog, s így fedett tornacsarnok 1980. évi be fejezéssel, Orosházán fedett tornacsarnok és sportuszoda — akárcsak a Békéscsabára tervezett, 50 m-es medencével — 1980, évi befejezéssel. Szarvason 50 nies medencés fedett uszoda, tornacsarnok 1985. évi befejezéssel. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tornacsarnokok küzdőtere legalább 22x24 méteres kell, hogv legyen. A kiemelt igényeken felül a városi-járási TS-szervek és a helyi tanácsok illetékesei — az idei évben végzett közös felmérésük alapján készült terveiket valósítsák meg — elsődlegesen a iárási-vórosi székhelyek erőforrás-koncentrálásával. Ezek értékelését évenként biztosítani szükséges. — Milyen az iskolák tornateremellátottsága? — Elnökségünk ezzel a kérdéssel külön foglalkozott, hiszen az utánpótlás-nevelés döntően az iskolákban történik. El kell monda, nőm. hogy megvénk általános iskoláinak csak 15 százaléka rendelkezik tornateremmel, s ezek közül csak öt százalék esik a járásokra! Szükségtornaterme az iskolák húsz százalékának van. Az 'skolák 63 százaléka semmiféle fedett létesítményt nem mondhat masáénak! Ez azt jelenti, hogy novembertől március közeoéig ezekben a tanintézetekben a legminimálisabb testnevelési munka is — csak nehéz körülmények között folyhat. A meeilevő termek öltözővel, zuhanyozóval, szertárral való ellátottsága — igen rossz. — Szabadtéri létesítmények terén hogy állnak az iskolák? — Mi tagadás — na evőn mostoha a helvzet! Megfelelő sportudvarral csak az iskolák 35 százaléka rendelkezik. Kilencvennégy 'nt-ézetnél a tantervi anyag feldolgozása csak inén korlátozott mértéiben valósítható meg. — És a középfokú iskoláknál ml a helyzet? — Ezeknek a tanintézeteknek sportudvar-, tornateremhiányát a társszervekkel együtt minél hamarabb megszüntessük. — A létesítményfejlesztési terv megvalósításához hogyan, miként lehet az anyagiakat biztosítani? — Lényeges szempontként kerül felvetésre a városi-járási székhelyek sportolási feltételeinek fejlesztése. A helyi erőforrások koncentrálására kell törekedni — az úttörőolimpiák, spartakiádok, helyi versenyek rendezési lehetőségeinek megteremtése érdekében. — A helyi tanácsi vb-ket a fejlesztési lehetőségek megteremtésével, a helyi eszközök kihasználásával a 38/1968 október 6. számú kormányrendelet szellemében kérjük fel. E kérdések érintik a sportlétesítmények tulajdonjog- használatrendezését, a társadalmi tulajdon védelmének, a létesítmény fenntartásának problémáit. Helytelen lenne csak az MTS-től várni az anyagiak biztosítását, mert e7 csak társadalmi összefogás útján biztosítható. — Milyen a tanácsi és TS-szervek kapcsolata a létesítményfejlesztési tervekkel kapcsolatban? — Erről a kérdésből pozitívan nyilatkozhatok, azonban szeretném a helyi szervek figyelmét felhívni arra, hogy a kultúra egyik ága, a testnevelés, és sport fejlesztése terén sürgető feladataink vannak. Az MTS Békés megyei Tanácsának elnöksége szeretné, ha a tanácsi és az MTS területi — járási-városi — szervei között a helyi lehetőségek növekedésével olyan közvetlen kapcsolat alakulna ki, mely a testnevelés és sport megyei fellendítését — az országos átlaghoz emeli. Bízom abban, hogy a helyi tanácsok olyan közvetett támogatást is nyújtanak, mellyel arra ösztönzik a termelőszövetkezeteket, üzemeket, vállalatokat, hogy a sportlétesítmények fejlesztését és egvéb sporttámogatásokat összehangoltan biztosítsák! — mondotta befejezésül Árendás István. Machalek István Közel egyforma 1 György és Álbei Ferenc nagyon képességű ifjú [ jól megállták helyüket. Scheibert Antal, a Szarvasi KISZ ificsapatának edzője: „Bemek, színvonalas verseny, jó néhány 15—20 perces mérkőzéssel. Általában a támadójáték dominált.” Eredmények. Szarvas város serdülő tízek bajnoka. Demeter László (1. Gimnázium), 2. Perger Ferenc (2. sz. ált isk.) 3. Hantos Zoltán (1, sz. ált. isk.). Az általános iskolák közötti értékelés szerint a legjobban az 1. számú általános iskola versenyzői szerepeltek, 2. a szlovák általános, S. a 2. számú általános iskola. asztaliteniszezők részvételével bonyolították le Szarvason a városi tízek bajnokságát. A nyolcórás verseny során tért. A versenyen meghívottként indulhatott három hetedik osztályos tanuló is. Közülük Kiss j százéves magyar korcsolyázás „A sport és testnevelés időszerű kérdései” j A Medicina Könyvkiadó új soroza- í tol indít A sport és testnevelés időszerű kérdései cimmel. A sorozat jubileumi eseményednek keretében érdekesnek ígérkező mérkő- , kötetei a legfontosabb kérdé- zesekre es versenyekre kerül sor, aehet _ eIméletl; szakmai, neveIési a héten kezdve a Budapesten. Szerdától s _ t4rgyalj4k. „jegesek” szinte minTS-szerveink már a felhívták a «dennap Pályán lesznek - «KU-^yelmet erre a jelentős kiadványra, stadionban, illetve a Városliget- Bjztasra vesszük, a sportegyesületek, ben. Az ifjúsági jégkorong való-1 gatott, amely a kedvezőtlen időjárás miatt a Duna Kupa tornán nem szerepelhetett, idei első komolyabb erőpróbája előtt áll: a lengyel ifjúsági válogatottat fogadja szerdán és csütörtökön egyaránt 18 órakor a Kisstadionban. a szakszövetségi aktívák, edzők szá- zai fizetnek elő a sorozatra. Tájékoztatásul közöljük, hogy egy- egy kötet ára körülbelül 21 forint« A könyveket a kiadó utánvétes küldeményként adja postára. A sorozatra a Medicina Könyvkiadónál (Budapest* V„ Beloiannisz u. 8) lehet előfizetni. Nagyszerű szentandrási lövészmérleg T Csaknem teljes létszámban megjelent a tagság a Békésszentandrási Lövész Klub szokásos évi közgyűlésén. Ott volt Laczkó József községi párttitkár, Pólus András, a községi tanács vb-elnöke és Orosz Sándor, a Békés megyei MHSZ főelőadója. A klub munkájáról Kertész Károly számolt be. Elmondotta — többek között —, hogy ebben az évben 80 órás katonai előképzést tartottak a sorköteles fiataloknak. Nagy sikerű összetett honvédelmi versenyt rendeztek és közel 400 úttörő indult a honvédelmi lövészverseny „légpuskás” számában. Nagy létszámban vettek részt az idei motoros tanfolyamon. Tervezik, hogy jövőre autóvezetői tanfolyamot is indítanak, melyre már most nagy az érdeklődés. Az október 6-i községi felszabadulási lövészversenyen több mint százan álltak lőállásba. A klub jó úton halad a minőségfejlesztés terén. Eddig négyen szereztek bronzjelvényes, négyein III. osztályú, hárman IV. osztályú versenyzői minősítést. A Magyar Népköztársasági Kupa III. osztályú bajnokságában a szent- andrásiak újonc létükre az induló 50 csapat közül az előkelő hatodik helyet szerezték meg. Balázs István az egyéni versenyben az ötödik lett. Foglalkozott a beszámoló azzal a nagyszerű kezdeményezéssel is. amely a Tessedik Termelőszövetkezetben vállalt kukoricaföld művelése eredményeként a fiataloknak 3000 forintos bevételt jelentett. A klubtagság 500 óra társadalmi munkát végzett, ennek értéke több mint 2000 forint. A jövő esztendő tervei között szerepel a klub helyiségének „újjávarázsolása”, amelyet részben a községi tanács anyagi segítségével, illetőleg társadalmi munkával szeretnének megvalósítani. A közgyűlés díszelnöksége, bal ól jobbra: Pálus András, községi tanács vb-elnök, Nagypál Sándor, az MHSZ községi titkára, Kertész Károly (a beszámolót tartja), lövész klub titkára, Orosz Sándor, az MHSZ megyei főelőadója, Laczkó József községi párttitkár. ' (Fotó: Hegedűs Lászldj
