Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-01 / 279 szám

1969. december 2, 6 Kedd Hóbei Erzsébet harmadéves hallgató a baromfi testtájairól felel gyakorlati foglalkozás közben. Hát baromfitenyésztő és három juhtenyésztő osztályban 212—143 lány és 69 fiú — három éven ke­resztül tanulja azokat az isme­reteket, melyek alkalmazása nél­külözhetetlen a nagyüzemekben. Ez már a harmadik tanéve a gyomai iskolának, az ország leg­fiatalabb mezőgazdasági szak. munkásképző-intézetének. A ba­romfitenyésztő lányok megyénk szövetkezeteinek ösztöndíjasai, a juhászlegény-jelöltek pedig az or. szag minden részéből kerültek ide, túlnyomó részben Somogyból és Fejérből. Az iskolának saját kollégiuma van, amely díjmentesen kényel­mes otthont és étkezést biztosít a hallgatóknak. Sőt a tanulmányi .eredménytől függően az intézet ösztöndíjat is folyósít. Egy négyes rendű tanulónak az első évben havi 110, a második évben 220, a harmadik évben pedig 340 forin­tot ad. Üzemi gyakorlaton a szer­ződtető termelőszövetkezet vagy állami gazdaság havi fizetést biz. tosít, mégpedig első évesnek 250 —450, másodévesnek 450—650, harmadévesnek 650—800 forintig Ebben a tanévben 48 baromfite­nyésztő és 19 juhász kapja majd kézhez jól megérdemelt szakmun­kásdiplomáját. Isten hozta, Őrnagy úr! Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A Béke és Szocializmus novem. béri száma folytatja azoknak az anyagoknak a közlését, amelyek a moszkvai tanácskozás eredmé­nyeit elemzik. Ezekiasz Papaio- annu, a ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártjának főtitkára A re­akció és a háború ellen című cikkében hangsúlyozza, hogy a tanácskozás új távlatokat nyitott az imperializmus minden meg­nyilvánulása elleni harc számá­ra. Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának fő­titkára Az éles tönőnelmi for­dulat és az imperializmus vál­sága című írásában rámutat ar­ra, miként változtatta és változ­tatja meg a világforradalmi fo­lyamat a világ arculatát, s meg­Véget ért a 17. Országos Filmfesztivál Zalaegerszegen rendezték meg november 28—30 között az — sorrendben immár a IV. — or­szágos amatőrfilm-fesztóvált. A magyar amatőr filmesek 108 fil­met neveztek a fesztiválra — az előzsüri ebből 37-et fogadott el. Ezenkívül 25 külföldi és archív filmet is levetítettek. Vasárnap került sor a bemuta­tott filmek egyenkénti díjkiosz­tására. A fesztivál nagydíját dr. Gulyás László miskolci amatőr- filmes kapta. Váltakozó áram cí­mű tizenegy perces alkotásáért. Aranydíjat kapott György László és Péterffv András, az ELTE amatőrfilm-klub tagja, három jól sikerült alkotásáért. világítja az imperializmus álta­lános válságának okait. A Lenin születésének századik évfordulója előtt című rovatban Erwin Scharf Az antiimperialis- ta harc formáinak leninista szel­lemű tökéletesítéséért címen írt cikket. Bonifatyij Kedrov szovjet akadémikus arról ír, hogy Lenin milyen intenzíven foglalkozott a természettudományos eredmények filozófiai általánosításával. A fo­lyóirat közli Camilla Raverának, az olasz testvérpárt egyik alapító tagjának visszaemlékezéseit Le­ninre. Barbu Zaharoscu, a Román Kommunista Párt X. kongresz- szusának munkáját, Pavel Auers­perg és Vilém Novy, a CSKP KB szeptemberi plénumát ismertetik. V. Ny. Petrov a szovjet űrku­tatás legújabb eredményeiről, Jean Suret-Canal, az afrikai szo­ciális és etnikai differenciáció kérdéseiről ír. A „Kerekasztal” rovatában a folyóirat a latin-amerikai orszá­gok képviselőinek és néhány szo­cialista ország tudósának a la­tin-amerikai integráció problé­máiról folytatott eszmecseréjét te­szi közzé; Igen gyakran előfordul, hogy a juhásznak meg kell kör- mölnie a birkát. Ezt is tanul­ják, mégpedig Varga József tanártól. Borsos István har­madéves tanuló már nagy szakértelemmel faragja, pe- dikűrözi a keze ügyébe került jószág körmét. A szabályos körömállás kialakítása a gon­dozás egyik alapfeltétele. Kép, szöveg: M. L. Az lskola-tv műsora December 2, kedd: 8.05 Számtan—mértan (ált. isk. V.. o.). 9.00 Környezetismeret (ált. isk. III. o.). 9.55 Fizika (ált. isk. VI. o.). 13.10 Számtan—mértan (ism.). 14.00 Környezetismeret (ism.). 14.55 Fizika (ism.). FELHÍVJUK OROSHÁZA VÁROS LAKOSAINAK FIGYELMÉT, hogy az üvegyári 7x12 lakáshoz telepített 20 kV-os vonalat és transzformátorállomást kis feszült­ségű hálózattal együtt feszültség alá helyeztük A berendezések megközelítése és érintése ÉLETVESZÉLYES! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 142097 December 4, csütörtök: 8.10 Földrajz (ált. Isk. V. o.). $.00 Élővilág (ált. isk. VII. o.). 9.55 Szám­tan—mértan (ált. isk. VI. o.). 77.05 Ma­gyar nyelvtan (ált. isk. VI. o.). 11.55 Földrajz (ált. isk. VTI. o.). 13.10 Föld­rajz (ált. isik. V. o., ism.). 14.00 Élő­világ (ism.). 14.55 Számtan—mértan (sm.). 15.50 Magyar nyelvtan (ism.). 16.40 Földrajz (ál* isk. VII. o„ ism.). 17.15 Irány az egyetem! December 5, péntek: 8.25 Angol nyelv (középisk. Ill—IV. o.). 9.05 Orosz nyelv (ált. isk. V. o.). 9.55 Magyar irodalom (ált. isk. V. o.). 11.05 Élővilág (ált. Isk. VI. o.). 14.00 Orosz nyelv (ism.). 14.55 Magyar iro­dalom (Ism). 15.50 Élővilág (ism.). 17.10 Pedagógusok fóruma. December 7, vasárnap: 9.05 Ábrázoló geometria. 9.40 Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. 12.48 Francia nyelvtanfolyam haladók­nak. • Illúziók. Mire jók az illúziók. A való világ dolgairól, a realitás és ésszerűség útjáról szabad-e le­térni? Vajon számon tartotta-e va­laki, hogy az egyszerű csalódáso­kon túl milyen tragédiákat ered­ményezett a hamis-hazug rózsa­szín optimizmus? Az emberi kultúra teremtői, a nagy művészek számtalanszor vá­laszoltak nemmel, de valahogy mindig elfelejtkeztünk realitást bizonyító intelmeikről. Statiszti­kák bizonyítják, hogy évezredek során a számlálhatatlanul sok há­borúban nagyjából annyi embert vesztettünk, mint Földünk, jelen­legi lakossága. „Hiszen nem tör­ténik semmi rossz”, mondta az el­ső világháború hátországának bé­kés, jól táplált polgára, s vajon tudta-e, hogy éppen akkor mészá­rolják le a galíciai, a piavei, a do- berdói frontokon apját, fiát, fér­jét? „Németország nagy lesz, s Magyarország még nagyobb, mint azelőtt; akkor persze, ha mj is részt veszünk az igazságszolgálta­tó háborúban”, filozofált a máso­dik világháború számtalanul sok Kovácsa, Szabója, Tótja, azok a Tót Lajosok, akik idillikus békes- ségű kisvárosaikban, falvaikban egyáltalán nem vettek tudomást arról az esztelen, vérgőzös halál- táncról. ami a frontokon folyik. Örkényi István jó író. Akik is­merik műveit, nagy sikerű egy­perceseit, s színművét a Totókat, azok maguk is meggyőződhet­tek arról, hogy ragyogó érzékkel műveli az ironikus, groteszk élű prózát. Európai hírű és sikerű — eddig féltucat ország színháza tűz­te műsorára — groteszkje, a Tóték ezúttal arra ad lehetőséget, hogy torzító tükrén át láthassuk egy nemzet illúzióinak sajnos, meg­késve felismert végéráit. A második világháború hátor­szágának sajátos langyos állóvizé­be, egy hegyekkel körülzárt kis faluba érkezik az Őrnagy (Latino- vits Zoltán), a vendéglátó Tót csa­lád orosz fronton harcoló fiának parancsnoka, hogy kissé kipihen­je a háborús fáradalmakat. Ez az üldözéses mániában szenvedő idegroncs tiszt a kívánságait leső családot, noha igyekeznek legkép­telenebb szeszélyeit is kielégíteni, rövid két hét alatt az őrületbe kergeti. Álnok jó akarata, agresz- szívitása. céltalan aktivitása, af­féle modem Tartuffe-ként olyan poklot teremt, amely a békés, légynek sem ártó Totókban meg­érleli a lázadást. A műfaji sajátosságokból követ­kezik — s ezt a hatást Fábry Zoltán, a rendező tovább nagyítja , hogy a komikus ele­mek révén minden egyes jelenet fokozza a groteszk komikusságot, s ugyan így hat a kissé hátborzongató megoldás is: az erőszakot megelégelő Tót csa­lád négy egyenlő darabra metéli sanyargatóját Ritka dolog, amikor egy írott mű filmbéli adaptációja túlnő ere­detijén, s minthogy itt ez történt, abban, egyebek mellett óriási sze­repe van a színészi játékra építő rendezésnek is. Latinovits Zoltán Őrnagyáról már szóltunk, tegyük még hozzá azt is, hogy kiváló alakításának erénye ‘az, hogy nem a hibbant hadfit szedi ízekre, ha­nem a megátalkodott fasisztát. Sinkovits Imre öntudatos kisembe­re, Fónay Márta túlzásoktól men­tes Tótnéja és Venczel Vera naiv. rajongó falusi fruskája remek, hi­bátlan teljesítmény. Fábry Zoltán rendezése és a meseszerű hangulatot teremtő operatőri munka (Illés György) egyaránt jól szolgálja a komédia sajátos katarzisát, azt a „megtisz­tulást”, amely akkor jelentkezik, amikor már végignevettük a fil­met Végignevettük, az értelmet­len bestsellerekkel ellentétben ez­úttal úgy, hogy kicsit keserű ez a nevetés. Hiszen többről volt szó, mint jó mulatságról. B. Máté Az őrnagy megérkezik a faluba. Jelenet a filmből. Tizennyolcezer néző a Jókai Színház idei előadásain A Békéscsabai Jókai Színház idei évadjának bemutatói Bé­késcsabán és megyeszerte nagy sikert aratnak. A fokozott ér­deklődést bizonyltja, hogy Raf- fai Sarolta Diplomások című színművét Békéscsabán 3700, vidéken mintegy 4000, a Mona Marie mosolya című zenés víg­játékot megyénkben összesen 10 000 néző látta. A Diplomá­sok iránt fokozott érdeklődés Békéscsabán kívül Nagybánhe- gyesen, Gyulán és Szarvason mutatkozott. Az új bemutatók, Achard Bolond lánya és a Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül az eddi­gi tizenegy előadáson egyaránt telt házak előtt zajlottak. \ 1

Next

/
Thumbnails
Contents