Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-08 / 284 szám
-A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1969. DECEMBER 7., VASÁRNAP Ara 1,20 Ft XXIV. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Korunk és a sajtó Ma — divatos nyugati szóval — a tömegkommunikációs eszközökre milyen feladatok hárulnak? Mit vár tőlük a közönség, mi a jogos, mi a jogtalan vagy egyszerűen irreális igény, mennyiben teljesítjük elvárásait? Különösképpen azóta merült fel ez a kérdés, amióta nálunk is elterjedt a televízió, amely mint „tudósítója” a való világnak, páratlanul szuggesztiv eszközökkel rendelkezik. Az olvasott vagy a hallott szó a befogadótól azt igényli, hogy az eseményt, amelyet vele közöltek, — fantáziája segítségével — valósággá képzelje. A képben, mozgásban megjelenő híradás felmenti a nézőt ez alól és közvetlen élményévé teszi az eseményt, amely éppen ezért szélesebb körben és erősebben hat az emberek-- re. Voltak, akik azt hitték: ez a „konkurrencia” kiszorítja a szót, a sajtót és a rádiót; a televízió- néző újságigénye pedig csökken, ahogy valójában csökken a színház és a mozi irányában, amelyet a tv „házhoz szállít”. De ez esetben szinte ellentétes mechanizmus működik; majdnem ily- módon: minél több képszerű tudósításban számol be bonyolult korunkról a tv a közönségnek, annál nagyobb lesz a szükséglet a sajtóra. Feltéve, hogy a sajtó felismeri megváltozott helyzetét, felismeri, hogy a televízió nem szünteti meg. hanem módosítja a vele szemben támasztott igényeket. A tv-néző, újságolvasó mást kíván tőle. mint amit korábban kívánt: sokkal inkább magyarázatot. az összefüggéseket megvilágító elemzést, amelyet a legcélszerűbb formában éppen a tanulmányozható, az elgondolkozásra leginkább alkalmas nyomtatott szó adhat. Ma is vannak, akik Goethe Faustjának cinikus színigazgatójával valahogy így érvelnek: csak „adjatok sokat és még, és még, s nem fogtok céloktól elmaradni. csak zavarjátok meg az embereket, kielégíteni őket úgyis oly nehéz ...” Mindenekelőtt ezt a felfogást képviseli a nyugati polgári sajtó túlnyomó többsége: a világban jelentkező ellentmondásokat úgy adja elő, hogy fokozza a zavart, igyekezete láthatóan az, hogy lehetőleg még rá is tromfoljon a valóság zavaraira. A játék a káosszal, az a törekvés, hogy a kor bonyodalmait megfejthetetlen titoknak, tehát meggondolatlan problematikának állítsák be, nagyon is tudatos tevékenység, s ma a tömegek politikai semlegesítésének egyik legfőbb eszköze. Ha ugyanis sikerül az emberekkel elhitetni, hogy a világ úgy esett szét eresztékeiből, hogy minden kísérlet az újjáren- dezésre céltalan, akkor nyert ügyük van azoknak, akik éppen ezt az újjárendezést szeretnék megakadályozni. De vajon egybeesik-e ez a törekvés az emberek természetes reakciójával, szívesen veszik-e — a nagy tömegek is —, hbgy ily módon „kifizessék” őket? Nem eleven, óriási erő-e az az igényük, hogy megzavarás helyett felvilágosítsák őket? Erre bátran pozitív választ adhatunk; ezt bizonyítja a hazai televízió és a hazai sajtó mindennapi tapasztalata is. A nap mint nap ismétlődő szembesítésre a világban végbemenő folyamatokkal, a váratlan, kiszámíthatatlannak tűnő jelenségek halmozódására az egészségesen gondolkodó — így is mondhatnánk : a maga emberi méltóságára érzékeny egyén — egyféleképpen reagál: keresi az okokat, úgy, hogy meg akarja érteni a dolgokat. S ebben az értelemben alakulnak igényei a televízióval, a sajtóval szemben. Egy parányi töredék, igaz, másképp szabadulna a dilemmából, Scsed- rin bürokratájához hasonlóan, szívesen „betiltaná” a „zavaró” világot, vagy legalábbis a róla való tudósítást. A többség az ellenkező irányban keresi a megoldást: nemcsak nagy érdeklődéssel figyeli, ami a képernyőn eléje tárul, hanem ennél többet akar tudni, azt is, amit a kép egymagában nem tud visszaadni; azért — a televízió kommentátoraitól a nyomtatott újságokig — mindenkivel szemben, akinek dolga és hivatása ezzel foglalkozni, azt a követelményt támasztja, hogy szolgáljon mélyebb, sokoldalúbb magyarázattal. Ha igaz lenne, hogy a külső vi- 'lágot, a nemzetközi politikát, a bennünket körülvevő térségeket megfoghatatlan erők irányítják, akkor miképpen lenne lehetséges, hogy mi okosan és meggondoltan intézzük saját dolgainkat? Nyilvánvaló, hogy a világot nem lehet így kettévágni, és akármilyen bonyodalmas is ez a kor, nem megfejthetetlen. Minden azon múlik, hogy alaposabban, pontosabban regisztráljuk jelenségeit, mélyebbre hatoljunk belsejébe, s akkor megvilágosodik, ami eddig homályosnak, áthatolhatatlannak tűnt. A sajtónak ez mindig is feladata volt, de ma még sokkal inkább ez a hivatása, mint a múltban. Persze, lehet az ellenkező irányba is haladni, lehet úgy is gondolkodni, hogy a sok nyitott kérdés úgyis eléggé nyomja az embereket, hadd könnyítsünk hát rajtuk, hadd hessegessük el gondjaikat, feledtessük el velük szorongásaikat, így szabadítva meg őket a sokféle feszültség okozta idegességüktől. De vajon ez a megoldás? Aligha. Nem elfeledtetni kell a kínzó kérdéseket, hanem megválaszolni, csak ez lehet a helyes út. Természetesen, aki belemerül az új kérdésekbe, nem szólhat azzal a bizonyossággal, amellyel a régiekre válaszolni tudunk. Másszóval nem lesz vitathatatlan az. amit ír. De sok tapasztalat azt támasztja alá, hogy karunk emberének nem is ez az igénye; nem perfekt, minden tekintetben már tisztázott szentenciákba foglalt igazságként olvassa azokat az írásokat, amelyek megkísérlik az új dolgok megközelítését. Többnyire tisztában van a feladat bonyolultságával, mert a maga módján maga is átéli azt. E tekintetben minden kísérletező, újat kereső írás szerzője maga mögött tudhat- j ja az olvasók döntő részét. Gondolom, ez olyan felhatalmazás, amellyel bátrabban kell élnünk. B. P. Ünnepség a Magyar Sajtó Napja tiszteletére A Magyar Sajtó Napja tiszteletére december 6-án délelőtt koszo- rúzási ünnepség zajlott le Békéscsabán. Az ünnepség első aktusaként Kovács Lajos, a Békés megyei Jókai Színház művésze József Attila Ars poetica című versét szavalta. Ezt követően a megyei pártbizottság épületének falán elhelyezett „Békés megyei Népszava” emlékét megörökítő márványtáblán a Népújság fő| szerkesztője. Cserei Pál, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének megyei titkára, Varga Tibor koszorút helyezett el. Ugyancsak koszorúval tisztelgett az emléktábla előtt a Békés me- i gyei. Lapkiadó Vállalat nevében Lehóczky Mihály igazgató és a Békés megyei Helytörténeti-Honismereti Bizottság nevében Vass István muzeológus, a bizottság titkára. A Békés megyei Népújság cs a MUOSZ koszorúját helyezik el. A negyedik kiállítás Tegnap délelőtt nyílt meg szerkesztőségünk előcsarnokában kamaratárlat-sorozatunk negyedik kiállítása. Ez alkalommal a gyulai „Erkel” Járási Művelődési Központ képzőművészeti szakkörének tagjai mutatták be alkotásaikat. A kiállítást Jency Kálmán, a művelődési központ művészeti előadója nyitotta meg. Képünk: a szakkör tagjai közül Ibos Éva, Székely Judit és Bocskai József a kiállításon. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1969. december 10-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Készenlét a Feliérés Fekete-Körösökön Romániából telefonon adtak tájékoztatást tegnap délben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak. Eszerint: a Fekete- és a Fehér- Körösön az első fokú árvízvédelmi készültséget meghaladó árhullám levonulása várható. A Körösök vízgyűjtő területén az utóbbi napokban leesett hómennyiség, az azt követő olvadás és esőzés következtében felgyülemlett víz- mennyiséggel is számolnak. A területileg illetékes Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a védelmi vonalakon elrendelte a készenléti és az ügyeleti szolgálatot. Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság A békéscsabai városi pártbizottság tegnap, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel kibővített ülést tartott, amelyen Such János, a városi pártbizottság első titkára, Baukó Mihály titkár, Fekete Jánosáé és dr. Pankotai István osztályvezetők tájékoztatták a részvevőket az MSZMP Központi Bizottságának november 26, 27, 28-i ülése elé terjesztett jelentésekről és a hozott határozatokról. A városban december 8-án és 9- én párttaggyűléseken ismertetik az MSZMP Központi Bizottságának határozatait. Miniszteri kitüntetés és dicsérő oklevél Az augusztus 10-től 20-ig Orosházán rendezett Békés— Csongrád megyei élelmiszer- gazdaságok tájkiállításának szervezésében és rendezésében kimagasló teljesítményt, nyújtó Mihály Andrásnak, az Orosházi Városi Tanács V. B. elnökének, Tóth Jánosnak, az Orosházi Városi Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya vezetőjének, Frankó Jánosnak, a Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezés - ügyi Osztálya csoportvezetőjének és dr. Somi Sándornak, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya jogügyi főelőadójának a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta. Kiss Sándor, az AGRO- KER Békés megyei Vállalatának igazgatója és Topái Zoltán• az orosházi városi tanács népművelési felügyelője miniszteri dicsérő oklevelet kapott. A kitüntetéseket tegnap, december 6-án Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyújtotta át Békéscsabán.
