Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-01 / 279 szám
1999. december 2. 9 Kedd BH/HUTRT3UR a* Lőállásbán A Magyar Honvédelmi Szövetség munkájának fontos bázisát adják az MHSZ-klubok. A jövőben ezt a szervezeti formát szeretnénk bemutatni. ■ Mindenekelőtt a lövész-klubok tevékenységéről kell szólnunk. Az MHSZ lövész-klubok hálózata megyénk egész területét átszövi, ezért a lakosság legszélesebb rétegeivel tud szoros kapcsolatot tartani. Az alábbiakban három lövész-klubot mutatunk be olvasóinknak. Ezek munkája, eredményed, jellemzők a megyében működő többi lövészekre is. Békésszentandráson két évvel ezelőtt, 1967. végén alakult az MHSZ lövész-klub. A szervezésben oroszlánrészt vállaló pedagógusra, Kertész Károlyra bízták a klub vezetését. Kezdetben mindössze négy felnőtt és 11 úttörőtagjuk volt. a technikai felszerelések dolgában is elég rosszul álltak. A helyi szervek támogatásával — elsősorban a községi tanács és a Tessedik Tsz segítségével— sikerült új fegyvereket vásárolniuk, rendbe hozták a fegyvertermet, megteremtették a klubélet lehetőségét. 1968-ban járási junior-bajnokságot nyertek, közben a faluban is széles köyű propagandát folytattak. A községi lövészversenyen például 52 induló vett részt, közülük sokan, később klubtagok lettek. A jó versenyzési lehetőségek hatására az eredményeik sem maradtak el: egy év alatt 11 minősített lövész sportolója lett Békésszentandrásnak. Fő feladatuknak tekintik a fiatalok honvédelmi előképzését. Az általános iskolában a honvédelmi ismeretek oktatásához technikai felszerelést biztosítottak. az iskolából kikerült fiúk részére rendszeresen megtartják az általános honvédelmi előképzést. Itt a fiatalok 80 órán kérész, tül olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, amelyek segítségével majd könnyebben be tudnak illeszkedni a katonaéletbe. Népszerűek Békésszentandráson a lövész-klub tagjai. A községben rendezett honvédelmi tömegversenyeknek mindig sok résztvevője van, s ezeken a versenyeken minden korosztály képviselteti magát. Legjobbjaik pedig a megyei élmezőnyben is megállják helyüket. Medvegy Pál, a Tessedik Tsz főkönyvelője, a honvédelmi lövészverseny országos döntőjén is szépen szerepelt. Az ötödik osztályos Kiss Lajos, az úttörők versenyén ért el figyelemre méltó eredményt. A megyei bajnokságon második lett. Az Orosházi Üveggyár üzemi lövész-klubjának fejlődéséről két szám mindennél ékesebben beszél: az 1987-es megalakuláskor 17-en, egy év -múlva már 72-en voltak a klub tagjai. Ma is olyan népszerű a gyárban a lövészklub, hogy nem is tudnak minden újonnan jelentkezőt felvenni a tagok sorába. Az általános iskolák és az ipa- ritanuló-intézetek patronálásán valamint az általános honvédelmi ismeretek című tanfolyam megtartásán kívül itt is nagyon fontosnak tartják a honvédelmi tömegversenyek szervezését. A honvédelmi lövészversenyt például mint üzemrészek közötti bajnokságot bonyolították le, ahol idén 15 csapat vett részt. A legjobbakat vándorserleggel jutalmazták. A klub versenysportolói ' is sokszor hallatnak magukról. A Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmeibe az idén már két csapattal neveztek be. és az élmezőnyben végeztek. Egyik legjobb puskásunk ifj. Nyusti Sándor, akinek eredményét országos szinten is jegyzik” (hiába, az alma nem esett messze a fájától, hiszen édesapja a lövész-klub titkára). Nagy vállalkozásba kezdtek az orosházi aktivisták: a helyi Dózsa Termelőszövetkezettel közösen, az üveggyár közelében egy sportkombinátot építenek, amelyek fontos része a 8 lőállósos fedett lőtér. A szakszervezet és a gyári szocialista brigádok több mint félmillió forint értékű társadalmi munkával segítik az építkezést. Ha ez a törekvés megvalósul és megoldódik az üzemen belül a klubhelyiség kérdése, akkor az Orosházi Üveggyárban az MH^Z- élet további felvirágzására számíthatunk. A Békéscsabai Városi Lövészklub minőségi fegyverekkel legjobban ellátott klubjaink egvike. Sajnos, a lőtér-hiány hátráltatja a fejlődést, mivel a tíz lőállásns fedett lőterükön megyei szintű versenyt is csak négy nap alatt lehet lebonyolítani. (Egy nap alatt legfeljebb negyven versenyző szerepelhet, hiszen 60 lövés leadásához, értékeléséhez két és fél órát kell számítani.) ötven lőállásos fedett lőtér építését tervezik, ahol országos ver- senveket is lebonyolíthatnak. Társadalmi szervek segítségével a jövő tavasszal «zeretnének hozzáfogná az énítkezéshez Remélik. hogv a korszerű lőtéren a minőségi soortolók is jobb eredményeket érnek el hiszen a jelenlegi körülmények közt is olvan nagyszerű versenyzőik vannak, mint Laczó M’hálv. Garat János, Vizsnviczai Gvörgv és Szabó Károly. A jövő is biztató, mert a fiatalok közül Szarvas Marika. Faragó Magdi, Nagv Zsigmond , és Orosz Pista már nem egy versenyen bizonyította tudását. Három klubról volt szó. de me- gveszerte mindenütt működnek az MHSZ lövész-klubok, amelyekben a snorton. a nemes vetélkedésen kívül a haza védelmére nevelik a fiatalokat. A. T. i\a pirenden: Az ifjúsági sportolók erkölcsi nevelésének kérdései q A sportolók akaratereje döntő lehet egy-egy konkrét eredmény kialakulásakor. Az egyesület vagy a kis közösség, a szakosztály sze- retetét, az érzelmi motiváltság serkenti. Fejlettebb formában az érzelmi motiváltságot felváltják, kiegészítik az értelmi tényezők, de soha nem nélkülözik az érzelmi motívumokat, erre fel kell készíteni a sportolókat. Jó módszer a példa, az edző, az idősebb sportoló példája, az őszinte baráti légkör kialakítása. Rendkívül fontos szerepe van itt a KISZ-tagoknak, tőlük elvárja az edző, hogy példát mutassanak. Feltételezzük és joggal, hogy a KISZ-tagok közösségi Ez történt még a népkerti-pátyán A miskolci mérkőzés előtti percekben a Békéscsabai Előre labdarúgói jó kedvűén és bizakodva készülődtek az utolsó bajnóki találkozóra. A nézők, a vezetők arról beszéltek. hogy a mérkőzésnek különös tétje nincs, hisz a Vasutascsapat már kiesettnek tekinthető cs az Előre — az eredménytől függetlenül — az élmezőnyben végez, illetve győzelme esetén megőrizheti ötödik helyét! A pálya talaja már ránézésre is rendkívül rossznak látszott, így biztosra vehető volt, hogy szép játék nem alakul ki. Ez így is történt. Ami viszont a mérkőzés utolsó félórájában játszódott le, az minden „vad” elképzelést felülmúlt... Az MVSC-játékosok egy része a legkíméletlenebb eszközöktől sem riadt vissza, hogy az Előre- játekosokat megfélemlítse. Főleg a csatárok voltak szenvedő hősei ennek a kíméleílen játék- modornak. Schneider, Moos és Száraz több tucat rúgást és ütést kapott, s a mérkőzés végén egyik-másik csabai játékos szinte fellsmerhetet- len volt a fekete latyaktól, melynek jó részét az ellenfél játékosai vágták hozzájuk J gyérszámú közönség rendkívül snortszerűtlenül viselkedett, hógolyókkal és salakdarabokkal dobálták a csabai csapat vezetőit és nyomdafestéket nem tűrő hangon szidalmazták a vendégcsapatot. Az Előre-játékosoknak csak nagy nehezen sikerült az öltözőbe jutniuk. A mérkőzés végére megérkező rendőrség több miskolci ..szurkolót” ejvezetett. Érthetetlen. hogy a miskolci játékosok és a közönség egy része miért viselkedett így. hiszen hetekkel cTclötf eldőlt hogy a Vasú. tas lövőre nem szerepel az NB IB-ben! ( Csúnya volt a miskolciak bú- esóia. s az egészben az a leg- kellemeflen<»hb. hogy mindennek szenvedő hősei a becsületesen küzd«, stmriozerűen játszó Illa- fehérek voltak.., A «vulíii városi iobiiariígó-bainoksá^ végeredménye X, Vízügy 22 19 3 — 43:4 41 2. Nyomda 22 13 4 5 46:18 30 3. Húsipar 22 13 3 6 49:26 29 4. Vasipar 22 13 1 8 61:33 27 5. ITSK 22 11 4 7 50:26 26 6. Vízgépészei 22 12 1 9 37:20 25 7. Víztársulat 22 7 6 9 41:47 20 8. Gépjavító 22 7 5 10 25:38 19 9. Harisnyagyár 22 7 2 13 15:51 16 10. Építők 22 5 4 13 32:63 14 11. Bútoripar 22 4 5 13 27:57 U 12. Spartacus 22 1 2 19 17:63 4 | magatartása már előrehaladot- | t4bb, jobban kialakult. A KISZ- | tagok lesznek a kis közösség vezető egyéniségei. Az té személyiségük vonzerő a többiek számára. Nagyoi LÉNYEGES PEDAGÓGIAI, módszertani kérdés, hogyan közelíti meg az edző a példakép kialakítását? Semmiképpen nem szabad durván: lakonikus egyszerűséggel közölni, hogy te, fiam KISZ-tag vagy, mindenben mutass példát! Ennek pedagógiai értéke negatív. A becsületes KISZ- tag a nagy felelősség terhe alatt bizonytalanná válik, ez visszahat szakági sikereire, ugyanakkor a i közösség többi tagja a „kinevezett” példaképet ellenszenvesnek, ; idegennek tekinti, így a vélt neve- j lési hatás nem egységessé, hanem elemeire forgácsolja a kialakuló ! közösséget vagy klikket alakit ki. | Következménye lehet ennek az is, hogy hosszú időre elodázza az ' | egységes közösség kialakítását. Jó módszer apró feladatokkal \ megbízni a KÖZÖSSÉG VEZETÉSÉRE alkalmas egyént vagy egyéneket. Helyes a nagy intenzitású edzés- ! feladat elvégzésekor a legjobbakat ; dicsérni (feltételezhető, köztük I1 van a kiszemelt egyén is!) Közös , utazáskor megkérni őket, hogy készüljenek fel a város rövid ismertetésére, (pl. egy sportoló a város nevezetesebb műemlékeit mondja el, a másik ipari létesít- ! menyeit ismerteti, a harmadik ki- j rándulás: lehetőségeiről ad szá- í mot, stb.). így fokozatosan, számos j apró feladat sikeres végrehajtása i után a közösség elfogad egy vagy j több egyént vezetőjéül, akiket i szívesen követnek, akiknek szor- ! galma, akarata meghatározza a , többi ilyen tulajdonságait, a gyengébbeket serkenti akaraterejük megacélozásához. Vigyázni kell azonban, hogy az I egyének, akiket vezetőivé választ : a közösség, ne szakadjanak el j attól! AZ ÖNBIZALOM j ne menjen a közösségi egység ro- | vására. Mindig módot kell adni ! arra, hogy az egyén tudatában le- ! gyen annak, hogy eredményei, sl- I kerei a kis közösség közös erőfe- j szítésének eredményei. így válik I az egyén törekvése, akaratereje a közösség erejévé és ez visszahat i az egyén személyiségének formá- i lására. Ez a dialektikus kölcsön- I hatás a fejlődés mozgató rugója, j az előrehaladás záloga. Az így ki- I alakult érzelmi motiváltság olvan erő, hogy lehet rá építeni! Megszeretik a kis közösséget, azon keresztül az egyesületet és ennek további vetületei vannak! AZ AKARATERŐ gyákorlásának színtere az edzés, a felkészülés, a verseny. A felkészülés fizikailag komoly feladat elé állítja a sportolót. Csak akkor tud eleget tenni ezen feladatoknak, ha rendelkezik megfelelő önuralom- i mai, szándékkal a munkavégzésre, j ha van kialakult akaratereje le-! küzdeni a fáradságos és nehéz, kényelmet nélkülöző feladatvégre- j hajtást. Ha az edzéseken szokássá ! válik a munkaprogram végrehaj- j tása — hisz tudja a célt, mely ér- ■ telmet ad az akarati tényezők) mozgósítására —, a verseny már j érzelmi motívumokkal is kiegé- [ szítve még sikeresebb lesz. A! megszerzett akaraterő nemcsak a sport terén hasznosítható, hanem elősegíti a sport, a munka, tanulás összhangjának megteremtését. A sportolók nevelése nem képzelhető el a MUNKÁRA nevelés nélkül. Az egyén harmonikus biológiai és személyiségformálása csak úgy valósul meg. ha a sport adta öröm összhangban van a munkavégzés örömével. A szocialista társadalomban a munka nem szükséges rossz, a munkaerő nem áru többé, hanem a munka végzése alapján elosztást határozza meg a megtermelt javaknak. Hiszen a társadalomban a megtermelt javakból, mindenki munkája mennyisége és minősége arányában részesül. Vonatkozik ez a nemzeti jövedelem elosztására is és természetszerűleg a sportolókra is. Fontos feladat kialakítani azt a szemléletet, hogy a testi képesség és azok fejlesztése a sporton ke- j resztül nem kiváltságot biztosít a munkavégzés alól, hanem megte- ! remti a lehetőségét annak, hogy a ; munkáját még nagyobb örömmel végezze. A fizikai, erkölcsi egyensúly jobb, harmonikusabb munkavégzést tesz lehetővé. A munka szeretete, a becsületes munkavégzés kialakítása csak úgy oldható meg, ha odafigyelnek a sportoló munkájára. Ki kell alakítani a szakosztály s az üzemi KISZ-szervezet együtt- j működését. Ez a kapcsolat alkalmas arra, hogy a sportolók munkáját figyelemmel kísérjék és alkalmanként az edző és a KISZ képviselője megbeszéljék a feladatokat. Jó ösztönző erő a sportegyesület és KISZ-szervezetek által meghirdetett „JÖ TANULÓ — JÓ SPORTOLÓ”, | ..jól dolgozó — jól sportoló” mozgalom. Ennek ünnepélyes meghirdetése és értékelése — közösen a munkahely KISZ-szervezetével —, nagyon komoly megbecsülést sze- | réz a munkának és a sportnak is. 1 Felkelti az érdeklődést a tanuló sportolása és a dolgozó sportolása iránt. Személyes példával tudom igazolni. hogy e mozgalmak, melyet a KISZ-szervezettel írtunk ki, milyen nagyszerű eredményeket hoztak! A KISZ segítsége rendkívül hasznos, előbbre lendíti a tartalmi munkát. A szervezésben olyan eredményeken működnek közre, ami záloga lehet a munkaerkölcs szocialista normájának kialakításában. Persze, kapcsolódjanak be e mozgalomba a szocialista brigádok is, amelyek nagy segítséget adhatnak a sportoló fiataloknak, így lehet elejét venni a rossz szemlélet kialakulásának is. Ez kölcsönösen formálja a személetet. Egyfelől az üzemi KlSZ-szer- vezet megtalálja az összhangot a munka és a sportolás terén, másfelől a sportoló felismeri a munka jelentőségét és egyáltalán természetessé válik számára a harmónia, az életritmus, a munka és a sport között! Ezek az elvek természetesen vonatkoznak az élsportoló fiatalokra ugyanúgy, mint azokra a sportolókra, akik alacso- nvabb szinten tevékenykednek. Egységes elv ez minden sportolóra. A mtmkaerköles megszilárdítása. kialakítása egyetemes törekvés kell hogy legyen. Az edző példája. egyáltalán a példamutatás itt is lényeges! Tenkcl Antal (Folytatjuk) Totótippfeink 1. Ferencváros—Bp. Honvéd x2 2. Ű. Dózsa—Csepel 1 3. MTK—Dunaújváros 1 4. Komló—Eger 1 5. Tatabánya—Szombathely 1 6. Rába ETO—Egyetértés 1 2 7. Salgótarján—Bp. Vasas x2 8. Diósgyőr—Pécs I x 9. Fiorentlna—Internazionale x 2 10. Lanerossi—Roma 1 11. Lazio—Napoli i x 12. Atalanta—Varese 1 x 13. Catania—Foggia 1 x Pótmérkőzések 14. Perugia—Pisa 1 15. Genoa—Arezzo 1 10. AC Reggiana—AS Reggina 1 (A múlt heti tippünk tiztalá- latos volt).
