Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283 szám
I960, december fi. 3 / Szombat —— ■mm-Megyénk fejlődésének követelménye: a tudományos-technikai haladás meg Megtartotta tisztújító küldöttértekezletét a MTESZ megyei szervezete Fontos esemény zajlott le a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének életében. Tegnap, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel tartották meg a tisztújító küldöttértekezletet Békéscsabán, a megyei tanács tanácstermében. Az értekezleten megjelent dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára* dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, Such János, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, Joó Oszkárné, a MTESZ vidéki titkára, dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, Perjést János, az SZMT közgazdasági munkabizottságának helyettes vezetője, valamint a megye politikai, társadalmi és gazdasági életének több vezetője és képviselője. Vhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének ednöike üdvözölte a küldöttértekezlet résztvevőit, majd Erdős Károly korelnök javaslata alapján megválasztották a jelölő és a szavazatszedő bizottságot. Ezután Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára az elnökség szóbeli jelentésével egészítette ki a küldötteknek már korábban eljuttatott írásos beszámolót, amely a szervezet és munkabizottságainak, valamint tudományos tagegyesü- leteinek több éves munkáját foglalta össze. A választmány beszámolója többek közt megállapítja, hogy a szövetség területi szervezetét 196.1 februárjában alakították meg. Ennek szükségességét az egyre növekvő műszaki létszám is indokolttá tette. Űj ipari üzemek alapítására került sor. s így az új szakterületek megfelelő színvonalon való működésének feltételeit kellett biztosítani. Annái is inkább, mivel megyénk nem ren-r delkezett ezeken a szakterületeken megfelelő műszaki törzsgárdával. A megnövekedett megyei feladatok ellátása is megkövetelte a műszakiak társadalmi szervezetének létrehívását. Az 1963-as küldöttközgyűlés több célkitűzést határozott el. Mégpedig: a szakmai közvélemény formálását és a megfelelő képviseletet a megyei párt- és tanácsvezetés irányában; a szakemberek részvételét a közügyek intézésében; a közéleti szereplést; az egészséges műszáki közszellem és szakmai színvonal növelését elősegítő kedvező légkör meghonosítását; a műszaki szakemberek körében a megyei célkitűzésekkel kapcsolatos egységes szemlélet kialakítását, valamint az országos és a külföldi műszaki eredményeik megismerését. alkalmazásuk szakmai feltétéleinek megteremtését. A, egyesületi tevékenységi formán keresztül a szocialista demokrácia fejlesztését kívánták a műszakiaknak megteremteni. Végül az Önkéntes, minden ellenszolgáltatás nélküli társadalmi tevékenység szervezett feltételeit kellett meghonosítani, aminek igen komoly társadalmi és politikai jelentősége van. Az említett célkitűzések érvényre jutását sürgette a mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan Jelentkező technikai színvonal gyors fejlesztése, valamint az, hogy a kutatás eredményei minél gyorsabban termelőerővé váljanak. Az elmúlt hat esztendő alatt valamennyi jelentősebb szakterületen kiépült az egyesületi hálózat. így a szövetség helyi szervezetének megalakulásakor meglevő négy helyi csoport mellett időközben még 12 helyi csoport kezdte meg működését. A műszakiakon kívül a természettudomány szakemberei is szervezkedni kezdtek, s így a 13 műszaki egyesület i helyi csoporton felül húrom természettudományi egyesület helyi szervezete alakult meg. Ennek azért is nagy jelentőséget kell tulajdonítani, mert a tudományos fejlődés a műszakiaktól is egyre jobban megköveteli a természettudományok művelőivel való szoros együttműködést. Ennek megfelelően a szakemberek többször és rendszeresen foglalkoztak az építőipar, a műszaki fejlesztés, a közlekedés napi és zésre állá természeti kincsekről és a termálvíz-felhasználásról összeállított tanulmány. Es azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szakemberek véleményt nyilvánítottak olyan fontos kérdésekben, mint a földgázfelhasználás, a település-fejlesztés, valamint az üdülőterületek ésszerű kialakítása. Miunka- bizottságok dolgozták ki a fejlettebb technológiákat, közte a távlati kérdéseivel és a földgáz ! paneles lakásépítés helyi lehetőkomplex felhasználásával. ségeinek módszerét, vagy a kfirA MTESZ helyi szervezetének Isze™ legelőgazdálkodással kap- létrehozása után az egyik legion- ICSO „ °s kereteseket, tosabb feladat a szakmai tovább- j Körösfalvi elvtárs beszámolóképzés megszervezése volt. Ennek Jóban utalt a párt Központi Bi- a feszítő igénynek a teljesítésére j zottságának tudománypolitikai alakult meg az elnökség oktatási Irányelveire, amelyek sokolda- bizottsága. Bár a próbálkozások [ *-“an meghatározzák a tudomá- még nem jártak teljes sikerrel, ”yolc .’T’fvelr',i?e^’, a műszaki és mégis eredményeseik voltak azok £/'Ukembereknek azon az erőfeszítések. amelyeket a feIadatait’ amelyeket a tudomámémökök továbbképzésére, a különböző szakemberek, mint például a földgáz hasznosítását hivatott szakemberek felkészítésére fordították. A tudományos és műszaki tagegyesületek is munkájuk fontos részének, tekintették a továbbképzés szorgalmazását és lebonyolítását. Mindemellett mégnyos-technikai haladás meggyorsítása ró rájuk. Ezzel öszefüggés- ben elmondta, hogy célszerű lenne a nyugdíjasok klubjához hasonlóan létrehozni a fiatal műszakiak klubját is. A KISZ rfte- gyei bizottságával együtt .már megkezdték az előkészítő munkát. Remélhető, hogy az elkövetkező négy esztendőben ebben is sisem sikerült mindmáig megszer- kerül több eredményt elérni. Mevezni a technikusok továbbképze- : pyénkben ez azért is Jelentős, sét, adatok, landó és rohamos Szavaznak a tisztújító küldöttértekezlet résztvevői. felett Elsőként Porkoláb Károly, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének titkára szólalt fel. Többek közt elmondta, egyesületük az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy segítse a mezőgazdasági tudományok művelőit, az agrárértelmiség ideológiai és szakmai képzését, ismereteinek gyarapítását. Fontos feladatuknak tekintették a tudományos rendezvényele szervezését, s ezen belül olyan alapvető témák megvitatását, mint a kenyér- gabona, a takarmány, a zöldséges hústermelés növelését, valamint a gépesítés fokozását. A szervezet munkájának elősegítésére a múlt esztendőben tH' új szakosztályt hoztak létre. Nagy Sándor, az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének titkára hozzászólásában elp^Tg a megnöveltedet! fel- ' meTaTipar töbTákba^^fiaS >k, a szakmai színvonal ál- üzemekkel és műszaki gárdával módszert Több rendelkezünk. Márpedig csak Ä H jól felkészült és alaposan tájékozódott műszaki szakemberekkel lehet a tudománypolitika célkitűzései közül például a gyors termelőerővé válás feltételeit megfejlődése nagyon égetően veti fel ennek szükségességét is. Amint a beszámolók megállapították, az 'egyesületi munkát már a kezdet kezdetén sem tekintették öncélúnak. A továbbképzés- teremteni. sei, a műszaki viták szervezésé- i Több szervezeti kérdést tapaszvei. a műszaki feilesztési hetek- j talatainak ismertetése után a kökéi. kiállítások rendezésével a : vetkezőkben összegezte az eddigi vállalatok munkájának szakmai munka legfőbb értelmét: — Hat színvonalát igyekeztek fejleszte- év eltelte után megállapíthatjuk, ni. Jó módszere leit ennek többek jhogy tudományos egyesületeink közt az egvik rövid múltra visz- !és szövetségünk jelentős társadal. szatekintő kezdeményezés. az i mi szervezetté fejlődött megyénk- úgynevezett kerekasztal-megbe- [ben és eközben számottevő ered- szélés. amikor egy-egy vállalat. I ményeket ért el. Sikerült megfe- ktsz gazdasági és műszaik veze- lelő fórumot teremteni a műsza- tőivei folytatnak alkotó vitákat. ; ki, a természettudományi és az Az elmúlt hat esztendő eredmé- j agrárszakemberek számára. Az nyes munkásságát bizonyítja az [elkövetkezendő négy esztendő a több tanulmány, amelyet idő- I feladata. hogy ezt meg jobban, közben dolgozott ki megyénk i me§ hatékonyabban felhasználműszaki értelmisége. Ezek közül is igen figyelemre méltó a megye műszaki és közgazdasági szakember-ellátottságáról készült felmérés, a megyében rendeike* » juk. Ezután Győri János, a szám- vizsgáló bizottság elnöke térjesz» Í ette elő a jelentést, majd meg- :ezdődött a vita a beszámolók a MTESZ megyei szervezetének és tudományos tagegyesületeánék eddigi tevékenységéről. A maga részéről támogatta azt a gondolatot, miszerint a következő esztendőkben Békéscsabán fel kellene építeni a Technika Házát, mert. mint mondotta: ez serkentőleg hatna a tudományos egyesületi tevékenységre. Ezután arról szólt, hogy a jövőben az eddiginél is jobban vegyék figyelembe a vállalatok igényeit, valamint fordítsanak több gondot a fiatal műszakiak foglalkoztatására. A tudományos-műszaki tevékenység célja — hangsúlyozta — a pártós az állami szervek megfelelő támogatása, részvétel a fontos döntések előtti álláspontok kialakításában. Mindezért olyan légkört szükséges teremteni — mondotta —. hogy ennek a társadalmi munkának meglegyen a maga értelme, s abban megtalálja a maga ten___________ nivalóját a műszakiak idősebb és e rőfeszítést tettek a korszerű, elő- j fiatalabb, generációja, regyártott szerkezetek fe'haszná- : a vitában felszólaló Ráta Ernő, lásúra és a gázhasznosítás szerteágazó feladatainak megoldására. Benkő Pál, a GTE megyei szervezetének gazdasági szervező titkára örömmel fogadta azt a kezdeményezést, miszerint szükséges lenne Békéscsabán a7 új Technika Házának felépítése. Mindjárt javasolta, hogy ehhez mindegyik tudományos egyesületnek azzal kellene hozzájárulni, hogy a tanfolyamokból befolyó összegéit egy részét erre a célra tartalékolná. Dr. Márkl-Zay Lajos, a Hidrológiai Tudományos Egyesület titkára a termálvíz-hasznosítás fontosságáról szólt. Mint mondotta, azt tervezik, hogy a jöyő év tavaszán ismételten napirendre tűzik ezt a témát, annál is inkább, mivel ehhez jó tapasztalatokat nyújt a bő hozamú békéscsabai termálkút. Felszólalt a küldöttértekezleten dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára is. Elismeréssel nyilatkozott % > Körösfalvi Pál. a MTESZ megyei szervezetének titkára ismerteti az elnökség beszámolóját Mellette balról: dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára, jobbról: U hl Jár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke, Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke és dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. (Fotó: Dcménj Gyula) a GTE megyei szervezete oktatási bizottságának vezetője, a szakemberek továbbképzéséről a következőket mondotta: Ideje lenne, hogy bizonyos munkakörökben dolgozóknál megköveteljék és előírják a kötelező és rendszeres továbbképzést. Eközben azonban arra is gondolni kell, hogy a mérnökök után most már a technikusok is elsajátítsák a közgazdaság ismereteket. A tanácskozáson dr. Szabó Sándor. a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a küldöttértekezlet részvevőinek a megyei pártbizottság és a megye! tanács elismerését és köszönetét. Elmondta, hogy a megye műszaki értelmisége sokat segített eddig is a feilesztési célkitűzések megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy e tevékenység középpontjában a társadalmi szükségletek kielégítése állt és áll a jövőben Is. Nagy eredménynek könyvelte el. hogy ma már 16 tudományos egyesületi csoport működik a megyében, s ezek csaknem két és fél ezer műszaki szakembert egyesítenek soraikban. Elismeréssel beszélt az eddig rendezett műszaki fejlesztési hetekről. a különböző szakmai vitákról, újítási kiállításokról, s mindazokról uz eredményekről, amelyekben a szövetség és tudományos tagegyesületeinek tagjai közreműködtek és cselekvőén * részt vettek. A vitában elhangzóit észrevételekre és javaslatokra Körósfalvi elvtárs válaszolt, majd a választmány felmentése után megválasztották az új választmány tagjait. Ezt követően a választmány nyomban megtartotta első ülését, és soraiból megválasztotta a MTESZ megyei szervezetének elnökségét. Ennek alapján a szarvezet elnökévé Vhljár Mihályt, alelnökké: Goldberger Jánost és Gyulavári Pált. titkárrá: Körösfalvi Pált választották. Az elnökség tagjai: Bakó Ignác. Fekete Béla, Hámori János, Háromszéki Pál. Korek Ferenc, Kruzslitz Tibor. Lányi Frigyes. Porkoláb Károly. Simándi Béla, Supala Pál, Szak Bálint, Szabó T^aios és T<t- : kacs Lajos. Ezzel u7 aktussal befejeződött a | tisztújító küldöttértekezlet, p. r.
