Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286 szám
196#. december 10. 5 Széni. Rendelet a jégkitermelésről A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter együttes rendeletben szabályozta a természetes jég kitermelését, forgalomba hozatalát ég felhasználását. A szabályozás célja, hogy csak az egészségügyi követelményeknek megfelelő természetes jég kerülhessen forgalomba. Minthogy az álló- és folyóvizek egy részébe szennyvizet vezetnek, a rendelet meghatározza, bogy — a szennyvíz különböző hígitási fokainak megfelelően — milyen távolságon belül nem szabad jégnyerőhelyeket kijelölni. A vizet egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni, és ha fertőzött vagy az egészségre egyébként ártalmas, például vegyi szennyezés mutatható ki, más helyet kell kijelölni. A jég tárolása alatt is gondoskodni kel a fertőzés, szennyezés elkerüléséről. A hűtésre használt jégnek nem szabad közvetlenül érintkezésbe kerülnie a hűtött anyaggal, sőt élelmiszert vagy italt abban a burkolatban sem szabad forgalomba hozni, amely a természetes jéggel közvetlenül érintkezett. Előadás Kína katonapolitikájáról A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békéscsabai Városi Seervezetének programját! idézve elsőként a ma, szerdán délután 19 órakor kezdődő előadói konferenciára hívjuk fel olvasóink figyelmét. A fizikai szakosztály előadója ifj. Bartha Lajos tudományos kutató ugyanis izgalmas témáról, a kvazárok és a röntgen- csillagok sajátosságairól számol be hallgatóinak. Ugyancsak ma este kezdődik a művészeti szabadegyetem második foglalkozása is. December 12-én 19 órakor, hadtudományi szakosztály reprezentatív előadásán Pataki István alezredes, a Zrínyi Akadémia tanára Kína katonapolitikáját elemzi; 15-én hétfőn este 19 órai kezdettel pedig a művészi filmek klubja tartja foglalkozását. Ezúttal Galambos Lajos regényéMegszűnik a kategorizálás A részesedési alap felosztásáról November végén jelent meg a kormányrendelet a részesedési alap felosztásának új szabályairól. A végrehajtásra vonatkozó rendelkezést a Munkaügyi Minisztérium december végéig adja ki. Ügy gondolom, addig is éppen a széles körű érdeklődésre tekintettel, szükséges, hogy foglalkozzunk e kérdés néhány vonatkozásával. Az eddigi rendelkezések szerint a részesedési alap pénzbeni részének felosztása központi szabályok, előírások szerint történt. A jövedelem erőteljes differenciálása az év végi nyereségrészesedésnél mutatkozott meg. Ezt szolgálta a sokat vitatott I—II—III. kategória, a 15—50—80 százalékos arányokkal. A nagy eltérések ellenére az év végén jelentkező differenciálás nem segítette kellően a munka hatékonyságának emelését, a termelési eredményeket. Bizonyos visszafogást okozott a bér- fejlesztésnél is. A bérek emelését a központilag meghatározott, az első években indokolt óvatos szabályokkal is visszatartották. A közvéleményben elégedetlenség nyilvánult meg a kategorizálással szemben. Sokan valamiféle állampolgári rangsorolásnak tekintették azt, erről természetesen szó sem volt. A központi, szinte merevnek látszó előírások eddig szükségesnek mutatkoztak. Mtost, a reform bevezetése után két évvel lehetővé válik egyrészt a jövedelem diffe-' renciálásában a továbblépés, másrészt a vállalati önállóság erősítése, miután már az 1969. évi eredmények után is a kollektív szerződésben kell majd meghatározni a részesedés felosztását. Az alapelv, a jövedelem erőteljes — a vállalati eredményre, a munka hatékonyságára gyakorolt hatás szerinti —, differenciált elosztása megmarad. Ez azonban nemcsak az év végi részesedés felosztásnál fog érvényre jutni, hanem az egész összjövedelemnél, többek között a béreknél is. Megszűnik a kategorizálás. A vállalati kollektív szerződésben kell szabályozni azt, hogy a részémunkájuk hatékonysága szerint felosztani. Természetesen ezután a vezetők is eszerint kapják nyereségrészesedésüket. nek, az Isten őszi csillaga Kovács i sedés hány százalékát fogják a András által rendezett filmvál- I dolgozók között bérük, munkában tozatát vetítik. ' 'töltött idejük arányában, illetve tanáccsal közösen — fizetett füg- legességre ennek felhasználását, getlenített népművelő, könyvtáros hanem azt körültekintően meg stb. Az elmúlt évben nem egy kell tervezni. Az ilyen munká- termelőszövetkezet adott 100—200 hoz szakember kell, aki ismeri a kötetnyi könyv megvásárlását művelődési tevékenységet és ért biztosító anyagi támogatást a ennek megtervezéséhez, s irányiközségi könyvtárnak. Ezek a kéz- tásához. Nélkülözhetetlen, hogy a deményezések mint követendő tanács és a termelőszövetkezet példák mutatják, hogy nemcsak közösen vállalja az ezz$l járó a termelés területén lehet közö- anyagi terheket, sen gazdálkodni, hanem a mű- A művelődésbe befektetett fo- velődési közös érdek megválóéi- rintok természetesen nem akkutásában is. \T annak azonban más jellegű * tapasztalatok is. Nem egy helyen a szövetkezet kulturális alapját nem a szövetkezet, mint kollektíva használja fel a művelődés érdekében, hanem a szövetkezet egyes tagjai élvezik csak. Sok helyen vesznek színházjegyet azok számára, akii? el akarnak menni egy-egy előadásra, fizetik a kirándulás útiköltségét stb. Természetesen ez is a tsz-en belül marad, de ezt az egyének használták fel egy-egy esetben és nem a kollektíva. A termelőszövetkezetek akkor gazdálkodnak jól a náluk levő kulturális alappal — ami évente kb. 100 millió*forint —, ha azt elsősorban intézmények fenntartására, könyvtár fejlesztésére, szakembertartásra stb. használják fel. A gazdagabb termelőszövetkezetek, 'ahol a rendelkezésre álló pénz már meghaladja az 50 ezer forintot, nem bízhatják az esetNezzük meg, miből tevődik ösz- sze a dolgozók jövedelme és a differenciálás hogyan lehetséges az egyes összetevőknél. A jövedelemforrások a következők: a bér, a nyereségrészesedés, a nyereség- prémium és a jutalom. A béreknél a bérszínvonal növelésére könnyítés lesz. Az 1969. évi tényleges bérszínvonalhoz viszonyítva, a béremelés 4 százalékos átlagig csak 70 százalékban terheli a részesedési alapot. Tehát a szabályzók meghatározott nagyságú bérfejlesztésre ösztönöznek. A vállalatokon múlik, hogy ezt a könnyítést megfelelően használják ki. Azok a dolgozók kapjanak bérjavítást, akik ezt munkájukkal kiérdemlik. Mindenképpen káros és előbb-utóbb megbosszúlja magát az a gyakorlat, hogy egyes helyeken a béremeléseket az új dolgozók megszerzésére fordítják, nem pedig a jód dolgozó, munkahelyükhöz hűséges munkások anyagi megbecsülésére. A vezető állásúak I bérezésénél is változás lesz, az ed- ! digi prémiumátalányokat ugyanis j a felügyeleti szervek a vállalat- ; vezetők munkáját alapul véve, i alapbéresítik. Megmarad viszont' az alapbérrel történő felelősség a í vezetőknél. Veszteséges gazdáiko- i dás esetén a vezetők alapbérét 25 I százalékkal csökkentik. A nyereségrészesedés felosztásánál tulájdonképpen egyetlen ; központi megkötés marad. A fel- ; osztható nyereség összege nem ha- ■ ladhatja meg a vállalat dolgozói- nak kifizetett bér- és jutalomösz- j szeg 25 százalékát Ha ezenfelüli | összeg képződik, a nyereség-, bői az átvihető a következő év- | re vagy más címen, például lakásépítési hozzájárulásként, ösztön- I díjként felhasználható. A felosztás módját mint említettem, a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Kereset —, időarányos, eredményre gyakorolt hatás szerinti felosztási módokat lehet előírni. ' Helyeselhető az az elgondolás, hogy egyes helyeken nemcsak egyszt- i rűen a munkában töltött éveket | kívánják figyelembe venni, hanem azt is, hogy ki milyen munkahelyen, milyen hatékonysággal dolgozott az eltelt évek alatt. Kifejezésre juttatják a munka- ] fegyelem kérdését is. Az is helye- 1 selhető, ha a felosztásnál előnyben ! részesítik azokat az egységeket, j melyek a nyereségre nagyobb ha- j tást gyakoroltak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az úgynevezett „nyereségfogyasztó’-rész- legek dolgozóit sem, akik munkájukkal esetleg éppen a lakossági igényeket elégítik ki, szolgáltató- j sokat, karbantartást stb. végez- 1 nek Nem helyes tehát kizárólago- ; san eredményarányosan felosztani a nyereségrészesedést. Azt egyér- 1 telműen megállapíthatják, hogy az elosztási élvek, szabályok meg- ; határozása igen nagy körültekin- í test igényel, ebben a szakszerve- j zetek szerepe is rendkívüli módon megnő. A nyereségprémium új fogalom. Elvben a vállalat minden dolgozója kaphat nyereségprémiumot. A elsősorban a távlati feladatok előkészítéséért, a munka megalapozásáért, műszaki fejlesztésért, új gyártmányok bevezetéséért kaphatnak jutalmat a nyereségprémiumon felül. A körvonalazott új felosztási rendszert 1969. január 1-től visz- szamenőleg kell alkalmazni. Nye- reségprémdum így csak utólag kerülhet megállapításra. Ott, ahol különböző címeken prémiumokat, jutalmakat tűzték ki, a feladat teljesítése esetén azokat ki kell fizetni, utólag nem szabad a dolgozóktól elvonni. A szabályozás új rendszere a réginél egyszerűbbnek látszik. Ügy gondolom, további lehetőséget ad a nyereség, ezen keresztül a személyi jövedelmek növelésére, a munka hatékonysága szerinti differenciált jövedelem-elosztásra. Dr. Sebestyén József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője Flamingóvirág nyílik Szegeden A dél-amerikai trópusok egyik legszebb növénye, flamingó-virág nyílik Szegeden, a József Attila Tudományegyetem botanikus kertjében. A tudományos nevén Anthurium Andreanum másfél méter magasra nőtt a párás levegőjű üvegházban. Találóan érdekes elnevezése onnan ered, hogy sairombontáskor a virágot körülvevő karcsú levelek rózsaszín pirosra érnek és hasonlítanák a flamingó tollazatához. A trópusi növény nemesített hibridjei ma már a kertészetekben is megtalálhatók. Mivel különös gondozást Igényel, ezért a vágott virágok rendkívül drágák, viszont a vázákban sokáig megőrzik üde- ségüket. (MTI) tnulálódnak azonnal. A szakképzés, az általános műveltség emelése, a munkában elfáradt emberek színvonalas szórakoztatása stb. csak hosszú távon eredményezhet kimutatható eredményeket. Mégis, a nagyüzemi gazdálkodás csak akkor fejlődhet zökkenőmentesen, ha a termelőszövetkezet kollektívája az ilyen jellegű „beruházástól” nem sajnálja a pénzt. Ezért felétlenül igazat kell adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a kulturális alap növeléséért és tervsze- \ vezető állásúakat annak alapján, rű felhasználásáért. JJa az állam 100 milliót a tér hogy hogyan alakul a vállalati nyereség, illetve mennyire növekszik a dolgozók jövedelme, nye- í hójával és az egyének millió fo_ jreségprémiumban keil részesíteni, rí nt faival eavesítiük. akkor biz- tNyeresegprermumban lehet részé melőszövetkezetek 100 mii-3 rintjaival egyesítjük, akkor biz tosítjuk azt az anyagi alapot, amelyből a kultúra virágzása jöhet létre, aminek egyaránt hasznát látja a társadalom, a termelőszövetkezet és az egyén is. Vonsik Gyula Jóváhagyták alapszabályt az Küldöttgyűlésen a Szeghalmi ÁFÉSZ-nél fsíteni minden vállalati dolgozót $ vagy egy részüket hasonló megfontolásból, egyes célfeladatok tel- i jesítése, munkájuk hatékonysága. szerint. Jutalom kiemelkedő gazdasági eredményekért adható. A vezetők A küldöttek egy csoportja. November második felében M megye összes fogyasztási és ériéi kesítő szövetkezeténél befejeződtek azok az résztaggyűlések, amelyeken több ezren veitek részt és mondtak véleményt. A reszközgyű- pH lések elérték céljukat, a tagság nagy érdeklődést tanúsított a szövetkezet belső törvényének, az új alapszabály megalkotásának munkájában. Három nappal ezelőtt^ december 7-én megkezdődtek a! küldöttgyűlések, ahol valamennyi! szövetkezetnél elfogadják az új alapszabályt. Vasárnap Szeghalmon kilenc óra után néhány perccel már határozatképes volt a közgyűlés. Eljöttek e fontos tanácskozásra a párt és a tanács községi és járási vezet li is. A küldöttgyűlés Sze- belédi Jánosnak, az ÁFÉSZ elnökének beszámolójával kezdődött Elsőként a részközgyűléseken megnyilvánuló tagsági aktivitásról szólt, majd a szövetkezet utóbbi óvekben elért eredményeit elemezte. Beszéde befejező részében az alapszabály azon részét ismertette, amelyek a régivel szemben jelentős változásokat hoztak nemcsak a gazdálkodásban, hanem a tagsági érdekeltségben is; Az elnök beszámolóját vita követte, majd a küldöttek jóváhagyták az Titkos szavazással választották új alapszabályt és megválasztó!.- meg a megyei küldöttet, ták a megyei küldöttet. Kcp, szöveg: Balkus Imre
